Tolna Megyei Népújság, 1975. szeptember (25. évfolyam, 205-229. szám)
1975-09-28 / 228. szám
Hivatása: tisztlielyeltes A tavasz egyik vasárnapján vagy harminc egészen fiatal emberrel találkoztam, akik nagy izgatottan készülődtek útra; tiszt- helyettes-iskolai felvételre. Voltak köztük gépszerelők, lakatosok, a többségük azonban az általános iskola, esetleg középiskola után szakképzettség nélkül dolgozott. Mi vonzotta őket a katonai pályára? Veit, aki a családi hagyományt követte — apja is hivatásos katona —, volt, aki nevelőotthonban szerette meg a nagyobb fegyelmet, más pedig a katonai pálya nyújtotta tanulási lehetőségekkel kívánt élhi. Egyben valamennyien egyet értettek: a tiszthelyettesi pályát nem csupán elhelyezkedési lehetőségnek, hanem hivatásnak fogták fel. Akiknek a felvételi sikerült, azóta már valamelyik fegyvernemi iskolán tanulják a katonai ismereteket. a z elmúlt években a hadsereg /korszerűsítése, fejlesztése magáva' hozta a hivatásos tiszthelyettesek megnövekedett, nagyobb szerepét. Mint az elnevezésben is benne van, ők a tisztek közvetlen helyettesei, velük együtt nevelői fiatal katonák kisebb- nagyobb csoportjának. A néphadsereg tiszthelyettesi állományában erősödő hivatástudatot, ambíciót az fejezi ki, hogy megnőtt bennük a tanulási kedv, egyre többen kezdenek középiskolai tanulmányokba. A mai tiszthelyettesképzés nem csupán katonai ismereteket ad, hiszen a tanulmányi idő alatt a hallgatók nagy része szakmunkás-képesítést tanúsító bizonvítvánvt is kan. A rendeletek értelmében a hivatásos tiszthelyettesképzés során azokon a szakokon, amelyeken a tiszthelyettesképzás tananyaga az országos szakmunkásképzési jegyzék szerint valamely szakma elméleti és gyakorlati ismereteit is tartalmazza, a tisztheivettesi záróvizsgán kiállított bizonyítvány az adott szakmában a szakmunkás-bizonyítvánnyal egyenértékű. B k! például a hivatásos tiszthelyettesképző iskolán fegyver-löveg technikusi képesítést nyert, annak bizonyítványa egyúttal gépszerelő, (gánlaka- tos) szakmunkás végzettséget is igazol. A gépjárműtechnikus tiszthelyettes autószerelőnek, a vezetékes technikus távközléstechnikai hálózatszerelőnek, a rádiótechnikai technikus tiszthelyettes elektronikai műszerész szakmunkásnak számít. A különböző hadtáp-tiszthelyettesek pedig felavatásukkal egyidejűleg élelmiszer-, ruházati stb. eladó szakmunkások lesznek. A különböző szakokon ta- ntUó tiszthelyettesjelöltek a képzés során elsajátítják a megfelelő szakmához szükséges elméleti és gyakorlati ismereteket. A -kettős képzettséget tanú- 'i.ó végbizonyítvány a hiva- , ■ tiszthelyettesek megbe"s. -ének, társadalmi tekinté- ’ik növelésének egyik újabb e. o : oka. ■ " ■E z is indítéka annak, hogy az utóbbi években j több fiatal választja hivatásos katonai pályát. Közművelődés A megye határain túl ismert, magának tekintélyt és respek- tust szerzett amatőr művészeti csoportjaink egyike a Tolna megyei Képzőműves reá Stúdió, vagy ahogyan röviden emlegetik, a „stúdió”. Legfrissebb és legjelentősebb sikerük: az idei országos .amatőr képzőművészeti kiállításon első díjat kaptak, mint ki':.••'.ói közösség. A stúdió a megyei művelődési központban nnToáiik, Kiss István főelőadó gogd >z- za, titkára Schubert Páter. Rajtuk kívül riszt veit : getésünkben Takács Béla és Bakó László is, a stúdió két szekszárdi tagja. Ck négyen, a stúdiót képviselve válaszoltak kérdéseinkre, ígv a válaszadókat személy szerint nem jelöljük meg. — Olvasóinkat érdekli, hoa.y vajon mi a különbség a képrSművé- szeti szakkörök és a képzőművészeti stúdió között? — A szakkörökben együtt dolgoznak, a szakkörvezető szakmai irányítása mellett a tagok. A stúdiónak riem a közösen végzett munka a célja, hanem azoknak az összefogása, akik már önállóan jjiűköd- nek. Az összejöveteleken továbbképzésre kerül sor. meghívunk és meghallgatunk művészettört »neszeket, művészeket, vitatkozunk. Igaz, mindenki maya dolgozik, m'g's, a munkánkban is ott vannak a többiek. A véleményük, bírálatuk, vagy éppen személyes példájuk. I I — Mi! yen ynl*ak az l 1970-ben létrejött stúdiónak? — A hatvanas évek végén különböző alkotótáborok voltak a megyében, amelyeket Molnár Mózsi György szervezett. Ö akkoriban szakkörvezetőként jól ismerte az itteni - fiatalokat, és közülük néhánynak lehetővé tette, hogy részt vegyen az alkotótáboráéi tokon. Sőt nem s-n’-’tt'r'^ökot is meghívott. A stúdió művészeti vezetője és titkára is Molnár Mózsi György lett az alakuláskor, az alapkő tagok ped;g azoic a íiaraioK, aicui ezeicen a táborozásokon már részt vettek. | — Az országban sek he'yen működnek stúdiók; de ezek áitziSában egyetlen város amatőr alkotóit fogják össze. I'ügyön, hogy nálunk megyei a stúdió? — Egyszerű oka -vail: nálunk egy városban nem is lőhetne, létrehozni, .fciszön Szskszárdról is csak hárman vagyunk. A megyében 'soha , él j olyan sok amatőr kíyőművész, hogy nehézséget jelenítene összefogásuk: A stúdió jelenlegi húsz tagja között egyébként többen vannak, akik nem is Tolnában élnek, hanem a fővárosban, vagy’ Baján. De ide tartozónak érzik magubát, és e-írt áldozatot is vállalnak, ők Is rend- szeresen járri-Hk n stúdíö; ■foglalkozásaira, pedig egv rendelkezés folytán .az. a furcsaság állt elő, kozz csak ó ns^vf határától t'\};úk ka ‘ retni \ útiköltségükét... A stúdió munkájában egyébként non) tapasztaltuk a ..meyneisáznék” semmi hátrányát. Sőt, tulajdonképpen ez az e zvét len mód’a annak hayv senki se 1 égvén elszigetelődve, akárhol is lakik. . — Mo^inr Mőssí György a v,'a- iŐT»e!vés~^t« A'n t-’-'.n, a Kério- a’űvész SrövcVmor^i titkába. !ay rsr.frr'?. Fény ő vof* a sf&ifsS ve púidig Fcnpcsí^th-’n vo’íak a h:v^f.á~n5 ás p“nc?”r To?“a »na* gyfii kérTSművát'iök, Mi' a he’vyet j a terükben r- V-, hogy mór nem ő vezet: a stúdiót? — 1972-től Schubert Péter a stúdió titkára,'de a helyzet csak az utóbbi éyfcc-n változott meg. Addig ugyanis csak három alaptana volt a megyének, ketten közülük — Martinék József és É'aűb Ferenc — idős alkotók, akik már nem kapcsolódtak be a különféle megmozdulásokba. Molnár Mó- • zsi György peel's énoen azért köszönt ' le a stúdió vezetésről is, mert nagy'1'1 elfoglalt volt. Tavaly Rzekszárdra költözött M. Szabó István, és a stúdió tagjai közül Farkas Pált és Gyeney Judiiot fclvcH'Ak, a Képzőművészeti Alapba. Reméljük, az ő révükön most aktívabb lesz az amatőrök és az alap tagjainak a kapcsolata. Az igazság az, hogy ők nagyon kevesen vannak. Pécsett például több mind harminc az ró.apfagok- száma! Még egy sajátos helyzettel is számolnunk kell: 'Tolna megyében a hivatásos képzőművészekkel a megyei tanács, az amatőrökkel a művelődési központ foglalkozik. Egy kicsit mesterségesnek érez.zük ezt a különválasztást. Az együttműködésnek s -ámos, követhető példája van, Pécse't például a legnagyobb