Tolna Megyei Népújság, 1975. szeptember (25. évfolyam, 205-229. szám)
1975-09-17 / 218. szám
T Társadalmi teendők Európáért, a helsinki dokumentumban foglaltak megvalósításáért Tanácskozás az Országházban Kállai Gyula, a Hazafias Népfront Országos Tanácsának elnöke megnyitó beszédét mondja. Feladataink az európai biztonság. és együttműködés terén a helsinki zárókonferencia után — ezt a témát tűzte napirendre az európai biztonság és együttműködés magyar nemzeti bizottsága és az Országos Béketanács kedden megtartott együttes ülésén az Országház vadásztermében. A tanácskozás elnökségében foglalt helyet Sarlós István, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Hazafias Népfront Országos Tanácsának főtitkára is. Kállai Gyula, a Hazafias Népfront Országos Tanácsának és az európai biztonság és együttműködés magyar nemzeti bizottságának elnöke nyitotta meg a- tanácskozást. Dr. Molnár Béla, az európai biztonság és együttműködés magyar nemzeti bizottsága elnökségének tagja, a Hazafias Népfront Országos Tanácsának titkára volt a napirendi téma előadója. Hangsúlyozta, hogy a közvélemény — itthon és határainkon túl egyaránt — a nemzetközi politikai élet legjelentősebb eseményének minősíti a Helsinkiben befejezett európai biztonsági és együttműködési értekezletet. Az elfogadott terjedelmes záródokumentum aláírása megalapozottabbá és szilárdabbá tette a népek reményét a félelem nélküli bizalomépítő jövőben. A mi közvéleményünk is ezzel a tudattal helyesli a dokumentum magyar aláírását. Szólt arról, hogy az értekezlet a Szovjetunió, a szocialista országok, minden békeszereto állam és minden jóakaratú ember közös nagy sikere. ^ Nem egy mű befejezését sokkal inkább megvalósításának kezdetét jelenti Helsinki — hangsúlyozta a szónok, és hozzátette: sokat ígérő kezdete a békés egymás mellett élés mind teljesebb érvényesülésének. az enyhülés elmélyítésének és visszafordíthatatlanná tételének, a különböző társadalmi rendszerű országok közötti, kölcsönösen előnyös és Sokoldalú kapcsolatok kibontakozásának. Ami az itthoni munkát illeti — mondta — tovább növekszik a konferencia utáni időszakban a társadalmi mozgalom, közvéleményünk felelőssége, és növekednek feladatai is. Tevékenységünk szilárd alapra támaszkodik: arra az összhangra, amely egységbe vonja az MSZMP, a kormány és a közvélemény állásfoglalását mind a bel-, mind a külpolitika; kérdéseiA tanácskozás résztvevői állásfoglalást tettek közzé, amely a többi közt hangsúlyozza: — Hazánk, a Magyar Nép- köztársaság, a Szovjetunió és a többi szocialista ország elvi szilárdsággal, következetességgel és türelemmel munkálkodott az európai biztonsági és együttműködési konferencia létrehozásáért és sikeréért. Meggyőződésünk, hogy a békés egymás mellett élés politikájának elfogadása és érvényesítése minden nép érdeke. A helsinki alapelvek megvalósításáért folytatott küzdelem összhangban van a szocialista békepolitika elveivel, megegyezik a népek érdekeivel; ezért arra törekszünk, hogy Európa népei a jövőben is segítsék elő, hogy kormányaik és politikusaik a megállapodások szellemében tevékenykedj enek. A szocialista országok társadaiomkotatéinak tanácskozása A szocialista országok tudományos akadémiái nemzetközi együttműködésének keretében „A munkásosztály a világforradalmi folyamatban” témával foglalkozó nemzetközi probléma-bizottság „Az általános és a különös dialektikája a világforradalmi folyamatban” címmel rendez hazánkban több napos tudományos ülést. A Magyar Tudományos Akadémián kedden megkezdődött tanácskozáson részt vesznek Bulgária, Csehszlovákja, Lengyelország, Mongólia, az NDK, a Szovjetunió és hazánk vezető társadalomtudósai, szociológusai, filozófusai és történészei, s képviselteti magát a Kubai Köztársaság is. Az ülésen Óvári Miklós, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a KB titkára mondott rnegnyitó beszédet. Bevezetőben utalt arra, hogy a mostani tanácskozás időben egybeesik a fasizmus fölött aratott világtörténeti jelentőségű győzelem, s ennek következtében több szocialista ország, közöttük hazánk