Tolna Megyei Népújság, 1975. szeptember (25. évfolyam, 205-229. szám)
1975-09-28 / 228. szám
Hol tart a szekszárdi húskombinát beruházása ? Az elmúlt években ugrásszerűen megnőtt hazánkban a sertéshústermelés. Főleg a megépült szakosított telepeken, de a háztáji gazdaságokban is, annak ellenére, hogy voltak ki- sebb-nagyobb visszaesések. A hústermelés a következő években is tovább növekszik, biztosítja a lakosság ellátását. Egyetlen hátrány, hogy a hústermelés fejlődésével nem tartott lépést a feldolgozás. A meglevő húsüzemek bővítése, korszerűsítése mellett újak építése is szükségessé vált. Az egyik új húsüzem felépítésében Szekszárdra esett a választás. A beruházást — amely korábban egészségügyi vágóhíd- ként indult — alapos közgazdasági elemzés készítette elő, A mezőgazdasági üzemek vezetőit és a közvéleményt egyaránt foglalkoztatja, hol tart jelenleg a következő ötéves terv egyik legnagyobb élelmiszeripari beruházása. A Tolna megyei Állatforgalmi és Húsipari Vállalat, megbízott igazgatójától, ’ Údvarházy Mihály agrármérnöktől. kértünk, tájékoztatást. — Údvarházy elvtárs, mikor kezdődik ténylegesen a húskombinát építése?^ — A húskombinát beruházásának munkálatai gyakorlatilag már megkezdődtek, a kivitelezés tervei elkészültek, a vállalat terv-ellátott. — A tervezés milyen stádiumban van? ■ — A tervek alaki és tartalmi felülvizsgálata folyik. A műszaki és költségvetési észrevételeket pedig 1976. 1. félévében kell elkészíteni. Tárcaszinten október elejére tervezik a beruházó Állatforgalmi és Húsipari Tröszt, vállalatunk, a tervező, a kivitelező és a fő vállalkozók együttesének tervegyeztető tárgyalását, melyet a megyei párt- bizottság és megyei tánács illetékesei előtt fogunk megtartani. ¥ —- Mekkora lesz az üzem? — A húskombinát kihasználható kapacitása évente 550 —600 ezer db sertés, valamint mintegy 45—50 ezer db szarvasmarha vágását biztosítja. Évenként képes mintegy 4300 vagon bőrös félsertést előállítani, melyből árusertésként 1300 vagon kerül közellátási célokra. Marhahúst ugyancsak 1300 vagonnyit állítunk elő. Ezen túlmenően a húskombinát foglalkozni fog mintegy 1000 vagon export dobozolt sonka készítéssel, valamint további 400 vagon különböző húskészítmény gyártásával. Az üzem feldolgozza az összes mellékterméket is, mintegy 500 vagon éves volumenben, amelyből a húsliszt 170 vagonos kontingenst tesz ki. A húslisztet takarmányozás céljára fogjuk főleg megyénk nagyüzemeinek visszaadni. 1935. szeptember 28. — Mennyibe kerül a húskombinát? , ■— A beruházás költségelőirányzata közel 2 milliárd forint, megtérülése pedig öt és fél—hat év, népgazdasági szinten hasonlóan a nehézipari jellegű beruházásokhoz. Ez évben különböző, főleg az energiaellátás biztosítását célzó létesítmények átadásával kapcsolatban, azonkívül lakásokra, kisajátításra, tervezési : és egyéb költségekre már feIhász, náltunk mintegy 100 millió forintot. A tényekből is következik, höky a beruházás gyakorlatilag megkezdődött. A kiemelt állatni nagyberuházást azért is kapta Szekszárd város és Tolna megye, mert kitűnő az állattenyésztési, kultúrájafés területét illetően is igen magas a vágóállat létszáma és értékesítése. Ez évben tanácsi szektorból mintegy 260 ezer hízósertést vásárolunk fel, az állami gazdaságok 100 ezret értékesítenek ezen . a mennyiségen felül. 1980-ra a megye! vágósertés-kibocsátásának azonban el kell érni az- 500 ezret,' e két szektor értékesítéséből.. Nagyban számítunk tehát azokra a zárt rendszerű nagyüzemi sertéstelepekre, mélyeket állami gazdaságaink és termelőszövetkezeteink jelenleg is üzemeltetnek. Minden férőhely maximális kihasználására szükség van ahhoz, hogy a fenti vágóállatlétszámot el tudjuk érni.- • —-" Milyen támogatást ad a vállalat az üzemeknek a hústermelés további növel é• séhez? ’ '"'a — Vállalatunk termelésfej- lesztési osztályán keresztül kizárólag a termelőszövetkezeti nagyüzemi sertéstelepeken foglalkozik szaktanácsadással és a szerződéses termeltetés koordinációjával. Eredményeink a jövőre nézve is biztatóak, mert többek között 1974-ben az országos hústermelési versenyen első, — harmadik és negyedik helyezést elért iparszerű nagyüzemi sertéstelep Tolna megyei termelőszövetkezetek tulajdonában van. Trösztünk 1976. évre ismételten termelési versenyt írt ki nagyüzemi sertéstelepekre, valamint a háztáji gazdaságból származó, de termelőszövetkezeten keresztül értékesített hízottsertés-előállí- tás fokozása érdekében. Tekintettel az elmúlt év kitűnő eredményeire, nagy a követelmény megyénk termelőszövetkezeti gazdaságaival kapcsolatban, szeretnénk tehát megfelelő tenyésztői és hízlalómunkával az 1974. évi szintet tartani. 1976. január 1-től kezdődőén a nagyüzemektől felvásárolt sertéseket objektív minősítéssel vesszük át, s á felvásárlási árak is megváltoznak. A sertésár átlagos emelkedése alapárban mintegy 1,50 Ft/kg, a felárban pedig további 1,50 Ft/kg lesz. Reméljük, hogy a takarmányárak és a termésátlagok lehetővé teszik a gazdaságos' termelést és fent vázolt vállaláti céljaink elérését. Januártól kez- dődőleg természetesen a szarvasmarhaárakat iS rendezik. — Milyen létszámmal dol-i gozik majd a húskombinát? — A felépülő húskombinát munkaerőlétszéma 2100 lesz, melyből 450 a húsipari szakmunkás. A szakmunkásképzést már megkezdtük. Nagy segítséget 'nyújtottak ehhez törzsvállalati húsüzemeink, ahol szakmunkásképzésünket eddig biztosították. Az 1975-ös tanévben végzett szakmunkásainkat a Budapesti .Húsipari Vállalatnál helyeztük el olyan szerződéssel, melynek alapján üzemünk beindulásakor letelepedési segély- lyel, a már gyakorlatot szerzett volt szakmunkástanulóink hazajönnek és a húskombinátban vállalnak munkát. A többi évfolyamok elhelyezése hasonló lesz 1980-ig. Jelenleg Kaposváron 3 osztályunk tanul, ösz- szesen 63 tanulóval, az őszi tanévkezdéstől a lengyeü szakmunkásképzőben pedig további egy osztály, 20 elsőéves tanulóval. Nagy örömünkre szolgált, hogy a megyei tánács segítségével a Lensyeli Mezőgazdasági Szakmunkásképző Iskolában meg lehetett szervezni a húsipari szakmunkásképzést ' 1975. évtől kezdődően és ott már egy osztályunk a Dal- mandi Állami Gazdaság húsüzemében , végzett gyakorlat mellett tanul is. Reméljük, hogv iffy nagvobb szülői támogatást. kapunk a szakmunkásképzéshez,, a szakma megkedveléséhez, és elsajátításához, mert az általános iskolát végzett, szakmánkhoz kedvet érző gyerekek elhelyezése igen jó körülmények között biztosított és végső soron a tanulók itthon, a megye határain belül, a szijl.őí.öjjdhöz ps. a szülői házhoz közel vanpak- A szakmai képzés, pedig egy olyan kapacitású''húsüzemben, mint ámilyén-- nel a Dalmandi Állami Gazdaság rendelkezik, kitűnően megoldható, mert ott a vágás és húsfeldolgozás minden változatával megismerkedhetnek a hallgatók. — A vezetők képzése hol folyik? — A húskombinát középvezetőinek és középszintű szakkádereinek képzése ugyancsak megkezdődött, ösztöndíjas hallgatóink vannak a Szegedi Élelmiszeripari Főiskolán, a Veszprémi Vegyipari Egyetemen, valamint leendő közgazdászok a pécsi egyetemen. Az ösztöndíjas hallgatók gyakorlati idejét vállalatunk —; tröszti segítséggel — úgy állította be, hogy a legnagyobb és legmodernebb, már meglévő húsüzemekben biztosítják a kellő szakmai gyakorlatot. Szükségünk van ezen túímenően közép- és felsőfokú képzettségű építész, gépész, elektro-, agrár és közgazdász szakemberekre. Beruházásunkat alapos köz- gazdasági elemző munka előzte meg, melynek elkészítéséhez és a kivitelezés engedélyezéséhez a mindenre kiterjedő segítr séget a megyei pártbizottságtól és a megyei tanácstól kaptuk meg. Szerenénk, ha a húskombinát felépítésében, a kivitelezésben közreműködő vállalatok koordinációját megfelelően tudnánk biztosítani és beruházásunk a kormány által előírt határidőre elkészülne. BOGNÁR ISTVÁN Igényesebb vezetést! megváltozott körülmények szervezettebb, fegyelmezettebb munkát igényelnek mindenekelőtt a gazdasági életben, de a politikai, a társadalmi, oz állami élet valamennyi területén is. ;Éz megnöveli a vezetők feladatait, a velük szemben támasztott követelményeket. Nagyon 'sok múlik most azon, képe- sek-e a különböző vezető tisztségek betöltői a körülmények megkövetelte színvonalon irányítani a munkát. S nem kevésbé fontos, hogy igénylik-e ezt tőlük a pártszervezetek, törekednek-e növelni bennük az igényességet, munkájuk értékelésekor szem előtt tartják-e a mai helyzet követelményeit. A pártszervezeteknek mindenekelőtt tisztázniuk kell, hogy milyen követelményeket támasztanak, milyen mércét alkalmazzanak, hogy munkájuk eredményes és hatékony legyen. Más szóval: miféle vezetői tulajdonságok létét igényeljék fokozottabban, az irányítási mód mely elemei mellett szálljanak síkra erőteljesebben, illetve milyen szemlélet és gyakorlat ellen küzdjenek még határozottabban?' Ha módosultak a feltételek és a körülmények, az bizonyos fokig módosítja a vezetéssel, a vezetőkkel szemben támasztott igényeket is. Ezt azonban semmiképpen sem lehet úgy értelmezni, mintha valamiféle gyökeresen új követelményekről lenne szó. Az elbírálás, az értékelés alapja jelenleg sem más, mint ami megfogalmazódott a párt Központi Bizottságának 1973. novemberi káderpolitikai határozatában, a XL kongresszus azt megerősítő állásfoglalásában. A jelenlegi helyzetben különösen fontos a káderpolitikái határozatnak az a megállapítása, hogy vezető munkakörökben olyan személyek dolgozhatnak, akik értik és ismerik a párt, a kormány politikáját, s az irányításuk alá tartozó területen gondoskodnak annak megvalósulásáról. Hasonlóan fontos követelmény, hogy döntéseik, intézkedéseik meghozatalánál a társadalmi érdekek, a politikai összefüggések legyenek számukra elsődlegesek és meghatározók. Talán nem túlzásj azt mondani: a jelenlegi időszakban még a korábbinál is fontosabb politikai kérdéssé vált, hogy képes-e egy vezető a helyi döntésekben az össztársadalmi, a nép- gazdasági érdekből kiindulni, képes-e elhatározásainak az egész társadalomra kiható követelményeit számba venni, a helyi közösség érdekeit az egész országéval összefüggésben vizsgálni. A népgazdasági, össztársadalmi érdek elsődlegességének elfogadása ma olyan próbakő, amelyen a pártszervezetek bármely vezető politikai alkalmasságát megbízhatóan mérhetik. a változott gazdasági feltételek hatékonyabb központi irányítást igényelnek. Ez azonban nem csorbítja a vállalati, helyi önállóságot. A központi elhatározások fegyelmezett végrehajtására van ugyan szükség, de a jó végrehajtás a gazdasági, társadalmi, politikai életben önálló alkalmazást, mérlegelést, gondolkodást igényel. Nagyon is időszerűek a XI. kongresszuson elhangzott szavak: „Minden vezetővel szemben követelmény.