Tolna Megyei Népújság, 1975. szeptember (25. évfolyam, 205-229. szám)
1975-09-28 / 228. szám
t magazin agazin agazin Automaták ellenőrzik a levegő tisztaságát A levegőtisztaságot ellenőrző automatikus táv jelző műszer. A Szovjetunióban igen szigorúan szabták meg az emberi egészségre káros levegőszeny- nyéző anyagok tűrési határát. A levegőszennyeződés elleni harcban hatékony segítséget jelentenek azok a különleges mozgó laboratóriumok, melyek segítségével a városok utcáin és az üzemekben rendszeresen ellenőrzik a levegő tisztaságát. Ezt a módszert azonban csak a kisebb városok levegő- tisztaságának ellenőrzésére lehet alkalmazni. Az egymilliós, vagy ennél nagyobb városokban automatika segíti az em. bért. A közeljövőben Moszkvában, Leningrádban, Kijevben és néhány más nagyobb szovjet városban automatikus levegőtisztaság-ellenőrző rendszert helyeznek működésbe. A város különböző pontjain automatikus adattovábbító mérőműszereket helyeznek el, melyeknek adatait egy információfeldol- gozó központban értékelik. A műszerek segítségével azonnal megállapíthatják, a város melyik területén szeny- nyeződik a levegő valamilyen anyaggal. Ha a város valamelyik utcáján az ott elhelyezett távjelző műszer azt jelzi, hogy a gépkocsi kipufogó gázok egészségtelen mértékben felszaporodtak, az információfeldolgozó központtal kapcsolatban lévő közlekedésirányító rendszer a gépkocsikat másik útvonalra tereli.-- , (ÄPH-KS) sodpercben „szerepet cserél”, hol az időt. hol a hőmérsékletet mutatja, A különleges ára egy méter magas és háírom méter széles számlapjára 200 elektromos lámpácskát/ szereltek. Amikor az elektronikus készülék a hőmérsékteí- és időadótól megkapja, a fjeteket, a lámpák segítségével „kiválasztja” a megfelelő szám- és jeJÜKombi- nációt. .... A leningrádi Meteorológiai Tudományos Kutatóintézetben elektronikus hőmérő órát szerkesztettek. A leningrádi Városi Tanács épületére szerelt készülék minden hatodik má1915. szeptember 28. i „Egy katonai auditor és agy hóhér Pétsre jöttek" 1848—49-es napló a Baranya megyei Levéltárban Az 1848—49-es szabadságharc baranyai eseményeit megörökítő krónika került napvilágra Pécsett. Szerzője: Náray János, a pécsi püspöki uradalom egykori számtartója. A hatvan- oldalas napló kalandos úton jutott a Baranya megyei Levéltár tulajdonába; keletkezése után nyolcvan esztendeig magánszemélyek birtokolták, majd 1929-ben egy kecskeméti könyv- kereskedő szerezte meg és 50 pengőért eladta Pécs városának. A kézirat ezután is folyton „vándorolt”, mígnem a közelmúltban végleges helyére került: a megyei levéltárba. A nagy értékű dokumentumot — amely eddig ismeretlen volt a történészek előtt — Bezerédy Győző levéltáros dolgozta fel. Megállapította. hogy forrás értékű műről van szó. Az akkor 48 éves Náray János nagy műveltségű, érdeklődő szellemű és jól tájékozott ember volt. Minden fontos eseménynél jelen volt és mindent pontosan lejegyzett. Mint a püspök bizalmi embere, értékes információkhoz jutott. írása érzékletesen tükrözi Pécs hangulatát a márciusi forradalmat követően, majd a város viszontagságait a császári megszállás alatt. 1848-ban a bogádi jobbágyok — írja Náray — éppen szántás közben értesültek a robot eltörléséről, mire azonnal abbahagyták a munkát és hazaszéledtek. A kátolyi jobbágyok erőszakkal visszafoglalták a tőlük hét évvel korábban elvett legelőt. A hosszúhetényi nemzetőrök dobszóval megszállták a 6000 holdas uradalmi erdőt, „mondván: az erdő többé nem az uraságé, hanem a községé és az uradalmi ispánt fogolyként a faluba vitték”. A napló beszámol Jellasics betöréséről és ezzel kapcsolatban egy érdekes haditettről: a pécsi nemzetőrök Oroszlónál zsákmányul ejtették a császári csapatok egyik utánpótlásszállítmányát. Ennek hírére 500 katona indult Pécs ellen, mire a mecseki utakat „5000 felkelt nép elzárta, hogy a hegyeken a granitsá- rok át ne törhessenek, a harangok Pétsen és környékén folvást félre verettek”. A pécsi krónikás a szemtanú hitelességével és pontosságával írja le napról napra a város megszállás alatti életét. Két kovács- és szabólegényre ötven botütést mértek a városháza előtt, mert Kossuthot éltették — jegyezte fel. A császári katonák négy polgárt letartóztattak, mert a szőlőbe menet vörös keszkenőt akasztottak a kapájukra. Kidobolták, hogy ha másnap reggelig a város ötvenezer pengőforintot nem fizet hadisarcul, „gyújtás és rablás engedtetik”. Emiatt pánik tört ki a lakosság körében, de éjjel a megrémült pécsi kereskedők 52 ezer pengőforintot összeadtak, „eképp a város a pusztulástól megmeneke- dett”. S egy sokatmondó bejegyzés 1849. szeptember 29-én: „Egy katonai auditor (hadbíró — A szerk.) és egy hóhér Pétsre jöttek. Szép jövendő!”. Dr. Iglói Zoltán „Napórák" Az egyik amerikai vállalat elektronikus karórákat hozott forgalomba, amelyeket joggal nevezünk „napóráknak“: a mutatókat az óratestbe épített „napelemek*' mozgatják. Az ilyenfajta órák feltöltéséhez elég az, hogy 10-—15 percen keresztül napfényt kapnak, sőt elég az a szórt napfény is, amely akkor éri a napelemeket, ha a zakó ujja nem fedi el az órát. A beépített automatikus naptár mutatja a napot, a betet és a hónapot; magától beállítja a napok számának változását a hónapokban, sőt „emlékszik" arra, hogy februárban mikor von 29 nap. A gyárban jó nagy darabot levágnak az anyagból, függőlegesen kifeszítik, alsó szélét meggyújtják. Amennyiben az égett felület nem haladja meg az átlagos 18 négyzetmétert, az anyagot kevéssé gyúlékonynak, elég biztonságosnak nyilvánítják. Erre az ellenőrző vizsgálatra egy márciusban hozott törvény értelmében került sor kötelezően az Egyesült Államok valamennyi üzemében, ahol gyermekpizsamára való anyagot gyártanak. Azért hozták ezt a törvényt, mert azt tapasztalták, hogy évente 4000 személy (főként gyermek) pusztul el, mert tüzet fog a pizsamája. A könnyen gyúlékony anyagok áldozatai a gyermekek után a háziasszonyok. Kötényük, házi ruhájuk könnyen TOLVAJ ÉS RENDŐR Egy philadelphiai bankba belépett egy bankrabló és átadott a pénztárosnőnek egy papírlapot, amelyre felírta, mennyi pénzt követel. A pénztárosnő azonban nehezen tudta kibetűzni az ákombákomot, mire a türelmetlen rabló rászólt: „Vegye tudomásul, hogy én bankrabló vagyok!” „Én meg rendőr” — szólalt meg a sorban mögötte álló férfi, aki ugyan civil ruhában volt, de szolgálati fegyverét magánál tartotta, és így köny- nyűszerrel lefülelte a rablót tüzet fog a tűzhely lángja mellett, vagy a villamos háztartási készülékekben adódó rövidzárlat következtében. Sok idős ember halálát okozta már, hogy ágyban dohányozva meggyújtotta az ágyneműt. Az üvegszál és az azbeszt kivételével tulajdonképpen minden szövet gyúlékony, egyik sem tekinthető tökéletesen éghetetlennek. A legbiztonságosabb anyagnak a gyapjú és a selyem, a legkevésbé biztosnak a pamut, a juta, a kender, a len tekinthető. Az emberek általában azt hiszik; hogy a gyúlékonyság főként a szálak, rostok minőségétől függ. Pedig nem így áll a helyzet. A gyúlékonyság a vetülék, a színezőanyagok és az úgynevezett kikészítő szerek függvénye. A háromszáz éves Greenwich A Londontól délkeletre lévő Greenwich-i csillagvizsgáló ez- idén 300 esztendős. A csillag- vizsgálót 1675-ben építették II. Károly angol király megbízásából, mivel Nagy-Britannia hatalma akkoriban a tengeri hajózáson nyugodott, s épp ezért pontos segédeszközre volt szükség a földrajzi hosz- szúsági fokok meghatározásához. Pontosan meg kell figyelni a Holdat és az állócsillagokat, és így került sor 1714-ben az első megbízható tengerészeti kronométer kidolgozására, amely az angol John Harrison nevéhez fűződik. E kedvező feltételek 1884-ben egy nemzet, közi konferenciát arra indítottak, hogy Greenwich-et nyilvánítsák a 0. szélességi kör meghatározási helyének. Azóta a Greenwich-i átlagidő a nem. zetközi időmérce. Magát a Greenwich-i obszervatóriumot azonban 1948-ban a levegőszennyeződés, a túlságosan gyakori felhőtakaró és a londoni éjszakai ég világossága miatt az angol déli parton Eastboume-től északra lévő Herstmonceaux kastélyba kellett áthelyezni. Nevét ott is megtartotta. Greenwich-ben a csillagászok hajdani épületeit múzeumnak használják, s itt állítják ki a régi 28 colos teleszkópot is. Életveszélyes pizsama NEMDOHÁNYZÓ TAXI A nikotin esküdt ellenségei a Német Szövetségi Köztársaságban 1975. szeptember 1. után így rendelhetnek taxit: „Nemdohányzó kocsit kérek” Mivel taxisofőrök gyakran kérik utasaikat, hogy lehetőleg mellőzzék a dohányzást, most hivatalosan is engedélyezik nemdohányzó taxik közlekedését, azzal a kikötéssel, hogy a kocsin kívül és belül elhelyezett szimbólummal (vörös kereszttel áthúzott cigaretta) jelezni kell azt. Aki az így megjelölt kocsiban mégis rágyújt, 100 márka büntetést fizet. Szeméttelep a repülőterek mellett Az Amerikai Közlekedési Minisztérium rendeletszerű irányelvekkel szabályozta a repülőterek közelében létesített vagy létesülő szemétlerakó-helyeket. Az új előírás szerint szemétlerakodó helyek a sugárhajtású repülőgépek által használt repülőterek és kifutók határától legalább 3 lem. légcsavar hajtású gépek repülőterétől pedig 1 km távolságra létesíthetők. Amennyiben ilyen gyűjtőhelyek e távolságoknál közelebb vannak, a repülőterekhez, akkor azokat meg kell szűntetni, vagy földréteggel be kell fedni és füvesíteni. . <v.i. _____ . A rendelet szükségességéi több tragikus baleset igazolja. A közelmúltban lezuhant egy sugárhajtású repülőgép, tömve utasokkal a bostoni légikikötő felett,, mert a hajtóművet a beszívott madarak teljesen eltömítették. Az idézett rendelet is több mint húsz olyan esetet sorol fel, amikor polgári vagy katonai repülőgép a beszívott madarak tömege miatt kényszerleszállást végzett. A szemétlerakó helyek ugyanis tömegesen vonzzák a madarakat és így megnövekszik a „madárütközés” veszélye. Hány fokot mutat az óra? Á gazdag sivatag Mongólia világviszonylatban a hatodik helyen áll a tevék száma szempontjából. A món- goi állattenyésztésnek ez az ágazata a bruttó-nemzeti terméknek több mint 8 százalékát szolgáltatja, s csaknem a hatodrészét adja a kikészített bőr egész mennyiségének. A Mongol Népköztársaságban évente mintegy 30 000 tevebőrt készítenek ki: nagy részüket cipőgyártásra használják. A Mongol Népköztársaság déli részén fekvő Góbi-sivatag a legnagyobb hozamú, vörös tevefajta hazája. A legkedvezőbb mutatószámokat a Han- hongorban lévő Ulzija-bri- gád tevetenyésztői érték el, akiket kitűnő munkájukért Sarkcsillag-renddel tüntettek ki. Ez a brigád sikereivel be- 1 bizonyította. hogy a pusztaságban is komoly értékeket lehet termelni a népgazdaság számára, s hogy á Góbi-sivatagnak is megvan a maga gazdasága. Az Ulzija-brigád leg- . utóbb a Bőség nevet vette fel.
