Tolna Megyei Népújság, 1975. augusztus (25. évfolyam, 179-204. szám)

1975-08-31 / 204. szám

VIUü (PROLETÁRJAI, EGVESÜUETEK! TOLNA MEGYEI NÉPÚJSÁG AZ MSZMP TOLNA MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA VASÁRNAP *1975. aug. 31. XXV. évi. 204. szám. ARA: 1,20 Ft Holnap csenselnek Nagyon sokan azzal a gondolattal alszanak el ma este, hogy holnaptól új élet kezdődik. Vége a sok örö­met, élményt nyújtó va­kációnak. A legizgatottabbak ter­mészetesen azok a gyere­kek, akik holnaptól már „nagyok” — iskolások — lesznek. Szinte látom, amint még egyszer előveszik a táskát, a ma még makulát­lanul tiszta füzeteket, a szép. képes tankönyveket, munkafüzeteket, és iVábíz- zák apura, anyura, hogy reggel el ne feledjék őket is felkölteni. Pedig, ha tud­nák, hogy szüleik talán még jobban izgulnak, még több várakozással kísérik őket a tanévnyitóra— Rangjuk büszke érzésével készülnek azok a tanulók, akik az idén már a legna­gyobbak az iskolában. Szá­mukra ez az utolsó neki­futás éve. Sok minden eldől ebben a tanévben. Legtöbb­jüknél egy életre szólóan az is, hogy mi lesz a sor­suk. A tanítók, a tanárok már befejezték a nyári szabad­ságot. Egy hete már, hogy naponta bejárnak az isko­lába, rendezgetik a tan­menet szerinti tennivaló­kat, készítik, kiegészítik az óravázlatokat. Mire bené­pesednek a tantermek, ők már lassan el is felejtik a nyári élményeket. A folyosók, a szertárak, a tantermek megfiatalod­tak. Azokat a szorgos em­bereket dicsérik tisztasá­gukkal, akik a tanév során mindig a háttérben marad­nak, akikről alig-alig esik szó, pedig mennyire nélkü­lözhetetlen a munkájuk. Holnaptól újra megtelnek élettel az iskolák, a kollé­giumok. Megyénkben 127 általános iskola, tíz gim­názium, hét szakközépisko­la. hat szakmunkásképző intézet, valamint két gyors- és gépíróiskola kapuján ösz- szesen több mint harminc- hétezer tanuló lép majd be. hogy az itt tanító kétezer­ötszáz tanítótól, tanártól el­sajátítsák a tudást. Estén­ként a gyerekek helyére felnőttek ülnek, közel há­romezren, hogv esti- vagy levelező oktatásban pótol­ják azt, amire fiatal koruk­ban nem volt módjuk. Holnap tehát megszólal­nak az iskolai csengők. Megkezdődik az új tanév. Szorgalmat, örömet és mindezek eredményeként a jól végzett munka semmi­vel sem pótolható érzését kívánjuk az 1975'76-os tan­évre a szülőknek a neve­lőknek, a tanulóknak és mindazoknak, akik a tanu­lást elősegítik. ISz országos mezőgazdasági kiállítás és vásár második napja A péntekről szombatra virra- dó éjszaka hatalmas mennyisé­gű víz zúdult a mezőgazdasági kiállítás területére. A helyen­ként áradatszerűen érkező víz alapos feladat elé állította a rendezőket. A kiállítás műsza­ki munkatársai egész éjjel tal­pon voltak és a tűzoltóság se­gítségével szivattyúzták a vi­zet a mélyebb fekvésű terüle­tekről. Szerencsére a kiállítás központi fekvésű pavilonjai környékén a vízelvezető beren­dezések hibátlanul működtek, úgyhogy ott nem volt fennaka­dás. Néhány pavilonban azon­ban, például a 44/a csarnokban, valósággal átfolyt a víz a bel­ső téren, így gyors műszaki in­tézkedésre és helyreállításra volt szükség. Az erőfeszítések sikerre ve­zettek. A reggeli órákra min­denhonnan eltüntették a vihar nyomait és a vásárváros zavar­talanul fogadta a második na­pon is a fővárosi és a vidéki vendégeket. A vihar túlságosan feláztatta a lovaspálya talaját; a lovas szakemberek egyelőre haszná­latra alkalmatlannak minősí­tették a pályát, emiatt a szom­bati lovasprogram elmaradt. Az egyéb rendezvények azon­ban gazdag látnivalót kínál­tak. A szakmai programokon túl a nagyközönség megtekint­hette a látványos divatbemu­tatót a szabadtéri színpad mű­sorát, valamint az egész sor ki­egészítő-kiállítást, így például a könyv-, a fotóművészeti és a bélyegkiállítást. A várható nagy érdeklődésre tekintettel, a kiállítás kiskert-bemutatóját — ahol hétvégi házat is felállí­tottak — „idegenvezetőkkel” látták el. Két aranyérem a Mezőgépnek Az országos mezőgazdasági és élelmiszeripari kiállítás és vásár ünnepélyes megnyitóján találkoztunk Horváth Józseffel, a megyei pártbizottság titkárá­val, Horváth Józseffel, a me­gyei tanács elnökhelyettesével, Vas Istvánnal, a Dalmandi Ál­lami Gazdaság állami díjas igazgatójával, Zsigovits Fe­renccel, a Szekszárdi Mező­gép Vállalat igazgatójával, Nagy Jánossal a paksi. Kitti Mihállyal az alsópéli, Scheidt Mátyással a hőgyészi, Tolnai Istvánnal a Tamási ÁG igazga­tójával, Lakos Józseffel a pálfai. Arany Istvánnal a mö- zsi, Bach Ferenccel, a paksi Ezüstkalász Tsz elnökével. Valamennyien gratuláltak Zsigovits Ferencnek abból az alkalomból, hogy a Mezőgép Vállalat a kiállítások történe­tében a legtöbb díjat nyerte el. A Mezőgép Vállalat arany­érmet kapott a DV—6R és CK —6T típusjelű rotációs fejező­ért és tárcsás kiszedőgépért, hasonlóképpen aranyérmet a szórófejcsaládért, ezüstérmet kapott a GOE—252-es gördülő öntözőberendezésért, és elis­merő oklevelet a hatsoros cu­korrépagépsorért. A kiállításon jelen levő Tolna megyei gaz­dasági vezetők, úgy is mint ré­gi gépállomási vezetők — jól- esően fogadták Romány Pál mezőgazdasági és élelmezés- ügyi miniszter ünnepi megnyi­tó beszédéből az alábbi elisme­rést : „.. .megbecsüléssel gondo­lunk ez alkalommal is az el­sőkre, a mezőgazdasági nemzeti vállalatok szervezőire, a szö­vetkezetek alapítóira, a gépál­lomások, az államosított gyá­rak jó tanácsokat adó és jó munkát végző munkásaira.” A miniszteri köszönet egyfor­mán szólt tehát azoknak, akik húsz-huszonöt évvel ezelőtt megteremtették a magas szín­vonalú mezőgazdasági termelés alapjait, A megnyitó ünnepséget zu­hogó esőben kellett tartani, az időjárás mintegy, illusztrálta (Folytatás a 2. oldalon) Mai számunkból: EL KELL MONDANOM (3. old.) MIT GONDOL MAGÁRÓL (3. old.) SZOMSZÉDOLÁS (4. old.) A NÉGY BÓDOG (5. old.) TIZENHAT DIÓFA (6. old.) KÓSTOLGATJÁK A VULKÁNHABOT? (7. old.) IRODALOM — MŰVÉSZET (8—9. old.) MAGAZIN (10—11. old.) CSALÁD — OTTHON (12. old.) SPORT (13. old.) RÁDIÓ — TV (14. old.) ÁTSZERVEZIK ' ' AZ EGÉSZSÉGÜGYI SZAKISKOLÁT ' '* (15. old.) Waldheim a szovjet -amerikai megállapodásokról New York-ban nyilvános­ságra hozták Kurt Waldheim ENSZ-főtitkár „Az emberi jo­gok és a tudományos-műszaki fejlődés” című beszámolóját. A beszámoló mindenekelőtt hangsúlyozza, hogy a nukleá­ris fegyverkezési hajsza ellen a legjobb biztosítékot azok a szovjet—amerikai megállapo­dások nyújtják, amelyeket a hadászati fegyverek korlátozá­sával kapcsolatos tárgyalások keretében írtak alá. Az ENSZ-főtitkár beszámo­lójában a továbbiakban nagy­ra értékeli a Szovjetunió és az Egyesült Államok vezetői­nek arra irányuló erőfeszíté­seit, hogy megfékezzék a fegy­verkezési hajszát / 2472 vagon kenyér és 62 millió péksütemény évente Mi újság a sütőiparban ? Az újonnan őrölt gabona na­gyobbik része új kenyérgyá­rakba, korszerűsített sütödék­be kerül. A negyedik ötéves tervben hazánkban mintegy 2,3 milliárd forintos beruhá­zással új létesítményeket he­lyeztek üzembe, a régiekben rekonstrukciókra került sor és modern gépekre nagy teljesít­ményű kenyérgyártó berende­zésekre bízták a korábban igen fáradtságos kézi munkát. Me­gyénkben az elmúlt tervidő­szakban — a még befejezésre váró új létesítményekkel együtt 12 millió forintot fordítottak a sütőipari üzemek modernizá­lására. Uj, napi több mint 10 tonna kapacitású üzemet adtak át Mözsön, Nagymányokon és Pakson év végéig befejeződik két másik korszerű egység fel­építése. Részleges — de a tér- melés szempontjából rendkívül szükséges — műszaki re­konstrukcióra került sor Hő- gyészen, Bonyhádon, Dombó- várott és Tamásiban. Az egész országot átfogó fej­lesztési terv keretein belül nagy gyárakat adtak át Mis­kolcon, Szolnokon, Szegeden, Kaposváron és Egerben. A fő­városban is új üzemekkel lát­ták el a lakótelepeket. Gépesítéssel az iparban so­kat javítottak a tervidőszak kezdetén még kritikus munka­erő-helyzeten és a fejlesztést úgy valósították meg, — és ez a fogyasztók szempontjából •különösen fontos, — hogy az új berendezések jó minőségű kenyeret és pékárut készítse­nek. A modern gépekből kike­rülő kenyér a legkényesebb íz­lést is kielégíti. Megyénkben a pékáruk mi­nőségére irányuló vizsgálatok tapasztalatai szerint ezek mi­nősége az országos átlagnál jobb, Szekszárd és környéké­nek kivételével. A legfontosabb teendők, tehát e területen vár­nak a sütőipari szakemberekre. A IV. ötéves terv fejlesztési programja összefüggésben volt a fogyasztói igéhyek fokozatos eltolódásával, vagyis azzal, hogy a vásárló a kenyér helyett egyre inkább a péksü­teményeket keresi. Évente 2— 3 százalékkal esik vissza a ke­nyérfogyasztás, és ezzel ará­nyosan több zsemle, kifli és más péksütemény fogy. A kor­szerűsített sütőipar termelési értéke évente már megközelíti a 6 milliárd forintot. Az üze­mek 1975-ben hozzávetőleg 1 millió tonna kenyeret adnak, ennek 96 százaléka fehér ke­nyér. A péksüteményből éven­te átlagosan 2,3—2,4 milliárd fogy, összesen több mint 100 féle péksüteményt állítanak elő. Tolna megye is rangos he­£1 iAftáCAtfóv Képünkön a negyedik ötéves tervben átadott új, mözsi sütő­üzem korszerű kemencesora látható. lyet foglal el a sütőipari termé­kek fogyasztói között, hisz az elmúlt évben 2472 vagon ke­nyér és 62 millió péksütemény fogyott A további — az igénye­ket kielégítő — fejlesztés leg­fontosabb helyi teendője a szekszárdi sütőipari üzem re­konstrukciója lesz. Ennek vég­rehajtása után jelentős javulást várhatnak Szekszárd és kör­nyékének fogyasztói. Az iparban jelenleg alkal­mazott korszerű technológia lehetővé teszi az új búza szak­szerű, igényes, sütőipari feldol­gozását és a lakosság ellátásá­nak további javítását Fotó: Gottvald

Next

/
Thumbnails
Contents