Tolna Megyei Népújság, 1975. július (25. évfolyam, 152-178. szám)

1975-07-30 / 177. szám

Látványos polgári védelmi verseny Domboriban Bár fürdésre nem volt ked­vező idő. mégis rengetegen lá­togattak ki Domboriba. Nappz- ni viszont lehetett — és a ki­rándulókat kárpótolta más lát­ványosság. A délutáni órákban teher­gépkocsikból, autóbuszokból álló járműoszlop gördült be. négyszáznál több résztvevővel itt rendezte a járási polgári védelmi parancsnokság az egészségügyi, a műszaki men­tő és a vegyvédelmi szakaszok jubileumi versenyét, A verseny első részét — az általános és szakmai polgári védelmi kérdésekből állót — Faddon rendezték délelőtt a művelődési házban és az álta­lános iskolában. Ebben az első szakaszban, a tesztkérdésekre adott válaszok alapján nagy pontelőnyhöz jutott a sióagárdi egészségügyi szakasz, a kölesdi termelőszö­vetkezet műszaki mentő szaka­sza viszont hátrányba került, mivel a mezőgazdasági mun­kák miatt létszámhiányos sza­kaszt tudott felvonultatni; Dombori víkendezőserege tehát látványos felvonulásnak lehetett szemtanúja: hogyan, miként ténykedtek a védőru­hás. gázálarcos vegyvédelmi szakaszok feltételezett sugár- szennyezett terepen, hogyan léptek akcióba a műszaki mentők — falat törtek át, fa­lat támasztottak meg. romokat takarítottak el —, és hogyan látták el a sebesülteket.' ho- gvan szállították el az egész­ségügyiek. A verseny szakmai részében a sióagárdiak megtartották délelőtt szerzett előnyüket, a létszámhiányos kölesdi műsza­ki szakasz pedig a legmaga­sabb pontszámot kapta. Az eredményt György Jó­zsef, a járási hivatal elnöke, járási polgári védelmi parancs­nok hirdette ki és adta át az okleveleket. Az egészségügyi szakaszok versenyét megérdemelten nyer­ték a sióagárdiak, a tolnai se­lyemgyár és Tengelic szakasza előtt. A műszaki mentők ver­senyében első helyen végzett a tolnai költségvetési üzem sza­kasza. második helyre a báta- széki költségvetési üzem, har­madik helyre a kölesdi terme­lőszövetkezet csapata került. A vegyvédelmi szakaszok közt első lett a tolnai PATEX sza­kasza, második lett a bátaszé- ki Búzakalász Tsz szakasza. Bonyhádon vasárnap dél­előtt a Perczel-kertben rendez­ték az egészségügyiek verse­nyét a teveli. a györei, a vár­aljai szakaszok részvételével. Ezen közel száz pont előny­nyel a teveliek szerezték meg az első helyet a györei és a váraljai szakaszok előtt. Kevésbé látványos körülmé­nyek között rendezte a jubi­leumi versenyt a szekszárdi polgári védelmi parancsnok­ság. az Arany János utcában, két. lebontásra ítélt háznál. A városi versenyben a műsajpki mentő szakaszok közt a Tolna megyei Tanácsi Építő- és Sze­relőipari Vállalat szakasza — a szekszárdi építésvezetőség kőművesei — szerezte meg az első helyet a Szakály testvérek Szövetkezet és a költségvetési üzem szakasza előtt, Mintaszerűen elvégzett faláttörés..; Végrehajtotta a TOTÉV műszaki mentő szakasza. L L Az egészségügyi szakaszok versenyét hasonlóképpen az Arany János utcai „romok” közt rendezték, amelyen a Bőrdíszmű és a műszergyáriak előtt a „lakosságra szervezett szakasz” lett az első. A „lakos­ságra szervezett eü.