egyetértésben dolgoznak hivatásosak és amatőrök egymás mellett. Közös kiállításokat is rendeznek. n — Mi n stúd*é sikereinek, hírnevének forrása? ■— Nem formális, hanem igazi közösség, ami szigorú és igényes tagjaival szemben. És aki köztünk marad, az is szi- r .rj önmagával szemben. A stúdiótagok mindegyike tisz. 1 ess éggel d Igazik, munka után pedig nekilát szobrászkodni, vagy festeni. Szabadságunkat sem üdüléssel töltjük, hanem azzal a munkával, ami tartalmassá teszi életünket. S óival Vom ran vesszük az alkotást. Eredményeink is igazolják azt, amit hiszünk: hogy a szorgalom és kií-aríás mellett tehetséggel is “rendelkezik a stúdiótagok többsége. ' ! — Mórfís, a~! hJsrem, Sikereik i e?”^Mnlúok. ÍMsosorban • s^ek»*vji ; k?ít:>k'o#'n aratják és nem n közön- j ség előtt. — Az Idei stúdiótárlatunk-nak lolencszáz látogatója volt a vendégkönyvi bejegyzések szerint. Ennyien voltak kíváncsiak rá. hogy mit mutatunk be. És itt ván a szoborpark. Amikor felállítottuk, sokan bírálták, de amikor a közelmúltban Paksra szállítottuk a sz^brókat, akkor már hiányou. ták, többen még is kérdezték, hogv hová vitték, és hoznak-e- új -kát? Mmdez" azt jeietti, hogv van miért bizakodni, reménykedni. De tisztában vágyunk a valósággal, azzal, hogy jelenleg a közízlés és a modem képzőművészeti törek. vések között még szakadék van. Nagyjából ennek az okaival is tisztában vagyunk: elégtelen képzőművészeti nevelés, a látáskultúra fejletlensége... — Itt ekkor álljunk Is meg. A közművelődésben egyre erősödő irányelv, hogy az aktív művelődés színterei a kis csoportok legyenek» Ezek szerint a képzőművészeti stú-> diónak is lenne ilyen küldetése? — Egy ideig vállaltunk ismeretterj észtő előadásokat Nem sokat tehettünk: egyetlen óra alatt mit érhet el az ember? Viszont ki kell használnunk, hogy a megye minden pontján élnek tagjaink. Mindenkinek a saját munkahelyén és lakóhelyén kell igyekeznie megtenni, amit lehet. Eddig is mérhető hatással volt a munkatársakra egyik-másikunk ki. állítása. — Egy kiállítás megtekintése még nem sokat jelent... — Keressük a lehetőségeit az aktívabb formáknak is, de mondtuk, dolgozunk a munkahelyünkön, utána otthon, leg. többünknek családja van, nehéz az idővel, energiával gaz. dálkodni. — Ismét sióba került er a. téma, így bőt megkérdezem. Nem veszik túlságosan is komolyan la kópzömüvészkedést? Senkit sem szeretnék igazságtalanul megbántani, . de feltételezem, a stúdió- tagok küzott van olyan is, aki túlértékeli saját képességeit és lehetőségeit. — Saját magán kívül nem ártana vele jenkinek. Aki köztünk van, aki köztünk marad a viták, kémény bírálatok után is, azt már nem lehet lebe .ölni arról, amit csinál. Az embert feszíti valami mondanivaló, és így, a képzőművészet eszközeivel fejezi ki önmagát. Nincsenek irreális elképzeléseink, nem is lehetnének, hiszen állandóan ellenőrzik fejlődésünket a társak és a különféle bíráló bizottságok. Nekünk fontos az, amit csiná- - lünk, és hiszünk benne. B — Hogyan lehet valaki a stúdií tágját — Jelentkezik, magával hózza a műveit, és a stúdiótagok eldöntik, hogy befogadják-e, vagy sem. Csak akkor lesz stú- diótag valaki, .ha mindannyian, kivétel nélkül mellette szavazunk. Virág F. É. Ei?y öröiíűö'd témával kevesebb ? SÍI feladatok az ' húszán fvíS ^lid’ll A jó emlékezőtehetséggel rendelkező olvasók a megmondhatói, hogy az elmúlt évtizedben a sajtó, rádió, televízió