Tolna Megyei Népújság, 1975. szeptember (25. évfolyam, 205-229. szám)

1975-09-28 / 228. szám

Hol tart a szekszárdi húskombinát beruházása ? Az elmúlt években ugrássze­rűen megnőtt hazánkban a ser­téshústermelés. Főleg a meg­épült szakosított telepeken, de a háztáji gazdaságokban is, an­nak ellenére, hogy voltak ki- sebb-nagyobb visszaesések. A hústermelés a következő években is tovább növekszik, biztosítja a lakosság ellátását. Egyetlen hátrány, hogy a hústermelés fejlődésével nem tartott lépést a feldolgozás. A meglevő húsüzemek bővítése, korszerűsítése mellett újak építése is szükségessé vált. Az egyik új húsüzem felépítésé­ben Szekszárdra esett a válasz­tás. A beruházást — amely ko­rábban egészségügyi vágóhíd- ként indult — alapos közgaz­dasági elemzés készítette elő, A mezőgazdasági üzemek vezetőit és a közvéleményt egyaránt foglalkoztatja, hol tart jelenleg a következő öt­éves terv egyik legnagyobb élelmiszeripari beruházása. A Tolna megyei Állatforgalmi és Húsipari Vállalat, megbízott igazgatójától, ’ Údvarházy Mi­hály agrármérnöktől. kértünk, tájékoztatást. — Údvarházy elvtárs, mi­kor kezdődik ténylegesen a húskombinát építése?^ — A húskombinát beruházá­sának munkálatai gyakorlati­lag már megkezdődtek, a kivi­telezés tervei elkészültek, a vállalat terv-ellátott. — A tervezés milyen stá­diumban van? ■ — A tervek alaki és tartalmi felülvizsgálata folyik. A mű­szaki és költségvetési észrevé­teleket pedig 1976. 1. félévében kell elkészíteni. Tárcaszinten október elejé­re tervezik a beruházó Állat­forgalmi és Húsipari Tröszt, vállalatunk, a tervező, a kivi­telező és a fő vállalkozók együttesének tervegyeztető tár­gyalását, melyet a megyei párt- bizottság és megyei tánács il­letékesei előtt fogunk megtar­tani. ¥ —- Mekkora lesz az üzem? — A húskombinát kihasz­nálható kapacitása évente 550 —600 ezer db sertés, valamint mintegy 45—50 ezer db szarvasmarha vágását biztosít­ja. Évenként képes mintegy 4300 vagon bőrös félsertést elő­állítani, melyből árusertésként 1300 vagon kerül közellátási célokra. Marhahúst ugyancsak 1300 vagonnyit állítunk elő. Ezen túlmenően a húskombinát foglalkozni fog mintegy 1000 vagon export dobozolt sonka készítéssel, valamint további 400 vagon különböző húské­szítmény gyártásával. Az üzem feldolgozza az összes mellékter­méket is, mintegy 500 vagon éves volumenben, amelyből a húsliszt 170 vagonos kontin­genst tesz ki. A húslisztet ta­karmányozás céljára fogjuk főleg megyénk nagyüzemeinek visszaadni. 1935. szeptember 28. — Mennyibe kerül a hús­kombinát? , ■— A beruházás költségelő­irányzata közel 2 milliárd fo­rint, megtérülése pedig öt és fél—hat év, népgazdasági szin­ten hasonlóan a nehézipari jel­legű beruházásokhoz. Ez évben különböző, főleg az energia­ellátás biztosítását célzó léte­sítmények átadásával kapcso­latban, azonkívül lakásokra, kisajátításra, tervezési : és egyéb költségekre már feIhász, náltunk mintegy 100 millió fo­rintot. A tényekből is követke­zik, höky a beruházás gyakor­latilag megkezdődött. A ki­emelt állatni nagyberuházást azért is kapta Szekszárd város és Tolna megye, mert kitűnő az állattenyésztési, kultúrájafés területét illetően is igen magas a vágóállat létszáma és értéke­sítése. Ez évben tanácsi szek­torból mintegy 260 ezer hízó­sertést vásárolunk fel, az álla­mi gazdaságok 100 ezret érté­kesítenek ezen . a mennyiségen felül. 