Tolna Megyei Népújság, 1975. augusztus (25. évfolyam, 179-204. szám)

1975-08-23 / 197. szám

Ügyeietek

8 főszerepekéi ö bostoni szerepel benne Szörényi Le« rendőrségen pergő komédia» vente és az Illés-együttes, toORVOSI: Szekszárdon, a

Hunyadi u. 2. szám alatti gyermekkörzeti orvosi rendelőben állandó orvosi ügyelet van, naponta este 7-től reggel 7-ig. Az ügyelet ünnepnapokon napközben is tart. Kiterjed Szekszárd városon kívül Szálka községre is. Te* lefon: 12—122.

Dombóváron*a központi orvosi ügyelet látja el a felnőtt és gyermek betegeket szombaton 13 órától hétfőn reggel 7-ig. A felnőttkörzeti orvosi ügyelet helye: a kórház bőrgyógyászati szakrendelési, a gyermekorvosi ügyelet helye: a kórház gyermekszak- rendelési helyisége.' A városban körzeti orvos, illetve körzeti gyermekszakorvos csak az ügyeleti helyeken található. Házhoz hívás is ott jelenthető be. Telefon: 13—67, vagy a 14—52-es telefon 188, illetve 194-es mellékén.

gálát Szombaton Vl érától hétfő reggel 7 óráig tart. , ^

Nagymányok és Győré orvosi ügyeletese dr, Csimma Miklós Győré. Az ügyeleti szolgáiét szombat déltől hétfő reggel 8 óráig tart.

Paks nagyközségben a rendelőintézetben hétköznap 19.30-tól másnap reggel 8-ig központi ügyelet látja el a betegeket.

■ Nagydorog, Kajdacs, Sár- szentiörinc, Györköny, Pálfo

ügyeletese augusztus 23-án déli 12 órától augusztus 25- én reggel 8 óráig dr. Rom Rudolf, Nagydorog, telefoni

41.

állatorvosi “szíkTzárdon a hét végi állatorvosi ügyeletes dr. Bertha Béla, Szekszárd, Kossuth L. u. 6. Telefon: 14—649. Az ügyelet kiterjed Őcsény, Szálka, Harc és Sióagárd községekre is.

ban.

HOGYAN KELL ^ I EGY SZAMARAT ETETNI» "

jr Könnyed, színes NDK- . filmvígjáték. Ismert számmal

■ r

vábbá — a német művészek mellett — Bús Kati, Mész András, Harsányi Frigyes, Ba- racsi Ferenc.

Jelenet a Hogyan kell egy sza marat etetni? című NDK- filmvígjátékból.

Könyv

Medina, Kölesd, Sióagárd, Szedres, Tengelic körzetében a hét végén dr. Trebits Rudolf Medina, telefon: 2, az ügyeletes.

Tolna, Mözs, Fácánkert, Bo- gyiszló részére Tolnán, a Garay u. 6. szám alatt (telefon: 130) tartanak ügyeletet.

Bonyhád, Kakasd, Aparhant, Hidas, Mecseknádasd ügyeletét dr. Kövér Ferenc látja el. Az ügyelet helye: Bonyhád, Perczel M. u. 49. Telefon: 80. Az ügyeleti szolgálat szombaton déltől reggel 8 óráig tart,

Hőgyész, Tevel, Kisdorog, Kéty, Zomba ügyeletes orvosa dr. Gyulai László Hőgyész, telefon: 30. Az ügyeleti szolBonyhádon és körzetében dr. Hütter György, telefon: 113. a hét végi ügyeletes,

Zomba, Hőgyész, Tevel és a Hőgyészi Állami Gazdaság

területén a hét végi ügyeletes dr. Szakács Sándor Zom- ba. |

GYÓGYSZERTÁRI: * Szék- szárdon az 1-es számú (Széchenyi u. 49.) gyógyszertár ad ügyeletet. 4

Bonyhádon, Dombóvárott, Pakson, Tolnán .a helyi két gyógyszertár heti váltásban látja el az éjszakai és az ünnepi ügyeletet.

r Állandó ünnepi és éjjeli ügyeletét tart még Bátaszék, Nagydorog és Tamási gyógy’ szertára. 4<Szórakozás

Kiállítás

Szekszárd, Balogh Adám Múzeum: Szekszárd régi

iparművészeti emlékei. (Nyit-, va augusztus 31-ig.)

Simontornya, vármúzeum! állandó kiállítás, kőtár.

Kölesd, művelődési ház: A hímzőszakkör kiállítása. (Nyitva: aug. 30-ig.)

1 Ozora, művelődési házi 30-i ón 20-kor táncest a Satumul 7090 felléptével, ,

Simontornya, bőrgyári mű- Velődési ház: 30-án 20-kor táncest a Pannofix együttes felléptével.

Mozi

f MR. SÜKET TRÜKKJEI

Színes, amerikai bűnügyi film, Hekusok szerepelnek

benne szoknyában és főkötőben. Raquel Welch, Yul Banner és Búrt Reynolds játssza

FEHÉR KLARA 1 A TENGER

A népszerű regény első kiadása 1956-ból való. Az Egyszer és soha többé című befejező rész 1963-ban jelent meg először önállóan. A főhős Csapiár Ágnes, fiatal könyvelő, akit 1944 tavaszán ellenségei feljelentenek, s csak számos kaland után sikerül elkerülnie a letartóztatást. A felszabadulás után beleveti magát az ifjúsági mozgalomba, teljes szívvel vesz részt az újjáépítésben,' majd felveszik az orvoskarra. Itt ismerkedik meg Jánossal, a munkásfiúból lett egyetemistával. összeházasodnak, s mindketten komoly pozícióba jutnak! Ágnes sokra hivatott kórházi orvosnő lesz, férje magas rangú miniszteriális káder. Minden körülmény szerencsés és boldog házasságot sejtet, de a mindennapok apró kis ellentétei elhidegítik egymástól a házastársakat. Az asszony régi diáktársa, Géza iránt érzett vonzalma lassan szerelemre gyullad, elhatározza, hogy elválik Jánostól. r- ;j

T Az írónő a bonyolult cselekmény során szinte teljes leltárt készít az 1944 óta eltelt esztendők típusairól,

JAN OTCENASEK:

RÓMEÓ, JÚLIA ÉS A SÖTÉTSÉG

A regény 1942-ben, Csehszlovákia német megszállása idején, a fasiszta sötétség korában játszódik. Az író által elbeszélt történet roppant egyszerű és egyszálú, a regény színpadán kevés szere,0- . lő mozog, szövevények nin- < csenek, a színen átvonulok száma, sőt a statisztáké is Igen kevés. Pavel, az éppen érettségiző diák egy parkben megismerkedik Eszterrel, egy vidéki zsidólánnyal, aki deportálása elől aznap szököm a fővárosba. A síró kislárv't, akinek Prágában senki? sincs, a fiú megszánja és o-- ja szabóműhelye melletti kakában helyezi el. A veszély akkor válik szorongatóvá, n‘- kor Heydrichnek, Hitler helytartójának meggyilkolása után a cseheken a németek tömegvérengzésekkel akarnak bosszút állni, és szózszómra öldösik le a cseh ellenállókat vagy akiket annak tartanak. Ennek a büntető hadjáratnak esett áldozatul Lidice lakossága Is. Pavelék ház- : tömbjének átfésülése során Eszter >— aki szerelmét nem akarja bajba hozni — kisurran rejtekhelyéről, a menekülő lányt az SS-ek agyonlövik. A bensőségesen drámai regényből 1960-ban sikeres film is készült,

ügyeietek.

Kiállítás.

Szórakozás.

Mozi.

Könyv.

p 1 f f 1 ^

Útitervek, úticélok

Műemléki kalauz

Sorozatunkban olyan műemlékeket, látnivalókat mutatunk be, amelyek közelében rendszerint elmennek a hétvégi kirándulók, vagy azok, akik szabadságuk idejét töltik, arra azonban ritkán jut idejük, hogy meg is tekintsék azokat. Ezek a művészeti, irodalmi emlékek legtöbbször nem szerepelnek az idegenforgalmi kalauzokban, pedig maradandó élményt jelentenek a látogatóknak.

A község nevezetes középkori műemléke már a 6-os útról jól látható, bár mindaz, ami a föld színe felett van, későbbi építkezés eredménye. Az apátságot I. István alapította. egy jóval későbbi — hamisított oklevél szerint 1015- ben, de mindenképp a XI. század elején. Az apátsági épület a domb északnyugati részén állt, s ehhez csatlakozott a templom, melynek altemplomát az elmúlt évek során kitűnően restaurálták. Az altemplom a román kori templomépítészet jellegzetessége, amivel Pécsváradon kívül még Pécsett, Tihanyban, Pannonhalmán, Feldebrőn ta- lálkozunk. Sajnos ezeknek a szép középkori emlékeinknek legtöbbje az évszázadok során megsemmisült.

Pécsvárad-viharos története során többször is elpusztult. A XII. század közepén tűz emésztette, ezután a tatárok pusztították, s az újjáépítés után, amikor valóságos erőddé lett, az előnyomuló törökök elől romboltatta le utolsó apátja, Martinuzzi György. A török a várat helyreállította, majd a török uralom letűntével, már a XVIII,1 század elején újabb helyre- állítás módosította a vár képét, amelyben végül az erdő- gazdaság hivatalai kaptak helyet.

1959-től nagyszabású feltárási és restaurálási munkák folynak a vár területén, amelyek még hosszú ideig eltartanak. Ezek során állították

helyre a nagyon szép altemplomot, s remélhető, hogy a későbbiek folyamán a nevezetes és egykor roppant gazdag apátság feltárásával fontos műemlékkel gazdagodunk. Egyelőre azonban mindenre a feltárás nyomja rá bélyegét, s ennek tudható be, hogy a korábban berendezett helytörténeti múzeumot megszüntették.

A vár udvarán Borsos Miklós I. István királyt ábrázoló szobra látható.

Közvetlenül a vár mellett áll a XVIII. század közepén épült barokk plébániatemplom. Vázákkal és címerrel dí-.. szített kapuzata felett hegedűablak, a két szélén voluták.

Háromszakaszos, félköríves szentélye van, két emeleti oratóriummal, a templomban jó minőségű barokk festmények és berendezés.

Gottvald Károly felvételei

I. István szobra, Borsos Miklós alkotása.

A pécsvórodi váic