felszabadulásának 30. évfordulójával. Maga az évforduló és még inkább az elmúlt három évtized gazdag történelmi tapasztalata lehetővé teszi, sőt megköveteli, hogy a társadalomtudományok megkülönböztetett figyelemmel vizsgálják a szocializmus építésének általános érvényű törvényszerűségeit és az egyes szocialista országok fejlődésének sajátosságait. — Nagy jelentőségűnek tartjuk — mondotta a többi közt —, hogy a szocialista országok tudományos intézményei ösz- szehangolt erőfeszítéseket tesznek harcunk törvényszerűségeinek vizsgálata, a felmerülő új kérdések megválaszolása, a marxizmus—leniniz- mus alkotó továbbfejlesztése érdekében. Ez így természetes és így helyes, nemcsak mozgalmunk és eszméink internacionalista jellege miatt, hanem azért is, mert a kollektív munka hatékonyabb, eredményesebb. Pártunk XI. kongresszusán is hangsúlyoztuk, hogy a Magyar Szocialista Munkáspárt számára, a magyar nép számára nagy könnyebbséget jelent, hogy nem egyedül építjük a fejlett szocialista társadalmat; támaszkodhatunk a Szovjetunió, más szocialista országok tapasztalataira. Mostani tanácskozásunk jelentőségét nemcsak abban látom, hogy fontos elméleti kérdések megvitatására kerül sor, hanem abban is, hogy ez a tanácskozás szerves része a testvérpártok erősödő, fejlődő ideológiai együttműködésének. A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága nagyra értékeli a testvérpártok kollektív erőfeszítéseinek, közös tapasztalatainak jelentőségét. Ezért támogattuk eddig is, és a jövőben is támogatni fogjuk az együttműködést, a közös munkát mind a társadalomtudományok művelésében, mind pedig az ideológiai munka más területein, a hírközlésben, az oktatásban, az irodalmi és művészeti életben. — Korunk történelme, a társadalmi haladásért vívott harcaink eredményei igazolják a marxizmus—leninizmus- nak azt az általánosan érvényes tételét, hogy a munkás- osztály a társadalmi haladás, a forradalmi folyamatok vezető ereje, s ezt a küldetését az új szocialista társadalom felépítésének minden szakaszában teljesíti. 1 A megnyitó után T. T. Tyi- mofejev, a Szovjetunió Tudományos Akadémiájának levelező tagja, a Nemzetközi Munkásmozgalmi Intézet igazgatója „A forradalmi folyamat általános törvényszerűségei és a békeprogram megvalósításának történelmi jelentősége” címmel tartott előadást. Ezt követően Bihari Ottó, az MTA Dunántúli Intézetének állami díjas igazgatója „Általános és különös vonások a szocialista államszervezetben” címmel adott elő. A tanácskozás résztvevői szerdától Tihanyban szekciókban folytatják közös munkájukat. (MTI) , Tőkés gazdaság — 1975 (1.) Még mindig lanyhulás Az építési és közlekedési bizottság ülése ,r (Folytatás az 1. oldalról) 1 A szállítás, hírközlés elmúlt évi fejlődésének főbb vonásairól dr. Káplán István, a Közlekedés- és Postaügyi Minisztérium főosztályvezetője számolt be. Néhány adat a személyszállítás alakulásáról: a távolsági autóbuszok, a vasúti szerelvények 1974-ben 2,6 százalékkal több utast szállítottak, mint egy esztendővel korábban. Ezen belül a vasút utasforgalma a vártnál nagyobb mértékben csökkent, a távolsági autóbuszközlekedésé pedig emelkedett. Az áruszállítási teljesítmények növekedése jellemezte tavaly mind a vasúti mind a közúti közlekedést. Befejezték a medvei Duna- híd és az algyői Tisza-híd építését, elkészültek a drávösza- bolcsi határhíddal és a pécsi Siklósi úti felüljáróval. A tájékoztatókat követő vitában a képviselők szóvá tették, hogy még mindig lassú a különböző beruházások építési üteme, s van még javítani való előkészítésükön, szervezésükön is. Szóba került az is, hogy egységesíteni kell a házgyári elemek szállítási tarifáját, mert a fuvarköltségek a gyártól' távolabbra eső helyeken 30—40 ezer forinttal is megdrágítják egy-egy lakás árát. A TŐKÉS VILÁG makacs gazdasági válsága jelenleg három tényezőből tevődik össze: az egy időben jelentkező termelésvisszaesésből, illetve stagnálásból; a tartós inflációból és a politikai veszélyzóna határán lassan átlépő munka- nélküliségből. Ami az első tényezőt, a gazdasági visszaesést, illetve stagnálást illeti, itt döntő szerepe van az Egyesült Államok és Nyugat-Németország helyzetének. Korábban a Ford elnök mellett működő gazdasági tanácsadó bizottság úgy vélte, hogy 1975. második felében a kilenc hónapja tartó recesszió, amelynek során az Egyesült Államok ipari termelése közel lo százalékkal csökkent, nemcsak megfordul, hanem gyors javulás következik. Tagadhatatlan, hogy az Egyesült Államokban vannak bizonyos jelei a recesszió „ellaposodá- sának”, tehát annak, hogy elérte a mélypontot. Ez azonban a jelek szerint távolról sem az, amit még néhány hónappal ezelőtt vártak. Júniusban és júliusban kilenchónapos recesszió Után valóban növekedett az ipari termelés. A növekedés azonban rendkívül lassú és a jelenlegi előjelzések szerint 1975-ben az ipari termelés a legjobb esetben is csak annyi lesz, mint a megelőző esztendőben. Tehát: az Egyesült Államok eljuthat a recesszió, a gazdasági visszaesés állapotából a stagnálásig. A SZAKÉRTŐK most 1976- ra várják az élénkülést. Ezúttal azonban már bankkörök is óvatosságra intenek. A First National City Bank 1976-ra vonatkozó előrejelzése például a következő pontokra hívja fel a figyelmet. 1. A recesszió átmenete a stagnálásba még nem jelenti a gazdaság megélénkülését. 2. 1976 a legjobb esetben is olyan átmenti év lesz, amelyben egyes iparágak már a konjunkturális fellendülés jegyeit mutatják, mások stagnálnak, ismét másokban pedig tovább tart a visszaesés. Az Egyesült Államoknak ez a bizonytalan helyzete egyben azt is jelenti, hogy megmaradnak az amerikai kereskedelemnek a tőkés konkurensekkel szemben hozott korlátozó intézkedései. Ezek viszont nehezítik Nyugat-Európa kiemelkedését a gazdasági visszaesés időszakából. Az NSZK-ban még mindig tart a termelési válság. Az ipar jelenleg 15 százalékkal kevesebbet termel, mint egy esztendővel ezelőtt. Mindezt azt is jelenti, hogy a Schmidt kormány által az év elején hozott óvatos gazdaságélénkítő intézkedések nem bizonyultak kielégítőnek. Ezért a legutóbbi napokban Bonn új konjunktúraélénkítő programot jelentett be, amely körülbelül hatmil- liárd márkányi hitelt injekcióz a gazdaságba. Különösképpen a legmélyebb válságban levő iparág, az építőipar konjunktúrájának életre keltésével próbálják megfordítani a helyzetet. AZ EGYESÜLT ÁLLAMOK és Nyugat-NámetorSzág gazda, sági stagnálása, illetve recesz- sziója jóformán meghatározza a többi európai tőkés ország gazdaságának helyzetét. Hiszen az amerikai és nyugatnémet piac összeszűkülése önmagában is megnehezíti n többi ország számára a konjunktúra élénkítését. Különösen érezhető ez Franciaországban, amely jelenleg a „nulla gazdasági növekedés”, tehát a stagnálás állapotába jutott. Sőt, júniusban és júliusban az ipari termelés csökkenni kezdett, mégpedig évi rátára átszámítva kilencszázalékos ütemben. Olaszországban 13 százalékkal alacsonyabb az ipari termelés, mint egy évvel korábban. A kormány ugyan itt is kidolgózótt egy gazdaságélénkítési tervet, ennek a hatása azonban bizonytalan. Az egyik legilletékesebb olasz megfigyelő, Agnelli, a Fiat főnöke és a gyáriparos szövetség elnöke úgy véli, hogy „1976 nyara előtt nem várható a konjunktúra élénkülése”. Nagyjából hasonló a helyiét Nagy-Britanniában, ahol e pillanatban 3 százalékkal kisebb az ipari termelés, mint egy évvel ezelőtt. Végül Távol-Keleten az 1949 óta tartó látványos gazdasági növekedés után Japán továbbra is a gazdasági visszaesés hullámvölgyében van. Jelenleg 4 százalékkal termel kevesebbet az ipar mint egy évvel ezelőtt, a Csökkenés üteme azonban júniusban és júliusban itt is felgyorsult. Japánban az optimistább bankszakemberek az utolsó évnegyedben élénkülést várnak, ennek alapján is legfeljebb a „nulla gazdasági növekedést”, azaz a stagnálást tartják lehetségesnek. A KIBONTAKOZÓ ÖSSZKÉP mindenképpen az, hogy az első negyedév végén várt konjunktúraélénkülés nem következett be. A tőkés világ legEontosabb országaiban tovább tart a gazdasági visszaesés, legjobb esetben a stagnálás. A „hivatalos reménykedők” célpontja most az 1976-os esztendő. (Folytatjuk). <-e-e)
