Tolna Megyei Népújság, 1975. július (25. évfolyam, 152-178. szám)

1975-07-27 / 175. szám

Piknik 3®® (MM) évvel, ezelőtt Megpuhított kövek ? ^Már régóta ismeretes, hogy Texas délnyugati részén a ke­reszténység előtti V. század­tól kezdve talán 1300 évig gyűjtögetők és vadászok rend­szeresen összegyűltek megha­tározott helyeken. ' Itt pihentek, szegényes táp­lálékuk elfogyasztása céljá­ból : kaktusznövényekből nek­tárt szürcsölgettek, agavéle- velet, fakérget rágcsáltak és néha feljavították szűkös kosztjukat szöcskékkel, mezei pocokkal vagy gyíkkal. Az ősi korokban élt embe­rek táplálkozásába azóta nyertek ilyen intim betekintést a régészek, amióta megtanul­tál^ megmagyarázni az olyan maradványokat, amelyeket tu­dományos néven koprolithok- nak (szó szerint „ürüléki kö­veknek”) neveznek. Ezek megmaradása a kedve­ző környezetnek tulajdonít­ható. A sarkvidék fagyott ta­lajában, valamint lápokon és sivatagi területek száraz forró klímájában is gyakran védet­tek voltak a bomlasztó bakté­riumokból az ősi korszakok­ból megmaradt exkrementu- mok. Hosszasan tárgyalták a leg­utóbbi időkben egyes texasi tudósok a koprolithok vizsgá­latából nyerhető ismereteket. Különösen a Scientific Ame­rican című ismert havi folyó­irat méltatta hogy az új tech­nika mennyire teszi lehetővé a fekáliában gazdag őskori le­letrétegek kutatását. Hogy mennyire érdemes az ilyen kutatás, azt világossá tették azok a régészek.. akik egyiptomi múmiákat tanulmá­nyoztak. A megszárított és megkövült ürüléket sikerült olyan módon előkészíteni a vizsgálatokhoz, hogy abban azonosíthatóvá váltak a nö­vényrostok. a falevelek, az ál- latkagyló-szilánkok halpik­kelyek és egyebek. Az ilyen tanulmányok első­sorban 1960 körül váltak külö­nösképpen érdekessé és. a ka­nadai Eric C. Callen nevéhez fűződnek, Callen módszere sze­rint’ a' koprolithokat1 2—3 na­pig trinatriumphospha.t . oldat­ban puhítják. A folyadék old­ja és tisztítja a maradványo­kat. Ilyen módon ä régészek fölfédték többek között azt is, miként táplálkozott az. ős­indián. Nomádok generációi­nak kellett megelégednie csi­gákkal, rovarokkal és csupán alkalomadtán jutottak mada­rakhoz, halakhoz és emlősál­lathoz. A kanadai kutató azoknak az embereknek az ürülékeit is tanulmányozta, akik a jelenle­gi Franciaország területén ta­nyáztak. Az ő módszerével de­rült ki többek között az is. hogy ezelőtt 300 000 évvel pik-', nikét tartottak a vidék lakói a jelenlegi Nizza (francia Ri­viéra) mellett, és ezeken ten­geri gyümölcsöket fogyasztot­tak. A LASSÚ PIPÄZÄS VILÁGREKORDJA •n A 24 éves modenai Viris Veecbi > másodízben nyer­te ' el a Gino Cervi­díját az „Arte Banos Pipa Club” versenyén. A nem- zefközi mezőnyben ő bizonyult á' légkéhyelíhésébb pipázónak. A zsűri által rendelkezésére b’bcsátfjtt 3“ gramm dohányt 3 óra 11 perc és 39 másodpercen át szívta; a hírek szerint az olasz dohánymonopólium ko­molyan aggódok: ha az embe­rek elsajátítják Viris Vecchi technikáját, jelentősen csök­ken a dohányzásból származó bevétel. A dohányzás titka Mark Twain szokatlanul erős dohányos volt. Egyszer egy női csodálója megje­gyezte: — Uram. Önt soha nem látni pipa nélkül.. Miért füs­töl reggeltől estig? — Kizárólag azért asz- szonyom — vágta rá Mark Twain gondolkodás nélkül — mert estétől reggelig al­szom. diszebéd — Állatoknak Barcelónában nemrég tartotta 48. évi közpvűlését a ..Noé bárká­ja” állatvédő egyesület. Ez alka­lomból nagyszabású díszebédet rendeztek az állatkert lakói szá­mára. A ,.Noé bárkájáénak egyébként csak az lehet a tagja, aki állatnevet visel. DIAGNÓZIS ' O-'oVfí ar•' Degas egy betegágyban fek­vő vörös arcú 'férfit festett. Amikor elkészült, kikérte br- vosbarátjának, dr. Rochatnak véleményét. Az orvos feltette szemüvegét, gondosan meg­szemlélte a képet, majd így szólt: — Ha nem csalódom, szövőd­ményes tüdőgyulladás. . „Olajkóros” koraitok és halak < Ha nem javul a helyzet, a /Vörös-tenger korallzátonyai 25 éven belül pusztulásra lesznek ítélve. Ezt a következtetést vonta le egy kísérletsorozat eredményeiből a Harvard Egyetem professzora, Ralph Mitchell. A.bűnös az olaj. „Nem a tar- tá^yhajók elsüllyedése során a tengervízbe került nagy meny- nyiségű olajról van szó — mondja Mitchell. — Bebizo­nyítottuk, hogy még az olyan kis mennyiségű olaj is, mely közvetlenül ugyan nem fojtj-a még a koraitokat, végered­ményben mégis pusztulásukat idézi elő”. : i Á korallok úgy táplálkoznak,’ hogy a tápanyagokat tartalma­zó vizet a gyomorüregüket bo­rító nyálkahártya mentén cir­kuláltatják. Ha ebben a víz­ben, idegen anyagok vannak (például homokszemcsék), a korall úgy szabadul meg ezek­től,'hogy, bizonyos mennyisé­gű .nyálkát termel, amely be­vonja az idegen anyagot és megkönnyíti a kiürítését. „Kísérleteink során megfi­gyeltük — mondja Mitchell —, hogy az olajrnaradyányt - a korall,nem tudja ilyen köny- nyen kiüríteni, mivel az erő­sen a gyomorfalra tapad. Az olaj eltávolítására irányuló igyekezetében túlzott mennyi­ségű nyálkát termel, ebben baktériumok ütnek tanyát, amelyek a korall betegségéhez vezetnek, majd később pusztu­lását okozzák. Ezt egyébként kísérleti úton is bebizonyítot­tuk. A többi tengeri élőlényre vonatkozóan nincsenek határo­zott kísérleti adataink. Azt mindenesetre tudjuk, hogy számos tengeri élőlény védeke­zik nyálkatermeléssel a szer­vezetébe került idegen anya­gok ellen. Semmi okunk azt hinni, hogy más élőlények szervezetét nem károsítja a koralléhoz hasonlóan a még oly kismérvű olajszennyező­dés is.” Mennyi aHcebsit bír el ez ember? Áz. alkoholfogyasztás türel­mi“ határát napi 80 grammban szabta meg egy nyugatnémet sportorvps-csoport. A jelzett nfpnhyiség megfelel 3/4 liter lá.V;” fokos bornak, 1 liter .8 fo'kós sörnek vagy 200 milli­liter 40 %-os wiskynek. A sportolók .és a nehéz testi munkások többet bírnak el, bennük az alkohol gyorsabban „elég”. Nagy veszély rejlik a moz­gáshiányban, ezért az ülő-. foglalkozásúak alig szabadul­hatnak a mértéktelen alkohol- fogyasztás következményeitől. A megengedett mennyiség 75%-os rendszeres emelése ve­szélyezteti a májat, amelynek károsodása eleinte fáradtság­ban nyilvánul meg. A túlzott alkoholfogyasztás káros követ­kezményeinek a laikusok által is könnyen felismerhető jele a fehér köpöm, valamint a te­nyéren mutatkozó vörös el­színeződés. Egyszemélyes „huIlámloTaglás” I» A vízisielést a bátrak sportjának tartják és a tehetős emberek kedvtelésének. Maga a felszerelés sem olcsó, de igazán sokba- a nagy teljesítményű motorral felszerelt csó­nak kerül, amellyel a vízisielőt vontatják. Egyedül nem űz­hető sportról van szó, ugyanis a csónakot irányítania kell valakinek, míg a vízisielő a hullámok hátán siklik. Nyilván ebből kiindulva született meg az NSZK-ban az „egyszemé­lyes vízisí’’, egyfajta keresztezése a motorcsónaknak és a sí­talpnak. A műanyag úszótest, amelynek hossza 4,5 méter. minden körülmények között a víz felszínén marad. A Hátul­jára felszerelt 18 lóerős motor „farnehézzé’’ teszi az alkot- , mányt, így a rajta álló személy súlyeloszlásának megfelelő­en az ívesen kiképzett orr-rész kiemelkedik a vízből. A vízi járművön egyensúlyozó sportoló bowden-huzalos gázkar se­gítségével fóközhatja vagy csökkentheti a motor fordulat­számát: maximálisan 65 km/óra sebességgel röpítheti a mo­tor az úszótestet és utasát. A motort tökéletesen vízmentes kivitelűre készítik, védve a magasan felcsapódó hullámok­tól, ,Az üzemanyagtartályt a műanyag úszótestben helyezték) el. Árról persze egyelőre nincs szó. hogy ezzel a .,surf- racer”-nek nevezett sporteszközzel jóval olcsóbb lenne