Tolna Megyei Népújság, 1975. szeptember (25. évfolyam, 205-229. szám)
1975-09-21 / 222. szám
f Az egészségre karos szokásokról • Á túlzott gyógyszerfogyasztás V Biztos Helye« a babának A legbiztosabb persze az anyaöl, dehát ez csak átmeneti „állomás”. A gondok, a vi- gyázásojt, a féltések akkor kezdődnek igazán, amikor az emberke önálló életet kezd: először izeg-mozog, majd csú- szik-másik, aztán lábrakap és mindenfelé kapaszkodik. Ebben a örökmozgó korban a legbiztonságosabb „gyerektartály” a kiságy és a járóka. A magyar szabványok előírásai az óvodai és bölcsődei bútorokra is kiterjednek, s legalább olyan körültekintéssel, mindent figyelembe vevő vizsgálódással készülnek az ilyen szabványok is, mint például az automatikus szerszámgépeké... A szabvány többek között megköveteli, hogy a szétszerelhető, illetve összecsukható gyermekágyak és járókák vasalásai ne okozzanak sérülést, amellett könnyedén kezelhetők legyenek, de ugyanakkor tegyék lehetetlenné a gyerekek „önkiszolgáló” tevékenységét, vagyis: olyan legyen a mechanizmusuk, hogy a benne csücsülő gyerek ne csukhassa magára, vagy de dönthesse szét a kiságyát, vagy a járókáját. Az ágyoldalak, illetve ágyvégek például nem lehetnek függőlegesen kettéosztottak. A rácsos ágy oldalán, illetve végén nincs megengedve a kimászást elősegítő vízszintes osztás sem. Ezeken a kis bútorokon nem szabad éles éleknek, hegyes sarkoknak, vagy kiállásoknak, és a belső felületből kiálló díszítéseknek lenni. A fa- és fapótló anyagokból készült alkatrészek élei csak megfelelő lekerekítéssel készíthetők. A gyermekágyak 110x55. a járókák 100x80 cm-nél nem lehetnek kisebbek. Az ágy mélysége, —■ vagyis a korlát felső széle és a-z ágybetét felülete közötti távolság nem lehet kisebb 60 cm-nél, a rács leeresztése után pedig 30 cm-nél. Nagyon fontos előírás a rácsok egymástól való távolsága: túl sűrű rácsozásnál a gyerek keze vagy lába, a túl ritkánál viszont a feje szorulhat be! A távolságot ezért a szabvány 64—70 mm között állapítja meg. A higiéniát szolgáló előírás, hogy a betétet mosható, tisztítható huzattal kell ellátni, és huzatként műbőr nem alkalmazható. A kis kezek, lábak ficamo- dását kívánja megelőzni az a követelmény, hogy ha a betét habanyagból készül, annak Vastagsága 3 cm-nél nem lehet nagyobb. A járókákat és a kis ágyakat csak nyálban nem oldódó, a szervezetre ártalmatlan lakkal, illetve műanyag bevonattal lehet ellátni. Bár a kis ágy helyváltoztatását megkönnyítenék a kerekek, ezt a szabvány csak az ágy egyik oldalán engedi és ott sem önbeálló kerékkel. így kisebb a lehetősége annak, hogy a baba nagyobb testvére az ágyacskát vonatocskának használja. Én így készíteni Kedvenc szelet 40 dkg liszt, 12 dkg cukor, 12 dkg zsír, egy sütőpor, 1 db tojás, tejjel összegyúrjuk. Három lapot sütünk belőle. Töltelék: 20 dkg vajat, 25 dkg cukorral habosra keverünk. Fél liter tejben 2 kanál cukrot elkeverünk, 4 kanál liszttel behabarjuk. A megtöltött tészta tetejére 3 dkg kakaóból, 10 dkg cukorból és 