Tolna Megyei Népújság, 1975. szeptember (25. évfolyam, 205-229. szám)
1975-09-19 / 220. szám
Magyar—NDK megállapodás A művelődésügy 1974-es mérlege ülést tartott az országgyűlés kulturális bizottsága Dr. Ortutay Gyula elnökletével csütörtökön a Parlamentben ülést tartott az országgyűlés kulturális bizottsá. ga. A tanácskozáson a képviselők az államháztartás elmúlt évi zárszámadását elemezték. Napirend előtt dr. Ortutay Gyula kegyeletes szavakkal emlékezett meg a bizottság el. hunyt tagjáról, Simon István Kossuth-díjas költőről — emlékének a képviselők egyperces néma felállással adóztak. A bizottság tagjai kézhez, kapták azt az írásos jelentést, amely részletes, ágazati bontásban elemzi a kultúra, a művelődésügy 1974-es költség- vetésének egyenlegét —, ehhez fűzött szóbeli kiegészítést dr. Garamvölgyi Károly okta. tási miniszterhelyettes, dr. Marczali László kulturális miniszterhelyettes, Csomó István, a Magyar Tudományos Akadémia főosztályvezetőhelyettese és dr. Szatmári István, az OTSH elnökhelyettese. Beszámolóikból kitűnt, hogy 1974-ben — gazdasági, társa, dalmi fejlődésünkkel összhangban — újabb eredmények születtek ezeknek az ágazatoknak a területén is. A fejlődést az a nagyfokú társadéi, mi érdeklődés és tevékenység segítette, amely a közoktatás, a közművelődés iránt megnyilvánult. Az oktatási intézmények tavalyi költséggazdálkodását alapvetően a IV. ötéves tervben előírt tennivalók, az ok. tatási párthatározatból eredő feladatok és az ifjúságpolitikai célok megvalósításához szükséges anyagi eszközök határozták meg. Oktatási feladatokra tavaly körülbelül 14,3 milliárd forintot költöttek, 10 százalékkal többet, mint egy esztendővel korábban. A Kulturális Minisztérium munkájához, a közművelődési feladatok szervezéséhez újabb lendületet adott az 1974. márciusi közművelődési párthatá. rozat: a szocialista brigádmozgalom kibontakoztatásával tovább szélesedett a munkások körében folytatott kulturális tevékenység, fokozódott az iskolai végzettség megszerzésére való ösztönzés, új fel. nőttoktatásj formákat kerestek. A kulturális intézmény- hálózatnál tavaly a központi beruházások összege elérte a 327 millió forintot, a tanácsi fejlesztési alapokból erre fordított összegek pedig a 367 millió forintot — ez együtte. sen 40 százalékkal több, mint 1973-ban volt A magyar tudomány — társadalmunk egészéhez hasonlóan — az alkotó, termékeny évek időszakát éli — állapította meg a képviselők szá. mára készített jelentés, amely azt is hangsúlyozta, hogy a hazai tudományos életben mindinkább a társadalmi igények fokozottabb kielégítésének szükségessége kerül előtérbe. A Magyar Tudományos Akadémia feladatainak ellátására 756,9 millió forint jutott. A testnevelésre, sportra jutó költségvetési összegek fel- használásával főként az olim. piai sportágak fejlesztésére, a hazai élsport nemzetközi rangjának emelésére törekedtek és fokozott gonddal törődtek a tömegsporttal és a testedzési lehetőségek bővítésével. Az előterjesztéseket, kiegé. szitokét követő vitában a képviselők hangsúlyozták: az elmúlt esztendő számszaki összegzése jelentős fejlődésről tanúskodik az oktatás, a kultúra csaknem valamennyi területén. A képviselőknek összeállított jelentés is szólt arról, hogy a beruházásoknál ko. moly gondot jelent az előkészítés lassú üteme, a kezdés és a befejezés elhúzódása. ülést tartolt az országgyűlés jogi, igazgatási ás igazságügyi bizottsága A parlament plénuma elé kerülő zárszámadási törvény- javaslatból két nagy témakör került napirendre az ország- gyűlés jogi. igazgatási és igazságügyi bizottságának — dr. Gonda György elnök vezetésével — csütörtökön tartott ülésén: az Igazságügyi Minisztérium, a Legfelsőbb Bíróság és az ügyészség tavalyi tevékenysége, valamint a tanácsok 1974. évi költségvetésének végrehajtása. Az ülésen sokoldalú elemző vitához jó alapul szolgáló tájékoztatást adott dr. Korom Mihály igazságügyminiszter, dr. Szakács Ödön, a Legfelsőbb Bíróság elnöke és dr. Szíjártó Károly legfőbb ügyész, a tanácsokkal kapcsolatban pedig dr. Villányi Miklós pénzügyminiszter-helyettes, Az igazságszolgáltatás területén a minisztérium, a bíróságok és a büntetésvégrehajtási szervek munkájáról volt szó. Különösképpen a kodifikációs tevékenységről, a jogalkalmazás tapasztalatairól és a büntetésvégrehajtás eredményességéről. Az 1974-ben — tehát a korábbi kodifikációs program zárószakaszában — megalkotott jogszabályok elsősorban az államélet és a szocialista demokrácia továbbfejlesztését, a gazdasági feladatok megoldásának előmozdítását, a dolgozók életkörülményeinek javítását szolgálják, s egyidejűleg azt is célozzák, hogy hatékonyabb legyen a központi irányítás, erőteljesebben felléphessünk egyes negatív hatású gazdasági, társadalmi jelenségek visszaszorítása érdekében. A tavaly kihirdetett törvények közül kiemelkedik a házasságról, a családról és a gyámságról szóló — 1952-ből származó — törvény módosítása, valamint a külkereskedelmi törvény megalkotása. Törvényerejű rendeletek születtek: a tervszerű devizagazdálkodásról, a külföldiek ingatlanszerzésének szabályozásáról, az állami népességnyilvántartásról, a közrendre és a közbiztonságra különösen veszélyes visszaeső bűnözők elleni fokozottabb fellépésről, az alkoholisták kötelező intézeti gyógykezeléséről, az állam- és közbiztonságról, továbbá a jogszabályok kihirdetéséről és hatályba léptetéséről, végül pedig a szabálysértésekről szóló törvény módosításáról és kiegészítéséről. A megjelent jogszabályokon kívül tavaly sor került olyan folyamatos kodifikációs munkákra is, mint az új büntető törvény- könyv előkészítése és a polgári törvénykönyv felülvizsgálata. A bíróságok tavaly csaknem 120 000 büntetőügyben ítélkeztek, a polgári perek száma meghaladta a 200 ezret. Érdemes megemlíteni — s erre a vitában többen is felhívták a figyelmet —. hogy a járásbíróságokhoz érkezett ügyek 49,1 százalékát a családjogi perek jelentették, s 1974-ben körülbelül 25 000 házasságot bontottak fel. Gazdasági peres ügy tavaly több mint 48 000 érkezett a bíróságokhoz. Mindezekhez az adatokhoz még hozzá kell venni, hogy tavaly még további mintegy 300 000 polgári és gazdasági nem peres üggyel is foglalkoztak a bíróságok, és a bírósági végrehajtási ügyek száma is körülbelül 330 000 volt A gazdasági bírság intézményével kapcsolatban dr. Szakács Ödön hangsúlyozta, hogy a bírság kiszabásakor nemcsak a tisztességtelen hasznot vonják el, hanem a bírság összegét úgy állapítják meg, hogy az jóval meghaladja a vállalat által jogosulatlanul szerzett előnyt, illetve okozott kár összegét. 1974- ben 153 millió forint gazdasági bírságot szabtak ki. A tanácsok 1974. évi gazdálkodásáról szóló jelentéshez dr. Villányi Miklós fűzött kiegészítést. <i A bizottság elfogadta a napirendi témákban beterjesztett j elentéseket és a tájékozta, tókat. (MTI). Tőkés gazdaság — 1975 (3.) Gordiuszi csomó Sajtitájékoztató (Folytatás az 1. oldalról.) cukorrépa, a kukorica, a rizs, a burgonya betakarítását a nagyüzemek 90 százalékban gépesítették, elérték a gabonabetakarítás színvonalát. Az alkatrész-ellátásában a nyári szintet tudják tartani, a munkát nagyobb mértékben akadályozó alkatrészprobléma nincs. Műtrágyából az őszi igényeknek megfelelően teljes ellátáshoz elegendő a készlet, s a mezőgazdaság rendelkezésére áll mindenfajta üzemanyag —, ami annál örvende- tesebb, mert az őszi munkák a legenergiaigényesebbek — a gazdaságoknak kell gondoskodniuk arról, hogy mindig legyen megfelelő készletük. Az államtitkár elmondotta, hogy egy-két munkától eltekintve kedvezőnek ítélik meg az őszi munkák helyzetét, Megkezdődött valamennyi őszi termény betakarítása, a munka üteme megfelel az érés ütemének, sőt az előző hetek kedvezőtlen időjárása következtében a kényszerbetakarítás miatt helyenként meg is gyorsult. A dohány 90 százalékát letörték, a silókukorica 55 százalékát, a burgonya 45— 50 százalékát, a cukorrépa tíz százalékát betakarították. Tavaly ilyenkor a szőlőnek mindössze 1—2 százalékát szüretelték le, most — sok helyen a rothadás miatti termésmentés, egy-két területen felesleges aggodalom miatt is — már a 20 százaléknál tartanák, j A JELENLEGI gazdasági helyzetben az „infláció vagy konjunktúra” dilemma megoldása is szinte megoldhatatlan problémát jelent a tőkés országok gazdasági vezetői számára. Még jobban bonyolítja, még nehezebben feloldhatóvá teszi ezt az ellentmondást a munkanélküliség helyzete. Ha a jelenlegi gazdasági vissza, esés a régi „hagyományos” válságok képét mutatná, a munkanélküliség egy okkal több lenne arra, hogy gazdaságélénkítő programokat vezessenek be. Hiszen már ez év elején körülbelül 15 millió volt a munkanélküliek száma a tizenkét legfejlettebb tőkés országban. Ebből több mint hétmillió az Egyesült Államokra, további ötmillió pedig a Közös Piac országaira jutott. Egészen mostanáig — nyár derekáig — a vezető tőkés országok mégis az inflációt te. kintették a „főveszélynek”. Vázlatosan kifejezve, az alapvető gazdasági érvelés az volt, hogy a munkanélküliség általában a dolgozó lakosság 3—8 százalékát érinti, viszont az infláció a társadalom egészét. Úgy vélték, hogy az előbbi jobban bomlasztja a tőkés társadalom szerkezetét, mint a munkanélküliség. Július-augusztusban azonban bi. zonyos szemléletváltozás következett be, mert néhány vezető tőkés országban a munkanélküliség arányszáma kezdte elérni vagy túlhaladni azt a határt, amelyet a politikusok és szociológusok társadalmilag robbanékonynak tekintenek! Az Egyesült Államokban például kiszámították, hogy miután a konjunkturális élén. külés bizonyos jeleinek hatására május és június között 9,2 százalékról 8,4-re csökkent a munkanélküliek arányszáma, augusztusban ismét 8,6 százalékra emelkedett! Az amerikai közgazdászok persze ma már messze túl vannak azon, hogy — mint valamikor — az 5 százalékos munkánál, küliséget tekintsék a „tűrhetőség határának”. Az viszont az ország politikai és gazdasági vezetőit erősen elgondolkoztatta, hogy 1975 végére 8,5 százalék lesz a munkanélküliek aránya. 1976 tavaszán, amikor az elnökválasztási hadjárat megkezdődik,' még mindig 7,6—8 százalék körüli munkanélküliséget várnak. Ennek politikai jelentőségét egy elnökválasztási évben aligha kell külön magyarázni. Ezért jelenleg úgy tűnik, hogy az Egyesült Államok kormánya inkább hajlamos az infláció bizonyos korlátozott növekedésének elfogadására, hogy ennek ellentételeképpen némileg megerősítse a konjunktúrát és valamennyire leszorítsa a munkanélküliséget. IGEN SÚLYOS a munkanélküli-helyzet az NSZK-ban, a gazdaságilag legszilárdabb nyugat-európai tőkés országban is. Egy évvel ezelőtt az NSZK-ban 500 ezer munka, nélküli volt és 950 ezren dolgoztak úgynevezett „rövidített munkaidőben” — ami a részleges munkanélküliség finom kifejezése. Jelenleg egy. millió a munkanélküliek száma és 650 ezer a részleges munkanélküli. Hivatalos becslések szerint ez a szám az év végéig másfél millióra, illetve 550 ezerre változik. Ez azt jelenti, hogy a tavalyi 1,6 százalék helyett csaknem 4 szá. zalék lesz a munkanélküliek arányszáma. A különösen súlyos gazdasági helyzetben lévő Angliában ugyancsak több mint egymillió munkanélküli van, amire harmincöt éve nem volt példa, a téli hónapokra pe. dig másfél millió munkanélkülit várnak. Az arányszám itt jelenleg 5,6 százalék. Ami Franciaországot illeti. Huszár István, az MSZMP Politikai Bizottságának tagjai a Magyar Népköztársaság Minisztertanácsának elnökhelyettese, az Országos Tervhivatal elnöke és Gerta Schürer, az NSZEP politikai bizottságának póttagja, a Német Demokratikus Köztársaság miniszterelnök-helyettese, az állami tervbizottság elnöke kétnapos tárgyalás után, csütörtökön Budapesten aláírta Magyarország és az NDK nép. gazdasági tervei koordinációjának eredményeiről szóló jegyzőkönyvet. A két fél többek közt megállapította, hogy országaink eredményes gazdasági fejlődése a jelenlegi ötéves terv idő. szakában kedvező feltételeket teremt gazdasági kapcsolataink elmélyítésére és további bővítésére. A népgazdasági tervek koordinációja során elért eredmények új lehetőséget teremtenek a két népgazdaság hatékonyságának és telje, sítőképességének növeléséhez, szorosabb együttműködéséhez, a dolgozók élet- és munka- körülményeinek javításához. A specializáció és kooperáció fejlesztésére elfogadott in. tézkedések egyúttal hozzájárulnak a KGST-tagországok szocialista gazdasági integrációjának elmélyítéséhez. A specializáció és kooperáció széles körű elmélyítését irá. nyozták elő különösen a tehergépkocsi és autóbusz, a mező- gazdasági gépek és mezőgazdasági gépekhez szükséges részegységek, az elektronikai építőelemek, jármű-elektromossági cikkek, bizonyos műszaki, fogyasztási cikkek, valamint a gyógyszeripari termékek, növényvédő- és rovarirtó szerek és könnyűipari termékek gyártásában. * Lázár György, az MSZMP' Politikai Bizottságának tagja,' a Minisztertanács elnöke csütörtökön hivatalában fogadta Gerhard Schürert, a Német Szocialista Egységpárt politikai bizottságának póttagját, az NDK minisztertanácsának elnökhelyettesét, az állami tervbizottság elnökét. itt a kormány 900 ezer munkanélkülit vall be, A szak- szervezeti tanács, a CGT azonban a maga szigorúbb és reálisabb feltételei alapján 1,2 millió munkanélküliről beszél. Ez azt jelenti, hogy egy év alatt csaknem megkétszereződött a munkanélküliek arány, száma: 2,6 százalékról 4,9 százalékra. OLASZORSZÁGBAN a rej-: tett mezőgazdasági munka- nélküliség miatt mindig nehéz volt a munkanélküliek tényleges számának feltárása. Annyi tény, hogy jelenleg két. millió embernek fizetnek némi munkanélküli-segélyt. A mezőgazdasági munkanélküliséggel együtt úgy számolják, hogy 3 millió a munkanélküliek teljes száma, ami az or_ szág munkaerő-állományának nem kevesebb mint 15 százaléka. A helyzetet súlyosbítja; hogy Nyugat-Európa legfejlet. tebb országaiban több mint ötmillió vendégmunkás dolgozik, s ezeknek a körében a munkanélküliség természetesen jóval nagyobb arányú. JELENLEG tehát voltaképpen szinte kibogozhatatlan gazdasági gordiuszi csomó jellemzi a vezető tőkés országok gazdasági helyzetét. A feladat: gazdaságélénkítés és a munkanélküliség leszorítása, de úgy. hogy az infláció ne gyorsul ion tovább. Egyelőre még egyetlen sikeres kísérletező sem akadt. (-i-e) (Vége) ’ f
