Tolna Megyei Népújság, 1975. augusztus (25. évfolyam, 179-204. szám)
1975-08-02 / 180. szám
F (Folytatás az I.' oldalról). Áz amerikai elnök emlékeztetett arra, hogy a helsinki csúcstalálkozón képviselt államoknak Európában 30 év óta sikerült megőrizniük az általános békét. Mint mondotta, ez annak köszönhető, hogy az elmúlt 30 esztendő tapasztalatából valamennyien megtanulták: a béke oíyan folyamat, amely kölcsönös mértéktartást és gyakorlati intézkedéseket követel. „A pénteken aláírandó do-' kumentumok újabb előrelépést jelentenek az európai enyhülés és megbékélés folyamatában — mondotta befejel zésül Ford elnök. — Nagyon- is lehetséges, hogy a konfrontáció időszaka, amely a második világháború befejezése óta megosztotta Európát, egyszer és mindenkorra befejeződik. Ma az együttműködés új érzése dominál. Ezt itt valamennyien ismételten hangsúlyoztuk. Jómagam is osztom ezeket a világ jövő- jéhez fűzött reményeket.” Ezután Anton Buttigieg máltai miniszterelnök-helyettes, a máltai delegáció vezetője mondotta el beszédét. Amint az várható volt, túlnyomórészt a Földközi-tenger medencéjének helyzetével foglalkozott. Megelégedéssel állapította meg, hogy az európai biztonsági értekezlet pénteken Helsinkiben aláírásra kerülő záróokmánya külön foglalkozik a mediterrán térséggel és ezt küldöttsége genfi tevékenységének tudta be. A következő szónok, Joop Den Uyl, holland miniszterelnök, egyebek között hangsúlyozta: — Ä biztonsági értekezlet befejeződése nem egyéb, mint valami újnak a kezdete. Egy olyan korszaknak a kezdete, amelyben eleget kell tennünk a Helsinkiben aláírásra kerülő záródokumentum rendelkezéseinek. Egyúttal valóra kell váltanunk az európai népek várakozásait és reményeit, amelyeket a dokumentumban foglaltakhoz fűznek. Ha a záróokmányban foglalt elveket és szándékokat átültetjük a gyakorlatba, akkor új légkör fog kialakulni Európában, mutatott rá a holland kormányfő, majd kijelentette: _ — Amikor felmérjük ennek az értekezletnek az eredményeit, sajnálkozva kell megállapítanom, hogy a katonai vonatkozások egyike azoknak a területeknek. amelyekben az európai biztonsági értekezlet a legkevésbé mondható eredményesnek — annak ellenére, hogy bizonyos bizalomépítő intézkedéseket sikerült közös megegyezéssel kidolgozni. Amire szükségünk van most, az konkrét döntések a leszerelés terén. Őszintén remélem — fűzte hozzá —, hogy az európai biztonsági konferencia sikeres befejeződése lehetővé teszi a haladást a bécsi haderőcsökkentési tárgyalásokon. Andre Saint-Mleux monacói miniszterelnök rövid beszédében kormánya nevében üdvözölte az aláírásra kerülő dokumentumot és azt a tartós béke biztosítása újabb lehetőségének minősítette. Ezután Trygve Bratteli norvég miniszterelnök szólalt fel. Bevezetőül hangsúlyozta: ennek a konferenciának az ösz- szehívását az tette lehetővé, hogy jelentős j'avulás következett be az Egyesült Államok és a Szovjetunió viszonyában, továbbá pozitív fejlődés ment végbe Európában a Kelet és a Nyugat közötti kapcsolatokban. ‘ A norvég kormányfő a továbbiakban utalt arra, hogy a nagyhatalmaknak különösen fontos szerepet kell játszaniuk, és sajátos felelősséget viselnek a nemzetközi béke fenntartásában és biztosításában. Ahhoz, hogy Európában fenn1975, augusztus 2. maradhasson a béke és a biztonság, döntő jelentősége van annak, hogy az Egyesült Államok és a Szovjetunió képes legyen folytatni az ésszerű és konstruktív együttműködést. Norvégia — jelentette ki a továbbiakban Bratteli __ism ételten hangsúlyozta, hogy az enyhülés folyamatát ki kell terjeszteni katonai területre is. A békének és a biztonságnak a világ eme részében oszthatatlannak kell lennie. De ugyanakkor Európa békéje és biztonsága nem választható el a más