4 kanál tejből mázt főzünk. Fogyasztás előtt legalább 5—6 órával készítsük. Juhász Jánosné Pincehely Kagyló Két személyre 2 szelet sertéshús, 2 szelet sonka, 2 egész főtt tojás kell hozzá. Nagyon vékony, jól kivert sertésszeletet besózunk, valamivel kisebb szelet sonkát teszünk rá és egy főtt tojást göngyölünk vele. Cérnával átkötjük, egy lábosban kis zsírt olvasztunk, pár percig fedő nélkül átforgatjuk, majd fedő alatt puhára pároljuk, kis vizet is öntve alá. Ha megpuhult, hosszában kétfelé vágjuk, a cérnát kivesszük. A lábasban levő zsírra még egy kis vizet öntünk, felforraljuk és a kagylókra öntjük. Melegen és hidegen is tálalhatjuk. t Özv. László Dezsőné Szakály t Színházi előzetes 1. 1 2 3 4 y 6 7 & 3 10 U 12 13 ix l't í* m 15 t 16 ■ 17 a ti a 13 20 m 21 22 a 2$ 24 a a 25 a 26 a a n m 29 ' a 30 m 52 33 a 39 :Í5 ■ 56 m 57 a 38 a 39 W~ 41 * a 42 a 43 m • a a 45 46 m fi a a 48 49 ' 183 50 a 5i 52 a 53 m a 54 tüti 57 a 5& s4 !l A rejtvény vastag betűs soraiban a Megyei Művelődési Központban induló új színbázi évad egy-egy darabjának címét rejtettül el. Vízszintes: 1. Tennessee Williams drámája, októberben kerül bemutatásra. 14. V. Hugo: A nyomorultak c. regényének egyik alakja. 15. Színes forgatag. 16. Roskadt. 18. Lepuffant. 19. Jelenleg. 20. Édes mártás. 21. Kossuth- díjas faragó, népművész (Antal). 23. Lakoma. 24. Időmérő szerkezet. 25. Lábbeli. 26. Hajszárító eszköz. 27. ... Paloma. 29. Világhírű ökölvívó volt (László). 30. Az Aniilte-tenger másik neve. 32. Európa legnagyobb tava. 34. Díszes épület. 35. Omszk folyója. 37. Riedőny. 38. Ilyen anyag pl. a sav. 39. Remek, de csak fordítva. 4í0. Futó. 42. Liszt-díjas operaénekes (András). 43. Nagyvárosi zsargon. 44. Olvasztókemence. 45*. FZ. 46. Messze hangzóan szól 47. Egyszerű lábbeli. 48. Mohamedán fejfedő. 49. A Ráktérítő része! 50. Raktározó. 51. Hóhér. 52. GU. 53. BraziUa tagállama. 54. Konyhakerti növény. 58. ÉcJesburgonya. 60. Mascagni világhírű operája, novemberben láthatjuk. Függőleges: 1. Lehár Ferenc operettje, az októberi műsorban láthatjuk először. 2. Legendás hírű spanyol labdarúgókapus. 3. Hivatal. 4. Előtagként a vele ösz- szetett fogalom kedvelőjét, barátját jelöli. 5. ... is, marad is. 6. Az urán és a kén vegyjele. 7. AÁA! 8. Vágta. 9. Ilyen növény Is van. 10. Szürrealista spanyol festő (Salvador). 11. . . .-Ázsia. 12. Saját kezűleg, röv. 13. Bódi- tó. 17. Nevető. 22. Szívnivaló. 23. Tejtermék. 26. Kossuth-dljas zoológus (János). 28. Toronyban szól. 29. Vízilabda. 30. .. .-Kum; sivatag Közép-Ázsiában. 31. Leoncavallo operája, együtt láthatjuk a vizsz. 60. sz. alattival. j33. Zümmög. 34. Jugoszláv váltópénz. 36. Az anyagnak a vegyi sajátságokat még megőrző legkisebb része. 38. Fekete István Tüskevár c. regényének egyik alakja. 41. Rög. 42. Szerszám. 44. Ferdén. 45. Az Újpesti Dózsa labdarúgója. 47. Falat tapaszt. 48. Faedény. 50. A színházban sikert jelent. 51. írásjel. 53. PA A. 54. ... Hafun; hegyfok Szomáliában. 56. A króm vegyjele. 57, Házőrző. 58. BC. 59. Az asztácium vegyj ele. Beküldendő a vízsz. 1„ 60. és a függ. 1., 31. sz. sorok megfejtése 1975. szeptember 29-ig levelezőlapon, a Megyei Művelődési Központ, 7101. Szekszárd Pf. 15. címre. A levelezőlapra kérjük ráírni: „REJTVÉNY”. A helyes megfejtést beküldők között 5 db könyvet sorsolunk ki. Az 1975. szeptember 7-1 rejtvény helyes megfejtése: Tanítok és vallom a harcot is, /Költő is vagyok meg proletár. Könyvjutalmat nyertek: Balás Endre 7159. Kisdorog; Dr. Kiss Károlyné 7100. Szekszárd, Tartsay Itp. 13.; Fáik Ildikó 7150. Bony- hád, Damjanich u. 21.; Németh Tamás 7090. Tamási, Rákóczi u. 25.; Zsidi József 7131. Mözs, Szt. István u. 100. A könyveket postán küldjük el. SZEREK Közismert, hogy napjainkban a gyógyszer- fogyasztás egyre emelkedő tendenciát mutat. Az egészség- ügyi ellátás fejlődésének, mind szélesebb körre terjedésének, végül az ingyenes orvosi ellátás állampolgári joggá válásának törvényszerű velejárója ez. Kétségtelen azonban az is, hogy egyre növekszik, s lassan egyáltalán nem elhanyagolható mértékű az otthon felhalmozott, „raktározott” gyógyszerkészlet. Gyakran tapasztalhatjuk, hogy az éjjeliszekrény fiókjában, különböző dobozokban felhalmozott, sokszor igen erős hatóanyagú gyógyszerekről — amelyeket néha hónapok, esetleg évek óta őriznek — sem a beteg, sem hozzátartozója nem tudja, hogy „mire jók”, mire szedték, mégis — jobbik esetben „csak” őrizgetik, máskor, alkalomszerűen be is szednek belőle. így fordulhatnak elő azok — az első hallásra talán nevetségesnek ható, de a betegre nézve korántsem nevetséges — esetek, amikor altató helyett hashajtót, nyugtató helyett szív- gyógyszert, stb. vesznek be. Újra és újra ismételni kell; a gyógyszert az orvos és ne a beteg rendelje. Természetes, hogy az orvos a betegnek valamely gyógyszerre vonatkozó megjegyzését, észrevételét — ha a beteg korábban már szedte azt a gyógyszert — figyelembe veszi. Két vagy több azonos hatású szer esetén, ha a beteg az egyiket jobban tűri, kellemesebbnek találja, kétségtelenül ezt fogja kapni. Nem is az ilyen jellegű kérések okoznak problémát. A hiba ott van, amikor a beteg valakitől hall egy számára új gyógyszerről, aztán rohan a kezelőorvosához, hogy írja fel neki. Tegyük fel — mint az az esetek zömében történik — az orvos a „csodaszer” felírását megtagadja, mert a betegnek semmi szüksége rá, vagy az ő esetében nem alkalmazható, akkor a beteg megsértődik, esetleg tücsköt-bogarat kiált orvosára. Ilyenkor azt hiszik, hogy a gyógyszer ára; vagy nehéz beszerezhetősége akadályozza az orvost a felírásában. Le kell szögezni: az orvost egyetlen dolog befolyásolja a gyógyszerrendelésben, az, hogy a rendelkezésre álló gyógyszerek közül melyik az, amelyik az adott esetben a beteg gyógyítására leginkább megfelel. Ez azonban nem feltétlen külföldi, vagy drága, nehezen hozzáférhető. A gyógyszerrendelésnél számtalan körülményre kell tekintettel lenni. Ismerni kell a gyógyszer hatását, mellékhatását, javallatait, ellen javallatait, amiket laikus — természetesen — nem ismerhet. A gyógyszerek jelentős része erős hatású szert tartalmaz, amelyet csak bizonyos adagban, meghatározott ideig szedhet a beteg, mert túladagolásuk veszéllyel járhat, és a kezdetben gyógyító anyag méreggé válhat. Nem lehet eleget hangsúlyozni tehát, hogy aki kritikátlanul szedi a megmaradt, vagy kölcsönkapott gyógyszert, az önmagával szemben felelőtlen, könnyelmű, sőt ostoba. Korábbi számunkban mái beszéltem róla, de ismét megemlítem, hogy egyes gyógyszerek csak akikor hatnak, ha a vérsavóban megfelelő koncentrációt érnek el. Ezért ezeJ két meghatározott időn át, a« előírt adagban kell szedni; mert egyébként semmit sem érnek, sőt rendszertelenül; összevissza szedve — közvetve, vagy közvetlenül — káror sak lehetnek. Ez a ma elter-* jedt „gyógyszerszokások” közül talán a legrosszabb. (Ve-> gacill'in, Maripen!) Nem kevés azoknak a szá- ma, akik egy idő után tapasz«- talják, hogy a rendszeres altató, nyugtató, hashajtó, stbí szedése, már hatástalan, s egyre növelve az adagot is aa marad. Nem emeljük az adagot önként, panaszunkkal forduljunk orvoshoz. Bizonyos gyógyszereket — hogy hatásuk megmaradjon — időnként cserélni kell. A gyógyszer fegyver az or-s vos kezében a betegség ellen; amelyet nem szabad könnyelműen eljátszani. Rengeteged segít, de még többet árthat; ha felelőtlenül használják. ^ Dr. M. 1 . . .1 Gyepesítés Sajnos, ma még kevés helyen találunk olyan kertet, ahol a gyepet elsősorban, esztétikai, egészségügyi célzattal telepítették. A kertészetben a gyep és a pázsit külön fogalmat takar. Pázsitnak az apró szálú, finom levelű, rövidre nyírt fűtelepítéseket nevezzük. Gyepnek a durvább levelű, magasra vágott,* kevésbé igényes zöldfelületeket. A gyepek füvei nagyobb alkalmazkodóképességgel rendelkeznek, elsősorban, szárazságtűrőbbek, tűrik a taposást. A fűmagkeverékek összeállításánál két szempontot vesznek figyelembe: — legyenek gyorsan növő fűfajok, melyek védik a lassabban növő- ket; a tarackoló fűfajok, amelyek a gyep igazi értékét adják és 2—3 év alatt kiszorítják az előzőket. A fűtelepítés előtt alapos ta- lajmunkót kell végezni. A mély ásás mellett terítsünk rá 3 cm vastagon .istállótrágyát vagy gyenge minőségű talajoknál termőföldet. Jó talaj esetén is szükséges 5—6 kg komposzt és l dkg vegyes műtrágya (1,5 rész nitrogén, 0,3 rész foszfát, 1,2 rész kálium) bedolgozása négyzetméterenként. Vetés előtt hagyjuk a talajt ülepedni, sőt tömöríteni is kell. Erre a talajra történik a vetés, igen sekélyen, Vetés után hengerezzünk és tartsuk a talajt állandóan nedvesen. A vetés időpontja ősz, aá esős időszak. Lényeges, hogy a fű a fagyokig jól megerősödjék. A pázsit ápolási munkái hengerezésből, öntözésből, trágyázásból, a talaj szellőztetéséből és a gyomirtásból állnak. A kaszálás pázsitnál 8, gyepnél 15 cm-nél szükséges. A tarló 2—3, illetve 3—4 cm lehet. Ősszel terítsünk a pázsitra 1—2 cm komposztot és négyzetméterenként 0,5—0,5 dkg foszfor és kálium műtrágyát is. F. B. 1975. szeptember 21. \