hányszor volt kénytelen toll- és mikrofonvégre tűzni az iskola egészségügyi ellátás megoldatlanságának problémáját. Az új janév, remélhetőleg levéteti napirendünkről ezt az örökzöld témát. Az új tanévvel ugyanis valami új kez-v ' tt az iskolaegészségügyi hálózat korsz-rűrítősében, biztosítottnak látszik végre az éveken át sürgetett fejlesztés. Ennek az indokolt fejlesztésnek határkövét az a rendelet jelenti, mely ez év júniusában jelent meg és egyebek között előírta, hogy az 1975/78-os tanév idejére olyan iskolaegészségügyi hálózatot kell létrehozni, amiben minden oktatási intézménynek kijelölt, az óvoda és iskola egészségügyi ellátásáért felelős orvosa és védőnője van. Az intézkedésnek nincs szüksége különösebb méltatásra, mert a rendelkezés önmagáért beszél. Egészségügyi ellátásunk vezetői — ami eddig hiányzott — azt kívánják biztosítani, hogy 18 gves korig minden fiatalt saját oktatási intézményében részesítsenek rendszeres egészségügyi ellátásban, gondozásban. Mint megtudtuk, Tolna megyének ez idő szerint egy főfoglalkozású iskolaorvosa van. Viszont — a fent említett rendelkezésnek megfelelően — a helyi tanácsok, közösen a művelődési szakemberekkel — időben és név szerint jelölték lei azokat az — elsősorban • • cu ' szakorvosokat és felnőttkörzeti orvosokat, akik az új oktatási évtől a tanulók időszakos általános vizsgálatait elvégzik cs gondozásba veszik szükség esetén.az arra rászorulókat. A kijelölt; gyermek- és körzeti orvosoknak tehát rnun'.: ’-".n köte’cm egükké leit o rájuk bízott intézmény egészségügyi ellátása. További információnk már arra vonatkozik, hogy s bér eleiétől n megye valamennyi Iájában is megkezdték a kisgyermek folyamatos egészségügyi ellenőrzését. Ezort túl, évente legalább két alkalommal, minden óvodás korú gyermeket külön is megvizsgálnak, hogy áz és lelt kóros elváltozások esetén minden arra rászoruló kisgyermek Időben részesülhessen szakorvosi kezelésben, gondozásban. Az általános és középiskolás tanulók egészségi állapotáról — az általános iá~ 'K I., V. es VII. osztályéiban, valamint a kö :épiskolak TTI. osztályaiban részletes felmérést kell készíteni. Ezek a vizsgálatok a jövőben szerves részét képezik majd a pályaalkalmassági, vizsgálatoknak is. / Fontos tudnivaló még a változások kapcsán, hogy azgpeddigieknél szélesebb körű iskola- orvosi húlpzat fontos feladatává tették a. szakmunkásképző intézetek tanulóinak magasabb szintű egészségügyi ellátását, ezen bélül munkahelyi körülményeik rendszeres ellenőrzését is. Az iskolaorvosi teendők ellátására kijelölt orvosok és segítőik, a védőnők az új tanévtől a szülői értekezleteken a tantestület tagjaiként képviselik az iskolaegészségügy érdekeit. —a— KöJesd Népszerű a művelődési ház A kölesdi művelődési ház már ebben a hónapban teljesítette 275.000 forintos bevételi tervét. Az idén a kultúrházban megtartott különféle rendezvényeknek tízezernél több látogatójuk volt. A színházi és műsoros estek iránt érdeklődők száma meghaladta a háromezret: az ifjúsági előadások közönségének létszáma az ezrei; bálokon, táncesteken majdnem kétezren szórakoztak. Aki nyitott szemmel jár a kölesdi művelődési ház tájékán, a falu és a kör- :. iák anyagi helyzetéről is lieget kaphat. Az Apostol- együttes koncertjén huszonhét autó várt utasaira a művelődési ház udvarán. 1975. szeptember 28. fis iF, a képzMlfisziii isssreleiiesztésről. beszélni
