Tolna Megyei Népújság, 1975. július (25. évfolyam, 152-178. szám)

1975-07-03 / 154. szám

Hasznos Itidnhialoli BépjáriMszelőteli

A családi élet

rendezettségének jelentősége

1-»r Több alkalommal szóvá let* ~ lék már olvasóink, hogy a gépjárművezetéssel kapcsolatos megfigyelésekről, tanulságos - esetekről közöljünk írásokat.

r Életmódunk jellegzetességét munkánk, munkakörülményeink mellett családi életünk körülményei határozzák meg. Magánéletünk a családi kapcsolatok, a családi közösség hatására alakul, teljesedik, válik tartalmassá, vagy beszűkül, ellaposodik, nem egy esetben a családtól való távollétre ösztönöz.

A családi élet kialakításában a gépjárművezetőnek legtöbbször mint családfőnek, döntő szerepe van, vagy kellene lennie. Mégis többen olyan adottságnak tekintik, ami vagy jó vagy tűrhető vagy rossz, de nem lehet változtatni rajta. Igaz, számos körülmény, pl.: lakásviszonyok, a gyermekek száma, a családtagok összetétele, idős szülők, betegségek, objektív adottságok is közrehatnak. Céltudatos nevelő- munkával azonban a családfő gépjárművezető a példaadás, az igazságos szigor útján nagyban hozzájárulhat az egészséges, derűs családi légkör megteremtéséhez. Gondoljuk csak meg, hogy egy rendezett családi élet a tisztaság, a helyes táplálkozás, a kellemes pihenés lehetőségeinek megteremtése milyen sok segítséget adhat a kiegyensúlyozott idegállapot, a testi egészség és a mindennapos erőfelújítás elnyeréséhez. Ugyanakkor a rendezetlen családi élet, ahol mindennaposak a zsörtölődé- sek, a sértődékenységek, amelyek megmérgezik a légkört, állandó feszültséget teremtenek. A gépjárművezető azt sajnos sokszor az útra is magával Viszi, a kormány mellett té- pelődik* vívódik magában,

megoldást keres a családi bajokra és figyelme már önkéntelenül elterelődik a közlekedés folyamatától.

A rendezetlen családi feszültségek javítására nyilvánvalóan általános irányelveket adhatunk csak,' mert ahány családi gond, a megoldás any- nyiféle. Gondosan megfigyelve, látnunk kell, hogy egy-egy családi élet feszültségében ki a hibás. Öt kell szívós türelemmel meggyőznünk, hogy magatartása milyen veszélyt jelent az egész családra, de elsősorban a családfőre, akinek nehéz körülmények között végzett munkáját még veszélyesebbé teszi.

Különösen fontos azt elérnünk, hogy a, munkába indulás előtt családtagjaink ne

terheljenek izgalmakkal, gondokkal. Be kell látniok, hogy az elkerülhetetlen családi problémák megbeszélését mindig a szolgálatból visszatérés utáni időre kell halasztani. Nagyon célszerű módszer, amit több kiváló autóbusz-vezetőnktől hallottunk, hogy hetente, a szabadnapon ebéd vagy ebéd utáni feketénél megbeszélik a családdal az elmúlt hét eseményeit, a jót a rosszat. Megbeszélik a jövő hét lényeges teendőit, a lehetőségeket, a gondokat. ~

A családi élet rendezettségét mindig tekintsük életmódunk lényeges bázisának. Ne törődjünk bele kedvezőtlen adottságaiba', családtagjaink hibás magatartásába. Jó szóval, türelemmel és okosan lépésről lépésre győzzük meg őket afelől, hogy mit kell tenniök a családi légkör megjavításáért, hogy evvel munkánkat elősegítsék és a balesetek tragédiáitól az egész családot megóvják.