1980-ra a megye! vágó­sertés-kibocsátásának azonban el kell érni az- 500 ezret,' e két szektor értékesítéséből.. Nagy­ban számítunk tehát azokra a zárt rendszerű nagyüzemi ser­téstelepekre, mélyeket állami gazdaságaink és termelőszövet­kezeteink jelenleg is üzemel­tetnek. Minden férőhely maxi­mális kihasználására szükség van ahhoz, hogy a fenti vágó­állatlétszámot el tudjuk érni.- • —-" Milyen támogatást ad a vállalat az üzemeknek a hústermelés további növel é­• séhez? ’ '"'a — Vállalatunk termelésfej- lesztési osztályán keresztül ki­zárólag a termelőszövetkezeti nagyüzemi sertéstelepeken fog­lalkozik szaktanácsadással és a szerződéses termeltetés koordi­nációjával. Eredményeink a jövőre nézve is biztatóak, mert többek között 1974-ben az or­szágos hústermelési versenyen első, — harmadik és negyedik helyezést elért iparszerű nagy­üzemi sertéstelep Tolna megyei termelőszövetkezetek tulajdo­nában van. Trösztünk 1976. évre ismételten termelési ver­senyt írt ki nagyüzemi sertés­telepekre, valamint a háztáji gazdaságból származó, de ter­melőszövetkezeten keresztül értékesített hízottsertés-előállí- tás fokozása érdekében. Tekin­tettel az elmúlt év kitűnő ered­ményeire, nagy a követelmény megyénk termelőszövetkezeti gazdaságaival kapcsolatban, szeretnénk tehát megfelelő te­nyésztői és hízlalómunkával az 1974. évi szintet tartani. 1976. január 1-től kezdődőén a nagyüzemektől felvásárolt sertéseket objektív minősítéssel vesszük át, s á felvásárlási árak is megváltoznak. A sertésár át­lagos emelkedése alapárban mintegy 1,50 Ft/kg, a felárban pedig további 1,50 Ft/kg lesz. Reméljük, hogy a takarmány­árak és a termésátlagok lehető­vé teszik a gazdaságos' terme­lést és fent vázolt vállaláti cél­jaink elérését. Januártól kez- dődőleg természetesen a szarvasmarhaárakat iS rende­zik. — Milyen létszámmal dol-i gozik majd a húskombinát? — A felépülő húskombinát munkaerőlétszéma 2100 lesz, melyből 450 a húsipari szak­munkás. A szakmunkásképzést már megkezdtük. Nagy segítsé­get 'nyújtottak ehhez törzsvál­lalati húsüzemeink, ahol szak­munkásképzésünket eddig biz­tosították. Az 1975-ös tanévben végzett szakmunkásainkat a Budapesti .Húsipari Vállalatnál helyeztük el olyan szerződéssel, melynek alapján üzemünk be­indulásakor letelepedési segély- lyel, a már gyakorlatot szerzett volt szakmunkástanulóink ha­zajönnek és a húskombinátban vállalnak munkát. A többi év­folyamok elhelyezése hasonló lesz 1980-ig. Jelenleg Kapos­váron 3 osztályunk tanul, ösz- szesen 63 tanulóval, az őszi tan­évkezdéstől a lengyeü szak­munkásképzőben pedig továb­bi egy osztály, 20 elsőéves ta­nulóval. Nagy örömünkre szol­gált, hogy a megyei tánács se­gítségével a Lensyeli Mezőgaz­dasági Szakmunkásképző Isko­lában meg lehetett szervezni a húsipari szakmunkásképzést ' 1975. évtől kezdődően és ott már egy osztályunk a Dal- mandi Állami Gazdaság hús­üzemében , végzett gyakorlat mellett tanul is. Reméljük, hogv iffy nagvobb szülői támo­gatást. kapunk a szakmunkás­képzéshez,, a szakma megked­veléséhez, és elsajátításához, mert az általános iskolát vég­zett, szakmánkhoz kedvet érző gyerekek elhelyezése igen jó körülmények között biztosított és végső soron a tanulók itt­hon, a megye határain belül, a szijl.őí.