Tolna Megyei Népújság, 1975. augusztus (25. évfolyam, 179-204. szám)

1975-08-02 / 180. szám

K;v I» LÓ - tv-simVktm i so r Ml \ Kl.om.S KÖNYVI Á R Rl.,1 * IV K I AJY4.I rAStí v lSlO/. 1 m:ú»éi%ök iaypitótKK A Tolna megysi Népújság olvasószolgálata ORVOSI: Szekszárdon, a Hunyadi u. 2. szám alatti gyermekkörzeti orvosi rende­lőben állandó orvosi ügyelet van, naponta este 7-től reg- - gél 7-ig. Az ügyelet ünnep­napokon napközben is tart. Kiterjed Szekszárd városon kívül Szálka községre is. Te- lefon: 12—122. Dombóvárott a központi or­vosi ügyelet látja el a fel­nőtt és gyermek betegeket szombaton 13 órától hétfőn - reggel 7-ig. A felnőttkörzeti orvosi ügyelet helye: a kórház bőrgyógyászati szakrendelési, a gyermekorvosi ügyelet he­lye: a kórház gyermekszak« rendelési helyisége. A város« ban körzeti orvos, illetve kör­zeti gyermekszakorvos csak az ügyeleti helyeken található. Házhoz hívás is ott Jelenthető be. Telefon: 13—67, vagy a 14—52-es telefon 188, illetve 194-es mellékén. Medina, Kötesd, Sióagárd, Szedres, Tengelic körzetében a hét végén dr. Kurusa György Szedres, telefon: 15. az ügye­letes. Tolna, Mözs, Fácánkert, Bo- gyiszló részére Tolnán, a Ga­ray u. 6. szám alatt (telefon: 130) tartanak ügyeletet. Bonyhád, Kakasd, Aparhant, Hidas, Mecseknádasd ügyele­tét dr. Arnold István látja el. Az ügyelet helye: Bonyhád, Perczel M. u. 49. Telefon: 80. Az ügyeleti szolgálat szomba­ton déltől reggel 8 óráig tart. Högyész, Tevel, Kisdorog, Kéty, Zomba ügyeletes orvosa dr. Lencse László. Tevel. Tele­fon: 2. Az ügyeleti szolgálat szombaton 11 órától hétfő reggel 7 óráig tart. Nagymányok és Győré or­vosi ügyeletese dr. Notaisz Sándor Nagymányok. Az ügye­leti szolgálat szombat déltől hétfő reggel 8 óráig tart. Paks nagyközségben a ren­delőintézetben hétköznap 19.30-tól másnap reggel 8-ig központi ügyelet látja el a betegeket. Nagydorog, Kajdacs, Sár- szentiorinc, Györköny, Pálfa ügyeletese a hét végén dr. Kománovics József Pálfa, tele­fon: 10. ÁLLATORVOSI: Szekszárd, körzetében a hét végi állat­orvosi ügyeletes dr, Fisi Ist­ván Sióagárd, telefon: 14. Az ügyelet kiterjed Öcsény, Szál­ka, Harc és Sióagárd közsé­gekre is. Bonyhádon és körzetében dr. Szebeni Álmos Bonyhád, telefon: 113. a hét végi ügye­letes. Zomba, Högyész, Tevel és a Hőgyészi Állami Gazdaság területén a hét végi ügyeletes dr. Rappai Pál Tevel. GYÓGYSZERTÁRI: Szék­szárdon az 1-es számú (Szé­chenyi u. 49.) gyógyszertár ad ügyeletet. Bonyhádon, Dombóvárott, Pakson, Tolnán a helyi két gyógyszertár heti váltásban látja el az éjszakai és az ün­nepi ügyeletet. Állandó ünnepi és éjjeli ügyeletet tart még Bátaszék, Nagydorog és Tamási gyógy­szertára. Kiállítás Szekszárd, megyei levéltár: Tolna megye 1686—1849. Szekszárd, Balogh Adóm Múzeum: Szekszárd régi Iparművészeti emlékei. (Nyit­va augusztus 31-ig.) Simontornya, vármúzeum: állandó kiállítás, kőtár. Tamási, művelődési köz­pont: Lantos Miklós fotó­művész néprajzi fotókiállítá­sa; Würtz Ádám grafikái. 