Tolna Megyei Népújság, 1975. augusztus (25. évfolyam, 179-204. szám)

1975-08-20 / 195. szám

A nyugdíjasklub élete

' A Babits Mihály megyei művelődési központ nyugdíjasklubja 1971. november 17- én alakult, az eltelt időben igazi közösséggé, nagy családdá alakult a klub.

A klubtagság összetétele sokrétű. Furcsán hangzik, de még itt is jelentkezik az életkorkülönbségből adódó szemlélet és érdeklődéskülönbség. A végzettség és az anyagi helyzet közötti különbség is differenciálja a tagságot. Ezek körültekintő, gondos programösszeállítást igényelnek. A ma már 120 taggal működő nyugdíjasklub vezetőjének, úgy tűnik, sikerült.

Az összejövetelek műsorainak egy részét saját erőből biztosítják. Vannak jól citerá- zó, éneklő, szavaló, vagy éppen versírogató klubtagjaik, akik szívesen vállalnak alkalmi fellépéseket klubtársaik előtt. Rendeznek vetélkedőket is, de ezeken csak a klubélettel kapcsolatos kérdések szerepelnek, hogy valamennyi klubtag iskolai végzettségétől függetlenül egyenlő esélyekkel indulhasson.

A második félévben is a felszabadulás 30. évfordulója jegyében állították össze műsoraikat. Folytatják a földrajzi sorozatot, mert mint dr. Kiss Sándorné, a klub vezetője mondotta: „A változást látjuk, de segíteni kell láttatni is, kinek-kinek a maga munkaterületén

1 A földrajzi sorozat mellett a második félévben ismeret- terjesztő előadásokat is szerveznek orvosi, egészségügyi, földrajzi, gazdaságföldrajzi, régészeti, néprajzi, csillagászati, helytörténeti, közigazgatási, környezetvédelmi és pénzügyi témákról.

Tervezik a kapcsolatfelvételt és cserelátogatást a faddi és a tamási nyugdíjasklubbal. Üzemlátogatásokat szerveznek és kirándulásokat az ország és szSkebb környezetünk szép, vagy történelmileg nevezetes helyevei

V(v.

>. .) ' -V .1 ... ------......................-..........

K

á

r cifrázni. Egyszerűen úgy hozták a körül- mónyeim, hogy diák karomban minden nyáron dolgoznom kellett valahol. És nem zseppénznek kellett a fizetésem.'

1 Második és harmadik gimnáziumi évem között a Győri (Vagon Gyárban — amit otthon családi körben csak úgy emlegettek, hogy a GYÁRBAN — dolgoztam a karbantartó kőművesek mellett. ' A brigád, amibe kerültem; hói itt, hol ott tevékenykedett a gyáróriás területén. Ma itt bontottunk, holnap amott építettünk. Nem volt unalmas a munka. Az elején lekötötték figyelmemet a lapát- és csákámynyél újoncnak járó adományai, az égető vízhólyagok. S mire azok beakadtak, egészen összeszoktam a körülményekkel. Kis csoportban dolgoztunk — két kőműves mellé három „culáger* polt általában beosztva.

' Két segédmunkás kollégám közül az egyik idős, jó ötvenes ember volt Csendes, halk szavú, s kicsit lassú, ö volt a „Putterkám”. Csak így hívták, ha szóltak hozzá. Fájós lábain madzaggal megkötött bakancsaival mókás, kácsá- zó járásával az állandó tréfák, gúnyos megjegyzések Ideális cAiábLája volt 1 Egyik reggel, egy irodaépület vakolásán dolgoztunk. A iónok kicsattanó egészségű,

A legfontosabb elv:

Az ügyfeleket minél jobban kiszolgálni

Beszélgetés Dudás Antallal, az OTP megyei igazgatójával

Az országban, a megyénkben szinte nincs olyan ember, aki ne lenne kapcsolatban valamilyen módon az OTP-vel. E három betű már fogalommá vált és alig akad, aki kimondaná a teljes címet: Országos Takarékpénztár. Dudás Antal, az OTP Tolna megyei igazgatója. Vele folytattunk beszélgetést sokakat érdeklő kérdésekről.

— A takarékoskodás mindennap- napjaink gyakorlatává vált, vagyis ..gyűjtjük” a forintot terveink megvalósításához. Tolna megye lakossága hogyan takarékoskodik? — kéf* deztük a megyei igazgatótól.

— Bármejy országban a takarékbetét-állomány alakulása a mindenkori gazdaság- politikától, a lakossági jövedelmektől, a pénzelköltés, a fogyasztás lehetőségeitől és nem utolsósorban attól a bizalomtól függ, amely az ország politikájával szemben a lakosság részéről megnyilvánul.

Nálunk, és így Tolna megyében is, a fenti feltételek kedvezőek, s ennek következtében a bizalom is erős. Mi sem bizonyítja ezt jobban, mint az, hogy megyénkben ma már közel kétmilliárd forint a takarékbetét-állomány, melyből 1971 óta évente mintegy 150 millió forint, sőt az elmúlt évben közel 250 millió forint, ez év első hat hónapjában pedig 200 millió forint volt a betétnövekedés.

A betétállomány ilyen ütemű fejlődése mellett a IV. ötéves tervben mintegy 950 millió forintos betétállománynövekedés várható. Ezzel megyénk a mintegy 7700 forintos egy lakosra jutó betéttel — a megyék közötti összehasonlításban — tartani fogja Csong- rád, Győr-Sopron és Heves megyék után évek óta birtokolt 4. helyét.

— Szeretnénk tájékozódni arról, hogyan alakult a hitelt igénybevevők száma és milyenek a tapasztalatok a hitel visszafizetéssel kapcsolatban ?

— A takarékbetét gyűjtése nem lehet öncélú és a megtakarítások mellett léteznek

előrehozott lakossági igények. Ezek kielégítése a különböző hitelkonstrukciók alapján valósul meg, a lakásépítésnél és új lakás vásárlásánál igen kor moly állami támogatással, kamatkedvezménnyel.

A lakosság hitel-igénybevétele, az állomány emelkedése — a takarékbetéthez hasonlóan — dinamikus. „Hitelkapcsolatunk” szélességét bizonyítja, hogy 1974 végén 48 600 hitelszámlát kezeltünk, ami a megyében lakó családok több mint 50 százalékát érinti.

A hitelszámlák száma éves átlagban 3000 darabbal nő. Az érdeklődés hosszú (lakásépítés, lakásvásárlás, -felújítás, stb.) és rövid lejáratú (áruvásárlási, személyi, mezőgazdasági, stb.) hitelek tekintetében egyaránt élénk, amit bizonyít, hogy évente 2200—2300 család vásárol, vagy épít lakást, illetve újítja fel, korszerűsíti meglévő lakását és több mint 24 ezren vesznek igénybe rövid lejáratú hitelt, 120 millió forintot meghaladó összegben.

Megyénkben a kölcsön- visszafizetési morál jó.

— A megyében a takarékszovetke. *eti hálózat jelentős. Többször felvetődik azonban a kérdés, hogy miért nem lehet bárhol új takarékszövetkezetet nyitni. Úgy véljük, hasznos volna a lakosságnak, ha ügyeinek intézéséhez két bankszervezet állna rendelkezésére.

— Az állami pénzügyi vezetés intézkedései azzal a célkitűzéssel hozták létre a különböző bankszolgáltatást ellátó szervek hálózatát, hogy azok lehetőleg a lakosságot helyileg és közvetlenül szolgálják. Tolna megye e téren a megyék között az egyik legszélesebb körű hálózattal rendelkezik. Azt, hogy hol nyílik új takarékszövetkezet, központi állásfoglalások, előírások határozzák meg. Ismereteim szerint a felsőbb szervek döntéseinek megfelelően eddig Igen gyors ütemben szélesedett a takarékszövetkezeti hálózat és különösebb probléma nem merült fel.

— Az országos lakásépítési programban Tolna megye nem képvisel jelentős részt, mivel a főváros és a kiemelt nagyvárosok ismert és érthető okok miatt megelőzik megyénket. Ennek ellenére hogyan értékeH ^ a megyei lakásépítést és annak külöo* böző formáit?

— A megye lakásépítése arányában alatta marad a lakosság számarányának, de ez visszavezethető településszerkezetünkre. Ha viszont azt nézzük, hogy a IV. ötéves tervben éves átlagban 1600 lakást építettek fel megyénkben, az eredmény általában nem lebecsülendő.

A kérdésben tett utalás elsősorban az állami célcsoportos lakásépítésre értelmezhető, hisz itt jelenik meg elsősorban — véleményem szerint is nagyon helyesen — az a központi célkitűzés, hogy a városokat és munkáslakta településeket kell előnyben részesíteni a lakáshelyzet rendezésében. Mivel az állami erőforrásokkal épült lakásoknál legkisebb a lakosság saját erejének igénybevétele, a kisebb egy főre jutó jövedelemmel rendelkező családok igényeit kell az állami bér, vagy tanácsi értékesítésű lakásokkal kielégíteni.

A magánlakás-építésen belül hitelezési, támogatási szempontból is előnyt élvez a tár- sasház-lakásépítés a családi- ház-építéssel szemben, annak ellenére, hogy 1974-ben —

meghatározott körben — a családiház-építés hiteltámogatása javult. A társasházépítés három területe található meg megyénkben is: OTP-beruhá- zású, lakásépítő szövetkezeti és magánszervezésű.

A lakásépítő szövetkezetek fejlődésével a magánszervezésű társasház építése fokozatosan háttérbe kerüL A családiház-építés — annak ellenére, hogy aránya csökken — változatlanul jelentős. Az 1974-ben megjelent rendelkezés értelmében az állami vállalatok munkásai és nagycsaládosok mindenütt 100 000 forint hitel- támogatásban Részesülhetnek,

r' — Szeretnénk, ha igazgató elvtari értékelné a IV. ötéves terv folyamon elért fontosabb eredményeket es vakolná o következő ötéves tervidőszak több feladatait.

— Minthogy a lakossági hitelezés alapja a jövőben is a takarékbetét, indokolt, hogy a jelen ötéves terv fejlődési üteméhez hasonlóan (a III. ötéves terv betétnövekedése 500 millió forint, míg ez a IV. ötéves tervben 950 millió forint) az V. ötéves tervben is megfelelő mértékű fejlődés következzen be a takarékbetét- állományban. összhangban a gazdaságpolitikai intézkedésekkel, a következő ötéves tervben kissé dinamikusabb betétnövekedéssel számolunk.

Széles körű propaganda- munkával törekszünk elérni, hogy valamennyi társadalmi réteg és korosztály megtalálja a számára legmegfelelőbb takarékossági formát és a családok életében valóban életszemléletté váljon a takarékos, beosztó életmód.

A megyében a IV. ötéves tervben az előirányzott 7580 lakással szemben 8000 feletti lakás épül. A többlet a magánerős lakásépítésből adódik: Külön ki kell emelnem, hogy az OTP-beruházású társasház- lakásépítésben 1870 lakás valósul meg, szemben az 1553-as előirányzattal. Az V. ötéves terv előkészítése igen nagy ütemben folyik. Az előkészítés szerves része a lakáshitelezési irányelvek kidolgozása is. ,

Figyelembe véve az építőipari kapacitásokat, a területelőkészítési lehetőségeket, a

IV. ötéves tervhez hasonló nagyságrendű lakásépítés várható. Ezen belül a magánerős lakásépítésben kisebb méretű növekedéssel számolhatunk. A városokban és a járási székhelyeken továbbra is a többszintes társasház-építés lesz 3 meghatározó, a kisebb településeken pedig a családiházépítés fejlődésének lehetőségeit kell biztosítani. j

Legfontosabb elvünk tovább^ ra is az lesz, hogy az ügyfeleinket minél jobban és minél gyorsabban szolgáljuk kij Erre készítjük fel dolgozóinkat is, akik már eddig is bebizo-^ nyitották, hogy meg tudnak felelni az egyre növekvő követelményeknek, -W>. I

í.\. „ __ *

. Ir •

PÁLKOVÁCS JENŐ 1

*'■ •■***&*'nagyhangú, nagy teljesítményű kőműves, a Zoli bácsi — így szólt mindjárt kezdéskor az öregnek:

. — Te, Putterkám! LökjS ide a talicskával két köbméter kőport!

A

z öreg fogta á talicskát és elkaesázott a kőporhalom felé. Jött Vissza már a talicskával, amikor az egyik kőműves rá- kiáUtott az emeleti állásról:

— Te, Putterkám, hogy raktad meg azt a talicskát. Eny- nyivel kár volt elindulni Miért nem az unokád homokozóvödrével hordod? — Mindenki vigyorgott a bemondáson.

;— Ne izélj már Pista — húzta el az öreg is a száját.

Lassan szaporodott csak a keverő mellett a kőpor. Pedig az öreg már jócskán púpozott talicskával tette meg a fordulókat — csak így, az amúgy is rossz lábain még lassabban.

— Kiszakadt a nadrágod hátul — kiabáltak megint rá.

A többiek vették a lapot — a Putter, az nem.

— Majd, ha befejeztem, megvarrom — mondta nyugodtan és tovább nyikorgóit a talicskával. Persze rögtön menetrendszerű pontossággal jött a poénó ^ . ■

— Nem kell ahhoz abbahagynod, így menet közben is meg lehetne rajtad stoppolni. — Harsány nevetés. Hiába, vidáman kisebb talán a hőség ott fenn az állványon, lassabban fáradnak az izmok — és ami szintén nem mindegy, gyorsabban telik az idő.

E

gyszer ebédnél egymás mellé ültünk le a felfordított malterosládá- ra az öreg Putterral. Jó csípős paprikával kínált. Lassan falatozott, mintha bütykös, inas kezének nehezére esne levágni a szalonnából a falás- nyi katonát.

— Jó egy kicsit megpihenni, igaz — kezdtem a beszélgetést.

— Jó bizony. Tudja, itt vénültem meg, ezek mellett a bolondos kőművesek mellett—

— Ne magázzon Putter bácsi — szóltam közbe

— Leszoktam én már a te- gezésről — felete az öreg két falat között.

— Ámbár, legtöbbjükkel együtt kezdtük itt a háború után, amikor a romok alól szedtük ki a gépeket. De most már szinte nem is azok az emberek ők, akik voltak ak- koc. ,

Megilletődve hallgattam.

Valamit érezhetett belőle; mert kérdés nélkül mesélt tovább a „hőskorról”. Amikor még talán nem fájt ennyire á lába és nem volt mindenkinek a „Putterká j a”--i

— Tudja, egy-egy nyújtott műszak után milyen jókat söröztünk a Fenyőben?! De most már nem hívnak — csattintotta be bicskáját

Pár nap múlva; augusztusi 20-a előtt a művezető figyelmeztetett mindenkit, hogy másnap délután kettőkor ünnepélyes termelési tanácskozás lesz a szereidében.

— Talán leesik valami kis

pénz is a szegény dolgozónak — mondta az egyik kőműves és őrömében magasra dobta a fandliját, majd a nyelénél elkapta és meghajolt a többiek felé.

— Köszönöm a tapsot, hisz tudjátok, imádom a sikerélményeket — mondta vigyorogva. Fejront volt, együtt indult a csapat az öltöző felé. Az öreg Putter kicsit elmaradva hátuk j.

N

agy volt a tömeg és ű meleg a szerelde lapos teteje alatt Hosszú volt a beszéd, számok, számok — mindez engem, a „vendégmunkást” nem nagyon

S :.V(\

érdekelt ' 'Ahogy tínéztem) mást sem nagyon. :;i

Aztán felcsillant az érdeklődés, mikor a gyáregység vezetője izgalmasabb témához kanyarodott.

.:: és az eddigi jő munkai eredményeként az arra érdemeseket a gyár soron kívül, most az alkotmány napja alkalmából „Kiváló Dolgozó” címmel tünteti ki.

Pár név, kézfogás; taps, erre iszunk felkiáltás, stb. Aztán}

Putter Sándor kőműves segédmunkást, huszonöt év, alatt végzett lelkiismeretes munkájáért

K

ét sorral állt előttem az öreg. Jól láttam, ci- gányos barna arcán a hitetlenkedő csodálkozást. Lassan botorkált át a tömegen az asztalig. Átvette a kitüntetést Mikor visszafordult az emberek felé, kissé jobban magához szorította az oklevelet Mintha féltené. Szinte fiatalosan lépett le az emelvényről. Talán nem fájt annyira a lába, mint ahogy szokott

GYŐRI VARGA GYÖRGY

PUTTERKA BUI