Tolna Megyei Népújság, 1975. augusztus (25. évfolyam, 179-204. szám)

1975-08-10 / 187. szám

A Szojuz—Apollo emlékérme Bakonyi szénégető Külföldön keresett áru a faszén Festői környezetben, a Kő­rishegy tövében vert tanyát Tömördi Imre szénégető. Az erdőgazdaság megbízásából, ősi technikával égeti a fasze­net, mely külföldön keresett* áru. A Bakonyban ezt a mes­terséget rajta kívül más már nem űzi. a fáradságos munká­val összeállított boksa képe hamarosan bevonul a kihalt Az éremgyűjtőknek külön is emlékezetes élményt kínál a napokban befejeződött szov­jet—amerikai közös űrprog­ram. A Szovjetunióban ebből az alkalomból aranyérmét bo­csátanak ki. A megtisztelő fel­adatot a Moszkvai Pénzverde kapta. Az érme átmérője 32, vas­tagsága pedig 2,5 milliméter. A szovjet minősítési szabvá­nyoknak megfelelően a 900-as próbajelű aranyból készül, ami az egyik legjobb minőségnek felel meg. Mindössze tízezer darabot készítettek az egy- unciás, 34,559 grammos érmé­ből. A medált Hja Posztói neves művész tervezte. Az egyik ol­dalon orosz és angol nyelven: Apollo—Szojuz kísérleti repü­lés, 1975. Ugyancsak itt tünte­tik fel az arany tartalmat jelző próbát, a súlyt, valamint a sor­számot. A másik oldal telje­sen sima. Az egyes sorszámot viselő érmét az Űrhajósok Múzeumá­ban helyezték el. A következő három medált Leonov és Ku- bászov vitte magával az űr­találkozóra, s az első látoga­tás alkalmával Stafford, Slay­ton és Brand amerikai koz­monauta kapta a világűrben. Az aranyérmek iránt nagy a kereslet a külföldi gyűjtők kö­rében is. A Vnyestorgbank köz­lése szerint eddig az Egyesült Államokból több mint ezer darabra érkezett igény. A nyu­gatnémet Deutsche Bank 505 medált, a belga Hitelbank 606 medált rendelt eddig. A na­pokban érkezett be a Dresdner Bank kérvénye is: a nyugat­német pénzintézet 550 érmét kért. A Szovjet Külkereskedel­mi Bank 220 dollárért adja nagykereskedelmi áron az aranyérméket. A kiskereske­delmi ár ennél lényegesen ma­gasabb 340 dollár. A követke­ző napokban előreláthatólag angol, svájci és olasz pénz­intézetek is jelentkeznek vá­sárlási szándékkal a Szojuz—^ Apollo aranyérmékre. Faragó András népi mesterségek sorába. emlékeinek Tömördi Imre, az utolsó bako­nyi szénégető ­Építi a boksát a szénégető (MTI-fotó — Jászai Csaba felvétele — KS) Hullámsír Az NSZK-ban egyre töb­ben rendelkeznek úgy, hogy a tengerbe temessék őket. Már két speciális temetke­zési vállalat is alakult, amely nap mint nap viszi ki a nyílt tengerre az elhunytak ham­vait tartalmazó cementurná­kat, hogy a hullámsírban helyezze örök nyugalomra őket. A brémai Stiprian ka­pitány pontosan megjelölte a temetkezés koordinátáit: az Északi-tenger nemzetközi vi­zein közlekedő kereskedelmi hajók vonalától 44 jókra északra és 7 fok 12 perccel nyugat-, észak-nyugatra. Amikor megérkezik erre a pontra, a kapitány leállítja a 300 lóerős motort, a szalon­ban elhelyezett urnát felviszi a parancsnoki hídra és be­dobja a tengerbe. Benyovszky és a franciák Az amerikai intervenciós csapatok Indokínából történt kivonásának utórezgései ala­posan elvonták a figyelmet ar­ról, hogy június első napjaiban csendben eltávozott a Malgas Köztársaságból az utolsó fran­cia katonai egység is. Ezzel véget ért a kétszáz éves gyar­mati uralom Madagaszkár szi­getén. Nem érdektelen azonban emlékeztetni a 200 év előtti eseményekre, mert ezeknek magyar vonatkozása is van. A gyarmatot a világjáró Be- nyovszky Móric alapította. A kalandos életű híres ma­gyar utazó Kamcsatkán ke­resztül jutott későbbi király­sága színhelyére, Madagasz­kárra. 1767-ben ugyanis a ka­tonának is kiváló Benyovszky a lengyelek oldalán harcba szállt a cári hadsereg ellen, s mint orosz hadifoglyot Kam­csatkába vitték. Egy idő múlva azonban megszökött és tenge­reken, szigeteken át vándorol­va eljutott Madagaszkárra, ahol francia megbízásból gyar­matot alapított 1774-ben. Két évvel később a madagaszká- riak királyukká választották, s ez nem tetszett a francia ud­varnak. Benyovszkynak távoz­ni kellett. Hazatérésének vi­szont a Habsburg-udvar volt akadálya: ugyanis korábban száműzték hazájából, mert el- orzott atyai örökségét, egy földbirtokot magánhadsereg­gel kísérelt meg visszafoglal­ni. Mária Terézia kegyelmi rendelete alapján végül is hazatérhetett, hogy a királynő oldalán mint tábornok harcol­jon a bajor örökösödési hábo­rúban. Ezután Amerikában bukkant fel, majd 1785-ben ott toborzott expedícióval vissza­tért Madagaszkárra. A szige­ten lelte halálát a franciák el­len vívott harcban. Kalandos életét Memoirs and travels címen Londonban megjelent angol nyelvű emlék­irataiból ismerjük. Ez az írása megjelent holland, lengyel, né­met és természetesen francia, valamint magyar nyelven is. Magyarra nem kisebb szemé­lyiség fordította, mint világhí­rű „druszája”* Jókai Mór, Egy kis szemüveg-történelem A 7>szemüveg’’ szó alig kétszáz éves. Elő­dei a latinos okulárium és annak különféle változatai voltak: okular, okolár, okula, oku­láré, okumláré, okolyák. A „pápaszemet” fel­tevések szerint az erősen rövidlátó X. Leo pá­páról nevezték el, a „pap-szem”-et pedig ál­lítólag a fiatalok eszelték ki, mivel a náluk idősebb papa viselte a „pótszemet”« Mindezt Bartók Imre tudományos kutatótól tudtuk meg, aki a szemüveg hazai térhódítá­sának dokumentumait tanulmányozta. Az első „okulárék” még Mátyás idejéből származnak, amikor a köznép hcVyett csak az „írástudók” hordhatták. Eleinte bőr- és szegecselt válto­zatban készültek, majd a kengyeles megoldás következett. Ezeknél már aranyat, ezüstöt, csontot alkalmaztak, s ekkor jöttek divatba a sapka, szíj, homlokpánt, ollós és villás változatok. Az először 1746-ban feltűnő „ha­lánték szemüveg” a maiakhoz hasonló látó­eszköz volt. Utána következett a nagy kerek, a kis ovális és a kerek típus. A szemüveget ^leinte közönséges üvegből készítették, utóbb kristályból és kevésbé karcolódó kvarcból. Á kezdeti convex, majd a convac üvegek után a kettős gyújtópontú, bifokális, ezt követően pedig a trifokális kombinációk kerültek for­galomba. :-i KKW'i, Sokáig az volt a közfelfogás, hogy a szem­üveg állandó viselése rontja a szemet A szemorvosok annyira ellene voltak, hogy egy ideig kiírását az orvosi tekintély csorbításá­nak tartották. Ennek folytán ebben az idő­szakban gyógyászati segédeszköz helyett csak közönséges iparcikknek számított, amelyet csupán alkalomszerű kipróbálás útján, főként vásárokon, ritkábban kéz- és díszműves üzle­tekben adtak-vettelc: . . : .'.t Az első szemüveg-kereskedést á szabadság- harc előtti években nyitották, s ott már bé- kateknőc keretben is árusították. A „látsze- rész” szó először Calderoni István hirdetésé­ben bukkant fel. Kezdetben, csaknem vala­mennyi „optikus” a Váci utcában tanyázott, amelyet Optikus utcának, szándékoztak elke­Mi lesz veled, telefen ? Úgy tűnik, hogy a modern em­ber élete ma már telefon nélkül el sem képzelhető. A telefon már eljutott csaknem minden házba. Csaknem... S ez igen lényeges! Valahol, a folyamat valamely szakában a telefon fejlődése le­fékeződött. Valóságos divat lett szidni a telefont. S amíg az üzemfenntartó mér­nökök a megszokott technikából az utolsó tartalékokat is „kipré­selik" addig a tudósok labora­tóriumaiban új irányokban kere­sik a telefonhálózat tökéletesíté­sének útjait. LÉZERREL Néhány évvel ezelőtt a moszk­vai állami egyetem magas épü­letének tornyából lézersugarat bocsátottak ki, amelyet aztán a város központjában lévő egyik ál­lomáson felfogtak. A szemmel nem látható, testetlen „huzal" a telefonbeszélgetések ezreit bo­nyolította le. Úgy működött, mint a több sávú autópálya. A lézer­sugárra ráültetett hang szélsebe­sen száguldott ide-oda az éter­ben. S az emberek közül senki még csak nem is gyanította, hogy „lézeren" beszél.» ÜVEGSZÁLLAL' A mérnököknek, akik azon tőpJ rengtek, hogyan segíthetnének a telefonon, eszükbe jutott a tükör­távíró. Ez a távíró a múlt szá-^ zadban tűnt el a színről, mert alul maradt a mai távírókészü­lékkel folytatott versenyben. En­nek a tükörtávírónak egy távoli rokona a száloptika. Kiderült^ hogy itt is a fénysugár az, amely nagyobb átbocsátóképességűvé tudja tenni a telefonhálózatot. Az emberi hajszálnál 50-szertS vékonyabb ez az üvegszál, mégii a telefonbeszélgetések ezreit lei hét lebonyolítani rojtcu ,sií - á é v 1..Lézer és száloptika,' sietnek ej telefon segítségére. Ez a konJ kurrencia csakis hasznára váJhaS a telefonnak- • i"' ■+ * 8. Ljano* 1 (APN—KS) i Űíra készen a ,,sztratoszféra-nyíl’? Az Aeroflot utasai hamaro­san óránként 2500 kilométeres sebességgel utazhatnak a TU— 144-es utasszállító gépen. A szovjet repülőipar új terméke, 140 utassal fedélzetén, 6,5 ezer kilométert tehet meg leszállás nélküL A repülés története nem ismer olyan példát, hogy egy új típusú gép elődjét se­bességben kétszer, hasznos te­rületben másfélszer múlta vol­na felül. .„ . i Hat és fél év telt el azóta,' hogy az ismert szovjet berepülő pilóta, Eduard Jeljan először emelte magasba a 200 tonna súlyú gépóriást, mely azóta több ezer kísérleti repülés® hajtott végre. i*fch|. -m Az óriás utasszállítói gépen! tnelyet találóan neveznek a „sztratoszféra nyilának”, azóta gyakorlatilag minden fonto­sabb részt tökéletesítettek^ Többek között kis kiegészítő szárnyakkal látták el orr-ré­szét, másképp helyezték el a hajtómotorokat, némileg mó­dosították a szárny alakját is. A TU—144-et Alekszej Tu- poljev főkonstruktőr vezetésé­vel alkották. A voronyezsi re­pülőgépgyárban megkezdődött a gép sorozatgyártása. i 1 s ^ A TU—144 repülés közben ':j -• !; (Fotó; APN — KS)

Next

/
Thumbnails
Contents