-szakasz” két orvosi körzetre, dr. Süme­gi és dr. Balogh Judit körzeté­re épül. tagjai háziasszonyok és olyan vállalati, hivatali al­kalmazottak. akik nem kap­hattak beosztást az üzemi pol­gári védelmi egységekbe. B. L Helyben a jogtanácsos Az élet nincs tekintettel ké­nyelemszeretetünkre. Akar­juk, nem akarjuk, gyakran ke­rülünk olyan helyzetbe, ami­kor kénytelenek vagyunk in­tézkedni. Magánügyben, hiva­talos ügyben járjuk a hivata­lokat. kiüljük a fogadóórákat, beadványok szövegezésén rá­gódunk, bosszankodunk ha tárgyi tévedés, alaki hiba miatt új írást kérnek tőlünk. Szabadságot kérünk munka­helyünkön, idegeskedünk a vá­rakozás. az ide-oda küldözge­tés miatt, az asztal másik ol­dalán ülőkét pedig nemegy­szer mi idegesítjük terjedelmes mondókánkkal. Amire kiderít­jük dolgaink elintézésének módját, rendszerint rájövünk: tizedannyi idővel, energiával is a végére járhattunk volna. Ha a magunk botcsinálta próká- torséga helyett valaki lépésről lépésre megmagyarázza teen­dőinket, könnyebben kibogoz­zuk a csomót. Nagyon sokan csupán ta­nácsért keresik fel az ügyvédi munkaközösségek irodáit. Ahogy a csöpögő vízcsapot is szerelő­vel javíttatják ipeg. mert nem értenek hozzá. így ügyes-bajos dolgukba se akarnak belekon- tárkodni. Egyszerű számítással eldöntik, hogy kevésbé költ­séges az eljárások ágát-bogát ismerő szakértő igénybevétele, mintha a maguk idejéből, nyu­galmából fizetik meg a tanuló­pénzt. A hozzáértő tanács bir­tokában később is nyugodtan alszanak, nem tartanak félre­értéstől, jogi vitáktól. Az egye­düli intézkedők másképp vég­zik el a számítást. Nemcsak a kiadást tartják feleslegesnek, abban a hiedelemben élnek, hogy a jogász segítsége a nagy bajban utolsó tartalék, kár hétköznapi ügyekre elpazarol­KIS ÜGYBŐL NAGY BAJ Pedig legtöbbször ezekből a kis ügyekből dagadnak a ké­sőbbi. fenyegetőnek látszó ba­jok. Vállalati, termelőszövetke­zeti jogtanácsosok a meg­mondhatói, hányszor nyújta­nak „elsősegélyt” az aznap ka­pott hatósági határozat, bíró­sági idézés riadalmában. Ők, a munkahelyen leggyorsabban elérhető jogászok ilyenkor, az orvoshoz hasonlóan, gyakran, megkérdezik: miért csak most jött? A tanács már kevés, hi­vatalos jogi képviseletre, ügy­védre van szükség. Január óta ötvenegy válla­latnál nem küldik ügyvédhez a feleket a vállalati jogtaná­csosok. Ahol jogsegélyszolgálat működik, nemcsak felvilágosí­tanak. ha szükséges, intézked­nek is. A szolgálat tagjai a vállalat alkalmazásában átló jogászok, akik felhatalmazást kaptak a dolgozók .jogi képvi­seletére is. Ügyfelük megbízó- levelet ír alá. ennyi a dolga.’ az intézkedés már az ő köte­lességük. Nem szívességből; nem ellenszolgáltatásért, ha­nem jól felfogott társadalmi érdekből. X KÖZÖS ÉRDEK 'Ä szolgálatot a vállalat tart­ja fenn — a Minisztertanács és a SZOT határozatára —. egyszerű számítás alapján. A vállalatnak és a dolgozónak egyaránt érdeke, hogy csak a legszükségesebb időt, energiát fecsérelje ügyei bonyolítására. A jogászok szakszerű intézke­dései drága munkaórákat, na­pokat mentenek meg: ez is á munkaszervezés, a takarékos-- ság egyik változata. De a szigorú közgazdasági tényezők mellett valami más is szerepel a számításban. To­vábbi. bár számokkal nehezen kifejezhető érdekazonosság: orJ szágos feladatainkat kiegyen­súlyozott. munkájukban örö-' met találó emberekkel akar­juk megvalósítani, akik nem maradnak magukra ügyeikkel, bajaikkal. Ezért szegődik a munkahely a dolgozó ügyvéd­jévé. Ott kap tanácsot, ott in­tézkednek helyette, ahol a ke­nyerét keresi. Megosztják ve­le hétköznapi gondjait, hogy gondtalanabbul foglalkozhas­son közös „ügyintézést” igény­lő. közös dolgainkkal. VICZIÁN ERZSÉBET 1 Anti van és ami lehetne: Csak áteresztő állomás ? Dunaföldvár idegenforgalmi lehetőségei Az emberek jelentős része képszerűen gondolko­dik. az úgynevezett vizuális tí­pushoz tartozik. Ezért merjük állítani, hogy Dunaföldvárra, a nagy Duna-parti községre, kétféle szín jellemző. A fehér és a fekete — ennek minden hangulati összefüggésével együtt. Az a híd, amelyik itt íveli át a vizet, nem hídépítészeti remek, de számunkra roppant fon­tos. Az Alföldről a Balaton irányába áramló idegenforga­lomnak ez az egyik legfonto­sabb áteresztő pontja. Ha vala­ki a „túlsó félről” tekint Du­naföldvárra, festő ecsetjére kí­vánkozó képben gyönyörköd­het. A „Török-torony” (ami­hez épp a törököknek volt leg­kevesebb közük, mert alig­hanem II. Lajos, magyar ki­rály építtette) uralkodik a víz felett és sok más társa mellett bizonyítja a magyar műemlék- védelem restaurálási sikereit. Dunaföldvár a hajósok, keres­kedők, az átkelőhely adta le­hetőségeket jó ésszel kihasz­náló kalmárok jóvoltából volt gazdag egykoron. Most se sze­gény, noha kalmárkodni senki nem készül. Az idegenforga­lom lehetőségeit kihasználni azonban igen. Erről beszélget­tünk Jendrolovits Ferenccel, a nagyközségi tanács elnökével. — Azt, hogy községünk szép — kezdte —, nem kell külön magyarázni. Ilyen szempont­ból tehát az önök által említett kép valóban „fehér”, vagyis tiszta színeket mutat. „Feke­te”, ha arra gondolok, hogy az a helybeli vagy átutazó, aki itt vendéglőben akar ebédelni, egykönnyen éhen maradhat Jf ecskemét 70 kilométerre van, Szekszárd, Siófok és Székesfehérvár 60—60-ra, Dunaújváros 20-ra. A nagyköz­ségen átutazó autósokat egyelőre még csatatér fogadja, de a KPM által készítendő, modern, a nagy áteresztőfor­galmat is kibíró út szeptem­berre — bízzunk benne! — tel­jes szépségében megnyílik. A község közepéről naponta 240 autóbusz indul, illetve érke­zik, közülük 116 távolsági já­rat. Az illetékesekkel folyta­tott legutóbbi tárgyalások az­zal zárultak, hogy az új, mo­dem (és régóta várt) autóbusz­pályaudvar építését jövőre megkezdik. A jelenlegi helyé­re autóparkoló kerül majd. Mindez az átvonuló forgal­mat szolgálja. Dunaföldvár ve­zetői és társadalmi munkára mindig kész lakói azonban azt szeretnék, ha a forgalmat ide- ig-óráig meg is lehetne állíta­ni. Első lehetőség a szép fekvé­sű strand, A park folytatásá­ban, árvízmentes helyen ter­vezik a kempinget, sátorozó­helyekkel, faházakkal és ké­sőbb esetleg motorcsónakázási lehetőséggel, a megvalósítás­hoz a nagyközségi tanács part­nert keres. Innen szinte ter­mészetszerű, hogy összekötte­tést kell teremteni a várral, ami autóval, a zegzugos utcá­kon az idegennek csak elég bonyolultan közelíthető meg. Az egyik feljáró már megvan, a másik meglesz, ami a jövőre fenn megnyíló múzeum és ven­déglátóegység elérését minden bizonnyal megkönnyíti majd. Még egy értékes műemlék van a faluban, mely a központ ki­alakításával fokozatosan kisza­badul majd épületektől körül­zárt helyzetéből. Egyházi tu­lajdon, de kultikus célt már egyáltalán nem szolgál, a gö­rögkeleti szerb egyháznak nincs hívője Dunaföldvárott. a templom kulcsai Jendrolovits Ferenc tanácselnök páncél- szekrényében pihennek és vár­ják, hogy a műemlékvédelem szakemberei előtt megfordul­hassanak a zárban. Néhány héttel ezelőtt írtunk egy idegenforgalmi prospek­tusról, mely létezőként emlí­tette a lebontott dunaföldvári szállodát. A szállodához étte­rem is tartozott egykor. Ma Dunaföldvárott szinte teljes az étteremhiány. A part menti ha­lászcsárda konyhája kis kapa­citású, szóba se jöhet, hogy ki­elégíthesse az igényeket. Biztatót a tanácselnök nem tudott mondani, így mi se írhatunk. Ha nem is szálloda, de legalább étterem létesítésére egyelőre nincs vállalkozó. Talán majd az Alföldről * érdeklődik valaki... — vélik némi kajánsággal egye­sek. — Hiszen a Shell-töltő- állomás melletti presszó mű­ködtetéséhez is onnan érkezett vállalkozó. Dunaföldvárott azt szeret­nék, ha a szép fekvésű nagy­község az idegenforgalom át­eresztő állomásából rövidesen annak szerény, de sokakat vonzó megállítóhelyévé vál­tozzon. O. L 1975. július 30.

Next

/
Thumbnails
Contents