Tolna Megyei Népújság, 1975. július (25. évfolyam, 152-178. szám)

1975-07-31 / 178. szám

p ^ _ _ Uj jogszabályokról — röviden Tájékoztató a dolgozók középiskolai továbbtanulásáról A középiskolai felnőttoktatás iránt az utóbbi időben növek­szik az érdeklődés. A közel­múlt tapasztalatairól és a to­vábbi intézkedésekről, illetve a továbbtanulási lehetőségekről tájékoztattak az Oktatási Mi­nisztériumban. A továbbtanulási lehetősé­gekről szólva aláhúzták: vál­tozatlanul népszerűek a dolgo­zók gimnáziumai, ahol a ta­nulmányi idő négy év. Az esti tagozaton hetenként három ta­nítási nap van. A tanítási órá­kat munkaidő után tartiák, az órákon való részvétel kötele­ző. Jelentkezni augusztus 21- től szeptember 1-ig lehet a la­kó- vagy munkahelyhez leg­közelebb eső dolgozók gimná­ziumában. Gimnáziumi levele­ző tagozatra elsősorban azok­nak a dolgozóknak a jelentke­zését váriák, akiknek a mun­ka- és életkörülményeik nem engedik meg, hogy hetenként háromszor részt vegyenek az esti tagozat óráin, vagy azo- két, akik képességet éreznek magukban arra, hogy a tanítá­si anyagot hetenként egyszeri tanári segítséggel vagy telje­sen egyéni tanulással elsajá­títsák. Hetenként egy konzul­tációs nap van, amelyen a részvétel nem kötelező, A hall­Az idén eddig hét olyan komolyabb ételmérgezés for­dult elő, amely esetenként Száznál több ember megbete­gedését okozta. Valamennyi megelőzhető lett volna, ha a higiénia, tárolási és egyéb előírásokat betartják — mond­ta az MTI munkatársának dr. Novotny Tibor, az Országos Élelmezési és Táplálkozás­tudományi Intézet osztályveze­tője. ___ — Rendkívül veszélyesek a gyorsan romló húskészítmé­gatók a szorgalmi időben min­den tantárgyból; az I—III. osz­tályban három, a IV. osztály­ban két alkalommal beszámol­nak, a tanév végén pedig vizs­gáznak. Jelentkezni augusztus 21-től szeptember 1-ig lehet, ugyancsak a lakó- vagy mun­kahelyhez legközelebb eső dolgozók gimnáziumában. A dolgozók gimnáziumának első osztályába azt a dolgozót veszik fel, aki igazolja, hogy az általános iskola nyolcadik osz­tályát sikeresen elvégezte vagy azzal egyenértékű iskolai vég­zettsége Van. A felvétel alsó korhatára 15 év. A 16. életévüket betöltött dolgozók a dolgozók gimnáziu­ma bármelyik osztályából a dolgozók gimnáziuma tananya­ga alapján osztályozóvizsgát tehetnek Osztályozóvizsga érv vizsgaidőszakban két osztály tananyagából is tehető. Vizs­gaidőszakok; január, jűnius és szeptember. Vizsgára lehet jelentkezni: a lakó- vagy munkahelyhez legközelebb eső, a vizsgáztatásra kijelölt dolgozók gimnáziumában a vizsgaidőszak előtt egy hónap­pal. A gimnázium esti tagoza­tán hat munkanap, a gimná­zium levelező tagozatán tíz munkanap, az érettségi vizsgá­nyek, mint például a párizsi, és a nem tartósított felvágot­tak is. Régebben ezek közül a legtöbb ételmérgezést a disznó­sajt okozta. Ennek veszélyét már sokan ismerik. Azt azon­ban kevésbé, hogy a kolbá­szoknál is hasonló veszéllyel kell számolni: különösen a lángolt kolbász esetében, mi­vel ez a tartósító kezelés csak a külső penészedés ellen véd, a kolbász belseje ennek elle­nére megromolhat. ra váró felkészülésre pedig hat munkanap külön tanulmányi Szabadság jár. A tanulmányi szabadság időtartamára az oktatási intézményben tanuló dolgozókat átlagkereset illeti meg. A dolgozók szakközépisko­lájában a tanulmányi idő szintén négy év. Az esti tago­zaton heti három alkalommal van tanítás. A tanítási órákat munkaidő után, vagy ahol