öjjdhöz ps. a szülői házhoz közel vanpak- A szakmai kép­zés, pedig egy olyan kapacitá­sú''húsüzemben, mint ámilyén-- nel a Dalmandi Állami Gazda­ság rendelkezik, kitűnően meg­oldható, mert ott a vágás és húsfeldolgozás minden változa­tával megismerkedhetnek a hallgatók. — A vezetők képzése hol folyik? — A húskombinát középve­zetőinek és középszintű szakká­dereinek képzése ugyancsak megkezdődött, ösztöndíjas hall­gatóink vannak a Szegedi Élel­miszeripari Főiskolán, a Veszp­rémi Vegyipari Egyetemen, va­lamint leendő közgazdászok a pécsi egyetemen. Az ösztöndí­jas hallgatók gyakorlati idejét vállalatunk —; tröszti segít­séggel — úgy állította be, hogy a legnagyobb és legmodernebb, már meglévő húsüzemekben biztosítják a kellő szakmai gyakorlatot. Szükségünk van ezen túímenően közép- és fel­sőfokú képzettségű építész, gé­pész, elektro-, agrár és köz­gazdász szakemberekre. Beruházásunkat alapos köz- gazdasági elemző munka előzte meg, melynek elkészítéséhez és a kivitelezés engedélyezésé­hez a mindenre kiterjedő segítr séget a megyei pártbizottságtól és a megyei tanácstól kaptuk meg. Szerenénk, ha a húskom­binát felépítésében, a kivitele­zésben közreműködő vállalatok koordinációját megfelelően tudnánk biztosítani és beruhá­zásunk a kormány által előírt határidőre elkészülne. BOGNÁR ISTVÁN Igényesebb vezetést! megváltozott körülmények szervezettebb, fegyelmezettebb munkát igényelnek mindenekelőtt a gazdasági életben, de a politikai, a társadalmi, oz állami élet valamennyi területén is. ;Éz megnöveli a vezetők feladatait, a velük szemben támasztott követelményeket. Nagyon 'sok múlik most azon, képe- sek-e a különböző vezető tisztségek betöltői a körülmények meg­követelte színvonalon irányítani a munkát. S nem kevésbé fontos, hogy igénylik-e ezt tőlük a pártszervezetek, törekednek-e növelni bennük az igényességet, munkájuk értékelésekor szem előtt tart­ják-e a mai helyzet követelményeit. A pártszervezeteknek mindenekelőtt tisztázniuk kell, hogy mi­lyen követelményeket támasztanak, milyen mércét alkalmazzanak, hogy munkájuk eredményes és hatékony legyen. Más szóval: mi­féle vezetői tulajdonságok létét igényeljék fokozottabban, az irá­nyítási mód mely elemei mellett szálljanak síkra erőteljesebben, illetve milyen szemlélet és gyakorlat ellen küzdjenek még hatá­rozottabban?' Ha módosultak a feltételek és a körülmények, az bizonyos fokig módosítja a vezetéssel, a vezetőkkel szemben támasztott igényeket is. Ezt azonban semmiképpen sem lehet úgy értelmezni, mintha valamiféle gyökeresen új követelményekről lenne szó. Az elbírálás, az értékelés alapja jelenleg sem más, mint ami meg­fogalmazódott a párt Központi Bizottságának 1973. novemberi káderpolitikai határozatában, a XL kongresszus azt megerősítő állásfoglalásában. A jelenlegi helyzetben különösen fontos a káderpolitikái ha­tározatnak az a megállapítása, hogy vezető munkakörökben olyan személyek dolgozhatnak, akik értik és ismerik a párt, a kormány politikáját, s az irányításuk alá tartozó területen gondoskodnak annak megvalósulásáról. Hasonlóan fontos követelmény, hogy döntéseik, intézkedéseik meghozatalánál a társadalmi érdekek, a politikai összefüggések legyenek számukra elsődlegesek és meg­határozók. Talán nem túlzásj azt mondani: a jelenlegi időszakban még a korábbinál is fontosabb politikai kérdéssé vált, hogy ké­pes-e egy vezető a helyi döntésekben az össztársadalmi, a nép- gazdasági érdekből kiindulni, képes-e elhatározásainak az egész társadalomra kiható követelményeit számba venni, a helyi közös­ség érdekeit az egész országéval összefüggésben vizsgálni. A népgazdasági, össztársadalmi érdek elsődlegességének elfogadá­sa ma olyan próbakő, amelyen a pártszervezetek bármely vezető politikai alkalmasságát megbízhatóan mérhetik. a változott gazdasági feltételek hatékonyabb központi irá­nyítást igényelnek. Ez azonban nem csorbítja a vállalati, helyi önállóságot. A központi elhatározások fegyelmezett végrehajtására van ugyan szükség, de a jó végrehajtás a gazda­sági, társadalmi, politikai életben önálló alkalmazást, mérlegelést, gondolkodást igényel. Nagyon is időszerűek a XI. kongresszuson elhangzott szavak: „Minden vezetővel szemben követelmény.