Tolna Megyei Népújság, 1975. augusztus (25. évfolyam, 179-204. szám)
1975-08-10 / 187. szám
A Szojuz—Apollo emlékérme Bakonyi szénégető Külföldön keresett áru a faszén Festői környezetben, a Kőrishegy tövében vert tanyát Tömördi Imre szénégető. Az erdőgazdaság megbízásából, ősi technikával égeti a faszenet, mely külföldön keresett* áru. A Bakonyban ezt a mesterséget rajta kívül más már nem űzi. a fáradságos munkával összeállított boksa képe hamarosan bevonul a kihalt Az éremgyűjtőknek külön is emlékezetes élményt kínál a napokban befejeződött szovjet—amerikai közös űrprogram. A Szovjetunióban ebből az alkalomból aranyérmét bocsátanak ki. A megtisztelő feladatot a Moszkvai Pénzverde kapta. Az érme átmérője 32, vastagsága pedig 2,5 milliméter. A szovjet minősítési szabványoknak megfelelően a 900-as próbajelű aranyból készül, ami az egyik legjobb minőségnek felel meg. Mindössze tízezer darabot készítettek az egy- unciás, 34,559 grammos érméből. A medált Hja Posztói neves művész tervezte. Az egyik oldalon orosz és angol nyelven: Apollo—Szojuz kísérleti repülés, 1975. Ugyancsak itt tüntetik fel az arany tartalmat jelző próbát, a súlyt, valamint a sorszámot. A másik oldal teljesen sima. Az egyes sorszámot viselő érmét az Űrhajósok Múzeumában helyezték el. A következő három medált Leonov és Ku- bászov vitte magával az űrtalálkozóra, s az első látogatás alkalmával Stafford, Slayton és Brand amerikai kozmonauta kapta a világűrben. Az aranyérmek iránt nagy a kereslet a külföldi gyűjtők körében is. A Vnyestorgbank közlése szerint eddig az Egyesült Államokból több mint ezer darabra érkezett igény. A nyugatnémet Deutsche Bank 505 medált, a belga Hitelbank 606 medált rendelt eddig. A napokban érkezett be a Dresdner Bank kérvénye is: a nyugatnémet pénzintézet 550 érmét kért. A Szovjet Külkereskedelmi Bank 220 dollárért adja nagykereskedelmi áron az aranyérméket. A kiskereskedelmi ár ennél lényegesen magasabb 340 dollár. A következő napokban előreláthatólag angol, svájci és olasz pénzintézetek is jelentkeznek vásárlási szándékkal a Szojuz—^ Apollo aranyérmékre. Faragó András népi mesterségek sorába. emlékeinek Tömördi Imre, az utolsó bakonyi szénégető Építi a boksát a szénégető (MTI-fotó — Jászai Csaba felvétele — KS) Hullámsír Az NSZK-ban egyre többen rendelkeznek úgy, hogy a tengerbe temessék őket. Már két speciális temetkezési vállalat is alakult, amely nap mint nap viszi ki a nyílt tengerre az elhunytak hamvait tartalmazó cementurnákat, hogy a hullámsírban helyezze örök nyugalomra őket. A brémai Stiprian kapitány pontosan megjelölte a temetkezés koordinátáit: az Északi-tenger nemzetközi vizein közlekedő kereskedelmi hajók vonalától 44 jókra északra és 7 fok 12 perccel nyugat-, észak-nyugatra. Amikor megérkezik erre a pontra, a kapitány leállítja a 300 lóerős motort, a szalonban elhelyezett urnát felviszi a parancsnoki hídra és bedobja a tengerbe. Benyovszky és a franciák Az amerikai intervenciós csapatok Indokínából történt kivonásának utórezgései alaposan elvonták a figyelmet arról, hogy június első napjaiban csendben eltávozott a Malgas Köztársaságból az utolsó francia katonai egység is. Ezzel véget ért a kétszáz éves gyarmati uralom Madagaszkár szigetén. Nem érdektelen azonban emlékeztetni a 200 év előtti eseményekre, mert ezeknek magyar vonatkozása is van. A gyarmatot a világjáró Be- nyovszky Móric alapította. A kalandos életű híres magyar utazó Kamcsatkán keresztül jutott későbbi királysága színhelyére, Madagaszkárra. 1767-ben ugyanis a katonának is kiváló Benyovszky a lengyelek oldalán harcba szállt a cári hadsereg ellen, s mint orosz hadifoglyot Kamcsatkába vitték. Egy idő múlva azonban megszökött és tengereken, szigeteken át vándorolva eljutott Madagaszkárra, ahol francia megbízásból gyarmatot alapított 1774-ben. Két évvel később a madagaszká- riak királyukká választották, s ez nem tetszett a francia udvarnak. Benyovszkynak távozni kellett. Hazatérésének viszont a Habsburg-udvar volt akadálya: ugyanis korábban száműzték hazájából, mert el- orzott atyai örökségét, egy földbirtokot magánhadsereggel kísérelt meg visszafoglalni. Mária Terézia kegyelmi rendelete alapján végül is hazatérhetett, hogy a királynő oldalán mint tábornok harcoljon a bajor örökösödési háborúban. Ezután Amerikában bukkant fel, majd 1785-ben ott toborzott expedícióval visszatért Madagaszkárra. A szigeten lelte halálát a franciák ellen vívott harcban. Kalandos életét Memoirs and travels címen Londonban megjelent angol nyelvű emlékirataiból ismerjük. Ez az írása megjelent holland, lengyel, német és természetesen francia, valamint magyar nyelven is. Magyarra nem kisebb személyiség fordította, mint világhírű „druszája”* Jókai Mór, Egy kis szemüveg-történelem A 7>szemüveg’’ szó alig kétszáz éves. Elődei a latinos okulárium és annak különféle változatai voltak: okular, okolár, okula, okuláré, okumláré, okolyák. A „pápaszemet” feltevések szerint az erősen rövidlátó X. Leo pápáról nevezték el, a „pap-szem”-et pedig állítólag a fiatalok eszelték ki, mivel a náluk idősebb papa viselte a „pótszemet”« Mindezt Bartók Imre tudományos kutatótól tudtuk meg, aki a szemüveg hazai térhódításának dokumentumait tanulmányozta. Az első „okulárék” még Mátyás idejéből származnak, amikor a köznép hcVyett csak az „írástudók” hordhatták. Eleinte bőr- és szegecselt változatban készültek, majd a kengyeles megoldás következett. Ezeknél már aranyat, ezüstöt, csontot alkalmaztak, s ekkor jöttek divatba a sapka, szíj, homlokpánt, ollós és villás változatok. Az először 1746-ban feltűnő „halánték szemüveg” a maiakhoz hasonló látóeszköz volt. Utána következett a nagy kerek, a kis ovális és a kerek típus. A szemüveget ^leinte közönséges üvegből készítették, utóbb kristályból és kevésbé karcolódó kvarcból. Á kezdeti convex, majd a convac üvegek után a kettős gyújtópontú, bifokális, ezt követően pedig a trifokális kombinációk kerültek forgalomba. :-i KKW'i, Sokáig az volt a közfelfogás, hogy a szemüveg állandó viselése rontja a szemet A szemorvosok annyira ellene voltak, hogy egy ideig kiírását az orvosi tekintély csorbításának tartották. Ennek folytán ebben az időszakban gyógyászati segédeszköz helyett csak közönséges iparcikknek számított, amelyet csupán alkalomszerű kipróbálás útján, főként vásárokon, ritkábban kéz- és díszműves üzletekben adtak-vettelc: . . : .'.t Az első szemüveg-kereskedést á szabadság- harc előtti években nyitották, s ott már bé- kateknőc keretben is árusították. A „látsze- rész” szó először Calderoni István hirdetésében bukkant fel. Kezdetben, csaknem valamennyi „optikus” a Váci utcában tanyázott, amelyet Optikus utcának, szándékoztak elkeMi lesz veled, telefen ? Úgy tűnik, hogy a modern ember élete ma már telefon nélkül el sem képzelhető. A telefon már eljutott csaknem minden házba. Csaknem... S ez igen lényeges! Valahol, a folyamat valamely szakában a telefon fejlődése lefékeződött. Valóságos divat lett szidni a telefont. S amíg az üzemfenntartó mérnökök a megszokott technikából az utolsó tartalékokat is „kipréselik" addig a tudósok laboratóriumaiban új irányokban keresik a telefonhálózat tökéletesítésének útjait. LÉZERREL Néhány évvel ezelőtt a moszkvai állami egyetem magas épületének tornyából lézersugarat bocsátottak ki, amelyet aztán a város központjában lévő egyik állomáson felfogtak. A szemmel nem látható, testetlen „huzal" a telefonbeszélgetések ezreit bonyolította le. Úgy működött, mint a több sávú autópálya. A lézersugárra ráültetett hang szélsebesen száguldott ide-oda az éterben. S az emberek közül senki még csak nem is gyanította, hogy „lézeren" beszél.» ÜVEGSZÁLLAL' A mérnököknek, akik azon tőpJ rengtek, hogyan segíthetnének a telefonon, eszükbe jutott a tükörtávíró. Ez a távíró a múlt szá-^ zadban tűnt el a színről, mert alul maradt a mai távírókészülékkel folytatott versenyben. Ennek a tükörtávírónak egy távoli rokona a száloptika. Kiderült^ hogy itt is a fénysugár az, amely nagyobb átbocsátóképességűvé tudja tenni a telefonhálózatot. Az emberi hajszálnál 50-szertS vékonyabb ez az üvegszál, mégii a telefonbeszélgetések ezreit lei hét lebonyolítani rojtcu ,sií - á é v 1..Lézer és száloptika,' sietnek ej telefon segítségére. Ez a konJ kurrencia csakis hasznára váJhaS a telefonnak- • i"' ■+ * 8. Ljano* 1 (APN—KS) i Űíra készen a ,,sztratoszféra-nyíl’? Az Aeroflot utasai hamarosan óránként 2500 kilométeres sebességgel utazhatnak a TU— 144-es utasszállító gépen. A szovjet repülőipar új terméke, 140 utassal fedélzetén, 6,5 ezer kilométert tehet meg leszállás nélküL A repülés története nem ismer olyan példát, hogy egy új típusú gép elődjét sebességben kétszer, hasznos területben másfélszer múlta volna felül. .„ . i Hat és fél év telt el azóta,' hogy az ismert szovjet berepülő pilóta, Eduard Jeljan először emelte magasba a 200 tonna súlyú gépóriást, mely azóta több ezer kísérleti repülés® hajtott végre. i*fch|. -m Az óriás utasszállítói gépen! tnelyet találóan neveznek a „sztratoszféra nyilának”, azóta gyakorlatilag minden fontosabb részt tökéletesítettek^ Többek között kis kiegészítő szárnyakkal látták el orr-részét, másképp helyezték el a hajtómotorokat, némileg módosították a szárny alakját is. A TU—144-et Alekszej Tu- poljev főkonstruktőr vezetésével alkották. A voronyezsi repülőgépgyárban megkezdődött a gép sorozatgyártása. i 1 s ^ A TU—144 repülés közben ':j -• !; (Fotó; APN — KS)