er­re lehetőség van,- a dolgozók üzemi munkájához igazodva tartják meg. Az esti tagozatra elsősorban ar. iskola székhe­lyén lakókat veszik fel. Leve­lező tagozatot elsősorban azok részére szerveznek, akik lakó­helyi, utazási vagy munkakö­rülményeik miatt nem tudnak a heti háromnapos esti okta­tásban részt venni. A szak­irány jellegétől függően ha­vonta egy alkalommal négy­hat órás gyakorlati foglalko­zást is szerveznek számukra. A 17. életévüket betöltött dol­gozók felvételüket az erre a célra rendszeresített, az isko­lánál beszerezhető, szabályo­san kitöltött, a munkáltató vé­leményével ellátott jelentkezé­si lapon kérhetik, amit au­gusztus 21-től szeptember 1-ig kell at iskolának benyújtani­uk. (MTI). — Fontos szabály, hogy ott­hon a háziasszonyok lehetőleg csak frissen tárolják azokat az ételeket, amelyek újrafogyasz- tás előtt nem forralhatok fel. A főtt ételeket 24 óránál to­vább ne tároljuk hűtőszek­rényben sem. A könnyen rom­ló élelmiszereket — gombából, tüdőből, veséből készült étele­ket — főzés után lehetőleg azonnal fogyasszuk el, mert a hűtőszekrényben is megromla- nak. A tiszthelyettesképzéssel egybekötött szakmunkáskép­zésről szól a honvédelmi mi­niszter és a munkaügyi mi­niszter 1/1975. (VII. 10.) HM— Mü. M. számú együttes rende­leté, amely szerint a honvé­delmi miniszter hivatásos tiszthelyettes- és szakmunkás- képző tanintézeteket létesít és tart fenn. E tanintézetek fel­adata, hogy olyan tiszthelyet­teseket képezzenek, akik egy­idejűleg valarrfely ipari szak­mából szakmunkás-képesítést szereznek. Az iskolába minden évben február 1. és március 31. közötti időszakban lehet jelentkezni, a jelentkezési fel­tételek pedig: a) magyar ál­lampolgárság, b) a betöltött 14. és 16. év közötti életkor, c) az általános iskola javaslata, illetve a 8. osztály elvégzését tanúsító bizonyítvány, d) szak­mai és katonai alkalmasság, e) a hivatásos katonai szolgá­lat vállalása, f) a törvényes képviselő írásbeli hozzájárulá­sa. A képzésben részt vevő a felvételkor tanulmányi szerző­dést köt a Honvédelmi Mi­nisztériummal, amelynek alap­ján az iskola térítésmentes bentlakásos elhelyezést, teljes ellátást, formaruhát, tanköny­veket és tanszereket ad részé­re, fedezi a vizsgák díjait, stb. A jogszabály a Magyar Köz­löny 49. számában jelent meg. A kutyák törzskönyvezéséről és tenyésztésükkel kapcsolatos egyes szolgáltatások díjáról rendelkezik a mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter 11/1975. (VII. 21.) MÉM—ÁH számú rendelete, amely szerint a kutyák törzskönyvezését és tenyésztésükkel kapcsolatos egyes tennivalókat a Magyar Ebtenyésztők Országos Egye­sülete (MEOE) látja el, az egyesület pedig — a MÉM jó­váhagyásával — törzskönyve­zési és tenyésztési szabályzat tot ad ki. A Munkaügyi Közlöny 91 számában megjelent a munka« ügyi miniszter és a Szakszer­vezetek Országos Tanácsának irányelvei az 1976—1980. évek­re szóló kollektív szerződések megkötésének elkészítésére, megkötésére, valamint végre­hajtására, a Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Értesítő 25. szá­mában pedig a MÉM— MEDOSZ—ÉDOSZ—ÉFÉDOSZ irányelvei az V. ötéves terv­időszakra szóló munkavédelmi intézkedési terv készítéséhez! Ez utóbbi irányelvekből idéz-j zük az alábbiakat: „A közép­távú tervezés során nagy gon­dot kell fordítani a munka­körülmények javítására, aa egészségügyi és szociális nor-j mák kielégítésére. Ennek so-i rá alapelvként kell érvényesí­teni, hogy a dolgozók