Tolna Megyei Népújság, 1975. augusztus (25. évfolyam, 179-204. szám)
1975-08-28 / 201. szám
Otszázhatvan megyei szakember az OMÉK szakmai rendezvényein 'A 68. országos mezőgazdasági és élelmiszeripari kiállítás és vásár rendezőinek nem titkolt törekvése, hogy az élelmiszer-gazdaság művelői, a termelők és a fogyasztók minél szélesebb köre tekintse meg a bemutatott eredményedet; terményeket, termékeket,' állatokat, gépeket. A kiállítás egyformán szól a falusi, a városi lakossághoz, de a tizenkilenc szakmai bemutatón keresztül külön is a termelést szervező, irányító szakemberekhez, mintegy tájékoztatást adva a következő ötéves tervidőszak feladatairól, a célok elérését segítő módszerekről, technológiákról, szervezési megoldásokról, hazai és külföldi tapasztalatokról. A szakmai programok egy- és kétnaposak, a kétnaposak programja: a kiállítás megtekintése, majd pedig üzemi bemutató, az öntözéstől a hál- és vadgazdálkodásig huszonnégy állami gazdaságban, termelőszövetkezetben, élelmiszeripari, fagazdasági üzemben. Tolna megyéből ezekre a szakmai programokra 560 mezőgazdasági szakember jelentkezett ez ideig, a legtöbben — százheten — a mezőgazdasági gépüzemelés-szervezés kétnapos programjára jelentkeztek, szeptember 8—9-re. A mezőgazdaság gépesítésében megkezdődött változás, a nagyobb teljesítményű gépek térhódítása, üzembe állítása, azok üzemelésének, javításának, karbantartásának megszervezése a jelen és a jövő izgalmas feladata, kérdése. Az idei aratás is választ adott arra, milyen fontos a gépüzem szervezettsége. A szarvasmarha-tenyésztésben az elmúlt években új utakat, új megoldásokat keresett a mezőgazdaság, hogy ezt a hazai ellátásban és az exportban is fontos ágazatot megállítsa a visszaesésben és a lehetőségekhez mérten fejlesz- sze. Tolna megye régi szarvasmarha-tenyésztő hagyományokkal rendelkezik — most az érdeklődésre jellemző, hogy a szakmai bemutatóra szeptember 4—5-re, illetve szeptember 10—11-re kilenc- venheten jelentkeztek. A kiállítás tenyészállat-bemutatóján felvonultatják a magyartarka fajtát, a hazai tenyésztésű külföldi fajtákat: a tejelő Holstein-Frizt, a húsmarhák közül a Hereford, Charolais, Limousin fajtákat. Az üzemi bemutatókat az Agárdi Állami Gazdaságban tartják. A talajművelési bemutatóra huszonegy, a lucernatermesztésére huszonkettő, az új építészeti eljárásokéra tizenhárom, a vezetésszervezés szakmai bemutatójára huszonöt szakember jelentkezett. Több gazdaság külön szervez utat a szakmai érdeklődőknek. a kurdi termelőszövetkezet negyvennégy tagját viszi fel. B. I. Pártépítés egy munkásbázison Tolna község a szekszárdi járás 4egjelentősebb és a megyénk egyik legnagyobb munkásbázisa. A községi pártvégrehajtó bizottság — felhasználva a járási pártbizottság vonatkozó állásfoglalását — ebből az alapállásból tárgyalta meg a pártépítő munka tapasztalatait és további feladatait. A nagyközség felnőtt lakosságának tíz százaléka tagja a pártnak. Ez az arány jó, azonban még mindig alacsony a nő párttagok száma, ami tekintve, hogy a község mindkét nagyobb üzeme zömmel nőket foglalkoztat, egyben a további tennivalókra is figyelmeztet. A X. kongresszus óta 115 fővel növekedett a párttagság Tolnán, ugyanakkor a pártból 29-en kerültek ki. Ami a ’ törléseket, kilépéseket és kizárásokat illeti, egészséges folyamatról van szó, hiszen olyanok kerültek ki, akik ilyen vagy olyan okokból nem képesek eleget tenni a párttagsággal járó kötelezettségeknek. Éppen a község munkásbázis voltából következően a községi pártbizottság arra törekszik, hogy a fizikai dolgozók, azon belül Is az ipari munkások száma növekedjék az alapszervezetekben. Kimondta — helyesen — a végrehajtó bizottsági ülés, hogy a párttagságra való felkészítésnél, a tagfelvételnél elsősorban a szakmunkásokkal, a szocialista brigádok tagjaival kell foglalkozni. S még ezen