Tolna Megyei Népújság, 1975. augusztus (25. évfolyam, 179-204. szám)
1975-08-03 / 181. szám
re< iá:-WtJfŐK Vin^i u 3< TOLNA MEGYEI httdvt TCTvn III tlrllil i9rVur A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁBPÁRT TOlMfl MEGYEI BIZOTTSACÁMAK LAPJA VASÁRNAP 1975. aug. 3. XXV. évi. 181. szám. ARA: 1,20 Ft l flz európai biztonsági és együttműködési értekezlet záróokmánya „Az európai biztonsági és együttműködési értekezlet, amely 1973. július 3-án kezdte meg munkáját Helsinkiben, majd 1973. szeptember 18-tól 1975. július 21-ig folytatódott Genfben, 1975. augusztus 1-én Helsinkiben befejezést nyert az Amerikai Egyesült Államok, Ausztria, Belgium, Bulgária, Ciprus, Csehszlovákia, Dánia, Finnország, Franciaország, Görögország, Hollandia, Írország, Izland, Jugoszlávia, Kanada, Lengyelország, Liechtenstein, Luxemburg, Magyarország, Málta, Mopaco, Nagy- Britannia, a Német Demokratikus Köztársaság, a Német Szövetségi Köztársaság, Norvégia, Olaszország, Portugália, Románia, San Marino, Spanyolország, Svájc, Svédország, a Szovjet Szocialista Köztársaságok Szövetsége, Törökország és a Vatikán magas képviselői részvételével.” Ezzel a bekezdéssel kezdődik a finn fővárosban augusztus 1-én aláírt több mint százoldalas záróokmány, amelynek angol, francia, német, olasz, orosz és spanyol nyelvű eredeti példányát a Finn Köztársaság kormánya vette át levéltári megőrzésre, egy-egy hiteles másolatát pedig a finn kormány valamennyi részt Vevő állam rendelkezésére bocsátotta. A záróokmány négy fő— illetve a „mediterrán fejezettel” öt — fejezetre tagozódik. Ezek a következők: I. Az európai biztonságra vonatkozó kérdések. II. Együttműködés a gazdaság, a tudomány, a technika és a környezetvédelem területén. III. A földközi-tengeri biztonsággal és együttműködéssel összefüggő kérdések. IV. Együttműködés emberiességi és egyéb területeken. V. Az értekezletet követő intézkedések. A jobb kapcsolatok kialakítása a tartós béke érdekében A záródokumentum első fejezetének bevezetőjében a részt vevő államok megerősítik azt a célkitűzésüket, hogy elősegítik egymás között a jobb kapcsolatok kialakulását és biztosítják azokat a feltételekét, amelyek között népeik valódi és tartós békében, a biztonságukat fenyegető bármely veszélytől vagy kísérlettől mentesen élhetnek. További erőfeszítéseket tartanak szükségesnek, hogy az enyhülés ál- \ landó és egyre életerősebb, átfogóbb és egye- \ temes méretű folyamattá váljék. A bevezető hangsúlyozza továbbá, hogy az európai biztonság oszthatatlan, s hogy az európai béke és biztonság szorosan összefügg az egész világ békéjével és biztonságával. Kimondja végezetül, hogy „minden országnak hozzá kell járulnia a világ békéjének és biztonságának megszilárdításához és valamennyi nép alapvető jogainak szavatolásához, gazdaAz első elv szerint a részt vevő államok (alattuk itt és a következőkben is a 33 európai állam, továbbá az Egyesült Államok és Kanada értendő) tiszteletben tartják egymás szuverén egyenlőségét, a területi épségre, a szabadságra és politikai függetlenségre való jogát, a politikai, társadalmi, gazdasági és kulturális rendszer szabad megválasztásának és fejlesztésének jogát. Ebben az elvben foglaltatik az az utalás,' hogy az államok határai a nemzetközi joggal összhangban, békés eszközökkel és megállapodással megváltoztathatók. A második elv alapján az államok egymás közötti és általában nemzetközi kapcsolataikban tartózkodnak az erőszaktól, vagy az erőszakkal való fenyegetéstől bármely állam területi épsége vagy politikai függetlensége ellen. A harmadik elv a határok sérthetetlenségét, a negyedik az államok területi épségének tiszteletben tartását mondja ki. Az ötödik elv a vitás kérdések békés rendezése. ezen belül gyors és igazságos megoldása felől intézkedik, egyebek között olyan eszközök alkalmazásával, mint a tárgyalás, a vizsgálat, a közvetítés, a békítés, a döntőbíráskodás. A hatodik elv szerint „a részt vevő állasági és társadalmi haládásának és jólétének előmozdításához.” Az első fejezet és az egész záróokmány alapvető politikai fontosságú része a „Nyilatkozat a részt vevő államok kapcsolatait szabályozó elvekről”, amelynek előszavában a részt vevő államok „ünnepélyesen kinyilvánítják azt az eltökéltségüket, hogy mindegyik részt vevő állam valamennyi többivel fennálló kapcsolataiban, tekintet nélkül politikai, gazdasági vagy szociális rendszerükre, továbbá nagyságukra, földrajzi helyzetükre vagy gazdasági fejlettségi szintjükre, tiszteletben tartja és megvalósítja az alábbi elveket, 'melyek kölcsönös kapcsolataik szabályozásában elsődleges fontosságúak.” Ezután következik a dokumentumban a „tíz elv” kifejtése. Hazaérkezett Helsinkiből a mag var küldöttség Kádár János Helsinkiben, hazautazása előtt nyilatkozik Ipper Pálnak, a Magyar Televízió, és Vajda Péternek, a Népszabadság munkatársának. Szombaton délelőtt hazaérkezett Helsinkiből hazánk küldöttsége, amely Kádár Jánosnak, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága első jtitkárának, a Magyar Népköztársaság Elnöki. Tanácsa tagjának vezetésével részt vett az európai biztonsá- 7' és együttműködési értekezlet harmadik zárószakaszának ülésén. A küldöttség tagjai voltak-; Lázár György, a Minisztertanács elnöke, Púja! Frigyes külügyminiszter, Nagy Jánöfe külügyminiszter-helyettes, Rónai Rudolf, a Magyar Népköztársaság helsinki nagykövete. A küldöttség fogadására a repülőtéren megjeletít Loson- czi Pál, a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke, Aczól György, miniszterNagyon sokan szúrkoltak az elmúlt héten a jó időért, illetve azért, hogy az emberi számítást. az igyekezetei ne húzza keresztül a természet. A szurkolás eredményes volt. miként az az előrelátás is, hogy nehéz lesz az idei aratás. A mezőgazdasági üzemek eleve úgy készítették el az aratás menetrendjét: mit kell tenni akkor, ha ... A munka kezdete óta eltelt másfél hónap alatt kijutott esőből, zivatarból, jégverésből, egyszóval a mezőgazdaság munkáját akadályozó tényezőkből. Ezek miatt a termés kevesebb lett a vártnál de még kevesebb lett volna, ha nem működik úgy az emberek, gépek alkotta szervezet, mint ahogyan működött. A hét végére, tehát befejeződött megyeszerte a nagy munka. A KSH május 31-i adatai szerint Tolna megye mezőgazdasági üzemeinek 65 533 hektárról kellett betakarítani a termést: 53 202 hektáron a termelőszövetkezetekben. 11 783 hektáron az állami gazdaságokban. elnök-helyettes, Nemes Dezső, az MSZMP KB politika; főiskola rektora, áz MSZMP Politikai Bizottságának tagjai, Gyenes András és Győri Imre, az MSZMP KB titkárai, Ben- kei András belügyminiszter, Rödöny; Károly közlekedés- és postaügyi miniszter és Marjai J ózsef külügyminisztérium! államtitkár. Jelen volt Tapani Lehtinen; a Finn Köztársaság budapesti nagykövetségének ideiglenes Ügyvivője is. A megérkezés utón Kádár János nyilatkozatot adott a Magyar Televíziónak az európai biztonsági és együttműködési értekezlet zárószakaszáról, a magyar küldöttség munkájáról. A nyilatkozatot lapunk 3. oldalán közöljük.-------- ---- - a v B efejeződött megyénkben a búza aratása Mint ahog'yan a termelésirányító szervek előre számították, elsőnek a szekszárdi és a paksi járás mezőgazdasági üzemei végeztek a betakarítással, és az időjárás okozta nehézségek miatt Nagymányokon és Magyarkeszin tették az utolsó fordulókat a kombájnok. A befejezést néhány nappal előbbre hozta a területi tsz- szövetségek, az ÁG-főosztály, a járási hivatalok által kezdeményezett. és a szomszéd üzemek közt létrehozott együttműködés. Ennek lényege volt, . hogy a kombájnok és az azokat kiszolgáló szállítójárművek segítségként nem a megye ellenkező részéből, hanem a szomszéd üzemekből érkeztek. Tolna megye búzatermése most már a magtárakban van. Az ugyancsak igénybevett kombájnokat ismét a szerelők veszik kézbe, átjavítják, készítik elő a következő munkára, a napraforgó és a kukorica betakarítására. A gabonaarató vágószerkezetek helyére a napraforgó-. és kukoricaadaptereket szerelik fei. a l a „tíz elv” mok, tekintet nélkül egymás közötti kapcsolataikra, tartózkodnak attól, hogy bármi módon, közvetlenül vagy közvetve, külön-külön vagy együttesen beavatkozzanak egy másik részt vevő állam belső törvényhozásába tartozó belső vagy külső ügyekbe”. A hetedik elv rögzíti az emberi jogok és az alapvető szabadságjogok tiszteletben tartását, beleértve a gondolat, a lelkiismeret, a vallás vagy meggyőződés szabadságát. ’A nyolcadik elvben a népek egyenjogúsága és önrendelkezési joga kapott megfogalmazást. A kilencedik elvben a részt vevő államok vállalják, hogy az ENSZ alapokmányának céljaival és elveivel összhangban minden területen fejlesztik együttműködésüket egymással „és az összes többi állammal”. Ez az együttműködés a kölcsönös megértést és bizalmat, a baráti és jószomszédi kapcsolatokat, a nemzetközi békét, a biztonságot és az igazságosságot hivatott szolgálni. A tizedik elv a nemzetközi jogi kötelezettségek jóhiszemű teljesítését írja elő. A következőkben a részt vevő államok megállapítják, hogy „a jelen nyilatkozat nem érinti jogaikat és kötelezettségeiket, Sem a (Folytatás a 2. oldalon).
