Tolna Megyei Népújság, 1975. július (25. évfolyam, 152-178. szám)
1975-07-06 / 157. szám
\ Kaposvári Hűshombiriát —■ S ‘ál József a szakma mestere. i töltöműhelyekből az ő gond- aiba kerül a párizsi, a külün- éle felvágott. Ugyanis a tölte- éket hőkezelés után küldik sak a hűtőbe, majd a raktár- ia. A főzőmestert több állta- - .«*»«•. ómmal kiváló dolgozó jel- ’ énnyel tüntették ki, tavaly a i t. c w * • izakma kiváló dolgozója miniszteri kitüntetést kapott, , • ‘ . . , * \ •. •. \ \ . , j ,\/lv ,\V; , r t'.\ i* >. , t. ‘ V \\\ \ . ; .1 i I- V Liu. iiiU'kUUumntM . • V.'Jj, Ötvenféle hentesárut készítenek az üzemben. Képünk a Szorgalom elnevezésű szocialista brigádot mutatja be. A brigád , fc ‘ tagjai a szakmai országos versenyen első helyet értek el. A brigád vezetője: Papp Jozserne, . , t 11 . í Irány: Tolna megye! Szerdán a Kaposvári Húskombinát főosztályvezetője ismét részt vett a megyei tanácson rendezett húsértekez- leten. Ennek eredményeként a héten hat vagon, a jövő hétagvállalata a Húsipari Trösztnek, dolgozóinak létszáma meghaladja a kétezret, a kifejezetten vágóhídon, hűtőházban dolgozók száma azonban alig több mint hétszáz fő. A A hűtőházban a félmarhákat készíti elő szállításra a raktár- vezető. Itt plusz két fokon tart ják a húsokat. Az olasz cégek a „pisztolysonkát” vásárolják, de Tolna megyébe is kiváló minőségű áru érkezik, azaz, amilyent viszünk — a termelők <— olyan húst kapunk vissza. ten hat vagon és tíz mázsa hentesárut küld a kombinát a Tolna megyei fogyasztóknak. A Kaposvári Húskombinát látja el megyénk lakosságát hentesáruval. Észre kellett ezt vennünk, hiszen alig több mint fél éve kapták feladatul a megye ellátását a kaposváriak, mert jobb az ellátás. Nemcsak a választék növekedett, hanem a termékek mennyisége is. A városi és a nem önellátó községek húsüzleteibe menetrend szerint érkeznek Kaposvárról a szállítmányok. A megyei keret elosztása szerint jut tőkehús, belsőség és felvágottféle minden üzletbe. Azzal a céllal utaztunk Kaposvárra, hogy bemutassuk azt a kombinátot, amely megyénket ellátja. A Kaposvári Húskombinát vágóhidat a hatvanas évek technológiája szerint szerelték fel, s a vágóvonal több mint tízéves működésé alatt bizonyítja, hogy a lengyel élelmiszeripar tartós, igen gazdaságosan üzemeltethető berendezéseket gyárt. A vágóhídon sertést és szarvasmarhát lehet feldolgozni. Egyidőben azonban csak egy állatfajt. így előfordulhat, hogy a délelőtti műszakon sonkasertéseket vágnak, délután pedig marhákat. Látogatásunk idején sertésekkel foglalkoztak. Nem kevesebb, mint hétszáz sertést tudnak egy nap levágni, félsertésként tárolni, illetve a félsertésről lekerülő húsféleségeket feldolgozni. A technológia szerint elektromos berendezéssel ölik Hétszáz hízó sorakozik a futószalagon. Teljesen gépesítették a serfös szétszedését, feldolgozását. Képünkön a futószal ag lángoló munkahelyét muta t juk be. A munkásnő perzseli ' ... ._ .. ] a sertés lábait. I&. 'yü'ur; " meg a hízókat, majd tisztítás után kettéhasítják, a futószalag mellett aztán elvégzik az összes olyan munkát — körömtisztítás, félbevágás, háj- talanítás, bél kivétele, belsőség eltávolítása, stb —, amely után már csak a feldolgozás marad hátra. Érdekes módon szervezték / a vágást: az első emeletre feljárón jut a levágásra kerülő hízó, és az egyes részműveletekből származó termék, a földszinten lévő feldolgozó gépbe, műhelybe kerül, gravitációs úton történik a szállítás, megőrizve ezzel az áru frisseségét a feldolgozás idejéig, ugyanakkor a kellő tisztaságot is biztosítani tudják. Egyébként szokatlanul nagy tisztaság uralkodik a vágóhídon. Az ember a falusi disznóvágások vértől fröcsögő napjaira gondol, ha vágóhídról hall. Itt korszerű élelmiszerfeldolgozó üzemet láthattunk, ahol elsőrendű fontosságú a tisztaság. Mást ne mondjunk: négy ember állandóan takarít munka közben, de a feldolgozó műhelyek tisztasága is felér egy gondos háziasszony konyhájának rendjével, tisztaságával. Természetes, hogy van itt is olyan munkaművelet, amely szagos és nehéz. A béltisztítás, a zsírsütés például nemcsak nehéz fizikai munkával jár, hanem meglehetősen párás, szagos környezetben történik — éppen a munka természetéből fakadóan. Mondani sem kell, hogy igen jól megfizetik az itt dolgozó munkásokat. Az üzemben a legkorszerűbb zsírsütési eljárást, egy Laval- gzisztémát vezettek be. A közeli jövő témái közé tartozik, hogy az üstös zsírsütést megszüntetik, s helyette a folyamatosan termelő svéd berendezést használják. Egyébként nagyfokú az üzem gépesítése. A munkatermekben jól szerkesztett kézi gépek segítik a' dolgozók munkáját, azonban változatlanul a kés a fő munkaeszköz. A világszínvonalon álló Dick-kések — egy-egy ára több mint fél ezer forint — beszerzése óta a dolgozók munkája lényegesen könnyebb. Bár, azért itt is előfordul, hogy egyik-másik dolgozó \ lecsapja a nagy igyekezetben, nemcsak a körme hegyét. Egyébként az ilyen kis vágásbalesetek száma oly csekély, hogy alig lehet százalékosan kifejezni. A korszerű töltőüzemben naponta több ezer méter műbelet és állatbelet használnak fel. Tizenkétféle méretű — kaliberű belet használnak a kaposvári gyárban,' svéd, finn, spanyol, görög és NSZK-beli cégek szállítják a műbelet. A vágóhídi munka hőskorában általában egy-egy élő állatból annyi tölteléket készítettek, amennyit az állat bele lehetővé tett — most körülbelül húsz százalékkal többet. A Kaposvári Húskombinát ösz- szesen hatvanféle hentesárut kínál az üzletek vezetőinek, s ötven terméket „ naponta a menetrend szerint közlekedő járatokkal — küldhet Tolna megyébe.. Elmondták a 'kombinát vezetői, hogy a Tolna megyei húsüzletek vezetői jő szakemberek, rendeléseik egyre azt bizonyítják, hogy a fél év alatt megismerték és jó partnernak tartják a Somogy megyei .vállalatot, amely egyforma elbírálás alatt tartja Tolna megyét, Somogyot és a Balaton partját. A Kaposvári Húskombinátban évente több mint kétszázezer sertést, valamivel több, mint húszezer marhát dolgoznak fel, ugyanakkor ezer vagon baromfi feldolgozása is programjukba tartozik. Mi csak a vágóhidat ismertettük, baromfitermékeiket Tolna megyébe nem szállítják. ... — Pj. — Szp. — 1 !■ Foto: Gk. ‘ \
