Tolna Megyei Népújság, 1975. július (25. évfolyam, 152-178. szám)
1975-07-04 / 155. szám
VILÁG PROLETÁRJÁT, t<Ttt$$ÍTSfSX\ TOLNA MEGYEI NEPVJSA.G A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT TOLNA MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA PÉNTEK 1975. júl. 4. XXV. évL 155. szám. ARA: 0,80 Ft Egységes szemlélet — határozott cselekvés 99 ülést tartott a Minisztertanács A párt Központi Bizottsága 1975. július 2-i ülésén az országgyűlési választások tapasztalatainak összegezése, valamint személyi, szervezeti kérdésekben hozott döntések mellett az 1975. évi népgazdasági terv végrehajtását tekintette át. Ez a mérlegelés következetes figyelemmel kísérése mindannak, amiről ugyancsak a Központi Bizottság egy korábbi — 1974. december 5-i — ülésén határozott. A mostani értékelés azt állapította meg, hogy a népgazdaság a nehezebbé vált nemzetközi gazdasági feltételek között is dinamikusan fejlődött, a fő ágazatokban a társadalmi termelés a tervezett mértékben, néhány területen annál is nagyobb ütemben növekedett. Húzzuk alá: napjainkban ez nem számít csekély teljesítménynek, hiszen a fejlett tőkés országokban alig növeltszik vagy éppen stagnál, némely helyen csökken a társadalmi termelés. Szocialista gazdaságunk erejét, a KGST- országok együttműködésének biztonságot nyújtó fontosságát mi más bizonyíthatná világosabban, mint a dinamikus fejlődés ténye! A gazdasági egységek egy részének munkálkodása azt igazolja, hogy ahol jól értik,' értelmezik a Központi Bizottság decemberi ülésén meghatározott gazdaságpolitikai célokat, s ahol nem késlekedik a végrehajtás, azaz a cselekvés, ott az ismert nehézségek ellenére is sikerül javítani a hatékonyságot, fokozni a termelékenységet, szigorítani az anyag- és energiagazdálkodást. Beszédes adat ezekre vonatkozóan, hogy például a nehézipari tárca vállalatai közül a 28 jelentősebb idén másfél milliárd forint értékű megtakarítást kíván elérni, amihez nagy segítség a tavaly gyártásba vett 311 új termék. Fontos jellemzője a nép- gazdasági folyamatoknak, hogy előtérbe kerül mindenütt a termelékenység emelkedése — az iparban a termelésnövekedést teljes egészében, az építőiparban 80 százalékban ez fedezte —, s tapasztalhatók törekvések arra is, hogy gyorsuljon a termelési szerkezet átalakítása. Mégis, jogos igényként olvashatjuk a Központi Bizottság üléséről kiadott közleményben: „Az 1975. évi népgazdasági terv teljesítése egységes szemléletet és konkrét cselekvést követel. A központi és a helyi erőfeszítésekkel, anyagi és szellemi erőforrásaink ésszerű felhasználásával, tartalékaink mozgósításával következetesen végre kell hajtani a Központi Bizottság 1974. december 5-i határozatát”. Nem egyszerűen arról van szó, hogy sikerül-e elérni az éves tervben megfogalmazott célokat, sokkal inkább arról, hogy ez az esztendő a negyedik ötéves terv befejező időszaka, s ugyanakkor előkészítője, megalapozója az . ötödik ötéves terv kezdetének ! E nézőpontból más, élesebb megvilágítást kapnak az olyan feladatok, mint a termelési szerkezet átalakításának meggyorsítása — a nehéziparban hét év alatt kereken ezer új termék gyártását kezdték meg, de csupán 383 gazdaságtalan termékfajta előállítása szűnt meg —, a termelőberendezések kihasználtsága; a készlet- és anyaggazdálkodás, s nem utolsósorban az élő munka, s a munkaidő becsületének, értékének növelése. Folytathatjuk a nagyberuházások — s közülük is a kormány által kiemelt kilenc, népgazdaságilag különösen fontos nagyberuházás — kivitelezésének meggyorsításává, a minden piacon értékesíthető termékek arányának növelésével, mindazzal, amit a decemberi központi bizottsági határozat — s nem kevésbé a párt XI. kongresszusa — legfőbb tennivalóink közé sorolt. Ismert feladatok ezek, ám éppen ezért elgondolkoztató, hogy bár hét hónap telt el a Központi Bizottság decemberi ülése óta, sok helyen még mindig csak tervezik — igazabban szólva tervezgetik — mit lehetne, kellene tenni, s nem veszik észre a kárt, amit maguknak, s a népgazdaságnak az idő elvesztegetésével okoznak. • I«?. -v,.*,« . i Lassú a reagálás a népgazdaság sok területén mindarra, amit figyelmeztető jelként a világgazdaság számunkra felmutatott — igaz, akadnak termelői közösségek, ahol megértik az idők szavát. Néhány gépipari vállalat nagy mértékben növelte exportját, a mezőgazdaságban 31 százalékkal bővült a cukorrépa vetés- területe —, de korántsem állíthatjuk azt, hogy e magatartás az általános. Márpedig így feszítő marad az az ellentmondás, hogy miközben a tőkés kivitel a tervezett alatt van, a behozatal jóval felülmúlja az eredetileg számítottat, azaz a külkereskedelmi mérleg egyensúlya továbbra sem kielégítő. Hasonlóan az előbbiekhez, az sem sorolható a kedvező mozzanatokhoz, hogy a kiskereskedelmi forgalom meghaladja az előirányzottat, s a lakosság jövedelme a tervezettnél gyorsabban nőtt. Következetesen képviselt, a Központi Bizottság által már decemberben többszörösen aláhúzott, s a párt XI. kongresszusán megerősített elvi álláspontja gazdaságpolitikánknak az, amit most így olvashatunk a július 2-i ülésről kiadott közleményben: „A Központi Bizottság szükségesnek tartja, hogy az előirányzatok szerint emelkedjen a lakosság jövedelme, az életszínvonal”. A közlemény azt is hangsúlyozza, hogy az életszínvonal reális emelését a termelés nagyobb hatékonyságával, a nemzeti jövedelem növelésével kell megalapozni. Reálisan tekintve helyzetünket, az igazsághoz tartozik, jóval nehezebb ma minden termelői kollektíva dolga, mint volt két vagy három esztendeje. A szigorúbb feltételek, a megnövekedett követelmények még inkább aláhúzzák a végrehajtás következetességének fontosságát. A gazdaság- politikai célok ugyanis —. mint azt újólag megállapíthatta a Központi Bizottság — helyesek, jól szolgálják haladásunkat. A cselekvésnek azonban gyorsabbnak, következetesebbnek, célratörőbbnek kell lennie, s nem a közeljövőtől, hanem már mától kezdődően. A kormány Tájékoztatási Hivatala közli: a Miniszter- tanács csütörtökön ülést tartott. Lázár György, a Miniszter- tanács elnöke tájékoztatta a kormányt a KGST június 24— 26. között Budapesten tartott XXIX. ülésszakáról. A Minisztertanács a jelentést és az ülésszak idején aláírt megállapodásokat jóváhagyólag tudomásul vette. Megbízta az illetékes állami szerveket, hogy az ülésszak határozataiból adódó feladatok végrehajtására a szükséges intézkedéseket tegyék meg. Borbándi János, a Minisztertanács elnökhelyettese tájékoztatta a kormányt a magyar párt- és kormányküldöttség június 24—26. között Mozambikban tett látogatásáról. A delegáció az ország A Duna szigetközi szakaszán csütörtökön délelőtt óránként két centiméterrel emelkedett a folyó vízszintje, s ennek megfelelően az Észak-dunántúli Vízügyi Igazgatóság Rajka és Vének között másodfokúról harmadfokúra erősítette a? ár- vízvédelmi készültséget. Ugyancsak harmadfokú készültséggel vigyázza a Lajta magyar szakaszát is. Az ausztriai jelzések szerint Bécs- nél csütörtökön tetőzött a Duna árhulláma. A dunaremetei vízmérce csütörtökön reggel még 577 centiméteres vízszintet mutatott, s a-z előrejelzések szerint még mintegy félméteres áradás várható a tetőzésig. A gátak azonban ennél magasabb árhullámok ostromát is biztonságosan kivédik. Csütörtökön a vízügyi igazgatóság területén több mint 700-an vettek részt az ár- és belvízvédekezésben, s 64 tehergépkocsi és három földnyesőgép segítette munkájukat. A Rába Körmendnél szerdán tetőzött 469 centiméteres vízszinttel, ami csütörtökön délelőttre 454 centiméterre csökkent. Sárvárnál előreláthatóan pénteken tetőzik az áradás 340 centiméter körüli vízszinttel, ami másfél méterrel marad el az 1965-ben mért maximumtól. A Répce csütörtökön reggel Répcevisnél 428 centiméterrel tetőzött, majd megkezdődött az apadás, s így délben már 350 centiméteres vízszintet mértek. A Répce völgyében nagyobb mezőgazdasági terület került víz alá, de a folyó lakott területet nem öntött el. Eredményesen védekeztek Répcevisnél, valamint a Bük és Acsád közötti szakaszon, ahol a csütörtökre virradó éjszaka homokzsákokkal magasították a töltést függetlensége kikiáltásának ünnepségein vett részt. A Minisztertanács a jelentést jóváhagyólag tudomásul vette. A külügyminiszter beszámolt kuvaiti hivatalos látogatásáról. A szívélyes légkörű tárgyalások során a külügyminiszterek a kétoldalú kapcsolatok bővítésének újabb lehetőségeit tárták fel. Ezt elősegítik az aláírt megállapodások is. A kormány a jelentést jóváhagyólag tudomásul vette. Az Országos Tervhivatal elnöke tájékoztatta a kormányt a megfigyelésre kijelölt 50 nagyvállalat 1974. évi fejlődéséről. A beszámoló megállapítja, hogy a kiemelt vállalatok helyzete 1974-ben kedvezően alakult, csaknem 50 százalékban járultak hozzá az ipar eredményeihez. Az Ä harmadfokú árvízvédelmi készültségben őrzött Mura árhulláma csütörtökön Letenyé- nél 480 centiméteres vízállással tetőzött. A Nyugat-dunántúli Vízügyi Igazgatóság Mura- keresztúr és Tótszerdahely térségében összpontosította védelmi erőit. A csütörtökre virradó éjszaka Tótszerdahelyen egy lakóházat ki kellett üríteni, s tíz portáról a háztáji állatállományt telepítették át biztonságosabb helyre. A mun. kálatokat segítik a pécsi vas- útigazgatóság és a balatoni vízügyi kirendeltség dolgozói is. Murakeresztúron ugyancsak csütörtökön tetőzött a folyó árhulláma 510 centiméteres vízszinttel, de már az apadás is megkezdődött. A Békéscsabára zúdult felhőszakadás következtében összegyűlt csapadék átmenetileg 70 hektáron 30 centiméter körüli vízborítást okozott, s 800 kertet, 500 melléképületet fogott körül a víz, s mintegy 50 lakóházba is bejutott. Le kellett állítani a munkát a békéscsabai dohánybeváltóban és a férfifehémemű-gyár egyik részlegében. A városi tanács 52 ház lakóit helyezte biztonságba ideiglenes lakásokban, valamint a város három iskolájában. A Békési út melletti víztározónál hat nagy teljesítményű és 17 kisebb • szivattyú segít a vízátemelés gyorsításában, ugyanis a tározóhoz vezető nyílt csatornák partját homokzsákokkal magasították meg, hogy az elöntött városrészekből gyorsabban elvezethessék a vizet. A városban mintegy 350-en vesznek részt a védekezési munkákban. Szeged külterületén a felhő- szakadásból felgyülemlett víz miatt másodfokú vízkár-elháátlagosnál gyorsabban nőtt termelésük, kedvezőbben alakult az eszközhatékonyság és a munkatermelékenység. A Minisztertanács a jelentést, jóváhagyólag tudomásul vette. A kormány megtárgyalta a petrolkémiai központi fejlesztési program végrehajtásáról szóló jelentést. Az elmúlt két évben a program megvalósítása jelentősen előrehaladt, a termelés gazdaságossága számottevően nőtt. A kormány a tájékoztatót jóváhagyólag tu-; domásul vette. A Minisztertanács megtárgyalta és jóváhagyólag tudomásul vette az idei országos inezőgazdasági és élelmiszer- ipari kiállítás és vásár előkészítéséről szóló jelentést. A kormány ezután egyébi ügyeket tárgyalt (MTI) rításí készültségben szivaty- tyúzással és egyéb módon apasztják a vizet Algyőn. Tápén és Petőfitelepen. A házak udvarait, kertjeit mér$ csütörtökön is helyenként 15-t 20 centiméteres vízréteg takarta. A tanács intézkedésére csütörtök délig 39 családot költöztettek biztonságosabb helyre. A Dunántúlon,' a Tisza és a Körösök mentén mintegy 50 ezer hektár mezőgazdasági terület került belvízi elöntés alá. A vízügyi igazgatóságok 59 nagy teljesítményű szivaty- tyútelepet és ezenkívül számos hordozható szivattyút helyeztek üzembe, s így másodpercenként 100 köbméter vizet emelnek át a belvízcsatornákból a folyókba. Az ítéletidőből Baranya megye csücske is kapott. Bonyhád és Mecseknádasd között, a 6- os úton, nyárfákat tört derékba a vihar. Megyénkben a felhőszakadással kísért ítéletidő nem okozott jelentős károkat. A megyei tanács építési és közlekedési osztályára, a1 tűzoltóságra és az áramszolgáltató vállalathoz nem érkezett segélykérés, valamint bejelentés. A Posta Távközlési Hivatala jelentésében sem volt szó oszlop- vagy vonalrongálódásról. A megye területéről azonban két-háromszáz előfizetői telefon rongálódásáról érkezett bejelentés. mivel a villámlás következtében a biztosítékok kiolvadtak. Az Állami Biztosítóhoz eddig egyedül a pincehelyi Vörösmarty Termelőszövetkezet jelentett be jégkárt. A szövetkezet 92 hektár búzáját tarolta le a jég. Bátán a viharos szél néhány lakóház tetejét rongálta meg. A megyében nem okozott jelentős károkat a felhőszakadás Harmadfokú árvízvédelmi készültség a Duna szigetközi szakaszán Mintegy 50 ezer hektár területet öntött el a belvíz