Családi körünket — szülőin-' két, rokonainkat, házastársunk

kivételével — nem magunk

választjuk. Baráti körünk kialakítása azonban döntően rajtunk múlik. Azt mondja a magyar közmondás: „A barátság vagy egyenlőket vesz, vagy egyenlőkké tesz!” Vagyis a barátok vagy hasonló természetük miatt vonzódnak egymáshoz, vagy idővel hasonlókká válnak, f

Olyan barátokat válasszunk, akik nem önző érdekből barátaink, , hanem gondjaink megosztásában is számíthatunk rájuk, de emellett gyengéinkre, hibáinkra figyelmeztetnek. Olyan barátaink legyenek, akik életmódja, családi életének berendezése, szakmai igényessége, szaktudása fejlődésünket segítheti, jó tanácsai hasznosak lehetnek életünk nehezebb körülményei közepette. Az ilyen jellegű érdek a barátságban magasabbrendű, mert saját életmódunk, jellemünk fejlődését viheti előbbre.

Tartózkodjunk a látszat- barátságoktól, a cimboraságtól, ami nagyrészt 'az ivászatok, a kártyázás haszontalanul elfecsérelt óráiban alakul ki. Az ilyen cimborákban a közmondás szerint: „Addig a barátság, amíg zsíros a konyha!”, amíg fizetünk, amíg könnyelmű életmódjukat elfogadjuk, megosztjuk. A felelőtlenül, rendezetlenül élők között sok az olyan barát, akik kárörömmel, önmaga igazolását, saját léha életmódjának szükség- szerűségét látja bizonyítani, ha minél több rendes embert ránthat magával a mulatozó, pazarló életbe. Óvakodjunk tőlük, káros hatásuk erős lehet és „Jobb a lejtő tetején megállni, mint a mélyről visszakapaszkodni.”

^ (KBT)

, 1 (Folytatjuk)

Tv-napló

Emilia Galotti

Lessíng neve fordulópontoí jelent a német irodalomban: vele kezdődik a felvilágosodás, s nélküle elképzelhetetlen lenne a klasszika, a német irodalom dicsősége és legnagyobb korszaka. Amikor az 1750-es években fellépett, azóta rég elfelejtett csillagok

fénye ragyogott, Gessheré, Höltyé, s mindenekelőtt a

nagyon tisztelt Gottschedé,

akiről Goethe is nagy tisztelettel szól önéletrajzában.

Nevük legföljebb a Kazinczy körüli írók leveleiben található ma már, műveiket betemette a feledés. Lessingét nem, a Laokoon, a Hamburgi dramaturgia mindmáig fontos elméleti megalapozások, s néhány drámája is túlélte az elmúlt két évszázadot. A Minna von Bamhelm, az Emilia Galotti és A bölcs Náthán ma is élnek a színpadon, s egyik sem hat irodalomtörténeti emléknek. Jelentőségűk éppen az, hogy valódi problémákat, élő embereket szólaltatnak meg, s Lessing ahhoz is értett — néha talán nagyon is —.hogy .szereplői sorsát úgy sűrítse egy-egy darabba, hogy a figyelem egy pillanatra se lankadjon.

Mint az 1772-ben keletkezett Emilia , Galottiban, amit szívesen hasonlítanak a nagyon tudatosan komponáló Racine legjobb drámáihoz. Nem is alap nélkül. Az Emília Galotti klasszikusan tiszta mű, melyben minden jellem törvényszerűen építi a drámát, míg el nem jut a végkifejletig, amelynek ugyanilyen törvényszerűen be keli következnie. A klasszikus drá- « ma példája, ugyanakkor szén- f, vedélyes vádirat is a feudaliz-1 mus ellen, igaz, hogy a végső f lépésig nem mer elmenni; hisz az ártatlannak kell elpusztulnia, míg romlásának! \ okozói, ha nem is vígan, de 1 élik tovább világukat. Realiz- jj musa, társadalmi igazsága és ■ igazságkeresése így is meg-4 tette a magáét, s közvetlen J előfutára a téma legnagyobb I' feldolgozásának, Schiller Ár-1 mány és szerelem című drá-;« % májának. ^

% —a: Ä magyar irodalomban ko- ij rän feltűnt Lessing neve, a Minna von Bamhelm már a | XVIII. század végén fordítóra t talált, az Emilia Galotti első

Pásztor Ferenc:

Fiúk a Leshegyen

Nem kellett annyit várni,' amennyi idő alatt mindezt ellocsogtam most, Az őrnagy elvtárs megint jól tippelt. Két kölyök, két idétlen, még sapka sincs rajtuk. Fogadnék, hogy mind a kettő a gatyájába eresztett már, úgy félnék. Hogyan lehetnék ezekhez szigorú, kemény, parancsoló.

& — Lőj] fel egy zöldet! — mondom Takács Lajos őrvezetőnek. Már durran is a rakéta. A két kölyök úgy elvágódik, mintha most csapott volna le a hirosimai atombomba. Ezek aztán bátrak, híres világutazók. Az egész csak arra jó, hogy Sátán gutaütést kapjon. Ha a kutyás nem tudna olyan hatájrozottan parancsolni neki. talán még a gatyát is letépné erről a két kölyökről.

— Fegyver van nálatok? — kiált rájuk Takács. Nekem még eszembe se jutott, olyan siralmas ez a két bolond kölyök.

, — Igen, van.

Álljatok fel. kezeket magasba, mert baj

teszt

Ez a Takács mindig keményebb akar lenni az isten ostoránál is. Azt meg kell hagyni, hogy nem fél. nem tejbepapin nevelkedett idáig. A két gyerekhez,lép. Én biztosítom, rajtuk tartom a szememet. Hosszú csövű légpisztolyt húz elő az egyik nadrágszíja alól. A másiknál csak egy rugós kés van. Szorongatja, mint az óvodás a nyalókát.

— Marhák, nehogy elmeséljétek valakinek, mert dagadtra röhögik magukat. Annyi eszetek sincs, mint a kutyánknak! Tudjátok-e. mire jó ez a játékpisztoly? Még a zubbonyomat sem fúrja keresztül ez a csipetnyi ólom.

— Ne tessék haragudni ... Kérem ... Csak ijesztésre szántuk, csak arra gondoltunk, hogy hátha beveszik.

— Tudjátok, kit ijesztgessetek? Otthon, a kis húgotokat, aki most vörösre bőgi a szemét hogy a hülye bátyja nem aludt otthon. Mindjárt kantok két mrrba nofont aztán kergetlek benneteket magam előtt,' mint a bőgőmajmokat.

— 23 —

fordítását pedig a színházi j igény készíttette el, így lett : átültetője a színész Kotsi .j , Patkó János, majd később •: Kazinczy fordította le, épp-1 úgy, mint a Miss Sara Samp- J sont is. i

A nyugatnémet tv-váítozafj ]

bár jelentős rövidítéssel, t r igyekezett az igazi Lessinget j megszólaltatni, s ha helyen- ) ként érzelgősség oldotta is i fel Lessing feszességét, álta-I Iában az eredeti szellemétj érezhettük. A kitűnő és szép f címszereplő, Sabine Sínjén .j mindenképpen az igazi Emi- j lia volt, a magyar tv-nézők % pedig az európai irodalomnak j egy olyan klasszikus alkotásával ismerkedhettek meg, ami-’. ről méltatlanul _ feledkeztek , meg színházaink. ^ - ■ i

f-v . j

#jU.u í > , Cs. 14

Leintettem Takácsot. Ilyen szabadelőadást már hallottam tőle néhányszor. Nem tartom kivetnivalónak. Van ebben valami nagyon Bokra értékelhető bölcsesség, tisztesség, jó- szándék. ......-rjrvj

— Fáztok? — kérdezem a fiúkat.

— Nagyon. ~ f ■, » ' í

— Éhesek vagytok?, , '

— Igen- ' 1

— Féltek ? 1 , ------------ .

— Igen. igeni?; Nem lőnek?