1 Kötesd, művelődési ház: 2-ón 20-kor Kék csillag-bál, * NINCS VISSZATÉRÉS >■£ A. Kalinyin regényét Irta filmre Alekszej Szaltikov. A történet nópjainkban játszó­dik egy szovjet faluban. Fő­hőse — Nonna Mordjukova alakításában — egy, már nem fiatal, de még igen vonzó asszony. A háború előtt kol­hozelnök volt. Tisztségéről an­nak ellenére le kellett mon­dania, hogy a falu népének többsége tisztelte, bízott benne. Az asszony valójában bátor helytállásának áldoza­ta: a fasiszta megszállás ide­jén egy sebesült szovjet ka­tonát rejtegetett, ápolt ott­honában, ennek az embernek biztonsága érdekében tűrt meg német tiszteket az ottho­nában. Erre a háború után az egyetlen tanú a gyógyul­tan távozott katona lehetett volna, ő azonban csak nagy : sokára jelentkezett. Sokáig úgy tűnik, hogy rendbe jött az asszony élete. Férjhez megy a végre vissza­tért katonához, fiuk születik. A fiú férfivá serdül, városról visz asszonyt a házhoz. Ebből fejlődik ki a tragédia: most már nem egyedül az asszony sorsa fordul ismét rosszra, hanem széthull a család. Ami az emberi kapcsolato­kat illeti, a sztori akár nálunk is játszódhatna, annyira ko­runkból való. A film legna­gyobb értéke mégsem ez, ha­nem az árnyalt színészi játék. Alekszej Szaltikov rendező hazánkban is ismert, sőt nép­szerű művészekkel dolgozott a forgatás idején. A már emlí­tett Mordjukova, továbbá Vlagyiszlav Dvorzseckij, Olga Prohorova, Tatjána Szamojlo- va, Alekszej Batakov a tőle megszeretett magas színvona­lú alakítást nyújtja. ENYÉM, TIED, KIÉ? Csak saját passziójuknak élnek, csak saját bajukkal tö­rődnek az új színes, szinkro­nizált olasz—francia—spanyol vígjáték hősei a második vi. lágháború előestéjén: 1939- ben. A német az autóverseny­zés és a nők bolondja; a francia zsebtolvajlásból ten­geti napjait; az olasz béké­sen csavarja villájára a spa­gettit; az amerikait hitelezői püfölik; a londoni — illedel­mesen szólva-: — hivatásos alkalmi szerető kitartottja ke­gyetlenkedéseitől szenved. Az észak-afrikai véres összecsa­pások idején már jószerint egyikük sem gondol vissza ci­vil életére — ugyanis vala­mennyien belekeveredtek a háborúba. Mi több, csak ez az öt ember és egy német ka­tona él túl egy különösen ke­Jelenet a Balzac nagy szerelme című filmsorozat 3. részé­ből, melyet a Magyar Televízió augusztus 7-én 20 órakot _ sugároz, __ jgyeden összecsapást. Ebben a szituációban horribilis összeg —, kétmillió font sterling — kerül a birtokukba. A német annyira megszállottja a fa­siszta fanatizmusnak, hogy egyetlen vágya a vezér és kancellár csizmái elé helyez­ni a hatalmas summát. Hová kerül végre a dáriusi kincs, — tapintatlanság volna elfe­csegni. Két nevetés között Jut né­hány másodpercnyi idő elkép­zelni: Duccio Tessari tán így biztatta színészeit: „Mindent bele, gyerekek!" Nos, a „gye­rekek" apait, anyait, sőt ük­szülőit beleadtak az életvi­dám komédiázásba; nem le­het nem észrevenni, hogy maguk is élvezik o váratlan fordulatokat, a szövegkönyv szellemességét, a groteszk helyzeteket. A néző még ná­luk is jobban élvezi, hiszen a remek vígjátékon kívül egzoti­kus tájakban is gyönyörköd­het. A főszereplők — Rod Steiger, a ragyogó Rosanna Schiaffino, Rod Taylor, Claude Brasseur, Gianni Garko, Aldo Giuffré, Terry Thomas — sztá­rok. A sztár szó — amint is­meretes — csillagot jelent. Az Enyém, tied, kié? csilla­gai úgy. csillogtatják vígjátéki tudásukat, kedvüket, hogy a nevetéstől kicsordult