belül is legelőbb a nőkre és a fiatalokra kell irányítani a figyelmet. J Természetes, hogy a pártépítési munkában a Patex, a selyemgyár és a GÉM szövetkezet jelentősége kiemelkedő. Ugyanakkor azonban elkerülendő a statisztikai szemlélet, a minőségi munkán van a hangsúly. Ismertek a kritériumok, amelyek valakit alkalmassá vagy alkalmatlanná tesznek a párttagságra. Tolnán arra törekednek, hogv ezeket a normákat betartassák minden taggal, s a felvételnél az dönt, hogy a párt leendő tagja megfelel-e a követelményeknek. Az idei év első nyolc hónapjában a tolnai alapszervezetek tizenegy új tagot vettek fel. Ebből a nők száma hat, közülük fizikai dolgozó négy. A harminc éven aluliak közül négy nő, három férfi. Anélkül, hogy bármiféle elvtelen engedményt tennének, fokozni kívánják a pártépítő munka ütemét a tolnai alapszervezetek, döntően azok sorából, akik megelőzőleg már a tömegszervezetekben és -mozgalmakban kiemelkedő munkát végeztek. Ezt hasznosan szolgálta a végrehajtó bizottsági ülés, annak értékelő és feladatokat meghatározó munkája. hogy mindez jelentékenyen csökkentette volna az eljáró dolgozók számát és arányát. A modern iparosodás világszerte a mezőgazdaságból szívta el a munkaerőt. Ez egyben azt is jelentette, hogy a gazdaság modernizálása erőteljesen növelte a városi munkahelyek számát, amelynek betöltéséhez a városi lakosság nem adott elég utánpótlást. így a város munkaerő-szükségletének egy részét a falusi — azon belül is a korábban mezőgazdasági foglalkozású — lakosságból tudta csak kielégíteni. fiz a lény, SüJ,? le községekben lakik, már önmagában is kérdésessé teszi a munkásságról hagyományosan kialakult képet, amely többek között a falut a parasztsággal, a várost a munkásosztállyal azonosította. A magyarországi munkásság utánpótlásának tekintélyes részét a felszabadulás előtt is a parasztság szolgáltatta és ez a felszabadulás utáni időszakra *is érvényes maradt: jelenleg minden második magyar munkás paraszti származású. Ha azt nézzük, hogy a mai községekben lakó munkások hogyan oszlanak meg szakképzettségük szerint, akkor azt figyelhetjük meg, hogy nagyobb mértékben a szakképzetlen munkásrétegek maradtak falusi lakosok, így 1972-ben a szakmunkásoknak 48 százaléka, a betanított munkásoknak 52 százaléka, a segédmunkásoknak 52 százaléka lakott községekben. Hj olmiílt években Szekszárd Hl CflIIUll ipara jelentősen fejlődött. Az új üzemek telepítése (BVK, MMG, Óra-Ékszer) és az ipari szövetkezetek megerősödése, termelésének felfutása, magával hozta az ipari munkásság létszámának növekedését. Az üzemszerű termelés nagyrészt a mező- gazdaságban felszabadult — főként fiatal — munkaerő üzemi munkába állításával oldódott meg. A KISZ városi bizottsága számítógépes felmérést készíttetett a pécsi jog- tudományi egyetem hallgatói, val. A felmérés során 32 szekszárdi vállalatot kerestek meg. A városban összesen 1503 értékelhető kérdőívet töltöttek ki a vállalatok fiatal dolgozói. A válaszadók jelenlegi foglalkozás szerinti megoszlása: a fiatalkorúak esetében nagyobb a segéd, és betanított munkások aránya — ami a képzéssel ösz- szefüggően evidens ténykérdés, — magasabb a szakmunkásoké. Meglehetősen alacsony a műszakiak: 5,5 százalék és az egyéb szellemi foglalkozásúak: 2,9 százalék számaránya, míg az adminisztratív dolgozóké 13 százalék. A segédmunkás férfiak aránya jóval magasabb a nőkénél A betanított munkások esetében a nők aránya háromszorosa a férfiakénak. Fordított a helyzet az adminisztratív munkakörben dolgozóknál, ahol a nők aránya tízszerese a férfiakénak. Az iskolai végzettség szerinti megoszlás rendszerint igazodik a foglalkozások megkívánta körülményekhez, talán egyetlen töréssel, ugyanis a nyolc általános iskolánál kevesebbet végzett betanított munkások aránya magasabb a hasonlóan iskolázott segédmunkásokénál. A férfiak között kisebb a csak nyolc általános iskolát végzettek aránya, s magasabb a szakmunkásképzést nyerteké, a középiskolát, valamint főiskolát és egyetemet végzettek aránya. Meglehetősen magas azoknak a száma, akiknek a munkahelye és a lakóhelye nincs ugyanabban a helységben; Szekszárdon 55,9 százalék. A férfiak száma ez esetben is 13 százalékkal meghaladja a nőkét. A legmagasabb arányban segéd- és betanított munkások járnak dolgozni Szekszárdra. A nagyszámú bejáró dolgozó némileg magyarázatot is ad az aktivitási mutató helyenként a kívánatostól eltérő alakulására, továbbá a szervezeti működés egyik jelentős fékje is. (Folyt, köv.) Honák—Ladányi—Veress Gondolkodva dolgozni „A munka tág értelemben véve testi és szellemi erőkifejtést kívánó céltudatos, tervszerű, a társadalomra nézve hasznos emberi tevékenység.” (Magyar Értelmező Szótár) — A munkát csak úgy lehet csinálni — legalább is úgy érdemes, ha szereti az ember. .Legalább is az erre nevelésben. Hadd mondjak el egy példát. A közelmúltban mellém tettek egy tanuló kislányt. Elvégezte, amit rábíztak, de valahogy az igazi hozzáállása, érdeklődése hiányzott. Az egyik nap alaposan elrontott egy drága szőrmét. Mikor szóltam neki, nevetve válaszolt, hogy majd kiszabja egy másikból. A briÉn 1958-ban kerültem ide betanított munkásnak. Persze akkor még nyoma sem volt ennek a korszerű üzemrésznek. Sok év telt el azóta, én közben szakmunkás-bizonyítványt szereztem. Szűcs vagyok — így egyszerűbben hangzik. Mit jelent az, hogy szeretem a munkámat? Amikor indul a műszak, már tudom az aznapi feladataimat. Kiválogatom a szükséges anyagokat. Higgye el, már ez magában jó érzés. A sok finom, szép szőrme és bőr között válogatva — hadd használjak nagy szavakat — jön meg az ember ihlete a munkára. Aztán szétsimítom a szabászasztalon a prémet és akkor elképzelem a divatos, szép árut, úgy készen. Ez adja meg a bátorságot ahhoz, hogy elinduljon kezemben az olló, hogy belevágjak a drága anyagba. De ekkor már csak egy dologra szabad figyelni; vágni, vágni, de pontosan, ahogy előtte megálmodta az ember. '„A munkafegyelem az a fegyelem, amely a munka jó elvégzésén, a munkaidő pontos betartásán alapszik.” (Magyar Értelmező Szótár) — Sokat beszélgetünk a brigádban a közös tennivalóinkról. A munkaszeretet sokat ér, de szorgalom és kitartás nélkül önmagában kevés. Mindannyian tisztában vagyunk vele, hogy annak a bizonyos borítéknak a vastagsága végső soron attól függ, hogy mi meny. nyit teszünk bele a „nagy kalapba”. Nálunk, ahol rendkívül drága az alapanyag, a figyelmetlenség egyenesen bűn. Elég egy rossz mozdulat és máris ezrek mennek veszendőbe. S hogy ez ne így legyen, valóban sokat tett a közösség. gádgyűlésen közösen vettük kézbe. Megértette, hogy nem bántani akarjuk, hisz a se- lejtjét is magunkra vállaltuk. Azóta rá sem lehet ismerni. Valósággal babusgatja az anyagot. „Gazdaságos — valamit a leghasznosabb, legelőnyösebb módon felhasználó, igénybe vevő, sem nem pazarló, sem nem fukarkodó eljárás.) (Magyar Értelmező Szótár) — Mikor először hallottunk az üzemi takarékosságról, állítom, hogy mi, asszonyok, értettük meg először a lényegét. Nem volt nehéz, hisz — hála a második műszaknak — igazán tudjuk, hogy mi a helyes takarékosság. Spórolni aa anyaggal, de úgy, hogy az az áru rovására ne menjen. Otthon ugyanezt csináljuk a háztartásban. Megértettük és élünk is a „szakmai tapasztalatunkkal”. Nemrég vállaltuk a „ki-ki a maga helyén” takarékosságot és eddig már 300 ezer forintot takarítottunk meg. Itt az üzemben mindnyájunk hasznára takarékoskodunk. Mi kell ahhoz, hogy ez általános legyen? Szeretni a munkát, betartani a munkafegyelmet, és — gondolkodva dolgozni. (Aki mindezt elmondta, Horváth Istvánná, a Simontornyai Bőr- és Szőrmeipari Vállalat kiváló dolgozója.) Lejegyezte: GYŐRI VARGA GYÖRGY Fotó: Gottvald 1975. augusztus 28-