-, hogy nagyfokú önállóság és bátor kezdeményezőkészség jellemez­ze a politika helyi végrehajtásában." A módosult gazdasági hely­zetben is párosítani kell a fegyelmezettséget a rugalmassággal. Sőt, számos területen az utóbbiból nem kevesebb, hanem éppen­séggel,több rugalmasságra van szükség, különösen a változó Világpiaci feltételekhez való'gyors és rugalmas alkalmazkodásra. Áí ilyé'n vezetési stílust a pártszervezeteknek bátorítaniuk kell, természetesen szigorúan megkövetelve, hogy ez ne a törvényes előírások ,,rugalmas", kijátszásában vagy,megkerülésében fejeződ­jék ki. Mint ahogy arra is ügyelniük kell, hogy az öntevékenység párosuljon a felelősségvállalással. Ne egymásra mutogassanak a vezetők, ha a helyzet felelős döntést igényel, hanem elsősorban saját teendőiket keressék és találják meg. M ég nagyobb figyelmet érdemelnek a kádermunkában a vezetőkészség olyan — az 1973. novemberi párthatározat­ban is megjelölt — elemei, mint az áttekintő-, elemző- és általánosítókészség, az új felismerésére és alkalmazására való hajlam. A mai körülmények között a korábbinál még kevésbé le­het „rutinból" irányítani, a kitaposott utak követésére szorítkozni. Ha a' pártszervezetek e követelményt mindenütt nagyobb erővel hangsúlyozták -volna, alighanem előbbre tartanánk például a gazdaságtalan termelés visszaszorításában, a gyártmányszerkezet korszerűsítésében. , Igényesebben, színvonalasabban vezetni — ez végeredmény­ben egyet jelent ma azzal, hogy még inkább érvényesíteni a párt káderpolitikái állásfoglalásainak útmutatásait, az úgynevezett „hármas követelményben" összegezett elvárásokat. Ez a feltétele annak, hogy az irányítás mindenütt a helyzet megkövetelte szint­re emelkedjék. GYENES LÁSZLÓ MÉM-szakmérnökképzés 1976-ban A MÉM szakoktatási főosztá­lya közleményt adott ki, a mi­nisztérium felügyelete alá tar­tozó egyetemek szakmérnök­képzésének 1976-ban induló tanévéről. Az agrártudományi, az erdészeti és faipari, vala­mint a kertészeti egyetemeken jövőre, kétéves tanulmányi idő­vel, egész sor szakon kezdődik szakmémökképzés. A Gödöllői Agrártudományi Egyetem mezőgazdaságtudomá­nyi kárán, mezőgazdasági víz­gazdálkodási, mezőgazdasági genetikai, környezetvédelmi, mezőgazdasági üzemgazdasági, mezőgazdasági számviteli és pénzügyi, valamint munkavé­delmi szakon, az egyetem me­zőgazdasági gépészmérnöki ka­rán pedig anyagmozgatási és agrórgépész-gazdasági szakon kezdhetik meg tanulmányaikat a képzésben részt vevők. A Debreceni Agrártudományi Egyetem mezőgazt’aságtudomá­nyi karán mezőgazdasági üzem- gazdasági és öntözéses gazda­sági szakmérnök képzés indul. A Keszthelyi Agrártudományi Egyetem mezőgazdaságtudo­mányi karán sertéstenyésztési, az egyetem mosonmagyaróvári karán pedig tejipari szakmér­nököket képeznek. A Budapes. ti Kertészeti Egyetem termesz­tési karán zöldséghajtató szak­mérnököket, tartósítóipari ka­rán pedig tartósítóipari terve­zőkét képeznek. A Soproni Er­dészeti és Faipari Egyetem er­dőmérnöki karán erdészeti nö­vényvédelmi, valamint erdé­szeti környezetvédelmi és táj­rendező szakmérnök-jelöltek jelentkezését várják. Az Állat­orvostudományi Egyetem szak­állatorvos képzésében új évfo­lyam csak 1977-ben indul. A felvételi pályázatokat 1975. december 15-ig kell a ka­rok dékáni hivatalába bekülde.

Next

/
Thumbnails
Contents