indokolt! ; munkavédelmi szükségleteinek! kielégítését lehetőség szerint a takarékossági intézkedések n« érintsék.” i Indokoltnak tartjuk nyoma­tékosan felhívni a figyelmet! az Ipari Szövetkezetek Ország gos Tanácsának az OKISZ ÉrJ tesítő 25. számában megjelen® arra az állásfoglalásá-í r a, amely az ipari szövetke­zeteknek az MSZMP XI. kong­resszusának határozatai és programnyilatkozata alapján adódó feladataival foglalkozik! s amelyből itt csak ennyit idézünk: „Minden szövetkezet biztosítsa azokat a feltételeket,1 amelyek lehetővé teszik a tagsági jogok gyakorlását és kötelezettségek teljesítését. Tö­rekedni kell arra, hogy a ta­gok bátran éljenek tulajdono­si jogaikkal és határozottab­ban kell fellépni azok ellen,' akik a bírálatot megkísérlik: elfojtani, megtorolni. Minden ipari szövetkezetben érvénye­süljön a nyíltság, az őszinteség légköre”. Dr. Deák Konrád osztályvezető ügyész * Az ételmérgezések megelőzhetők Pásztor Ferenc t Fiúk a Leshegyen A fiúk mennek, törtetnek előre, mintha motort szereltek volna beléjük. Fel-fel Villannak a zseb­lámpák fényei. — Takarékoskodjanak a lámpákkal. Még há­rom óra sincs. Nem tudjuk, ml vár lenn — kiál­tott az őrnagy. * Lenn, egy nagyon régi, nagyon avítt faházban rendezték be az erdészetnél- dolgozó asszonyok munkásszállását. Inkább csak nyárra, az erősebb szezonra rendezkedtek be itt, csak ideiglenes menedéket nyújtott. A nyári hetekben sok itt a tennivaló. Ilyenkor kell gondozni a csemetéket, ilyenkor szedik le a gyógynövényeket, a nyári időben teszik rendbe a vadetetőket, itatóhelye­ket. Ilyenkor arra is nyílik lehetőség, hogy meg­jelöljék a különleges növényeket, táblákat he­lyezzenek el a védett fák oldalára, a fákat körül­vevő kerítésekre. Ez bizony nem nyolcórás mun­kaidőben elvégezhető feladat. Szaporán kell dol­gozni, mert beköszönt az ősz, akkor aztán késő már kapkodni. Ezért van az, hogy hajnalban kelnek, sötétedésig dolgoznak az asszonyok, majd pihenhetnek ősszel meg télen. Ketten-hárman, már előreszaladtak a vihar­vertek közül, a határőrökhöz igyekeztek segít­ségért. — Mit tudnak? Mi történt? Van valakinek bája, — kérdezte őket egyszuszra a parancsnok, de nem állt meg egy pillanatra sem. — Magunk se tudjuk, mert mindenütt sival- kodnak, jajgatnak az asszonyok. Azt se tudjuk, hol áll a fejünk? Gyorsan, gyorsan, jöjjenek, mert agyonnyomja őket a fa! Ez már pánik, állapította meg magában az őrnagy és futásra gyorsította a lépéseket, A töb­biek utána. Nem gondoltak most arra sem, hogy a köveken kifordulhat a bokájuk, nagyot eshet­nek egy-egy alattomos gyökérben. A faháznál nagy a zűrzavar. Úgy hat az egész, mintha for­gószél kevert volna össze mindent A lámpák .-A . ,•• jjffiri frt •rrf“A~, ‘ — loo —; f; fényében csak azt lehetett látni, hogy két nagy fenyő fekszik a ház teljesen összezúzott mara­dékain. Látszottak a karvastagságú törött ágak, a dőlés következtében megcsavarodott, szilán­kokká szakadt törzsek. — Asszonyok! Figyeljenek rám! Péter Balázs őrnagy vagyok, itt vannak velem a határőrök is. Feleljenek, hallanak engem? Az most nehéz. Jajong a szél, csapkodnak a jégszemek, sustorognak a fák lombjai. Olyan az egész hegy, mintha pokollá változott volna. Csak jajgatás válaszol! — Asszonyok, ne óbégassanak! Rám figyelni, — ordított torkaszakadtából az őrnagy, hogy túl­harsogja a vihart. — Aki mozogni tud, jöjjön ide hozzánk! Gyorsan, szaporán. Mindenki ide, aki mozogni tud. Ide, ahonnan világítunk! Gye­rünk, asszonyok. Ázott