-, hogy nagyfokú önállóság és bátor kezdeményezőkészség jellemezze a politika helyi végrehajtásában." A módosult gazdasági helyzetben is párosítani kell a fegyelmezettséget a rugalmassággal. Sőt, számos területen az utóbbiból nem kevesebb, hanem éppenséggel,több rugalmasságra van szükség, különösen a változó Világpiaci feltételekhez való'gyors és rugalmas alkalmazkodásra. Áí ilyé'n vezetési stílust a pártszervezeteknek bátorítaniuk kell, természetesen szigorúan megkövetelve, hogy ez ne a törvényes előírások ,,rugalmas", kijátszásában vagy,megkerülésében fejeződjék ki. Mint ahogy arra is ügyelniük kell, hogy az öntevékenység párosuljon a felelősségvállalással. Ne egymásra mutogassanak a vezetők, ha a helyzet felelős döntést igényel, hanem elsősorban saját teendőiket keressék és találják meg. M ég nagyobb figyelmet érdemelnek a kádermunkában a vezetőkészség olyan — az 1973. novemberi párthatározatban is megjelölt — elemei, mint az áttekintő-, elemző- és általánosítókészség, az új felismerésére és alkalmazására való hajlam. A mai körülmények között a korábbinál még kevésbé lehet „rutinból" irányítani, a kitaposott utak követésére szorítkozni. Ha a' pártszervezetek e követelményt mindenütt nagyobb erővel hangsúlyozták -volna, alighanem előbbre tartanánk például a gazdaságtalan termelés visszaszorításában, a gyártmányszerkezet korszerűsítésében. , Igényesebben, színvonalasabban vezetni — ez végeredményben egyet jelent ma azzal, hogy még inkább érvényesíteni a párt káderpolitikái állásfoglalásainak útmutatásait, az úgynevezett „hármas követelményben" összegezett elvárásokat. Ez a feltétele annak, hogy az irányítás mindenütt a helyzet megkövetelte szintre emelkedjék. GYENES LÁSZLÓ MÉM-szakmérnökképzés 1976-ban A MÉM szakoktatási főosztálya közleményt adott ki, a minisztérium felügyelete alá tartozó egyetemek szakmérnökképzésének 1976-ban induló tanévéről. Az agrártudományi, az erdészeti és faipari, valamint a kertészeti egyetemeken jövőre, kétéves tanulmányi idővel, egész sor szakon kezdődik szakmémökképzés. A Gödöllői Agrártudományi Egyetem mezőgazdaságtudományi kárán, mezőgazdasági vízgazdálkodási, mezőgazdasági genetikai, környezetvédelmi, mezőgazdasági üzemgazdasági, mezőgazdasági számviteli és pénzügyi, valamint munkavédelmi szakon, az egyetem mezőgazdasági gépészmérnöki karán pedig anyagmozgatási és agrórgépész-gazdasági szakon kezdhetik meg tanulmányaikat a képzésben részt vevők. A Debreceni Agrártudományi Egyetem mezőgazt’aságtudományi karán mezőgazdasági üzem- gazdasági és öntözéses gazdasági szakmérnök képzés indul. A Keszthelyi Agrártudományi Egyetem mezőgazdaságtudományi karán sertéstenyésztési, az egyetem mosonmagyaróvári karán pedig tejipari szakmérnököket képeznek. A Budapes. ti Kertészeti Egyetem termesztési karán zöldséghajtató szakmérnököket, tartósítóipari karán pedig tartósítóipari tervezőkét képeznek. A Soproni Erdészeti és Faipari Egyetem erdőmérnöki karán erdészeti növényvédelmi, valamint erdészeti környezetvédelmi és tájrendező szakmérnök-jelöltek jelentkezését várják. Az Állatorvostudományi Egyetem szakállatorvos képzésében új évfolyam csak 1977-ben indul. A felvételi pályázatokat 1975. december 15-ig kell a karok dékáni hivatalába bekülde.
