Tolna Megyei Népújság, 1975. szeptember (25. évfolyam, 205-229. szám)

1975-09-28 / 228. szám

t magazin agazin agazin Automaták ellenőrzik a levegő tisztaságát A levegőtisztaságot ellenőrző automatikus táv jelző műszer. A Szovjetunióban igen szigo­rúan szabták meg az emberi egészségre káros levegőszeny- nyéző anyagok tűrési határát. A levegőszennyeződés elleni harcban hatékony segítséget jelentenek azok a különleges mozgó laboratóriumok, melyek segítségével a városok utcáin és az üzemekben rendszeresen el­lenőrzik a levegő tisztaságát. Ezt a módszert azonban csak a kisebb városok levegő- tisztaságának ellenőrzésére le­het alkalmazni. Az egymilliós, vagy ennél nagyobb városok­ban automatika segíti az em. bért. A közeljövőben Moszkvá­ban, Leningrádban, Kijevben és néhány más nagyobb szov­jet városban automatikus leve­gőtisztaság-ellenőrző rendszert helyeznek működésbe. A város különböző pontjain automati­kus adattovábbító mérőműsze­reket helyeznek el, melyeknek adatait egy információfeldol- gozó központban értékelik. A műszerek segítségével azonnal megállapíthatják, a város melyik területén szeny- nyeződik a levegő valamilyen anyaggal. Ha a város valame­lyik utcáján az ott elhelyezett távjelző műszer azt jelzi, hogy a gépkocsi kipufogó gázok egészségtelen mértékben fel­szaporodtak, az információfel­dolgozó központtal kapcsolat­ban lévő közlekedésirányító rendszer a gépkocsikat másik útvonalra tereli.-- , (ÄPH-KS) sodpercben „szerepet cserél”, hol az időt. hol a hőmérsékle­tet mutatja, A különleges ára egy méter magas és háírom méter széles számlapjára 200 elektromos lámpácskát/ szereltek. Amikor az elektronikus készülék a hőmérsékteí- és időadótól megkapja, a fjeteket, a lámpák segítségével „kiválasztja” a megfelelő szám- és jeJÜKombi- nációt. .... A leningrádi Meteorológiai Tudományos Kutatóintézetben elektronikus hőmérő órát szer­kesztettek. A leningrádi Váro­si Tanács épületére szerelt készülék minden hatodik má­1915. szeptember 28. i „Egy katonai auditor és agy hóhér Pétsre jöttek" 1848—49-es napló a Baranya megyei Levéltárban Az 1848—49-es szabadságharc baranyai ese­ményeit megörökítő krónika került napvilág­ra Pécsett. Szerzője: Náray János, a pécsi püs­pöki uradalom egykori számtartója. A hatvan- oldalas napló kalandos úton jutott a Baranya megyei Levéltár tulajdonába; keletkezése után nyolcvan esztendeig magánszemélyek birtokol­ták, majd 1929-ben egy kecskeméti könyv- kereskedő szerezte meg és 50 pengőért eladta Pécs városának. A kézirat ezután is folyton „vándorolt”, mígnem a közelmúltban végle­ges helyére került: a megyei levéltárba. A nagy értékű dokumentumot — amely eddig ismeretlen volt a történészek előtt — Bezerédy Győző levéltáros dolgozta fel. Meg­állapította. hogy forrás értékű műről van szó. Az akkor 48 éves Náray János nagy művelt­ségű, érdeklődő szellemű és jól tájékozott ember volt. Minden fontos eseménynél jelen volt és mindent pontosan lejegyzett. Mint a püspök bizalmi embere, értékes információk­hoz jutott. írása érzékletesen tükrözi Pécs hangulatát a márciusi forradalmat követően, majd a város viszontagságait a császári meg­szállás alatt. 1848-ban a bogádi jobbágyok — írja Náray — éppen szántás közben értesültek a robot eltörléséről, mire azonnal abbahagyták a munkát és hazaszéledtek. A kátolyi jobbá­gyok erőszakkal visszafoglalták a tőlük hét évvel korábban elvett legelőt. A hosszúheté­nyi nemzetőrök dobszóval megszállták a 6000 holdas uradalmi erdőt, „mondván: az erdő többé nem az uraságé, hanem a községé és az uradalmi ispánt fogolyként a faluba vit­ték”. A napló beszámol Jellasics betöréséről és ezzel kapcsolatban egy érdekes haditettről: a pécsi nemzetőrök Oroszlónál zsákmányul ejtették a császári csapatok egyik utánpótlás­szállítmányát. Ennek hírére 500 katona indult Pécs ellen, mire a mecseki utakat „5000 fel­kelt nép elzárta, hogy a hegyeken a granitsá- rok át ne törhessenek, a harangok Pétsen és környékén folvást félre verettek”. A pécsi krónikás a szemtanú hitelességével és pontosságával írja le napról napra a város megszállás alatti életét. Két kovács- és szabó­legényre ötven botütést mértek a városháza előtt, mert Kossuthot éltették — jegyezte fel. A császári katonák négy polgárt letartóztat­tak, mert a szőlőbe menet vörös keszkenőt akasztottak a kapájukra. Kidobolták, hogy ha másnap reggelig a város ötvenezer pengő­forintot nem fizet hadisarcul, „gyújtás és rab­lás engedtetik”. Emiatt pánik tört ki a lakos­ság körében, de éjjel a megrémült pécsi ke­reskedők 52 ezer pengőforintot összeadtak, „eképp a város a pusztulástól megmeneke- dett”. S egy sokatmondó bejegyzés 1849. szep­tember 29-én: „Egy katonai auditor (hadbíró — A szerk.) és egy hóhér Pétsre jöttek. Szép jövendő!”. Dr. Iglói Zoltán „Napórák" Az egyik amerikai vállalat elektroni­kus karórákat hozott forgalomba, ame­lyeket joggal nevezünk „napóráknak“: a mutatókat az óratestbe épített „nap­elemek*' mozgatják. Az ilyenfajta órák feltöltéséhez elég az, hogy 10-—15 per­cen keresztül napfényt kapnak, sőt elég az a szórt napfény is, amely ak­kor éri a napelemeket, ha a zakó ujja nem fedi el az órát. A beépített auto­matikus naptár mutatja a napot, a betet és a hónapot; magától beállítja a napok számának változását a hó­napokban, sőt „emlékszik" arra, hogy februárban mikor von 29 nap. A gyárban jó nagy darabot levágnak az anyagból, függő­legesen kifeszítik, alsó szélét meggyújtják. Amennyiben az égett felület nem haladja meg az átlagos 18 négyzetmétert, az anyagot kevéssé gyúlékony­nak, elég biztonságosnak nyil­vánítják. Erre az ellenőrző vizsgálatra egy márciusban hozott törvény értelmében került sor kötelező­en az Egyesült Államok vala­mennyi üzemében, ahol gyer­mekpizsamára való anyagot gyártanak. Azért hozták ezt a törvényt, mert azt tapasztal­ták, hogy évente 4000 személy (főként gyermek) pusztul el, mert tüzet fog a pizsamája. A könnyen gyúlékony anya­gok áldozatai a gyermekek után a háziasszonyok. Köté­nyük, házi ruhájuk könnyen TOLVAJ ÉS RENDŐR Egy philadelphiai bankba be­lépett egy bankrabló és átadott a pénztárosnőnek egy papírla­pot, amelyre felírta, mennyi pénzt követel. A pénztárosnő azonban nehezen tudta kibe­tűzni az ákombákomot, mire a türelmetlen rabló rászólt: „Vegye tudomásul, hogy én bankrabló vagyok!” „Én meg rendőr” — szólalt meg a sorban mögötte álló férfi, aki ugyan civil ruhában volt, de szolgálati fegyverét magánál tartotta, és így köny- nyűszerrel lefülelte a rablót tüzet fog a tűzhely lángja mellett, vagy a villamos ház­tartási készülékekben adódó rövidzárlat következtében. Sok idős ember halálát okozta már, hogy ágyban dohányozva meggyújtotta az ágyneműt. Az üvegszál és az azbeszt ki­vételével tulajdonképpen min­den szövet gyúlékony, egyik sem tekinthető tökéletesen ég­hetetlennek. A legbiztonságo­sabb anyagnak a gyapjú és a selyem, a legkevésbé biztosnak a pamut, a juta, a kender, a len tekinthető. Az emberek általában azt hiszik; hogy a gyúlékonyság főként a szálak, rostok minősé­gétől függ. Pedig nem így áll a helyzet. A gyúlékonyság a vetülék, a színezőanyagok és az úgynevezett kikészítő sze­rek függvénye. A háromszáz éves Greenwich A Londontól délkeletre lévő Greenwich-i csillagvizsgáló ez- idén 300 esztendős. A csillag- vizsgálót 1675-ben építették II. Károly angol király megbízá­sából, mivel Nagy-Britannia hatalma akkoriban a tengeri hajózáson nyugodott, s épp ezért pontos segédeszközre volt szükség a földrajzi hosz- szúsági fokok meghatározásá­hoz. Pontosan meg kell figyel­ni a Holdat és az állócsillago­kat, és így került sor 1714-ben az első megbízható tengerésze­ti kronométer kidolgozására, amely az angol John Harrison nevéhez fűződik. E kedvező feltételek 1884-ben egy nemzet, közi konferenciát arra indítot­tak, hogy Greenwich-et nyil­vánítsák a 0. szélességi kör meghatározási helyének. Azóta a Greenwich-i átlagidő a nem. zetközi időmérce. Magát a Greenwich-i obszer­vatóriumot azonban 1948-ban a levegőszennyeződés, a túlságo­san gyakori felhőtakaró és a londoni éjszakai ég világossá­ga miatt az angol déli parton Eastboume-től északra lévő Herstmonceaux kastélyba kel­lett áthelyezni. Nevét ott is megtartotta. Greenwich-ben a csillagászok hajdani épületeit múzeumnak használják, s itt állítják ki a régi 28 colos te­leszkópot is. Életveszélyes pizsama NEMDOHÁNYZÓ TAXI A nikotin esküdt ellensé­gei a Német Szövetségi Köztársaságban 1975. szep­tember 1. után így rendel­hetnek taxit: „Nemdohány­zó kocsit kérek” Mivel taxisofőrök gyak­ran kérik utasaikat, hogy lehetőleg mellőzzék a do­hányzást, most hivatalosan is engedélyezik nemdohány­zó taxik közlekedését, az­zal a kikötéssel, hogy a kocsin kívül és belül elhe­lyezett szimbólummal (vö­rös kereszttel áthúzott ci­garetta) jelezni kell azt. Aki az így megjelölt ko­csiban mégis rágyújt, 100 márka büntetést fizet. Szeméttelep a repülőterek mellett Az Amerikai Közlekedési Minisztérium rendeletszerű irányelvekkel szabályozta a repülőterek közelében létesí­tett vagy létesülő szemétlera­kó-helyeket. Az új előírás sze­rint szemétlerakodó helyek a sugárhajtású repülőgépek által használt repülőterek és kifu­tók határától legalább 3 lem. légcsavar hajtású gépek repü­lőterétől pedig 1 km távolság­ra létesíthetők. Amennyiben ilyen gyűjtőhelyek e távolsá­goknál közelebb vannak, a repülőterekhez, akkor azokat meg kell szűntetni, vagy föld­réteggel be kell fedni és fü­vesíteni. . <v.i. _____ . A rendelet szükségességéi több tragikus baleset igazolja. A közelmúltban lezuhant egy sugárhajtású repülőgép, tömve utasokkal a bostoni légikikötő felett,, mert a hajtóművet a beszívott madarak teljesen el­tömítették. Az idézett rende­let is több mint húsz olyan esetet sorol fel, amikor polgá­ri vagy katonai repülőgép a beszívott madarak tömege miatt kényszerleszállást vég­zett. A szemétlerakó helyek ugyanis tömegesen vonzzák a madarakat és így megnövek­szik a „madárütközés” veszé­lye. Hány fokot mutat az óra? Á gazdag sivatag Mongólia világviszonylatban a hatodik helyen áll a tevék száma szempontjából. A món- goi állattenyésztésnek ez az ágazata a bruttó-nemzeti ter­méknek több mint 8 százalé­kát szolgáltatja, s csaknem a hatodrészét adja a kikészített bőr egész mennyiségének. A Mongol Népköztársaságban évente mintegy 30 000 tevebőrt készítenek ki: nagy részüket cipőgyártásra használják. A Mongol Népköztársaság déli részén fekvő Góbi-sivatag a legnagyobb hozamú, vörös tevefajta hazája. A legkedve­zőbb mutatószámokat a Han- hongorban lévő Ulzija-bri- gád tevetenyésztői érték el, akiket kitűnő munkájukért Sarkcsillag-renddel tüntettek ki. Ez a brigád sikereivel be- 1 bizonyította. hogy a puszta­ságban is komoly értékeket lehet termelni a népgazdaság számára, s hogy á Góbi-siva­tagnak is megvan a maga gaz­dasága. Az Ulzija-brigád leg- . utóbb a Bőség nevet vette fel.

Next

/
Thumbnails
Contents