verebeknek, hajótörötteknek látszottak szegények. Csapzottan lógott a hajuk, szemük­ben riadalom, kétségbeesés tükröződött. Fáztak, vacogtak, összekuporogtak, mintha görcsös fáj­dalmaik lennének. — Elvtársak, le a köpenyekkel, ráadni az asz- szonyokra! Még mindig jöttek az asszonyok. Egyik egy bokor tövéből, a másik az udvaron álló szekér alól, a harmadik a lépcső menedékéből kapasz­kodott elő. •— Hány asszonynak kell lenni? — kérdezte az őrnagy és számlálni kezdte az előbújtakat. — Huszonöt asszony és egy férfi. Itt kell len­nie az öreg udvarosnak, Gáspár bácsinak is. Csak tizenöten jöttek elő. — Őrs, figyelem. Itt Péter őrnagy — harsogta a parancsnok a rádióba. — Azonnal rendelje be Baloghot. Futásban. Jöjjön a kocsival a faház­hoz. A kerülettől kérjen nagy mentőt, fűthető kocsit. Egyelőre tizenöten kerültek elő. — Előbújt az öreg Gáspár is. — Hát maga hol marad, öreg, — kérdezte tőle Maróti. — Jaj, főerdész uram, éppen a reteráton ül­tem, amikor becsapott az istennyila. Azt hittem, hogy már nem is élek. Mert a budira is ráesett egy nagy fa. Mozdulni sem tudtam. Az a szeren­cse, hogy jó erős fából ácsolták. Nem történt annak semmi baja, csak nem tudtam szabadulni belőle, mert az ajtót elzárták az ágak. Csak arra figyeltem, hogy recseg minden, aztán meg az * — - 101 _ • * i> asszonyok sikítottak, mint a malacok. Hiába or­dítottam, hogy őrizzék meg a nyugalmat, nem tudtam kimenni. Nem tudtam nekik parancsolni. — Most már ne mókázzon öreg, itt a lapos­üveg. Húzza meg, aztán usgyi, nyissa ki a szer­számost, ha hozzáfér. Van ott egy nagy ponyva, kerítse elő. Legalább azt tartsák a fejük fölé, hogy védjék magukat Lassan előkerült még öt asszony. Már csak ötöt kell meglelni. Azok közül is csak négyet, mert postás Kati felszaladt már íz erdészlakba. — Fiúk, ide hozzám. Le a zubbonyt, itt van az enyém is. Adják oda gyorsan ezeknek a sze­rencsétleneknek. Fejszét, fűrészt elő. Be kell ha­tolni a házba. Világítsanak. Biztos vannak még benn a szobákban. * Ingujjra vetkőzve, fújtatva, lihegve dolgoztak a határőrök. Előkerült egy asszony. A félelem­től ájult el. Maróti inni adott neki, magához tért. Még hármat meg kell találni. — Ide, emeljék ezt a törzset, — kiáltott az őrnagy és egy kis fejszével a silányabb ágaktól szabadította meg a fenyőt. Már majdnem szabad bejárás volt a házba. Nagy reccsenéssel eltört egy tetőtartó gerenda. Három-négy katona követte az őrnagyot, be- nyomakodtak a házba. Az egyik szoba mennye­zete leszakadt. Szerencse, nincs benne tégla, kő, beton. Csupa fából készült ez a valamikor erdész­lak. A leszakadt mennyezet törmelékei között két asszony feküdt. Mindketten csendesen jaj­gattak. — Fáj valamijük, tudnak beszélni? — kérdez­te az őrnagy és egyszerre mindkettőnek a fejét emelte fel. Ismeri, sokszor látta már őket a serénykedő csapatban. — Jaj, a lábam... — Eltörött a karom, nem tudom emelni! Nyöszörgött a két asszony. Nem csoda, ha ba­juk is esett, mert a kettétört gerenda egy része megcsaphatta őket. Deszkák, a mennyezet gya- lulatlan, otromba fái mind lehullottak. Óvato­san, figyelmesen bontogatták a . törmelékeket, üggyel-bajjal szabaddá tették a két asszonyt. Mozdulni is alig tudtak, alaposan megnyomhat­ta őket a fa. Maróti Zoltán egv vaságy mellett birkózott. — Mit csinálsz, Zoltán? — Gyertek fiúk, segítsetek» itt is van valaki. i • (Folvtetluk) l — 102 — v - _______ •••• V \ . —,—

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents