Tolna Megyei Népújság, 1975. augusztus (25. évfolyam, 179-204. szám)
1975-08-28 / 201. szám
fiatalok fiatalok fiatalok KISZ-oktatás, 1975—1976 Újdonságok az iljúsági szövetség politikai képzésében Hamarosan megkezdődik az új tanév a KISZ-oktatásban, az ifjúsági szövetség politikai képzésében is. Az 1975—76-os tanesztendő számos újdonságot tartogat — erről kérdezte az MTI munkatársa Barsi To- majt, a KISZ KB politikai képzési osztályának vezetőjét. — A KISZ Központi Bizottsága az elmúlt év végén hosz- szabb távra fogalmazta meg a politikai képzés fejlesztésének feladatait — mondotta. A tervezett változások előkészítésén túl vagyunk, ezek már érvényesülnek az új tanévben. Politikai képzésünk továbbfejlesztésének legszembetűnőbb vonása az, hogy a korábban különálló politikai oktatás, tömegpropaganda, illetve a vezetőképzés egységes politikai képzési rendszerré alakul. így a KISZ-tagok, a fiatalok részvétele és fejlődése a politikai képzésben áttekinthetőbbé válik. Az egységes rendszer lehetővé teszi, hogy a képzés alsóbb fokain kiemelkedően helytálló fiatalok — megfelelő gyakorlati KISZ-munkával egyidőben — aktivistákká váljanak, mind nagyobb feladatok megoldására képes ifjúsági vezetőkké nevelődjenek. A KISZ-en belül folyó munkát jobban beillesztjük a nevelés társadalmi munkamegosztásába. Az új nemzedék politikai képzésében számítunk és építünk a párt-, az állami és a társadalmi szervezetek által folytatott világnézeti, politikai nevelésre is. — A társadalmi munkamegosztásban elfoglalt helyünk tisztázása és a pártoktatáshoz való kapcsolódásunk lehetővé tette, hogy a szükséges, de erőnket meghaladó korábbi vállalkozásunkról — a marxizmus— leninizmus tételes tanításáról — lemondjunk. Ez igen lényeges eltérés az eddigi gyakorlattól. Persze a KlSZ-aktivis- ták, -vezetők felkészítéséből nem maradt ki az ideológiai képzés, ezért minden KISZ- szervezetünknek kötelessége, hogy messzemenően igényelje, kihasználja a párttanfolyamok adta lehetőségeket. — A politikai képzés most kialakuló rendszere lényegesen áttekinthetőbb az eddiginél. Tulajdonképpen három lépcsője van: az ifjúsági vitakörök, az aktivisták körei és a vezetőképzés. A különböző képzési formák feladatait, a KISZ nevelő munkájában betöltött funkcióit központi bizottságunk határozata tisztázta, egyértelművé tette. A tömegpolitikai feladatokat az elmúlt oktatási évben még több KlSZ-oktatási kör (szabad hazában, politikai vitakör, marxista vitakör, ifjúsági előadássorozat stb.) szervezésével oldottunk meg. A jövőben e feladatokat az ifjúsági vitakörökben kell elvégezni. Arra törekszünk, hogy ezek a vitakörök érdeklődést keltsenek a politika iránt. — Az ifjúsági aktivisták fórumát szintén továbbfejlesztettük, az eddiginél gyakorlatia- sabbá tettük. A tartalmi változással együtt más nevet is kapott: KISZ-aktivisták köre. Ezek a körök az alapszervi vezetőségi tagok, a reszortfelelősök, az aktív szövetségi tagok képzését szolgálják. Fő feladatuk: az alapszervezeti vezetőségek feladatainak, munkamódszereinek átfogó ismertetésével és gyakoroltatásával felkészíteni a résztvevőket a közösségi megbízatásaik teljesítésére. — Kiegészítő és új eleme képzési rendszerünknek az irányított önképzés, — a KISZ- aktivisták, -vezetők továbbképzésének sajátos formája. Központi Bizottságunk idén már meghirdette, s a következő években is meghirdeti az ifjúsági mozgalom legfontosabb, időszerű kérdéseinek feltárását szolgáló ifjúsági mozgalmi pályázatait. Ezeken részt vfchet minden érdeklődő fiatal. — A politikai képzés továbbfejlesztésével kapcsolatos első visszhangokból már tudjuk, hogy vannak akik „túlszabályozottnak” tartják ezt a rendszert Kétségtelen, hogy ezúttal a KISZ Központi Bizottsága részletesebben és mélyebben szabályozta ezt a területet, mint eddig bármikor. Hangsúlyozzuk azonban, hogy amit akarunk, abban — az eredményes végrehajtás érdekében — egységesnek kell lennünk. Azért kötelező érvényű az, amit a képzés céljáról, tartalmáról, a bevonandók köréről, a képzés formáiról és felelőseiről mond a határozat. Ez a rendszer ugyanakkor mesz- szemenő önállóságot, vezetési rugalmasságot engecjf meg és követel a tanfolyamok szervezésében, időbeosztásában, a módszerek megválasztásában, — zárta nyilatkozatát Barsi Torna j. Klubvezetők Lengyelországban ’„Lengyel—magyar két jó- barát” mondják gyakran a lengyelek, s valóban így is van. Tanúsíthatja az a nyolcvan klubvezető, aki nemrégiben érkezett vissza Krakkóból. Az 1974-es évi munkájukért aranykoszorúval kitüntetett klubok vezetőinek jutalom- útja volt ez az egy hét, a királyok városába. Tolna megyét a kajdacsi, a kapospulai ifjúsági klub és a szekszárdi fiatal utazók klubja képviselte. A két panorámabusz augusztus 15-én, reggel 6 órakor indult Budapestről, a Szabadság térről. Alig egy órai buszozás után elértük a magyar—csehszlovák határt. Aztán neki a Tátrának. Az első megálló; Besztercebánya. Megnéztük a partizánmúzeumot, aztán irány Krakkó. Este volt, mire odaérkeztünk. Lengyel idegenvezetőnk — kimondhatatlan neve helyett — a „Kati” nevet kapta. Mindenki elfoglalta helyét a kényelmes diákszálláson. Itt évközben egyetemisták élnek és tanulnak. Első éjjel Krakkó fényeivel ismerkedtünk. A Wawel, a Barbakán, a Mária templom első látásra bámulatba ejtett mindenkit. Másnap nappali fényben ismerkedtünk Lengyelország régi fővárosával, az ősi, európai hírű tudományos központtal, a lengyel kultúra legszebb hagyományainak őrzőjével. A XVI. században, reneszánsz stílusban épült királyi vár, a Zsigmond kápolna, a >Vawel, a fegyvertár, valamint a Mária templom a világ szinte páratlan műemlékegyüttesét alkotják. Szaporán kattogtak a fényképezőgépek a csodálatosan szép Visztula partján is. Másnap Wieliczkába buszo- zott a csoport. Az ott található sóbánya különleges élményt nyújtott azoknak, akik még nem láttak hasonlót. Szintén a megdöbbenés erejével hatott az auschwitzi kirándulás. Az ottani haláltábor ma múzeum, örök figyelmeztető emlék. A programban szerepelt egy egész napos kirándulás Zako- pánéba. Mindvégig jó volt az idő, de ezen a napon esett, így nem mellettünk fel a Gu- balowkára. Mivel mindenki klubvezető volt, érdekelt bennünket, milyenek a lengyel klubok. Kettőbe látogattunk el. Mindkét helyen discó volt. Esténként erre táncoltak a fiatalok. Nyáron ez jellemző a klubokra. Kihasználják az idegenforgalmat, minden este nyitva tartanak és a bevételből fedezik ősszel és télen az előadások költségeit. Az ifjúsági klubok 1975-ös évi munkáját is értékelni fogják. Jövőre megint lesz egy -hasonló út, ami igén hasznos, hiszen klubvezetőink megismerik egymást, véleményt, módszereket cserélnek. Az egy hét alatt összeforrt a klubvezetők közössége. Uj barátságok szövődtek, melyek ma személyhez szólóak, de holnap talán két klubot kötnek össze, lay lesz egy külföldi útnak ,'»alföldi” haszna. NAGY VENDEL KISZ-vezetőképzés Balatoni enyvesen Vasárnap délelőtt közel száz KISZ-vezető érkezett Balatonfenyvesre, a dombóváriak ifjúsági táborába, hogy részt vegyen a dombóvári városi KISZ-bizottság által szervezett négynapos vezetőképzésen. A jól felszerelt táborban KISZ-titkárok, szervező titkárok, kultúrfelelősök és sportvezetők egyeztetik a KISZ- alapszervezetek programját, és sajátítják el azokat az ismereteket, amelyek a jó mozgalmi munka továbbviteléhez szükségesek. a vezetőképzés után a legjobbak három napig még a táborban maradnak üdülni. MAGYARSZÉKI ENDRE l Versenyfelhívás Ki tud többet a Szovjetunióról ? Az Oktatási Minisztérium, a KISZ Központi Bizottsága, a Magyar—Szovjet Baráti Társaság, a Lapkiadó Vállalat és a Szovjetunió című folyóirat szerkesztősége az 1975—76-os tanévre meghirdeti a középfokú iskolák tanulói számára a „Ki tud többet a Szovjetunióról?" című vetélkedősorozatot. A vetélkedő célja: a Szovjetunió életének megismertetése és a magyar—szovjet barátság erősítése, A vetélkedőben csak a Szovjetunió c. lapban — az 1975. szeptemberi számtól kezdődően, 1976. áprilisáig bezárólag — megjelent cikkekkel kapcsolatos kérdések, feladatok szerepelnek. Részt vehetnek a középfokú oktatási intézmények négyfős csapatok kai, ahol legalább öt csapat vett részt az iskolai vetélkedőn. A vetélkedő négy fordulóból áll. Az iskolai vetélkedőkön dől el, hogy az osztályok, a kollégiumok, a tanulóotthonok kisebb közösségei közül melyik az a legjobban felkészült csapat, amelyik méltóképpen képviselheti iskoláját,, kollégiumát, tanulóotthonát a megyei elődöntőben. A megyei elődöntőt a megyei tanács v. b. művelődésügyi osztálya és a megyei KISZ-bizottság rendezi. A játékvezetőt a szervező bizottság küldi a megyei elődöntőre. Megyénként kettő-kettő, a fővárosból a nyolc legmagasabb pontszámot elérő csapat kerül a területi döntőbe. A területi döntőt az országos szervező bizottság rendezi és irányítja Budapesten, Pécsett, Győrött, Hatvanban, Miskolcon és Szegeden. A területi döntő első három helyezett csapata kerül az országos döntőbe. Az országos döntő időpontja: 1976. május első hete. Az országos döntőt a szervező bizottság rendezi. A vetélkedő fő díja Latvija típusú, szovjet gyártmányú mikrobusz. Egyéb díjak: A Szovjetunióba és a szocialista országokba szóló utazások mind a diákok, mind pedig a felkészítő tanárok részére, továbbá: szovjet gyártmányú használati tárgyak, így fényképezőgépek, filmfelvevők, női és férfikarórák, stb. A szervező bizottság a vetélkedő befejezésekor értékeli és jutalmazza azokat az iskolákat, amelyek a Szovjetunió című folyóirat terjesztésében országosan kiemelkedő eredményt értek el. A szervező bizottság 1975. szeptember elején Jelentkezési lapokat és módszertani tanácsadót juttat el a megyei tanácson keresztül a középfokú oktatási intézményekhez (gimnáziumok, szakközépiskolák, szakmunkásképző intézetek). A benevezés a kitöltött lapok visszaküldésével történik. A szervező bizottság kéri az iskolai KISZ-szervezeteket, hogy támogassák ennek a politikai szempontból is jelentős vetélkedőnek a megszervezését, lebonyolítását; kéri a pedagógusokat, hogy segítsék a tanulók politikai, tájékozottságát növelő verseny sikeres, iskolai megrendezését. Visszatért az Animáló Két hete, augusztus 14-én megjelent ifjúsági oldalunkon egy írás, amelyben kifejtettük csak azon zenekarokról írunk amelyek jó játékáról, népsze Tőségéről magunk is meggyő ződtünk. Már a cikk megjele nése előtt is hallottam az új Ani mátót, a bonyhádi művelődési ház zenekarát játszani, de első hallásra, látásra ítélkezni akkor még korai lett volna. Uj zenekart írtam, holott egy régi, már évekkel ezelőtt elismerést és hírnevet szerzett beategyüttesről van szó. A tagok a régiek, de megfontoltabbak, igényesebbek. Nézzük sorban őket. Lőrinczi András a valamikori „Bandika” jelenleg egy szőke kislány édesapja, változatlanul szólógitáros, Qwell Ferenc (Frédi) ritmusgitáron játszik, Guzorán Ferenc, amikor még „Guzi” volt, egyedül dobolt, most öt év körüli fia is besegít időnként. A két nőtlen: Békési László basszusgitáros és végül Probszt József orgonista zárja a sort. Láttam dz újjáalakulás utáni egyik első fellépésüket, A Rá• kóczi étterem soha annyi embert nem látott falai között, ott voltak a régi nagy „animátós” törzstagok. A hangulat mégis más, mint ré'gen. A nagy „aré- názások”, a fütyülések, dobogások, „ki a császár”-üvöltések korszaka már elmúlott. Most másképp, halkabban, de kulturáltabban ünnepelték visszatért kedvenceiket. Hétköznap lévén mindenkit meglepett, hogy a. mintegy százszemélyes teremben száznyolcvan jegyet adtak el. Aztán láttam őket a klubjukban, a járási művelődési házban is. A megszokott környezetben, szűkebb baráti körben játszottak. A dobogó jóvoltából kissé kiemelkedve, de mégis együtt közönségükkel. Vokális, négy énekhangra épített zenéjük mindenkit magával ragadott. Amit játszottak, az jó, színvonalas zene, és hogy nem kapta még el őket a sztárláz, hogy nagyképűség nélkül, szívből muzsikáltak, azt is bárki láthatta- .< ’ 'C Tamási — Szavalóverseny — munkásfiataloknak A . SZOT kulturális, agitá- ciós és propagandaosztálya a jövő év márciusában Salgótarjánban rendezi meg a munkásfiatal ok országos szavaló- versenyét, melyen minden megye ötfős csapattal vehet részt) A versenyhez kapcsolódó Tolna megyei seregszemlét 1975. november 29-én, Hőgyészen tartják. Nevezni az 3ZMT által a szakszervezeti bizottságokhoz eljuttatott nevezési lapokkal lehet,, szeptember 30- ig. Minden harmincévesnél fiatalabb munkásfiatal indulhat a versenyen két szabadon választott verssel. (Feltétel, hogy az egyik vers SZOT-dí- jas költő alkotása legyen.) A legjobban szereplő versmondókat az SZMt jutalmazza, az öt legeredményesebb versenyzőt pedig benevezi az országos versenyre. 1975, augusztus 2Ss