földrajzi területeken végbemenő fejleményektől sem — hangsúlyozta a norvég miniszterelnök befejezésül. A délelőtti ülés utolsó szónoka Nicolae Ceausescu, a Román Kommunista Párt főtitkára, a Román Szocialista Köztársaság elnöke, az európai biztonsági konferencia jelentőségét hangsúlyozva kiemelte: első ízben történt meg, hogy az európai kontinens országainak vezetői egy ilyen konferencián találkoztak annak érdekében, hogy egyetértésre jussanak jövőiüket. n-r együttműködés jövőjét. Európa biztonságát és békéjét illetően. „Fordulat történt — íolvtaf- ca^Ceausescu — a hidegháború időszakáról, a feszültség és a konfrontáció politikájáról az együttműködés politikája felé, és ez a fordulat elindította az enyhülés folyamatát a nemzetközi politikában. Nem szabad azonban említés nélkül hagynunk, hogy még csak a kezdetén vagyunk az együttműködés és az enyhülés időszakának, hogy még mindig sok a konfliktus, és vannak feszültségek a világ különböző térségeiben, hogy még mindig jelentős erők működnek, amelyek veszélyeztethetik az enyhülést és újból súlyosabbá tehetik a nemzetközi helyzetet, fenyegethetik a békét és a népek biztonságát. Ebből kiindulva Románia úgy véli, hogy az összes országoknak és az összes népeknek fokozniok kell erőfeszítéseiket annak érdekében. hogy megszilárdítsák és elmélyítsék az enyhülés folyamatát. A záróokmányban foglaltakat elemezve Ceausescu többek közt kijelentette: „Románia megítélése szerint rendkívül nagy jelentőséggel bír az a tény, hogy közös egyetértéssel olyan rendelkezéseket fogadtunk el, amelyeknek célja a kölcsönös bizalom fokozása, továbbá _ az, hogy megnyissuk az utat újabb lépések előtt a leszerelés problémájának megoldása felé Eurónában. Jóllehet nem teljes mértékben kielégítőek a záróokmányban a hadgyakorlatok előrejelzésére vonatkozóan kidolgozott rendelkezések, jelentős szerepet töltenek be az európai biztonság megszilárdításában”. A konferencia utáni leendőkkel foglalkozva a román küldöttség vezetője hangot adott annak a véleményének, hogy „az erre vonatkozó rendelkezések ugyan nem teljes mértékben elégítik ki a Román Szocialista Köztársaság kormányának várakozásait és az európai népek óhaját arra vonatkozóan, hogy a jövőben összehangolják a biztonság érdekében kifejtett erőfeszítéseiket, mégis az a véleményünk, hogy megfelelő kilátásokat nyitnak a tevékenység folytatására ezen a téren... Romániának az a meggyőződése; hogy egy állandó szervezetet kellene létesíteni, amely biztosítaná, hogy folyamatosan konzultáljanak az európai országok közötti kapcsolatokban felmerülő fontosabb problémákról és fokozzák az együttműködést a kontinens biztonságának és békéjének teljesebbé tétele érdekében” — fejezte be beszédét Nicolae Ceausescu. A délelőtti ülés kevéssel 13.00 óra előtt (helyi idő) ért véget. Harold Wilson brit kormányfő elnökletével pénteken délután, 15.18 órakor (helyi idő) megnyílt az európai biztonsági és együttműködési értekezlet utolsó munkaülése. A délutáni ülés első szónoka, Walter Kieber liechtensteini miniszterelnök hangsúlyozta, hogy az aláírásra kerülő záróokmány hosszú fáradozások eredménye. A diplomaták munkája most véget ért, a következő feladat a gyakorlati megvalósítás, ami a kormányok, a kormányzati szervek, de minden egyes ember feladata is. Ezután dián, Luigi Berti sanmarinói külügyi államtitkár (külügyminiszter) szólalt fel. Beszédében a biztonsági értekezlet sikeres befejezését „új korszak kezdetének” nevezte Európa történelmében. Gasto Thorn luxemburgi | miniszterelnök beszédének alaphangja az volt, hogy többet várt az értekezlettől, mint amennyit ez valójában elért. „A 35 részt vevő ország egyetértésére, a kongresszusra alapuló záróokmány arra szolgál, hogy körülhatároljuk az 1975A záródokumentumnak a részt vevő országok legmagasabb szintű politikai vezetői által történt ünnepélyes aláírásával pénteken. Helsinkiben, a Finlandia palota nagytermében véget ért az európai biztonsági és együttműködési értekezlet harmadik szakasza. Helmut Schmidt bonni kancellár után Erich Honecker, a Német Szocialista Egységpárt Központi Bizottságának első titkára, az NDK küldöttségének vezetője, majd Gerat d Ford, az Egyesült Államok elnöke írta alá az okmányt. Ezután a francia abc szerint következtek tovább az aláírások. Tizenegyediknek írta alá Urho Kek- konen, a Finn Köztársaság elnöke, tizenötödiknek Kádár János, az MSZMP KB első titkára, a magyar delegáció vezetője és harmincnegyediknek Leonyid Brezsnyev, az SZKP KB főtitkára, a szovjet küldöttség vezetője. Az Kekkonen elnök záróbeszédében többek között kijelentette: ben elérhető enyhülés lehetőségeit és határait.” A péntek délutáni ülés, s egyben a konferencia utolsó szónoka Agostino Casaroli érsek, a Vatikán küldöttségének vezetője, az egyházi közügyek tanácsának titkára volt. Elöljáróban felolvasta VI. Pál pápának az európai biztonsági konferencia zárószakasza alkalmából hozzá intézett üzenetét, amelyben a római katolikus egyház feje üdvözletét küldi a konferencia résztvevőinek és reményét fejezi ki, hogy a béke megszilárdul Európában és kiterjed az egész világra. Casaroli érsek beszédében többek között hangsúlyozta, hogy az európai biztonsági konferencia a legnagyobb' kollektív erőfeszítés, amelyet az európai országok eddig valaha is tettek. Kiemelte a záróokmányban foglaltak jelentőségét és azok gyakorlati megvalósításának fontosságát. A vatikáni küldöttség vezetőjének felszólalásával délután 4.30 órakor (helyi idő) véget ért az európai biztonsági és együttműködési értekezlet utolsó munkaülése. utolsó aláírás ni okmányon Joszip Broz Tito jugoszláv elnöké. A harmincöt államférfi közül egyedül Ford amerikai elnök írta alá balkézzel a dokumentumot. A feltűnő öltözködéséről közismert Trudeau kanadai miniszterelnök ezúttal is hű maradt önmagához — zakójának gomblyukában hatalmas vörös szegfűvel jelent meg. Minden aláíró előtt külön toll feküdt az asztalon, és mindenki külön oldalon írta alá a dokumentumot. A záróokmány eredeti példányát aláírásra Joel Pekuri, az európai biztonsági konferencia szervező titkára nyújtotta át minden egyes államférfinak. Az ünnepélyes aláírás után a kohferencia Urho Kekkonen finn köztársasági elnök rövid zárszavával ért véget, 6.00 óra előtt néhány perccel. (helyi idő). Népeink, amelyeknek oly sok tragédiát kellett átélniük, végre a mai napén hátat fordíthatnak a múltnak és előretekinthetnek a jobb jövő felé. Tudjuk, hogy milyen törékeny lehet a béke, és hogy a haladást csak lépésről lépésre lehet elérni. A mai napon véget ért ez a konferencia. Mindazokból a beszédekből, amelyeket itt, a néhány nap alatt hetthattunk) levonhatjuk azt a következtetést, hogy az összes részt vevő országok elismerik annak a sokoldalú folyamatnak az értékét, sőt a szükségszerűségét) amelyet ezzel a konferenciával elindítottunk. Természetes tehát, hogy a konferencia záróokmányának világos akciótervet kell tartalmaznia arra vonatkozóan, hogy müven eszközökkel lehet biztosítani ennek a folyamatnak továbbvitelét. Ar értekezlet után a részt vevő országoknak minden tőlük telhetőt el kell követniük a záróokmányban foglaltak megvalósítására. Kát esztendő elteltével pedig ismét találkozunk majd. hogy megvitassuk egymással az enróu^í biztonság és együttműködés javításával kancsniatos létfontosságú kérdéseket. A finn államfő ezufán m«: köszönt", hnvv az értekezlet résztvevői Helsinkit választották a konferencia első és bar-madik szakaszának színhelyéül. j* Kijelentette; ezt ügy tekintjük. mint elismerését annak a politikának, amelvet mi folytatunk. és szeretném erről a helvről kijelenteni, hogy országom a ijSvőben 1s e*tt a politikát kívánja folytatni. A konferencia véget ér, de az itt képviselt országok közötti sokoldalú együttműködés folytatódik. Végül szeretném megragadni az alkalmat, hogy őszinte megelégedésemet fejezzem ki afelett, hogy az itt részt vevő országok következő találkozójának házigazdája Jugoszlávia lesz, amelynek kormánya olyan határozottan összeforrott a mi közös célkitűzéseinkkel. • •; Ezennel bevártnak nyilvánítom az európai biztonsági és együttműködési értekezlet harmadik szakaszát — fejezte be beszédét Urho Kekkonen, a Finn Köztársaság elnöke. Találkozások, tárgyalások Kádár 3ános megbeszélése Edward Gierekkel és Erich Honeckerrel Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára, pénteken Helsinkiben találkozott és baráti eszmecserét folytatott Edward Gierekkel, a Lengyel Egyesült Munkáspárt Központi Bizottságának első titkárával. A találkozón részt vett magyar részről Lázár György, a Minisztertanács elnöke és Púja Frigyes külügyminiszter, lengyel részről Piotr Jarosze- wicz miniszterelnök és Stefan Olszowski külügyminiszter. A meleg hangulatú, elvtársi eszmecserén foglalkoztak az európai biztonsági és együttműködési értekezlet kérdéseivel, s kiemelték az aláírásra kerülő okmányban összefoglalt alapelvek nagy jelentőségét, az európai béke és biztonság szempontjából. Érintették a nemzetközi élet egyéb kérdéseit is. Megállapították, ■ hogy a két ország kapcsolatai harmonikusan fejlődnek és további intézkedéseket tesznek azok bővítésére. Kádár János, az MSZMP KB első titkára és Erich Ho- necker, az NSZEP KB első titkára baráti eszmecserét folytatott a finn kormány által adott fogadás folyamán. Megvitatták a nemzetközi helyzet különböző kérdéseit, s ennek kapcsán kiemelték, hogy mennyire jelentős a biztonsági konferencia sikeres lezárása az európai és a nemzetközi enyhülési folyamat szemszögéből. Szó volt Magyarország és az NDK testvéri együttműködése elmélyítésének kérdéseiről is. A Finlandia palotában a péntek délelőtti ülés szünetében Kádár János, az MSZMP KB első titkára, az európai biztonsági konferencián részt vevő magyar külCsütörtökön Helsinkiben Leonyid Brezsnyev, az SZKP Központi Bizottságának főtitkára megbeszélést tartott Helmut Schmidttel, a Német Szövetségi Köztársaság szövetségi kancellárjával. A találkozón részt vett Andrej Gromiko, az SZKP Központi Bizottsága Politikai Bizottságának tagja, a Szovjetunió külügyminisztere és Hans- Dietrich Genscher, a Német Szövetségi Köztársaság külügyminisztere is. döttség vezetője találkozott újságírókkal és válaszolt a szovjet televízió tudósítójának, a Newsweek amerikai magazin moszkvai tudósítójának és a jugoszláv televízió munkatársának kérdéseire. Helsinkiben pénteken találkozóra került sor Púja Frigyes külügyminiszter és Henry Kissinger, az Amerikai Egyesült Államok külügyminisztere között. A külügyminiszterek eszmecserét folytattak a két ország kapcsolatairól és a nemzetközi helyzet időszerű kérdéseiről. A találkozón részt vett Nagy János külügyminiszterhelyettes és Arthur Hartman európai ügyekkel megbízott külügyi államtitkár. A felek véleményt cseréltek a szovjet—nyugatnémet kétoldalú kapcsolatok néhány kulcskérdéséről. Brezsnyev és Schmidt kijelentette, hogy egyaránt törekszik a két ország közötti megértés és együttműködés további elmélyítésére, valamint arra, hogy különböző területeken gyakorlati megállapodásokra jussanak. A tárgyaló felek megegyeztek abban, hogy a két ország külügyminisztere ta- (Folytatás a 3. oldalon) Brezsnyev és Schmidt találkozója Á záródokumentum aláírása Kekkonen záróbeszéde
