Tolna Megyei Népújság, 1975. szeptember (25. évfolyam, 205-229. szám)

1975-09-26 / 226. szám

POLGÁRI VÉDELEM n kaposszekcsäiek elsC helyezése A kép azt a pillanatot rögzíti, amikor a szakasz parancsnoka a dombóvári versenyen átveszi az első helyezettnek járó serleget dr. Zahorcsek Alfonz kórházigazgató főorvostól. A kaposszekcsői- ek a megyei polgári védelmi versenyen is az első helyezést érték el. Városkörnyéki községgé alaku­lásunk a polgári védelmi felada­tok ellátásában is magasabb követelményeket támasztott a községi pv-parancsnokság elé. Az 1975-ös polgári védelmi terveinkben rögzítettük a pa­rancsnokok, a beosztott állo­mány kiképzési és szervezési fel­adatait Nagy segítséget jelentettek számunkra a városi pv-parancs­nokság által kiadott intézkedé­sek, propagandamódszerek, a parancsnoki állomány részére tartott törzsfoglalkozás. Az 1975-ös polgári védelmi fel­adatok ismeretében elhatároz­tuk, hogy mint a Tolna megyéhez került új község, bizonyítani fo­gunk. Első lépésként felülvizsgáltuk az önvédelmi és a szakszolgálati állományunkat. Az alegység­parancsnoki helyekre képzett, rá­termett embereket tettünk. A következő fontos feladatnak tartottuk az állomány felkészíté­sét a „Kiképzési prograrrT-ban meghatározottak szerint. Nagy súlyt fektettünk arra, hogy az állománnyal megértessük a pol­gári védelmi felkészítés fontossá­gát, az abból eredő feladatok begyakorlását. A polgári védelmi feladatok különösen nagy jelentősé­get tulajdonítottunk az egész­ségügyi szakasz felkészítésé­re. A szakasz felkészítését dr. Veszély József körzeti orvos és Péter Imréné szakaszparancsnok nagy szorgalommal és odaadás­sal végezte. A beosztott állo­mány pedig nagy akarással igye­kezett elsajátítani a tematikában meghatározott feladatokat. A Polgári Védelem Országos Parancsnoksága által meghirde­tett jubileumi versenyre be­neveztünk. Az első helyezéshez semmi re­ményünk nem volt. Tudjuk, hogy a városi szakaszok felkészültsé­ge jóval magasabb szinten áll a mienkéhez képest. Talán ez volt a hajtóerő, amely ösztönzött bennünket a felkészülés során. Az eredményhirdetésnél kissé meglepődtünk, de nagyon örül­tünk az első helyezésnek. Lát­tuk, hogy a felkészülésre fordí­tott idő meghozta gyümölcsét. Valamennyien örültünk az elért eredménynek, és elhatároztuk, hogy a megyei döntőre legalább ilyen lelkesedéssel készülünk. Szeretnénk ott is jó helyezést el­érni. Mint a község polgári védel­mi parancsnoka, ezúton mondok köszönetét mindazoknak, akik a felkészülés során rpunkájukkal elősegítették, hogy oz egészség- ügyi szakaszunk a városi verse­nyen első helyezést ért el. Zsiga József községi pv-pk. Polgári védelmi tevékenység Gyulaion Ä polgári védelem elsődleges célja az életvédelem. Ennek meg­felelően a községben elsősorban a lakosság védelméről kell gon­doskodni. Ezzel kapcsolatos leg­fontosabb feladatok: — a község lakosságának egyéni és csoportos felkészítése a támadófegyverek hatásai el­leni védekezésre, valamint a szövetkezeti tagsági viszonnyal összefüggő feladatok háborús kö­rülmények között való ellátására; — a lakosság radiológiai, bio­lógiai, vegyi, valamint légi riasz­tásának, tájékoztatásának elő­készítése és végrehajtása; — a közvilágítás, a lakó- és középületek fényálcázása; — az életvédelem céljára meg­felelő óvóhelyek létesítése, fenn­tartása, valamint az egyéni vé­dőeszköz-ellátás biztosítása; — a kitelepült lakosság elhe­lyezése és védelmének megszer­vezése. Az elmúlt évek során a sajátos polgári védelmi feladatoknak megfelelően igyekeztünk a fel­készítést megszervezni közsé­günkben. Munkánkhoz a volt já­rási, valamint a városi polgári védelmi parancsnokságtól kapott szakmai, módszertani utasítások, segédletek, valamint a \Polgári Védelem c. folyóirat nyújtott se­gítséget A parancsnoki törzs kiképzése járási kötelékben valósult meg. Ez év folyamán került sor az eredményes vizsgáztatásra. Az elmúlt év folyamán ugyan­csak járási, illetve városi köte­lékben kaptak kiképzést a riasz­tóőrs, a községi óvóhely-alegy­1975. szeptember 28. ség, valamint a vegyivédelrai al­egység tagjai. A községben valósítottuk meg az állat- és növényvédelmi, az egészségügyi szakasz és a kör­zeti óvóhely-felelősök kiképzését. Az állat- és növényvédelmi szakasz kiképzését a tsz üzemi pv-parancsnoksága szervezte az elmúlt két évben. Valamennyi foglalkozáson a megjelenés csaknem 100 százalékos volt, tá­volmaradás csak betegség esetén fordult elő. A kiképzés eredményességét tükrözte az 1975. ápr. 16-án meg­tartott vizsga. A vizsgabizottság a beosztottak felkészültségét jó­nak minősítette mind elméleti, mind gyakorlati szinten. A raj- parancsnokok gyors helyzetfel­mérése és a feladatok gyors el­határozása a beosztottak gyors cselekvését váltotta ki. Az egészségügyi szakasz a leg­régebben működő egység a köz­ségben. A beosztott állomány ré­szére évenként tartottunk to­vábbképző foglalkozásokat. A szakasz tagjai között találhatók olyan személyek, akik már csak­nem 10 éve működnek eredmé­nyesen e nélkülözhetetlen pv- munkában. Ezt a foglalkozásokon megtartott valamennyi gyakorla- i ton bizonyították hozzáértésükkel, fegyelmezettségükkel, kitartó munkájukkal. A néhány újabb beosztott előtt példaként áll Hajdú Györgyné szakaszparancs­nok, Klambauer Józsefné raj- parancsnok és Kőműves Ferenc- né beosztott. A továbbképzés során a sza­kasz tagjai felelevenítették a meg­előző egészségvédelemre, az egyéni egészségügyi felszerelé­sekre, a személymentesítésre, a leggyakrabban előforduló sérü­lésekre, valamint a sebesült­szállításra vonatkozó ismeretei­ket. A tudnivalókat gyakorlatban is alkalmazták feltételezett terü­leten, feltételezett sérültekkel. A körzeti óvóhely-felelősök ki­képzését 1973—74 év őszén hely­ben oldottuk meg. Ugyancsak helyben oldottuk meg az elő­adók képzését is. Ezt a munkát az óvóhelyalegység végezte. Az előadók közül kiemelkedő, jó munkát végzett Illés Miklós al­egységparancsnok, valamint Pin­tér Péter tervezési-szervezési fe­lelős. Eredményes munkájukért a kiképzés befejeztével mind­ketten tárgyjutalomban részesül­tek. A kiképzésen valamennyi be­osztott megjelent. A foglalkozá­sok során megismerték az óvó­hely-szakszolgálat szervezeti fel­építését, működését, a tömeg- pusztító fegyverek hatásait, az életvédelmi létesítményeket, va­lamint a más szakszolgálatokkal való együttműködés lehetőségeit és szükségszerűségét. Az egészségügyi ismeretekről a körzeti orvostól kaptak tájé­koztatást, elsősorban a gyakor­lati szempontok kiemelésével. A kiképzés befejeztével felmérő jel­legű foglalkozás megtartására került sor. A résztvevők bebizo­nyították, hogy a kiképzési anyag birtokába jutottak, s annak szük­ség esetén való alkalmazására valamennyien képesek. A kiképzések eredményessége a biztosítéka annak, hogy a sza­kaszok a feladatuknak eleget tudnak tenni. Az ismeretek nao- rakészségét a szakirodalom ál­landó tanulmányozásával tudjuk biztosítani, örvendete^, hoqy a Polgári Védelem c. folyóiratot egyre többen olvassák, tanulmá­nyozzák, s az abban foglaltakat alkalmazzák, terjesztik. Gyugyi János törzsparancsnok Kocsoia számít az egészségügyi szakasz segítségére Az ember egészségvédelmé­nek érdekében történő intéz­kedés, cselekvés adott esetben az orvos részére nagy segítsé­get jelent. Minél több ember ismeri az egészségügyi alapkér­déseket, az elsősegélynyújtás legszükségesebb tevékenysége­it, annál gyorsabb, jobb ellá­tást kap az arra rászoruló, amíg az orvos megérkezik. Ezek megvalósításánál adott esetben nagy feladat hárul az egészségügyi szakasz parancs­nokára és tagjaira. Szervezetten, időre, szakmai követelményeket is teljesítve csak az a szakasz képes, amelynek élén szakmailag és emberileg megfelelő parancs­nok álL Ezeknek az embereknek a tudását, önállóságát, helyzet- felismerő képességét emelik a parancsnoki kiképzések és a rájuk fordított kiemelt figye­lem. A körzeti orvosok, ápolónők türelmes, segítőkész munkája is hozzájárult, hogy a mun­káskezek szakszerűen és biz­tosan tudják elvégezni az el­sősegélynyújtó feladatot, amely adót) esetben embereket ment­het meg. A szakismeretek bővítését, az új dolgok megismertetését csak az évről évre ismétlődő kiképzések színvonalának eme­lésével, azoknak jobb megszer­vezésével lehet elérni. Községünk egészségügyi sza­kaszparancsnoka a városi ki­képzéseken tanultakat teljes egészében átadta a szakasz tagjainak, amelyeket a gyakor­latban jól hasznosítanak. Szakmai tudásuk, jó munká­juk eredményeként ma már az egészségügyi szakasznak nagy, tekintélye van községünkben. Az egészségügyi szakasz ki­képzését rendszerint az esti órákban tartottuk. A munkából jövő asszonyokon a kiképzések alatt nem látszott a fáradtság. Ha előfordult, akkor körzeti orvosunk vidámsága lelkesítet­te fel újra a szakasz tagjait. Minden foglalkozáson bizto­sítva voltak a megfelelő segéd­eszközök. Volt elég kötszer, ragtapasz, sín, háromszögű kendő, tabló, tankönyv és egyéb szemléltető eszköz, így a szakasz minden tagja aktí­van tudott dolgozni a kiképzé­seken. Az egészségügyi szakaszun­kat dicséri a központi raktár­ban elhelyezett felszereléseik rendje, karbantartása. A zárógyakorlatuk bizonyí. tékot adott felkészültségükről,1 1974-ben ketten kaptak tárgy- jutalmat a lelkiismeretes mun­káért. A kiképzéseken elsajátított tudásról, szakismeretről asz- szonyaink nemcsak a polgári védelmi gyakorlatokon, hanem a hétköznapi tevékenységük­ben is számot adnak, bizonyí­tanak. A felkészülés azt mutatja,' hogy Kocsoia község lakossága minden esetben számíthat és számít is az egészségügyi sza­kasz tagjainak becsületes, lel­kiismeretes munkájára, segít-' ségnyújtására. BÁRDOSI SÁNDOR " községi pv.-pk, Jí Áz elsősegélynyújtás alapjai SÉRÜLTEK ELHELYEZÉSE Az életmentő elsősegélynyúj­tás után a sérültet fekve helyezzük el. Az eszméletlen sérültet szilárd oldalfekvésben: jobb vagy bal oldalán, alsó lá­ba nyújtott, a felső derékszög­ben behajlított helyzetben támaszt, így az arc félig lefele néz, a légutak szabadok, a nyelv előrecsúszik, nyál, szennyeződés nem jut a lég- utakba, nincs fulladásveszély. AZ ÚJRAÉLESZTÉS Ha a sérült, a beteg légzése, szívműködése megszűnik — tehát nincs mellkasmozgás, nem tapintható a pulzus, a pupillák tágak, a bőr, ajak, köröm szederjes lilás — a kli­nikai halál állapotáról beszé­lünk, amely 4—5 percig tart­hat. A légzés leállása esetén az elsősegélynyújtó feladata a légzés mesterséges biztosítása. Ennek ma egyetlen elfogadott módja a szájból szájba, vagy szájból orrba való befúvásos lélegeztetés. A sérült háton fekszik, vál­lát megemeljük, alátámaszt­juk, fejét hátrafeszítjük. Az újraélesztést optimális esetben két személynek kell végezni, de egy is képes elvégezni. A beavatkozást 4—5 befúvással és 4—5 szívmasszázzsal kezd­jük, majd 3—4, illetve 2—8 ritmusban folytatjuk. A szív­masszázst a szegycsont alsó harmadára helyezett, egymásra merőlegesen álló kezekkel vé­gezzük, a beteg bal oldalán, törzsmagasságban térdelve. Két elsősegélynyújtó közül egyik a szívmasszázst, másik a befúvásokat végzi a szívmű­ködés és a légzés megindulá­sáig, vagy a biológiai halál be­álltáig. .tt: VÉRZÉSCSILLAPITÁS A vérzés lehet hajszáleres, i vénás, ütőeres, belső vérzés. Rendkívüli körülmények — ár­víz, földrengés, háború —vér­zéses sérüléseit mindig külö­nösen szennyezettnek kell te­kinteni. A vérzéscsillapítás fedőkö­téssel, szorítókötéssel vagy kézzel az erek csontos alaphoz szorításával történhet. A szo­rítókötést mindig a sérülés és a szív között kell elhelyezni.' A leszorítást hosszú szállítás esetén 120 perc után meg keU oldani. ^RÁNDULÁS, FICAM. / TÖRÉS Rándulás az, amikor a kü­lönböző ízületekben található csontvégek károsan elmozdul­nak, majd eredeti helyükbe visszatérnek. (Közben az izü­leti szalag, erek, izmok meg­sérülhetnek.) Ficam keletkezése esetér) ä csontvégek rendellenes helyen rögzítődnek, ezt az állapotot megtartják (Alakváltoztatás, duzzanat, bevérzés, mozgás­korlátozottság, fájdalom jel­lemzi; A törés lehet nyílt — a törf; csontvégek elmozdulnak, seb­zésen keresztül mutatkoznak —, zárt törésnél nem jelentke­zik sebzés, többnyire a végtag alakváltozásából lehet követ, keztetni. Az elsősegélynyújtó feladata a sérült testrész nyu­galomba helyezése, rögzítése, a seb ellátása, fájdalomcsillapí­tás. A törésgyanús végtag, test­rész felesleges mozgatása még súlyosabb sérülést okozhat. ÉGÉS Égési sérülések esetén az elsősegélynyújtó első ténykedé. se a fájdalom csillapítása. Az égett testfelületről eltávolítjuk az^ égett, szennyezett ruhane­műt, majd steril gézzel, lepe­dővel vagy tiszta, frissen va­salt ruhával fedjük. Olaj, zsírj kenőcs alkalmazása tilos. _

Next

/
Thumbnails
Contents