Bolondok. Minek néznek ezek a kölykök? Itt van a két meleg kabát? Adjátok ide — szólok hátra a járőröknek. — Vegyétek fel. mert betaknyosodtok. Belebújnak a két vattakabátba. Képükbe világítok, lilák a hidegtől. A hajuk csapzott, mintha a dérlepte füvet látnám. Kell nekik hosszú haj. divatos kabát. Most meg dideregnek, csak nyavalyát ne kapjanak. — Gombolkozzatok be. Nehogy szétessen a, csontvázatok a didergésből.

Nemcsak attól erős az ember, hogy fegyvere van. hogy joga van, .hogy a törvényt szolgálja. Akkor a legerősebb, ha a jog. a fegyver mellé némi észt is hord a sapkája, meg a haja alatt. Futottam néhányszor ilyen mocsok időben, amíg magam is ráeszméltem erre a törvényre., erre az igazságra.

— Igazán nagyon rendesnek tetszik lenni, hogy még ruhát is tetszett hozni...

— Köszönjük szépen, hogy nem tetszenek bennünket bántani, vagy verni, vagy lőni. vagy kínozni. Ne tessenek ránk haragudni...

Keserű lett a szám íze. Nem szóltam. Takács igen.

— Az anyátok jellemtelen, gerinctelen iste# nit. Legalább annyi tartás legyen bennetek, mint egy emberutánzatban. Ennyire megalázkodtok? Mik vagytok ti. szartúró bogarak, vagy emberek? Hoztunk kabátot, mert azt akarjuk, hogy életben találjon benneteket a szerencsétlen anyátok. Nem lövünk, mert a csigákat, meg a csúszómászókat legföljebb eltapossa egy gerincesebb lény. Hány éves vagy — mordult egyikükre,

— Tizenhét!

— Hát te? \ *

— Tizennyolc.' V—

— Én húsz leszek — ordított Tál-■'"A — De

ég a képemről a bőr. hogy korban még hozzátok tartozom. • 1 1 , »S

: t H

' — 29 — '

. Kénytelen voltam féken tartani Takács Lajos őrvezetőt. Nem azért, mintha nem lenne igaza. De kedvem lenne ilyenkor összehívni azt a híres ifjúsági parlamentet, vajon hogyan ítélkeznének most? Vajon kit marasztalnának el jól fogalmazott pedáns szónoklatban? Én biztosan Takácsnak adnék igazat. Még akkor is a pártjára állnék ha dühében, indulatában két jókora pofonnal lepte volna meg ezt a két taknyost. Mert lehet egymillió fiatal tisztességes, szorgalmas, kötelességtudó. Jön két ilyen csibész, és bele- piszkít mindannyiunk becsületébe. Ha én lennék á hangadó az ilyen gyűléseken meg fórumokon. nem az öregeket piszkálnám. Nemcsak azt firtatnám, milyen jogok illetnek meg. _ odaállítanék egy-két ilyen díszpintyet. Nézzétek fiúk. nézzétek lányok, ezért aggódnak az idősebbbek. mert vannak ilyen semmirekellők. ■ .

Botorkálnak előttünk, mint a vakondok. Jó, ha nem kapnak fagydaganatokat. Olyan cipőt viselnek, amikben normális földi halan- dókmég a flaszterre sem mennek ki, nem az erdőbe. Annyi gyakorlatuk sincs az erdőjárásban. mint a kisgyermekeknek az óbégatás- ban. A saját lábukban is elbotolnak. Rájuk van írva, hogy ezt az egész kalandot megbánták már, mint a kutya, amelyik kilencet kölykezik. Talán még mindig nem hiszik, hogy senki nem nyúl hozzájuk, hogy a hajuk szálát sem görbíti meg senki. De lehetne ezekre ütni? Ványadtak, esetlenek, annyi izom sincs rajtuk, mint egy fejlett zöldbékán. Még játékból sem verném hátba őket, mert a mellük fájna. •

— Tessék mondani — szólal meg fujtatás közben az egyik gyerek. — Mi Tnost majd benne leszünk az újságban, meg a televízióban? Mert ha igen, akkor inkább ne is vigyenek bennünket tovább, inkább lőjenek agyon bennünket, itt az erdőben.

(Folytatjuk) k _ 30 -