a* vízisielés, de legalább egyedül is meg lehet lovagolni a huU . tárnokát. ‘ : A Szófiai Mezőgazdasági Aka­démia egyik diákja olyan, mező- gazdasági gépet szerkesztett, amely.egy előreügró lencse segít- ' ségével létrehozott, úgynevezett „napsugár mezőt” művel meg. A lencsét egy traktor után erő­sített, .mozgatható keretbe helyez­ték. Formája henger, ami lehe­tővé teszi, hogy nagy felületét fogjon be. A gépet — ha a kísérletek so­rán beválik — a nyári termés be­takarítása után, közvetlenül az őszi szántás előtt használják.', A gyújtópontban keletkezett magas hőmérséklet — a gép mozgása ; közben körülbelül 250 Celsius fok — elpusztítja a gyomnövényeket ,és csíráikat, úgyszintén a rova­rokat és azok petéit. Szakértők szerint a magas hőmérséklet nem veszélyes a hasznos növényekre, mert a talajrétegeket1 szántás köz­ben 20—30 centiméter mélységben megforgatják. fiz emberi élet magassági határa Egy berlini orvosházaspár az Andok legmagasabb hegyén, a 7021 méteres Aconcaguán la­boratóriumi kísérleteket vég­zett 44 argentin katonával. Megállapították, hogy 5500 mé­ter körül van az emberi élet határa, míg a legtöbb állaté jó­val alacsonyabban húzódik. Az emberi teljesítőképesség­nek. több mint a fele elvész 6000 méteren, gyorsul a pulzus, a vérnyomás felszökik, a láb vérellátása csökken, s ezért ál­landó a fagy ás veszély. A leg­gyakoribb magassági tünetek:" fejfájás, hányinger, álmatlan­ság, szomjúság, étvágytalan­ság. e tünetek legfőbb oka az oxigényhiány. Sivatagi koeogo« Tizenegy amatőr sportoló 1600 kilométert tett meg gya­logosan a Szovjetunió két kö­zép-ázsiai sivatagán, a Kizil- Kum és a Kara-Kum sivata­gon át. Élelmet és vizet tevék vittek, ezért tartott áz út hat hétig: a tevék nem tudtak olyan gyorsan haladni, mintáz emberek. A „kocogok” olyan ki­tűnően érzik magukat, hogy rövidesen meg akarják ismétel­ni az utat — tevék nélkül. ti. cél annak vizsgálata volt, ho- • gyan alkalmazkodik a szerve-' zet a nagy hőmérsékleti inga­dozáshoz, mivel a sivatagok­ban nappal nagy a forróság; de éjjel nagyon lehűl a levegő, ; továbbá annak tanulmányozá­sa, hogy az ember pszichésen : hogyan tűri a táj egyhangúsá­gát és a nagy csendet, Krohogyil ’ Körte a fűzfán Tizenöt évi szívós munka árán sikerült elérni, , hogy körte nőtt a fűzfán. amely a körtetermesztési'tu­dományos , kutatóinté­zet udvarán állt és levelei békésen zi­zegtek a lenge szél­ben. Szenzációs esemény volt! ■ * A gyümölcster­mesztés tudományá­nak szakemberei legott az intézetbe siettek. .......... — De hiszen ez a körte savanyú, mint az ecet! — fintorgott az első. — És kemény, mint a kő! — gügyögte a második, akiriek be­letört a foga i az új­fajta gyümölcs ... ízle­lésébe. , ' í — A magjai meg valahogy szörnyen nagyok! — jelentette ki a harmadik, mi­közben női télikabát- gombhoz hasonló va­lamit köpött ki a földre. ____________ — A héja pedig, higgyétek el. akár az acéllemez! Ezt még a disznók sem emész­tik meg... — je­gyezte meg zavartan a negyedik. Ekkor beavatkozott a beszélgetésbe az új gyümölcs felfedezője. — Meglehet, hogy egyben-másban iga­zuk van. De ne fe­ledkezzenek meg va­lamiről: ez fűzfán termett körte! Meg­értik ezt? Olyan kör­te. amelyet fűzfán termesztettek! Ez pe­dig azt jelenti, hogy valóra vált az embe­riség évezredes ál­mai ... Es sietve elhadart néhány, a témától meglehetősen távol ■ álló népi közmondást és szólást. A bölcs szakemberek pedig engedelmesen bólo­gattak galambősz fe. jükkéL A felfedező pedig dolgozószobájába vo­nult és nyomban munkához ült. Most az a feladat-várt rá. hogy növelje a fűz­fáról szüretelhető körte hektáronkénti terméshozamát, s ez, által megvédhesse a fűzfakörte-tudomá-' nyok doktora címé elnyeréséért Írandó disszertáció iát. Mövényvédelem eredeti módon

Next

/
Thumbnails
Contents