Tolna Megyei Népújság, 1975. július (25. évfolyam, 152-178. szám)
1975-07-08 / 158. szám
Társadalmi munka Szekszárdon r Néhány nap múlva beérkeznek a költségvetési üzembe azok a jelentések, amelyekben a lakóbizottsági elnökök, tanácstagok és a szekszárdi vállalatok társadalmi munka felelősei beszámolnak az 1975. év első felében végzett társadalmi munkákról. Tavaly a vállalatok dolgozói, a lakosság és a diákok 3 millió 48 ezer forint értékű társadalmi munkát végeztek. Ezt az összeget egyben bázisnak tekintik és ehhez viszonyítják majd az idei társadalmi munkák értékét is. Az év- elején a terv teljesítésének érdekében a költségvetési üzem szocialista szerződést kötött a megyeszékhely üzemeivel, vállalataival. A társadalmi munka szervezésének ez egyben az egyik formája is. A szerződések megkötése a társadalmi munka felelősök felkeresésével kezdődik, akikkel ismertetik az elvégzésre váró feladatokat és azt is, hogy a munkavégzésben milyen segítséget tud a költségvetési üzem nyújtani... Az üzemeket, vállalatokat nem kell unszolni, szívesen vesznek részt társadalmi munkában. Vannak vállalatok — mint például a MEZŐGÉP is — amelyek dolgozói játszókákat készítenek a gyermekintézmények részére, patronálják is a gyermekintézményeket. Ezenkívül parkosítanak, és karbantartási munkákat végeznek attól függően, mi a vállalat profilja. Jelentős társadalmi munkát végeznek a városban a diákok is. ősszel és tavasszal a parkosításban, palántázásból és a nagy takarításokból veszik ki részüket. A lakosság részére a tanácstagok és a lakóbizottságok szervezik az elvégzendő társadalmi munkákat, s ez már nagyobb gondot okoz. A közterületen szükséges munkák irányításához a költségvetési tizem szakembert is küld, a szükséges szerszámokat, a palántázáshoz a virágokat biztosítja. Nagy mozgás e téren nincs. Jó lenne okát tudni, hiszen az emberek lakókörnyezetükben szeretik a szépet. Az idei tervekben többek között szerepel a Wesselényi úti park építése. A munkákat már a hét végén elkezdik. Először a csatornázás, majd a kábelárok-ásás készül el, ezt a TOTÉV dolgozói vállalták. A park munkái három év alatt fejeződnek be. A Mérey utcai park létesítése is elkezdődik, ha a parkosítás tervei elkészülnek. A Népfront utcában pedig játszóteret létesítenek. Társadalmi munkában épül KISZ-klub, üzemi sportpálya, valamint saját területeiken parkosítanak a vállalatok. Levél a táborból Az elmúlt hetek kiadós esőzései nagyon sok gondot adtak a mezőgazdaságban dolgozóknak. Ebben a gondban a felnőttekkel osztozik az a sok ezer gyerek is, aki az ifjúsági építőtáborokban vállalt munkák A bizonyság egy levél, amelyet egy, nyolcadik általánost végzett kislány írt a sátorhelyi Vámos Ilona KISZ- építőtáborból. „Ne haragudj,' hogy eddig nem írtam. Most az építőtáborban vagyok. Dolgozni sajnos, nem tudunk, mert: -tijr» 1. Esik az eső. * T'**c2. Beázik a sátor. -v 3. Fúj a szél (nem gyengén). 4. A sátor inog. 5. Mindenkit a guta kerülget.” Csak érdeklődőknek Bakos Agnes Veszprémből, Szabó Noémi Székesfehérvárról érkezett, mindketten a néprajzi szekcióban dolgoztak. Noémi, aki iparművésznek készül, kapospulai viseletekről másolta le a díszítő motívumokat. Olvasom a IX. országos honismereti tábor híradóját. Horváth Éva táborlakó írja: „A téglagyári munkások életével foglalkozó szakcsoportnak nyolc tagja van. A szekcióvezető eddigi tapasztalatai alapján készült fel a tíznapos munkára. A személyes ismeretséget a várossal, múltjának és jelenének eseményeivel való ismerkedés követte. Ez lehetővé tette, hogy az első munkanapon, pénteken már felkészülten induljanak útra az I. téglagyárba. Itt a lakótelepen hat családot kerestek meg. Az adatközlőket Szőke Sándomé (a szekció- vezető) kutatta fel, előzetesen tájékozódva, hol kaphatnak értékes adatokat a fiatalok. A családok szívesen fogadták őket. Első alkalommal még főként a szakcsoportvezető kérdezett, bemutatva az adat- felvétel módszereit. Mindenütt csak egy bizonyos témáról érdeklődtek. Ezzel felmérték mennyire hasznos az adatközlő, de általános képet kaptak a téglagyári munkások életéről is. Mindenhonnan azzal jöttek el, hogy a következő héten ismét találkoznak. Az első nap délutáni programja a délelőtt szerzett élmények feldolgozása, rendszerezése volt. A beszélgetések felidézésekor összegyűjtötték a hallott szakkifejezéseket. (Pl. téglamester, placc.) A téglagyáriak életszínvonalát jelző adatok kimutatták, hogy ebben elmaradtak a munkásság más rétegeinek színvonalától. Eleinte többnyire egy 5x4 m vagy 3x3 m- es szobából álló lakásban laktak, az előbbiben kilencen, az utóbbiban átlagosan négyen. A téglagyáriak zárt társadalmi rétegére utaló adatok is felszínre kerültek az első napon. Erre mutattak a házasodás, a szórakozás hagyományai. Kiderült, hogy a szórakozás egyik színtere a kocsma volt. A feldolgozás során azután a téglagyáriak eredetéről, munkájáról esett szó. A porosz utas fejlődés miatt kialakult, nagyszámú agrárproletariátusbői jött téglagyáriaknál még tovább éltek a parasztság hagyományai. Az' egyéni sorsok meghallgatásából derült ki, hogy az itt lakók egy része messzi vidékekről (pl. Olaszországból) jött. A feldolgozás további szakaszában a csoport tagjai felosztották egymás között az egyes témákat. Külön foglalkoztak a mozgalmi élettel, a munka rendjével, a szokásokkal, lakáskörülményeikkel, a ruházkodással, táplálkozással. Az egyes témákhoz az előzetes felkészülés megkönnyítése érdekében anyagot, szakirodalmat kaptak. Tanulmányozták többek között „A beregdaróci parasztok élete”, a Dombóvár- monográfiát, a Magyar Munkásszociográfiát 1888—1945. című könyveket is.”. Olvasok tovább, és beszélgetünk is egy fél délutánt Ilyen táborok kellenének, minél több! Annak idején amikor én voltam középiskolás, nem volt alkalmam kipróbálni, hogy mi a különbség a szokásos táborozósdis-nyaralá- sok és az ilyenfajta táborok között. A IX. országos honismereti tábor résztvevői meg tudják ítélni. Azt mondják, ez az igazi kikapcsolódás ^ fárasztó tanév után: olyasmivel foglalkozni, amivel az iskolában, de még szakkörökben sem lehet, és ami izgatja, érdekii az embert. Amiről tudja, hogy fontos, és hogy nemcsak önmagának jó, de valahogy az egész társadalomnak: hasznos. Mert a fiatalok szeretik a „fontos dolgokat”, és szeretnek olyasmit végezni, amit annak tartanak. .j A honismereti tábor az ilyenfajta igényeket teljes mértékben kielégíti. Az idén különösen, mert most először úgy hívták meg a résztvevőket, hogy az országos diáknapokra beadott honismereti dolgozatok legtehetségesebb szerzőit válogatták ki. A százharminckét táboros között — szintén idén először — húsz ifjúmunkás volt. A mozgalom régi gondja, hogy a középiskola elvégzése után szem elől vesztette az addig aktív fiatalokat. Ezen próbált segíteni ez a kezdeményezés: a fiatal munkások közül is meghívtak a táborba olyanokat, akik érdeklődnek a honismereti mozgalom1 iránt. Az ötletet ragyogóan igazolta a tábori élet: az ifjúmunkások örömmel jöttek, és nyomban beilleszkedtek a középiskolások közé. Nem szerveztek számukra külön munkacsoportokat, ki-ki abba a csoportba jelentkezett, amely számára a legérdekesebb volt, Á táborozok három nagy munkaterületen dolgoztak: a régészet, a helytörténet, és a néprajz területén, s munka- területenként is több munka- csoportot szerveztek — aszerint, hogy kit mi érdekelt. Ezek a — kis létszámú — csoportok jártak azután anyagot gyűjteni. Az anyaggyűjtés múzeumi szakértők irányításával történt, s így megtanulták a módszert, a helyes munkamenetet is. Ez — a szemléletadás — és az önálló gondolkodásra nevelés volt a tábor célja, nem az, hogy ifjú tudósönjelölteket képezzenek, s az sem, hegy ingyen munkaerőként használják fel a 132 fia-, tál tettrekészségét, 4 I Az eredmények így is jelen-' tősek, hiszen komoly munkát végeztek a gyerekek: Dombóváron régészettel, a mezővárosi hagyományokkal, a téglagyári életformával, a vasutas életmóddal, a cselédsors emlékeivel, a KISZ-szervezet és az úttörőmozgalom történetével foglalkoztak; Döbröközön a paraszti gazdálkodás emlékeit kutatták, Csikóstöttösön a népi ' táplálkozás szokásait. Ka- pospulán pedig a népművészetet. A népi gyógyászat és az állattartás szokásainak felkutatása mindenütt napirenden Volt. * JN ! A tábor végére dolgozatok készültek: csoportos vagy egyéni munkák, amelyben a feltárt anyagot dolgozták fel. Ez is újdonság: Azért tartotta szükségesnek a tábor vezetősége, hogy a fiataloknak legyen alkalmuk végiggondolni, értékelni és összegezni saját tíznapos munkájukat... A táborrá átlényegült leány- kollégium Dombóvár egyik csöndes utcájában, tevékeny és jókedvű fiataloknak adott otthont tizenkét napig, akik az eltöltött idő alatt felkészítést kaptak a további, közösségben vagy egyedül végzendő honismereti munkához. (Virág) ■ Fotó: Komáromi 1975. július 8. Pontos műszaki rajz készül Kelemen Feregcck döbröközi házáról. Ez is a gyűjtéshez trríozó, kevésbé „látványos” munka. A gerendakiosztás rajzát Odor Ilona készíti. A legkisebb csoport a „bogará szóké” volt. A gyűjtés, preparálás módszereivel ismerkedtek elméletben és gyakorlatban is. Honismeret tizenkét napig — és azon túl