könnyek is vidáman csillognak. „AMÍG SZÍVUNK DOBOG...1 Az antológia a szocialista ihletésű magyar irodalomnak a felszabadulást megelőző bő évtizedéről kíván képet adni. A kötetbe felvett művek az 1932—1944 közötti évek­ben jelentek meg Magyar- országon. Hét ciklusba sorol­va hetvenhárom szerző írásait válogatták be a szerkesztők. Az írók között viszonylag ke­vés az olyan nagy név, mint pl. József Attila, Radnóti, Illyés, Kassák, Gelléri, stb., mivel a szerkesztők tudatosan arra törekedtek, hogy az is­meretlen arcok kerüljenek előre, élesen bizonyítva ez­zel, hogy József Attila - nem volt magányos óriás, hanem 1945 előtt is létezett hazánk­ban igényes, időtálló értéke­ket alkotó szocialista iroda­lom. Az antológia betűhíven közli a korszakban megjelent szövegeket, a felszabadulás utáni javításokat nem veszi figyelembe. Az első részt egy József Attila-vers vezeti be, majd a nagy költő halálával foglalkozó költemények kö­vetkeznek, Radnótitól Zelk Zoltánig. A Szólok halottaink- ról című ciklus darabjai a mártíroknak állítanak emlé­ket, azoknak, akiket Kassák szavaival: „fegyverrel keresz­tül lőttek, / kötéllel felakasz­tottak, / és karddal szétdara- boltak”. Hűséggel cím alatt a munkásság, az elnyomottak ügye melletti hitvallások sora­koznak, közöttük nagyerejű versek pT, (Veres Péter), al elnyomottak sorsát leíró no­vellák (pl. Rideg Sándor). Al fjszakák szélén írásai a pro­letár- és szegényparasztsors- ról, a külvárosi és gyepsori emberek mindennapjairól ad­nak képet. „Minden jog a szerzőé..." annak a fejezetnek az ironikus címe, amelyben a korszak szocialista íróinak helyzetét ecsetelik versek és elbeszélések. Az ár ellen cí­mű ciklus a kapitalizmus, majd az előretörő fasizmus ellen bátran és hittel fellépő költők és írók műveiből ad válogatást. Harangkongatók az utolsó rész összefoglaló címe, s a hajnalt, az új éle­tet követelő írásokból állítot­ták össze. A kötetet számos érdekes,' korabeli illusztráció és a sze­replő szerzők rövid életrajza egészíti ki. A szocialista iro­dalom iránt érdeklődő olva­sóknak, tanároknak nélkülöz­hetetlen munka. , SZERCEJ Á.iTYUSENKOl J HÉTPRÓBÁS 1 t kígyóvadászok i m 4, A szovjet szerző nem hiva­tásos író, hanem zoológus. Kötetében szépirodalmi esz­közökkel kísérli meg a külön­féle kígyók bemutatását. Köt zel harminc rövid története egy-egy kígyófajtát mutat be —• köztük az ártatlan siklót, a hüllővilág óriási képviselő­jét, o tigriskígyót, a szép rézsiklót, a viperát és társai« kát. Az elbeszélések bepillan­tást nyújtanak a kígyók életé­nek kutatói, a herpetológu- sok érdekes munkájába. Az elbeszélések mindegyike ön­életrajzi epizódokat dolgoz fel: Artyusenko ijesztő kaland­ját egy fakírtól, kígyóbűvölők- től vásárolt szökött kobrával (Indiai vendégek), a hangza­tos nevű Boa constrictorral (az óriáskígyó). A félszárnyú című elbeszélése egy sebesült ölyv emberéletet mentő kígyó­vadászatának izgalmas törté­nete. A Szokatlan orvosság című írás szinte az egyetlen a kötetben, mely líraibb hang­ütésül a tudós beteg kis­lánya, Olecska és egy szürke kis sikló barátságának szép meséje. Az írások mindegyi-' ke a kötet szerzője emberi és kutatói magatartásának alap­helyzetét kívánja igazolni: a kígyó éppúgy megszerethető, mint bármely más állat. í GALAMBOSI LÁSZLÓ: ' BÁRÁNY ÉS HOLLÓ A pécsi költő a népi Ihle­tésű dalformában, mely a kötet egészét uralja, sajátos, panteisztikus mitológiát te­remt a népmeséi elemek és a természeti motívumok egy­másba játszatásával. „Mályva­torony", „pipacsgyepü”, „szárnyas csillag", „kristály ködmön", „szélpata", „hósár­kány", „kőcsipke", stb. meg­annyi képi ötlet, amely egy- egy versben teljes világgá tá­gul (Csodafa, Táltoskirály, Várakozás). A legjobb versek azonban azok, amelyek a köl­tői személyiség valóságos bel- * ső ellentmondásait oldják emelkedő ívű, klosszikus nyu­galmú, kristályos kompozíció­ba (Katona, Barkától bogán­csig, Hűség, őrtüzek mellett). A kötet másik figyelemre mél­tó mozzanata a költői ars poetica közösségi megfogal­mazása. A Szétnyesett lána című, Dózsa György szellemé­nek ajánlott vers a halállal szembenéző, azt is tudatosan vállaló forradalmárt mintáz­za. Az Illyés Gyulának aján­lott Töprengő című költe­ményben így írt: „Letört gally mögött gally öltözik zöldbe / halott rigót követ következő. / Erősödjék friss munkához a lélek", majd még súlyosabban a Virágvértű ha­talom című versjátékban: „Az Is bolond, ki poéta? Hogy lenne! / Vaspalástban Jár a konok szerencse. / Visszapat­tan a bárd a vaspalástról. / Csillag röppen Csokonai hal jából". A kötet legkiemelke­dőbb alkotása a Bárány és a holló című Janus Pannonius- monológ. E nagyszabású poé­ma egyetlen szaggatott, sod­ró, feszes szerkezetben fog össze egy történelmi korsza­kot és egy költői magatar­tást: vállalást és lázadást, s egy népre néző költő öntuda­tát summázza. MARKOVICS GYÖRGY:' HAZATÉRT SZÖVEGEK Különös világ tárul fel II dokumentumgyűjteményben: magyar emigránsok eddig jó­részt publikálatlan írásai: A* aktív, nem a jellegzetesen ta­lajt vesztett menekültek irodal­mi munkássága ez. 1919 után szellemi és politikai életünk kiválóságai folytatták anti­fasiszta küzdelmüket az orszá­gon kívül, a művészet, an irodalom és az élet egyéb területein. A bevezető a szám- űzetés színhelyeit, szereplői? ismerteti az európai történet lem tükrében. A sorsdöntő eseményekhez igazodva a könyv négy részre tagolódig Az első: „Dallá halnotok így kell", a Tanácsköztársaság leverésétől Hitler hatalomra kerüléséig született dokumen­tumokat tartalmazza. Szerzői a proletárforradalom nagy egyéniségei: Károlyi Mihályj Balázs Béla, Kassák Lajos, stb. 1933-mal, Fábry Zoltán­nal a baseti Bamakönyvhöj írt előszavával indul a máso­dik rész — „őrzők, vigyázza­tok a strázsón!" —, amely a II. világháború kitöréséig tart. Nemcsak a német fasizmujj hanem a spanyol polgár­háború is visszhangot váltót? ki belőlük. A 3. fejezetben -• „Hogy az ember ismét em-' bérré legyenl" — a magyar események kerültek előtérbe (1939—1944). Lukács György tanulmánya a 4. ciklus cfmy adója: Sorsforduló. Az írásoRl a háború tapasztalatainál! okos összegzését, a hazatérép élményét foglalják magukbaní A gyűjtemény nem egyi oldalú, az egész korszak mű«; vészeti életének dokumentum mait Is megtaláljuk. Haszno­sak a kötetben szereplő szer­zők életrajzai és o kapcsolódj bibliográfia, ,

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents