Tolna Megyei Népújság, 1975. szeptember (25. évfolyam, 205-229. szám)

1975-09-03 / 206. szám

• • r OH KERDEZ Levélcímünk : 7101 Szekszárd, Postafiók 71. Meglesz az ígért napközi Pankovics Józsefné (Pöf- boly, állami gazdaság) olva­sónk levelét idézzük: „Nagy problémára szeretnék választ kapni. Az idei falugyűlésen volt szó arról, hogy Pörbö- lyön szeptember elsejére ál­landó napközit nyitnak; en­nek azonban mindeddig sem­mi nyoma. Nagyon sok anyát érdekei ez a kérdés, közöttük engem is. Jövőre lejár jogo­sultságom a gyermekgondo­zási segélyre; két kiskorú gyermekem mellett szeretnék visszamenni dolgozni. A napi ötórás óvoda igénybevétele mellett ez — természetesen — lehetetlen számomra. Az évente három hónapon át üzemelő napközi nem kielé­gítő megoldás. Mire valaki beletanulna valamely mun­kába, addigra bezár a nap­közi... Úgy gondolom, az ál­landó napközi megnyitásának velem együtt nagyon sok édesanya örülne." Dr. Hegedűs Jánostól, Bátaszék Nagyközség Kö­zös Tanácsa elnökétől érke­zett a válasz: „Pankovics Józsefné — a látszat elle­nére — alaptalanul aggó­dik. A pörbölyi óvodai napi- közit szeptemberben állan­dó jellegűvé teszi a tanács. Tanácsunk vigyáz arra, ne­hogy felelőtlen ígérgetéssel félrevezesse a lakosságot. Olyan fontos fórumon, mint a falugyűlés, csak a reális lehetőségekről, továbbá a lakosság javát szolgáló, megalapozott döntésekről adunk számot.” Természetvédelem Augusztus 31-i lapszá­munkban, e rovatban írtuk meg, hogy a szekszárdi Petőfi utca 31. számú ház udvarán le kellett nyesni egy diófa ágait, mivel azok vihar idején gyakran rövid­zárlatot okoztak. A Dél-dunántúli Áram- szolgáltató Vállalat szek­szárdi üzemigazgatóságától érkezett az említett sorokra reflexió; ebből idézünk: „Az újságcikk megjelenésének napján saját hatáskörben intézkedtünk a faágak el­távolítására. A munka szak- szerűsége érdekében, mivel gyümölcsfáról van szó. a városi kertészettől kértük a faágak eltávolítását.” Álbérlet felmondása Runyai István (Szekszárd, Zrínyi utca 57.) olvasónk le­velében azt panaszolta, hogy menyasszonyával, — akivel az esküvőt néhány nappal ké­sőbbre már kitűzték — albér­leti szobába költözött, a bért előre kifizette, az ingatlan tu­lajdonosa mégis egyik napról a másikra felmondta a bér­leti jogviszonyt, s ragaszko­dott kiköltözésükhöz. Olva­sónk, — akinek lakásgondja azóta megoldódott —, arról érdeklődött, jogszerűen járt-e el a bérbeadó. Szerkesztőségünk vála­sza: 1971. július 1-én lépett hatályba a lakások elosztó­sáról és a lakásbérletről szóló 1/1971. Korm. sz. ren­delet és az ennek végre­hajtása tárgyában kiadott 1/1971. ÉVM sz. rendelet, — e két jogszabály együttesen „lakástörvény” néven sze­repel a köznyelvben. Ez tartalmazza az albérletre vonatkozó előírásokat is. A lakásbérleti. Illetve az al­bérleti jogviszony megkü­lönböztetésénél azt kell vizsgálni, hogy ki kinek a lakását használja. A bérlő a saját lakását, az albérlő predig a más lakását hasz­nálja. Az albérleti jogvi­szony megszűnik, ha 1. a felek az albérleti szerző­dést közös megegyezéssel felbontják vagy megszün­tetik; 2. ha a szerződést az arra jogosult fél felmond­ja; 3. ha a bérleti jogvi­szony megszűnik és az új bérlő nem köteles az albér­lő részére a lakáshasznála­tot változatlan feltételek mellett biztosítani. Az al­bérleti szerződés felmondá­sára a bérlő is, az albérlő is jogosult. A felmondás jogát azonban a felek mind tartalmi, mind formai szem­pontból másként gyakorol­hatják. Az albérlő — pél- dául — legalább 15 nappal előbb a hónap tizenötödik vagy utolsó napjára fel­mondhatja az albérleti szerződést; a bérlő azon­ban csak a következő hó­nap utolsó napjára mond­hatja fel. Ha a bérlő mond fel, úgy az albérlő — né­hány eset kivételével — kívánhatja megfelelő másik albérlet biztosítását. Az al­bérleti szerződés érvényes­ségének nem feltétele, hogy a szerződés írásba legyen foglalva; jóllehet célszerű az ilyen szerződést is írás­ba foglalni. A szerződésbe helves bevenni — többek között —. hogy a felek mi­lyen arányban fizetik a villanyszámlát, hoev az al­bérlő miiven mellékhelyi­ségek (például fürdőszoba) használatára, mikor jogo­sult, stb. A szerződés akkor is érvényes, ha — bárme­lyik fél hibájából — az al­bérlő bejelentkezése elma­rad. w Telefonszámunk: 129—01,123—61. Ml VÁLASZOLUNK Prága építkezik A turisták prágai baran­golásaik közben gyakran ha­ladnak el félig kész épület mellett, s az lehet az érzésük, hogy az egész város egyetlen nagy építkezés. Az állam az ötödik ötéves tervidőszakban (1971—1975) 40 milliárd koro­nát áldoz a főváros korszerű­sítésére. A tervezett feladatok közt első helyen áll a lakásépítés. A most folyó ötéves tervre előirányzott 40 000 lakásból az 1971—1974 között csaknem 30 200-at adtak át. Az 1976— 1980-as időszakban pedig Prágában 58 000 lakás építését fejezik be. Az új lakótelepek megvál­toztatják Prága sziluettjét: hí­res tornyainak számát sok százzal növelik. Prága nagy gondja, hogy a tömegközleke­dési eszközök fejlődése nem tart lépést a város fejlődésé­vel és nehezíti a lakosság éle­tét. A városi szervek ezért a közlekedés nagyarányú átépí­tési tervét fogadták el, s már egy sor fontos akciót fejeztek be. A metró első, 6,7 kilo­méter hosszú vonala tavaly óta üzemel. Összeköttetést te­remtett a város déli része és a központ között. A metró megnyitásával egyidejűleg be­fejeződött a hozzákapcsolódó kommunikáció kiépítése is. Bővült az autóbuszvonalak száma, s a régi villamosok helyett az utcákon új villa­moskocsik jelentek meg. 1973-ban fejeződött be a Klemént Gottwald-híd építé­se. Nusle városnegyed völgye fölött emelkedik, a város déli részén, és gyors kényelmes összeköttetést biztosít az or­szág keleti területére vezető autópálya első szakaszával. Építik a jövőben Prágát észak-dél irányban összekötő magas sztráda egyik szaka­szát. E fontos összekötő út építésével még több más igé­nyes munka függ össze. Első­sorban aluljárók építése, a város egy részének áthidalá­sa. egy. a Vltaván át vezető híd rekonstrukciója, s a legnagyobb prágai személy- pályaudvar átépítése. Az ötödik ötéves tervnek köszönhető, hogy a csehszlo­vák főváros nem szenved víz­hiányban. Az eddigi forrá­sokhoz csatlakozott a Prágá­tól délkeletre fekvő Zelivka folyón épült vízmű. Az elmúlt évek során Prá­gában sok új szolgáltató­üzem és -üzlet épült. A bel­városban az idén két új áru­ház nyílt meg a Kotva és a Máj. Az előbbi terjedelmét és kapacitását illetően leg­nagyobb Csehszlovákiában: feltételezések szerint az évi forgalma egymilliárd három, száznegyvenöfcmillió korona lesz. A szállodahálózat az Intercontinentallal bővült: a tizenegy szintes épületben 408 szoba van. 825 ággyal. Az 1971—1974-es időszak­ban 23 óvodát, 14 alsó- és középfokú iskolát. néhány egészségügyi rendelőközpon. tot is építettek. Elsősorban a fiataloknak 65 új játékpályátj úszómedencét készítettek. Prága történelmi magva ai városi szerveknek sok gondot okoz. Az építőművészeti em­lékek fenntartása hosszú, 3 tulajdonképpen soha meg nem szűnő munkát igényel.' Az utóbbi időben fejeződött be a legrégibb, még a XIV.' századból származó prágai Károly-híd tatarozása. Újjá­építettek néhány palotát; templomot és sok lakóházat is. Lengyel múzeumok külföldön A lengyel múzeumok ta­valy számos érdekes kiállítást rendeztek külföldön: a szocia­lista országokban harmincket­tőt, amelyet mintegy 270 ez­ren tekintettek meg. ä kapi­talista országokban pedig ti­zenhetet. Ezeket több mint 153 ezer látogató kereste fel. Igen sokan nézték meg a krakkói Lenin-múzeum Kijev-' ben bemutatott „Lenin élete és forradalmi tevékenysége a krakkói vajdaságban” című kiállítást; Pósfai ff. János: Hontalanok zsákutcája (1.) „Átbeszélik a honongok a tengert Megrendítik a tavakat Kanadában. Megrendülnek a távoli hazaiak a cethalcsnntokkal megtámasztott al- konyi tűzfalaknál. Távaki havas tá­A nagy olasz csizma északkeleti csücskében, néhány száz méterrel a tengerszint felett, hegyoldal­ban épült a láger. Amerikaiak építették az európaiaknak, gö­rögök, szerbek, albánok, ju- gók, törökök, horvátok, romá­nok és magyarok élnek együtt a vasbeton fallal, dróttal körül­vett barakkokban. A világba indulók zajos serege ez, aki­ket elűzött otthonukból a nyugtalanság; a messzire vá­gyók még ki nem ábrándult légiói) mennek a világba, amerre a nap indul az éjsza­kák után. Padriciano. Ez a kis falucs­ka neve, így hívják a lágert is. Félezernyi lakója van a csöppnyi határfalunak, fele ennyien élnek a barakkokban. Átmeneti szálláshely ez azok­nak, akik bérelt kísérőikkel átlépik a jugoszláv—olasz ha­tárt. Az őrök többsége olasz. Az ügyintézők között magyar is akad, de a többség ameri­kai. Amerikai segélyszerveze­tek vallási alapon, az IRC ne­vű ügynökség, s ki tudja még hány és milyen érdekeltségű csoport intézi a kivándorlást, ruhaneművel, élelmiszerrel!, borokbon karolják a harangok a tárvtorgókot..." (Nogy László: Jönnek o harangok értem). szükségcikkekkel látják el a disszidenseket. Senki, aki ille­gálisan lépi át a határt, nem kerüli el ezt a lágert. Az első rendőrőrsről ide szállítják őket, itt veszik először párt­fogásba, gondozásba a „mene­külteket”. A láger leginkább lak­tanyához hasonlít. Bör­tönre csak annyiban, hogy szögesdrótot húztak a betonfal fölé, s hogy fegyveres őrség áll a kapuban, a falak tövében. Az ügyintézők egymás közt angolul beszélnek, de hivata­losnak az olaszt tekintik. A Magyarországról érkező fülé­nek jólesik e bábeli hangza­varban, amikor magyarul kér­dezik. Egy szentendrei disszi- dens házaspár „szolgál” a lá­gerben. A feleség a bölcsész­karon végzett, kitűnően beszél olaszul, spanyolul, a férj bírja az angolt. A disszidensekkel általában nem közük nevüket, a férj legfeljebb annyit: „Szó­lítson Pityunak!”, de az asz- szony semmit nem árul el ön­magáról. Az adatok felvétele után tisztaságcsomaggal látják el az új „vendéget”, leszámol­ják az ezer lírát az érkezőnek, aki megkezdi a lágeréletet. Egy hét azzal teük el, hogy megkapja a szükséges oltáso­kat, egészségügyi vizsgálato­kon esik át, közben kikérde­zik mindenféléről, s ha min­dent rendben találnak nála, meghatározott időben lemehet a városba, Triesztbe is. Munkát nem vállalhatnak. Néhány, hét eltelte után a nyugtalanabbak — nem kis rizikóval — átmásznak a ke­rítésen, beszöknek a városba egy kis alkalmi munkára. Az olaszok szívesen foglalkoztat­ják őket, a disszidens a leg­olcsóbb munkaerő. Hajt, mert pénzt akar, de ez a pénz kö­rülbelül egyharmada annak, amit az olasz munkavállaló­nak kellene fizetni. A láger­lakót illegálisan foglalkoztat­ják, adómentesen — tehát ol­csón. Az Olaszországba utazó tu­rista, aki Rómában az Angyal­várat, vagy a Fórum Roma- numot akarja látni, aki azért vált útlevelet, hogy lássa Ná­polyi, Velencét — talán sem­mit nem tud erről a világról. A fiatalember, aki kilencven napig bolyongott Nyugat-Euró- pában, hat hétig volt Padri­ciano lakója. Pajor Mihálynak hívják, élete nagy réstót szülő­falujában, Vasszécsényben él­te le. Még nincs húsz éves. A múlt év szeptember 28-án in­dult el turistaútlevéllel Jugo­szláviába, hogy onnan átszök­ve a határon, eljusson Svájc­ba, vagy Svédországba. S zombathelyen a Pamut­ipari Vállalatnál dolgo­zott, ahol 1973 májusá­ban súlyos baleset éri. A bála­bontó gép leszakítja jobb keze- fejét, csupán a hüvelykujja marad meg. Hónapokig beteg- állományban van, majd ötven­százalékos rokkanttá nyilvá­nítják. Az Állami Biztosító 50 ezer forint kártérítést fizet Felgyógyulása utón az üzem portásként alkalmazza, 190Ö forint havi fizetéssel. Az öt­venezer forinthoz húszezret gyűjt össze 1974 szeptemberéig. Akkorra tetté érlelődik benne a szándék: Nyugatra szökik, Svájcban, vagy Svédországban megoperáltatja magát, csont­átültetéssel enyhítteti csonká­sé gát. Az útra cinkostárs, barát is akad; Szalai János húszéves falubelijével együtt eszelik ki a tervet. A múlt év szeptem­ber 28-án ketten indultak el Szalai János MZ 125-ös motor- kerékpárján. Tervükről nem tájékoztattak senkit, a szüleik­nek is csak annyit mondtak, hogy Jugoszláviába kirándul­nak néhány napra. Magukkal vitték Pajor Mihály 70 ezer forintját is. Mariborban szál­lodában laktak, térképet vásá­roltak, majd elindultak az Isztriái félszigetre. A jugo­szláv embercsempész 120 ezer lírát követelt, de nekik csak 83 ezer volt. Nagy veszekedé­sek után ennyiért is átvitte őket Muggiaba. ahol sorsára hagyta őket. Október első nap­jaiban rendőrkocsin érkeztek meg Padricianóba. (Folytatjuk) Tanulmány Vietnam történelméről Uj történelmi tanulmány­kötetet bocsátott útjára az Európa Könyvkiadó. A Viet­nami Demokratikus Köztár­saság fennállásának 30. év­fordulójára megjelent mun­kát — Domokos János mű­vét — kedden a kiadónál mutatták be a sajtó képvise­lőinek. A több száz, doku­mentum értékű fényképpel gazdagított, szép kiállítási könyv időszámítás előtt Ili­től felszabadulásáig követi nyomon a baráti ország tör­ténelmét. Jedlifc­emlékkiállííás A nagy magyar tudós fel­találó, Jedlik Ányos születé­sének 175. évfordulója alkal­mából a pannonhalmi vár főkönyvtárában emlékkiállí­tást rendeztek az Országos Műszaki Múzeumban és a Pannonhalmán őrzött felbe­csülhetetlen értékű anyagok­ból. A kiállítást egy hónap alatt húszezren nézték meg, és még október végéig tart­ják nyitva. A kiállításon látható az első elektromos motor, ame­lyet 1828-ban szerkesztett Jedlik Ányos. Ugyancsak lát­ható az első dinamó, s az első szerkezet is. amellyel a tudós 7 ezer voltos áramot tudott fejleszteni. Kilencven nap Nyugat-Európában

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents