Tolna Megyei Népújság, 1975. július (25. évfolyam, 152-178. szám)

1975-07-08 / 158. szám

% Folytatja tanácskozását az európai biztonsági konferencia 53. nemzetközi szövetkezeti imp Ünnepi megemlékezés Dombóváron Oltványi Ottó, az MTI ki­küldött tudósítója jelenti: Uj hét, talán az utolsó tel­jes munkahét vette kezdetét hétfőn Genfoen az európai biztonsági és együttműködési értekezlet második szakaszá­nak színhelyén. Mivel egyelő­re csak hétfőre és keddre van munkarendje a tanácskozás­nak, a finn, osztrák, svéd és svájci delegációk arra tettek javaslatot, hogy még néhány napra hagyjon jóvá ülésren­det a koordinációs bizottság. Várhatóan a genfi szakasz leg­főbb irányító szerve szerdára, Csütörtökre és péntekre is elő­irányoz üléseket, minthogy néhány kérdésben még szük­ség van a kötött tárgyalások­ra. Az már eldöntött tény, hogy a koordinációs bizottság mindaddig naponként tanács­kozik, amíg véget nem ér Genf ben a munka. Hétfőn délelőtt ismét az ál­lamok közötti kapcsolatokat szabályozó alapelvekről tár­gyaló albizottság kezdte leg­korábban munkáját. Ennek a munkaszervnek a tagjai a va­sárnapot is aktív tevékenység­gel töltötték, de munkájuk a befejezésnél tart, miután si­került megállapodásra jutni a „négyhatalmi felelősségre” uta­ló szövegrészben. A határok békés megváltoz­tatásának lehetőségéről szin­tén folytatta a korábbi vitát az „elvek albizottsága”. Azzal összefüggésben, hoay a 4. szá­mú alapelv kimondja az álla­mok területi épségét, a hatá­rok békés megváltoztatásának lehetősége olyan formában ve­tődött fel, hogy például két ál­Vendégiink, Todor Zsivkov életrajza Todor Zsivkov, a Bolgár Kom­munista Párt K.B első titkára, a Bolgár Népköztársaság ál­lamtanácsának elnöke kedden hazánkba érkezik. Todor Zsivkov, a Bolgár Kommunista Párt Központi Bizottságának első titkára, a Bolgár Népköztársaság állam­tanácsának elnöke 1911. szep­tember 7-én született — sze­gényparaszti családból — Pra- vec faluban, Szófia megyé­ben. 1928-ban lépett be a Komszomolba, 1932-től a BKP tagja. Az 1934—41-es időszakban a bolgár fővárosban különbö­ző pártszervezetekben párt­munkás és a párt Szófia me­gyei bizottságának tagja, majd 1941—44-ben a szófiai párt­szervezet vezetője volt. Aktí­van részt vett a hitlerista f folytatás az 1. oldalról) Duna bal partján nincs kikö­tésre alkalmas hely a magas vízállás miatt. Ezért a mun­kásokat a paksi építkezésekről Dunaföldváron át szállítják az alföldi községekben lévő lakó­helyükre. .Hj — pj _ >• .4* '•> r Az Országos Vízügyi Hivatal székházéban hétfőn Vincze Jó­zsef, az OVH elnökhelyettese sajtótájékoztatón ismertette az ár- és belvízvédelmi helyzetet, az eddig megtett intézkedése­ket és a várható kilátásokat. Utalt arra, hogy az 1965. évi nagy dunai árvíz óta ezen a folyamon és más folyónk men­tén is jelentősen erősítették az árvízvédelmi töltéseket. Csu­pán a negyedik ötéves terv­ben 800 millió forintot fordí­tottak az árvízvédelmi vonalak megszállók és a bolgár fasisz­ták elleni harcban. 1943-ban az első (szófiai) partizán had­műveleti zóna egyik szervező­je volt. 1944. szeptemberében a part megbízta a Szófiában és környékén összpontosított par- lizánalakulatok és harci cso­portok parancsnoki tisztségé­vel. A népi hatalom megalapítá­sa után számos felelős párl- es állami funkciót töltött b.c. 1948—49-ben a BKP szófiai városi bizottságának első tit­kára, a hazafias front városi bizottságának elnöke és a fő­városi tanács elnöke volt. A BKP KB Vili. plénumán (1945) megválasztották a BKP KB póttagjává, a BKP V. kongresszusán (1948) a BKP KB tagjává. 1950-ben a PB póttagja és a BKP KB titká­ra lett, s egyidejűleg a szófiai városi bizottság és Szófia me­gyei bizottság titkára is. 1951- iót a politikai bizottság tagja, a párt VI. kongresszusától (1954) a BKP KB első titkára. 1902. novemberében a mi­nisztertanács elnöke lett. A BKP X. kongresszusa 1971. é-1>rUir.ában ismét a Központi Bizottság első titkárává vá­lasztotta. 1971. júliusától a Bolgár Népköztársaság állam­tanácsának elnöke. A fasizmus és a kapitaliz-' mus elleni harcban, a szocia­lizmus építésében való akiív részvételéért többször kapott magas állami kitüntetéseket. 1971-béri, 60. születésnapja al­kalmából, megkapta a „Bol­gár Népköztársaság hőse” ki­tüntetést. A Szovjetunió Leg­felsőbb Tanácsának elnöksége Todor Zsivkovot a Lemn- rendael tüntette ki. fejlesztésére.' Ennek eredmé­nye, hogy most sokkal keve­sebb erőt kellett mozgósítani az árhullámok ellen. Tíz év­vel ezelőtt 35—40 ezer ember dolgozott a gátakon, s jelen­leg mintegy négyezren vesznek részt a védekezésben, s az áradás továbbvonulásának megfelelően legfeljebb 4500— 5000-re növekedik még ez a létszám, ha az időjárás nem okoz újabb meglepetéseket. Budapestnél az előrejelzések szerint kedden 800 centiméter körüli vízszinttel tetőzik a Duna, s így az 1965. évi maxi­mumtól mindössze 45 centi­méterrel marad el, s lényegé­ben ugyanakkora lesz a víz, mint 1954-ben. Jelenleg is erőteljesen kell védekezni Dunakömlőd tér­ségében, a Dráván két helyen és a Maroson. __ l ám viszonylatában közös megállapodás alapján termé­szeti, földrajzi okokból kisebb területcserékre, határkiigazí- tásokra van mód. A gazdasági, tudományos­műszaki, valamint környezet- védelmi együttműködés kérdé­sével foglalkozó bizottságra az a feladat hárul, hogy a még függőben lévő két kérdésben — a reciprocitás és a legna­gyobb kedvezményes elbánás szövegezésében — megoldást találjon. Figyelem kiséri a ,.Bizalom­keltő intézkedéseket” tárgyaló albizottság tevékenységét is, amely a katonai aspektusok kérdéséről folytatja — hivata­los és nem hivatalos formá­ban — megbeszéléseit. Remél­hető, hogy hamarosan kompromisszum jön létre. Lemondott az argentin kormány Az argentin kormány hétfő­re virradó éjszaka benyújtotta lemondását, mindössze néhány órával az előtt, hogy reggel kezdetét vette az argentin ál­talános munkásszövetség, az ország legnagyobb szakszerve­zeti központja által meghirde­tett 48 órás általános sztrájk. Hivatalos közlemény szerint a lelépésnek az a célja, hogy Isabel Perónnak szabad kezet biztosítsanak és az elnök- asszony hozzáláthasson az or­szágban kialakult súlyos bel­politikai helyzet rendezéséhez. Elhunyt Simon István Kossuth-díjas költő Simon István, Kossuth-díjas költő, a Magyar írók Szövet­ségének főtitkárhelyettese, Veszprém megye országgyű­lési képviselője, életének 49. évében, hosszas betegség után, vasárnap elhunyt. Szombaton délelőtt ünnepi ülést tartottak Dombóváron, a városi tanács székházában, a nemzetközi szövetkezeti nap tiszteletére. Az ünnepségen a megye szövetkezeti vezetősé­geinek képviselői és a dom­bóvári szövetkezetek vezetősé­gi tagjai vettek részt, őket, valamint az elnökségben he­lyet foglaló Perei Dánielt, a megyei pártbizottság osztály­vezető-helyettesét, Somorjai Sándort, a megyei tanács osz­tályvezetőjét, dr. ’ Kálmán Gyulát, a MÉSZÖV elnökét és Dombóvár párt-, állami és tö­megszervezeteinek képviselőit Lakos József, a megyei szö­vetkezeti koordinációs bizott­ság soros elnöke köszöntötte. Ezután Eertus Ferenc, a MÉSZÖV elnökségének tag­ja, a Dombóvár és Vidéke ÁFÉSZ elnöke mondott ünne­pi köszöntőt. Bevezetőjében méltatta a nemzetközi szövet­kezeti nap jelentőségét, is­mertetve annak rövid történe­tét. A Szövetkezetek Nemzet­közi Szövetségé 1923. júniusá­ban felhívást tett közzé, mely­ben javasolta, hogy a világ szövetkezői minden év júliusá­nak elején emlékezzenek meg a nemzetközi szövetkezeti szo­lidaritásról. Az idén immár 53 alkalommal ünnepük meg ezt a napot az öt világrész szövetkezői. Az előadó ezt követően ha­zánk és megyénk szövetkezeti mozgalmának eddigi fejlődé­séről, elért eredményeiről szólt. Megyénkben a szövet­kezeti mozgalmat hetvenöt ter­melőszövetkezet közel 38 ezer, 28 ipari szövetkezet 11 ezer, 18 általános fogyasztási és ér­tékesítő szövetkezet közel 50 ezer, 20 takarékszövetkezet 52 ezer és 25 lakásszövetkezet mintegy másfél ezer taggal képviseli. Ami a szövetkezetek eddigi eredményeit illeti, a kép ked­vező. Megyénk mezőgazdasági termelőszövetkezetei a terme­lés növelésével 67 százalékkal több kenyérgabonát, 10 száza­lékkal több húst, 8 százalék­kal több tejet adnak a nép­gazdaságnak, mint 1970-ben. Jelentős szerepet töltenek be megyénk életében az ipari szövetkezetek, annál is in­kább, mert szűkebb hazánk minden harmadik munkása ipari szövetkezetben dolgozik. Ezek a szövetkezetek adják a megye ipari Termelésének 25 százalékát,. s fejlődésük az el­múlt években igen dinamikus volt. Ezt bizonyítja az is, hogy amíg 1970-ben az ipari szövet­kezetek termelési értéke alig haladta meg a 800 millió fo­rintot, addig ez a szám az idén megközelíti majd az 1 milliárd 400 millió forintot. Az ipari szövetkezeteknek igen nagy a jelentőségük a lakossá­gi szolgáltatások elvégzésében, de jelentő^ az exportáru-ter­melésük-is. Ezek a szövetkeze­teit állítják elő a megyénk­ből az ország határain túlra kerülő termékek több mint egynegyedét. Ezekben a gaz­dasági egységekben is a szo­cialista brigádok a termelés élenjárói. Jelenleg 457 szocia­lista brigád dolgozik az ipari szövetkezetekben, s jelentős eredményeket értek el a ha­zánk felszabadulásának 30. év­fordulója, valamint pártunk XI. kongresszusa tiszteletére kibontakozott szocialista mun­kaversenyben is. A megye általános fogyasz­tási és értékesítő szövetkeze­teiről szólva az előadó hang­súlyozta, hogy árbevételük az elmúlt esztendőben meghalad­ta a 2 milliárd 742 millió fo­rintot. ÁFÉSZ-eink fontos feladatuknak tekintik a lakos­ság . minél jobb áruellátását^ valamint a háztáji termelés segítését. , A következőkben a takarék-J a lakásépítő és -fenntartó, va­lamint a garázsépítő szövet­kezetek eredményeit ismertette Bertus Ferenc. Mindegyik szö­vetkezeti formára a folyamatos fejlődés volt jellemző az el­múlt évek során. Ami a taka­rékszövetkezetek eredményeit illeti, az elmúlt év végén a la­kossági takarékbetét-állomány jóval meghaladta a 400 millió forintot. Az előadó végezetül a me­gye szövetkezetei előtt álló feladatokról beszélt. Az 53. nemzetközi szövetke­zeti nap tiszteletére rendezett ünnepi ülés a résztvevők ba­ráti beszélgetésével ért véget. — vj — Folytatódik a „függetlenítési menetrend” Július 5-én nyerte et függet­lenségét a Zöldfoki-szigetek, jú­lius 12-én pedig Sao lomé és Principe válik önállóvá. Zöldfoki-szigetek az afrikai partoktól kb. 700 km-re nyugat­ra helyezkedik el. 4033 négyzet- kilométer területű 12 nagyobb és több kisebb vulkáni szigetből ál­ló, 270 ezer lakosú szigetcsoport. A lakosság legnagyobb részt a XVI—XIX. század folyamán a nyugat-afrikai partról került rab­szolgaként a szigetvilágba. A szigetlakok 65 százaléka mulatt, 32 százaléka bantu, 3 százaléka pedig portugál. Mezőgazdasági ország, gyen­gén fejlett élelmiszeriparral. A 200 ezer hektár megművelésre alkalmas földterület egynegyedét művelik, ahol elsősorban a fe­hér ültetvényesek exportcikkeit, kakaót, kávét és banánt terme­lik. A helyi lakosság ellátása szempontjából fontos a dió-, a kukorica- és cukornádtermelés, a kecske-, szarvasmarha- és n ser­téstenyésztés. f 1460-ban fedezték fel a por­tugálok. Az első telepesek 1462- ben érkeztek a szigetre. 1495- től portugál gyarmat, 1951-től Portugália „tengerentúli tarto­mánya", 1956 óta folyt a fegyve­res felszabadító harc. A XVL századtól az Ázsiába vezető hajóutak legfontosabb állomása. A Szuezi-csatorna megnyitása óta (1869) csak az Európából Dél-Amerikába vezető út egyet­len megállóhelye. Az elmúlt év­tizedben a Sal-szigetén épült légikikötő Nyugat-Európa és Dél- Afrika fajüldöző rendszerei kő«' zott létesült légijáratok fontos le­szállóhelye. Sao Tómé és Principe: a Gui-' neai-öbölben elterülő 964 négy­zetkilométer területű 75 ezer la­kosú trópusi éghajlatú vulkáni­kus szigetcsoport. A népességet az őslakos fangok (55 százalék), a kontinensről behurcolt kongók és conkák (36 százalék), mulat­tok (7 százalék) és portugálok (2 százalék) adják. A szigeteken főleg ültetvényes gazdálkodás folyik, ahol elsősor­ban exportterményeket, kakaót, koprát, kókuszdiót, banánt és ki­nint termelnek. Ipara a mező- gazdasági termékek feldolgozá­sára épül. A portugálok 1471- ben fedezték fel, 1522-től por­tugál birtok. 1951 óta formálisan önálló „tengerentúli tartomány'1* - TERRA — MássíIfslA készültség

Next

/
Thumbnails
Contents