Tolna Megyei Népújság, 1975. szeptember (25. évfolyam, 205-229. szám)
1975-09-14 / 216. szám
Az egészségre kóros szokásokról A nikotin E több évszázados szokás mellett és ellen számtalan érv és ellenérv látott napvilágot. Véle. ményem szerint a vita nem is Zárul le rövid időn belül. Nem vagyok meggyőződve arról, hogy az adminisztratív intézkedések — mint páldául a dohányosok kitiltása egyes szórakozóhelyekről —, egyáltalán a dohányzás megtiltá. sa hatékony lenne. Kétségtelen a nikotin élvezete káros szenvedély, vagy még inkább káros szokás, amelyet dohányosnak és nemdohányosnak egyaránt hasznos tudni, hogy aztán a leszokás, vagy le nem szokás kérdését a veszély ismeretében dönthesse el. A nikotin egészségkárosító hatásai közül talán legszembetűnőbb a szívre és érrendszerre gyakorolt ártalma. E szervek dohányzással kapcso. latba hozható betegségei: — nagy statisztikai és kísérleti adatok szerint — a fiatal felnőttkori érelmeszesedés, a dohányos eredetű szívtáji fájdalom (angina), a szívinfarktus (a szívizom egy részének elhalása) ,az alsó végtag verőereinek szűkülete. Természe. tesen mindezeknél a betegségeknél számtalan egyéb tényező is szerepet játszik, de feltételezhetően a tényezők között a nikotin is szerepel. Hatását részben a vérbe jutott mérgező anyagok, részben a szimpatikus idegrendszer izgalma következtében fejti ki. A nikotin hatására a szívösszehúzódások száma emelkedik, nő a vérnyomás, a verőtérfogat nagyobb lesz, ugyanakkor a végtagok vérellátása romlik. Szűkíti a szív koszorú, ereit, a megromlott vérellátás egy idő után a koszorúerek falának károsodásához, vérrögképződéshez, vagyis a szívizom falának heveny elhalásához vezethet. Egyes felmérések adatai szerint a do. hányosok között háromszor több a szívinfarktus-esetek száma, mint a nemdohányosok között. A dohányzásnak a tüdőre és légutakra kifejtett károsító hatása legalább ilyen jól ismert. A légutak nyálkahártyája közvetlenül van kitéve a dohányfüst hatásának. Ez részben szárítja, részben in. gerli a felszínét és idült hurutot hoz létre a garatban, a gégében, a légcsőben és a hörgőrendszerben. Ezek közül legnagyobb jelentősége az idült hörghurutnak van, amely idővel tüdőtágulásba mehet át. A rendszeres köhögés, kö- petürítés a dohányosok „kísérő jelensége”. Egyes kísér, leti adatok, statisztikák, stb. alapján azonban összefüggést vélnek felfedezni a dohányzás, s a tüdőrák bizonyos fajtái között. Ennek jelentőségét — úgy érzem — nem is kell külön hangsúlyozni. Az emésztőrendszer* vonatkozásában leginkább a gyomor van kitéve a nikotin ártal. mának. A gyomorpanaszok közül azonban az émelygés, hányinger, hányás nem elsősorban gyomor eredetű, hanem a felszívódott nikotin által okozott idegrendszeri tünet. Főleg heveny, vagy kró. nikus nikotinmérgezésben fordul elő. Dohányosok között gyakori az idült gyomorhurut, sok embernél csökken az étvágy. Épp ezért nemritkán a hízás megakadályozása, vagy fogyás céljából szoknak rá az emberek a cigarettára. Az esetlegesen elért eredmény azonban messze nincs arány, ban a nem kívánt káros hatásokkal. Nincsenek meg. győző adatok arra nézve, hogy a gyomorfekély keletkezésében van-e, vagy mekkora szerepe lehet a dohányzásnak, de kétségtelen tény, hogy fe- kélybetegek gyógyulását a dohányzás hátráltatja. Végül, de nem utolsósorban, a dohányzásnak a terhességre, illetve magzatra való ká. ros hatásáról is szólni kell. Az ide vágó vizsgálatok adatai szerint a nikotinnak szerepe lehet a fogamzóképesség csökkenésében vagy megszűnésében, még gyakrabban a terhesség zavaraiban, így például vetéléseknél, koraszülé. seknél. Miután az anyai vérrel a nem kívánt anyagok bejutnak a magzatba is, illetve a nikotin .kimutatható az anyatejben is, a gyermek veszélyeztetettsége nem lehet közömbös. Fentiekből nyilvánvaló, hogy dohányzó ember számára egészsége védelmében az abszolút megoldást a dohányzás abbahagyása jelenti. De nem mindenki tud, vagy — jelen, tős rész — nem is akar leszokni. Ez esetben is egyértelmű cél azonban az egészségromboló hatás csökkentése, s ez több-kevesebb kompromisszummal sikerülhet. Miután a nikotint legnagyobb mértékben a cigaretta utolsó harmada tartalmazza, ne szívjuk végig a cigarettát Relatíve nagy, 25—30 százalékos szűrés érhető el füstszűrös cigarettával. Mennél kevesebbet szívunk a füstből tüdőre, annál kevesebb nikotin jut a szervezetbe. S ha már a dohányzást abbahagyni nem is tudjuk, legalább mér. tekét csökkentsük. Dr. M. ŐSZI TÁJÉK Vojcfa Jó«os fent! című verséből Idézünk négy sert: Az égen a felhő egymást űzl-ha.j'tja. Suhogva a porton hajlong a silkáf. (...folytatás a vízsz. 1. és a függ. 14. sz. sorban). Vízszintes: 1. Az idézet harmadik sora (zárt betűk: C, F, H, E, A). 14 Lakásába igyekezik. 15. Kis Teréz. 16. Indíték. 17. Hindu iste-n. 19. Eg és foki között von. 20. GKK. 22. Nagy termetű gomba. 25. Bölcsőd az, s anajdexn sírod Is, (. . , ápol« s eltafca r” (Szózat).' 26. i nasztfla ? utolsó képviselője 1H. Richard volt. 28. Szemével érzé-kelŐ. 30. TMÉ. 3-1. Tolma megyei község. 32. Repedő. 34. Tova. 35. Hölgy. 36. KeHem-etlesaség. 37. . . . királynője (Goldimonk operája). 36. Az arzén vegyjele. 39. Bolygó. 41. „Maros . . . folyik csendítsen". 42. Szemólyes névmás. 43. Adósságot megad. 44. ÁíKtsáto'lc meg /Irfcuro . . .1 (Brecht drámája). 45. A lett SZSZK fővárosa. 47. Kiejtett betű. 49. Ilyen szoknya is von. 51. Keleti szőnyeg. 52. GEÉ. 54. Dél-Amerikába« élő. a tevével rokon áHat. 56. Barát, pajtás. 57. Eötvös-féle ... 59. Fedett. 62. Község a dombóvári járásban. 63. Vágja. 65. . . . Mu-sztafa; török nogyvezir volt. 67. Deka egynemű betűi. 68. Magasságba« felülmúló. 70. Menetgörbe. Függőleges: 2. Szellemi sport. 3. Mesebeli varázsló. 4. Egyi*k megyénk. 5. Álmos. 6. Női név. 7. ... Gabim. 8. Az asztácium vegyjele. 9. Lati« „és". 10. Megkülönböztető }egy. 11. Medália» 12. A Föld legnagyobb kiterjedésű magasföWje Bekső-Áz stábom. 13. Méteráru, szövet, névelővel. 14. Az idézet negyedik sora (zárt betűk: M, A, T.) 18. A szó elrepül, ot . . . megmarad. 21. Ige« kemény fém. 23. Folyékony zsiradék. 24. Elrendel. 27. Viilághírű amerikai filmrendező (Stanley). 29. Halogat. 32. Testrész. 33. Lengyel páros tánc. 36. Az alapból felemelkedő mintázatú szövet. 40. Tő a Szovjetunióban. 41. Ifjúsági seregszemle, 42. Móricz Zsiomond műve. 44. Járunk rajtuk. 46. Rövidített női név. 48. Lakkoz. 50. ... Kha/jám; kiváló perzsa költő. 53. ... Eszter; Németh László reaénye. 55. Művészettörténész (Nóra). 58. Kedveit Ital. névelővé!. 60. Juhok istállója. 61. Királyi szék. 64. Ilyen nyelvjárás Is van. 66. A gondolkodás szerve. 69. ÖM. 70. A hélium vegyjele. 71. A tetejére. Beküldendő a vízsz. 1. és a függ. 14, sz. sorok megfejtése 1975. szeptember 22-ig levelezőlapon, a Megyei Művelődés! Központ 7101 Szefeszárcf, Pf.: 1Ő. címre. A levelezőlapra kérjük ráírni: „REJTVÉNY". A helyes megfejtést beküldők között 5 db könyvel sorsolunk ki. Az augusztus 31*-i keresztrejtvény helyes megfejtése: KAPOSiPULA. Könyvjutalmat nyertek: Bálint Zoltán, 7100 Szék szárd-Palánk, Bokros József- rvé, 7133 Fadd, Alvég utca 37., Kovács János, 7352 Győré, Kossuth u. 44., Sebestyén Márta; 7150 Bonyhár, Árpád u. 36., Tóth István, 7100 Szefeszárd, Woslrvsky hp. 23. A könyveket postán küldjük fel. SZEREK R cipodiuatok ueszéiyei Az egészséges lábbeli készítésének elveit már sok évtizeddel ezelőtt megállapították, mégis időről időre ezekkel szöges ellentétben álló modellek jelennek meg a kereskedelemben. Az 1960 körül divatba jött hegyes orrú cipők milliószámra okoztak jóvátehetetlen eltorzulásokat a lábujjakon. A labilis tűsarkok is sok lábkárosodást okoztak. A mai magasított talpú túl magas és ormótlan sarkú női cipőknek sem kisebb a káros hatásuk a lábra. Lehetetlenné teszik a természetes járást és állást; menés közben akadályozzák a láb egészséges, rugalmas mozgását, túlterhelik a lábfej első részét, mert a testsúly nagyobb része oda nehezedik. Hordásuk nem csekély veszéllyel jár: megrövidülhetnek a lábikraizmok és az Achilles-inak. Arról nem is beszélve hogy a napirenden levő bicsaklásoknak és bokarándulásoknak súlyos következményei is lehetnek. A magasan fűzött szandálok ellen arra való hivatkozással emelik fel szavukat a szakemberek, hogy vérkeringési zavarokat idézhetnek elő, visszeres panaszokat okozhatnak. Az egészséges lábbelinek hajlékony talpúnak, 3—4 centiméternél nem magasabb sarkúnak, és olyan kiképzésűnek kell lennie, hogy a ttstsúly egyenletesen nehezedjék a lábfejre. Az is fontos, hogy a lábujjak megfelelően elhelyezkedhessenek a cipőben. Az őszi cipőújdonságok már ezt az elvet váltják valóra — sokunk örömére. r : (Blahó) ’ Kényelmes őszi cipők. Hogyan kezdjünk kertészkedni? Országszerte egyre többen kedvelik meg a kertészkedést, s igyekeznek házuk táját hétvégi üdülőtelküket kerttel körülvenni. A teljesen elvadult, parlag területen csak alapos, körültekintő munka után telepítsünk dísznövényeket gyű- - mölcsfákat. csemegeszőlőt. Ha nem tervszerűen készítjük elő a kertet, csak egy-egy kis darabot tisztítunk ki, s ültetünk be gyorsan, később számos bosszúságunk származik. Először járjuk be a területet, s nézzük meg alaposan, hogy a meglévő gyümölcsfák, bokrok, esetleges öreg szőlőtőkék milyen állapotban vannak. Ezután lássunk hozzá a terület letisztításához. Csak az öreg, korhadt, beteg gyümölcsfákat, szőlőtőkéket vágjuk ki. A többit legalább addig hagyjuk meg, amíg az újonnan telepítettek termőre nem fordulnak. Ha meggondolatlanul mindent kiirtunk még árnyat adó helyünk se leszl Ä gyomtól, bozóttól tisztítsuk meg a területet. Leghasznosabb erre sarlót vagy kaszát használni, mert ha égetéssel akarjuk a munkát gyorsítani, igen könnyen előfordulhat, hogy a tűz hirtelen elterjed, s nemcsak saját használható növényeinket pusztítjuk el, de számottevő kárt okozhatunk a szomszédok kertjében is. ■ t • Ezután hozzáértő szakemberrel állapítsuk meg hová kerülhet majd az esetlegesen felépítésre kerülő családi, hétvégi ház. Ez azért is fontos. hogy ne a betelepítés után döbi benjünk rá, növényeink egy része áldozatul esik az építésnél. A kiirtott gyomot, levágoöi ágakat égessük el. Töltsük fel a gödröket, mélyedéseket. A betelepítésre kijelölt terüld tét, amennyiben lehetőség van rá szántassuk fel. Ha erre nincs mód legalább 30—40 cm mélyen ássuk fel. Egyúttal ne mulasszuk el a talajba forgatni 5—6 mázsa istállótrágyát, da legalább komposztot. 100 négyzetméterenként célszerű 10 kg szuperfoszfátot és 15—20 kg kálisót is bedolgozni. Pétisót majd tavasszal juttassunk ki. ,, Ha nagyobb a területünk épí demes talajvizsgálatot végeztetni, mert így pontos adatokat kapunk mennyi és milyen trá-- gyát célszerű használnunk, milyen növényeket ajánlatos ültetni. Ilyen vizsgálatot az Országos Mezőgazdasági Minőségvizsgáló Intézet végez (Buda-; pest, II.. Keleti Károly u. 24.). Amennyiben lehetőség van víz és villany bevezetésére, ebben az esetben is kérjük ki szakember véleményét, nehogy olyan helyre ültessünk majd, ahová a vízvezetékcsövek vagy vilanyoszlop kerül. SZENT-MIKLÓSSY FERENC 1975, szeptember 14,
