Tolna Megyei Népújság, 1975. július (25. évfolyam, 152-178. szám)
1975-07-22 / 170. szám
RÁDIÓTV KOSSUTH RÁDIÓ 8.20: Harson a kürtszó! 8.55: A lengyel kultúra hete. 9.10: A Pickwick Klub. — H. 9.55: Cigány- dalok. 10.05: Emberke kalandjai. Erich Kästner regénye. M. 10.23: Éneklő ifjúság. 20.35: Vera Souku- pová és Alekszandr Veqyernyikov énekel. 11.02: Édes anyanyelvűnk. 11.12: Theopbánia. 12.35: Melódia- koktél. 13.59: A fekete esernyő. 15.10: Bemutatjuk új felvételeinket. 15.26: Fehér éjszakák. 15.45: A lengyel kultúra hete. 16.00: A világgazdaság hírei. 16.05: Polkák. 16.15: Kis szövetkezet ,,nogy elnök”. 16.35: Haydn: G-dúr szimfónia. 17.05: A Lengyel Népköz- társaság nemzeti ünnepén. 18.05: Népdalok. 18.30: A Szabó csalód. 19.25: Az udvari kalap. Zenés játék. 20.57: A tudományos közélet fóruma. 21.27: Vladimir Horowitz zongorázik. 22.20: Vietnam a háború után. Salgó László útijegyzete. I. 22.30: Cherbourgi esernyők. 23.00: A Deák együttes játszik. 23.11: A lengyel kultúra hete. 0.10: Az Ambrosian kama*akórus Morley- fel vételeiből. PETŐFI RÁDIÖ fc 8.05: Zenekari muzsika. 9.50: Kritikusok fóruma. 10.00: Zenés műsor üdülőknek. 12.03: Nóták. 12.30: Kodály-művek. 12.55: Zelk Zoltán versei. 13.03: Törvénykönyv. 13.20: Keringők operákból. 13.35: Az európai széppróza klasszikusai. — XXI. 14.00: Kettőtől hatig... 18.ÍÖ: Én és a társadalom. 18.35: Liszt zongoraművei — XXIV. 19.12: Csokonai és a muzsika — I. (Ism.) 19.33: Gondolatok filmekről. 20.28: Egy nő a hajón. Zofia Posmysz rádiójátéka. 21.22: A KISZ Központi Művészegyüttes rajkózenekara látszik. 21.39: Bogdán István írása a régi hírszerzőkről. 21.59: Zeneszerzők leveleikben 23.15: Uj tánc' zenéi felvételeinkből. III. MŰSOR 18.10: Papp Lajos: Dialógusok. 18.23: A lengyel kultúra hete. Dzsessz Varsóból. 18.45: Meyerbeer: A hugenották, ötfelvonásos opera. Közben: 19.46: Külföldi tiltásoké a szó. 20.01: Az operaközvetítés folytatása. PÉCSI rádió 17.30: Műsorismertetés, hírek. 17.35: Zenés kívánságok. 18.00: Konzervgyárakban... -r— Somogyv-ári Valér.ia és Felső Pál riportja1. 18.15: Nótacsokor. Horváth Eleonóra és Peák János énekel. 18.30: Dél-dunántúli híradó. 18.45: Zenés percek. 19.00: Szerb-horvót nyelvű műsor. Hírek. Az ifjúság hullám- , hosszán. — Zenés ifjúsági műsor. 19.30: Német nyelvű műsor. Hírek. — Tudósítóiak jelentik. — A bójái hűtáház 75-ös exportterve. Riport. Újdonságok rrvnen-onnan. — önök kérték. Zenés műsor. 20.00: Műsorzárás. MAGYAR TV 17.18: Hírek. 17.25 Tutankhamon.’ Egyiptomi rövidfilm. 17.45: Munka és ember. Riportműsor I. 18.25: Játék a betűkkel. 18.50: A Lengyel Népköztársaság nemzeti ünnepén. 19.10: Reklámműsor. 19.15: Esti mese. 19.30: Tv-híradó. 20.00: Tévé- torna. 20.05: Visszatérés a Földre. A Szojuz 19. leszállása felvételről. 20.35: Zsolt Béla: Erzsébetváros. (Színmű két részben.) 23.05: Tv- híradó — 3. y II. MŰSOR 20.00: Megfestett világ. Kassák Lajos: Mesterek köszöntése. (Ism.) 20.25: Verdi: e-moll vonósnégyes. 20.45: Co-nstanza új kikötői. Román rövid fi l'm. 20.55: Tv-híradó 2. 21.15: Forró vizet a kopaszra. Magyar film. (Színes.) JUGOSZLÁV TV 16.35:. Magyar nyelvű tv-napfó. 17.30: A vi'lág nagy állatkertiéi — népszerű-tudományos film. 18.15: Zene, zene. 18.45: Modern tudomány. 20.00: Dokumentumadás. 20.45: Az élet leqfontosabb napja — filmsorozat. 21.35: A kultúra II. MŰSOR 19.55: Kosárlabda: Jugoszlávia— ■ Mexikó. 21.30: Huszonnégy óra, 22.20: Látóhatár. 23.05: Hadsereg kaszárnyák nélkül* MOZI Július 22. BONYHÁD: Puha ágyak, kemény csaták. (16) DOMBÓVÁR: A Zeppelin. DUNAFDLDVARi . Lázadás o Bountyn. I—II. PAKS: Periszkóp a Hordok kö- zött. SZEKSZÁRD PANORAMA: Egy bolond Párizsban. (16) SZEKSZÁRD NAGYVILÁG: Vörös sivatag. (16) TAMÁSI: Ludwig., t—ti. (16) du. Két bal láb az ezredben. J01NA: Omő «éretem. Az öregasszony számára Kovács István háza jelentette a legtöbb gondot. Pontosabban a kapu. Gazdája a téesz-szerve- zők miatt készítette ilyen magasra, hogy portájára ne lássanak be, ne tudják él-e, hal-e. örzse néni jobb kezében görbebotot fog, s áll a kapu előtt. — István, István! — kiáltja többször is, és hogy nem jön válasz, botjával döngeti a kapudeszkát. Bentről köhécselés, kráko- gás hallatszik, lépések zajával keveredve. — Maga az örzse néni? Éppen fejek. Rosszkor hozta a szél. — Engem rosszkor, te gyerek? így fogadsz, pedig hányszor öntöttem gyertyát, amikor nagy beteg voltál. A férfi hallgat. Az öregasszony fogja magát, s megv befelé. Kovács István gondosan becsukja a kaput, s lépdel Örzse néni után. — Hol járt ma? — kérdezi. — Sokfelé. Amerre a lábam vitt. — mondja az öregasszony —. Hanem ehetném, ihatnám, de nem kínálsz. Szívtelen vagy te is, mint a többi ember. A férfi elmosolyodik. — Sosem békül az emberekkel? — kérdez vissza, s azzal indul, hátramegy az istállóba, kezében horpadt bádogbögrét lóbálva. Kisvártatva előjön újból, s habzó tejjel kínálja a tornác szélére telepedett öregasszonyt. — Mégis más vagy, mint a többi... — nyúl bütykös, eres ujjaival örzse néni a tejért. Kovács István nem szól rá, mosolyog, de mielőtt a másik észrevehetné, sarkon fordul, s indul az istállóba fejni. Szép, nyári este van. Felvillannak' az első csillagok.' Tüdőt frissítő levegő vegyül a parasztudvarok jellegzetes szagaival, a tehenekével, a trá- gyadombéval. A csendben pontosan felismerhető a sajtárba surrogó tej hangja, amelyet időnként megszakítanak a tehenet nyugtató kiáltások. Az udvar túlsó oldalán csak egy törpekakas kószál, s időnként vékony, érces hangján kukorékolásba kezd. Az öregasszony nézi. Vérágas szemével a parányi kakas nyomában jár, s figyeli az udvari hős minden mozdulatát. örzse néniben melegen árad szét a tej, ez megnyugtatja, teret enged ^ az emlékeknek, gondolatoknak. Kovács István előjön az istállóból. Kezében a. sajtár. A kiskonyha előtti fedett térre lép. Ott sorjáznak a tejeskannák, s az’ első száján vászon fehérük. örzse néni cihelődik, s a tejet méricskélő férfihez megy. Görbebotjával megkoccantja a földet: — Jól tejelnek? — kérdezi. — Jól. A fiatalabb hat litert, az öregebb meg hetet adott. — Az jó. Biztos pénz. — Az. Meg a fizetés a téesz- től. — Jól forgolódol. — Maga is tehette volna, ahelyett, hogy koldulászott. — Ne vesd a szememre! Ha én meghalok, több koldust úgysem látsz. Nyolcvan esztendős vagyok, hosszú szoknyában jártam, amikor anyád világra pottyantott. Inkább azt mondd, növöget-e a Miska- bika? A férfi elneveti magát. — Maga mindent tud. Még azt is. hogy Miskának hívom a bikát. Szép állat, közel az öt mázsához. Lassacskán leadom ezt is. — Megy a többi után, — teszi hozzá az öregasszony, s nevetéskor fogatlan szája elé teszi a kezét. A férfi a kiskonyhából előhozza a csarnokos könyvet, s a trágyafoltos paoucsát durva szíjakból készült’ szandálra váltja fel. — Elmennék — mondja zavartan. — Menj. — Maga? — Tegnap ismertél meg? Pihenek kicsit. — Maradjon. A férfi elmegy. Az öregasszony utánanéz. Ä férfiak, — gondolja hirtelen. Ugyan, hol vannak már a hajdan volt legények, az egykori széptevők? Hol vannak, hová tűntek? Szeme elhomályosul, gondolataiban a múltba réved, ahol a megtörtént és az álmodott, vagy csak hallott történetek összemosódnak, s egy- ' máshoz hasonlókká, már-rttár átélt élményekké formálódnak. Valamilyen belső parancsra átlépi a kiskonyha küszöbét. Bemegy. Meglepődik, mert az agglegénységéről, magánakvaló- ságáról faluszerte ismert férfi konyháiéban rendet, tisztaságot talál. A falakon tányérok, a stelázsin lábosok, fazekak hosszú sora áll. Mintha kínálná magát: krumpli az asztal alatti fonott kosárban. Krumpli és hagyma vegyesen, itt-ott fokhagymák fehérlő girizdje villan. Járkál, mintha örökké itt élt volna, s az első lépések után — nincsen megállás. Sürög-forog, tesz-vesz. Az udvarról rozsét hoz, s begyújt a sparheltbe, pedig ott a gáztűzhely is. Hasznosságát, előnyét nem tudja. Fellobban a tűz. Hagymát pucol, vízzel felereszti, később zsirt tesz egy piros ,lábosba, hagymát, majd paprikát, s fel a kályhára. Később krumplit hámoz, s ezt is beleteszi a pirosló lébe. Amikor mindezzel elkészül, kilép a kiskonyhából. Kezében kés, a kamra felé tart. Elfordítja a mindig -zárva tartott kamra kulcsát, vár, hogy a sötétben meg tudja különböztetni a tárgyakat. A kamra hátuljában szalonna, sonka, kolbász. Odamegy, s a falhoz támasztott kettes létra fokán fellép egyet, hogy a kolbászból jókorát vágjon. Visszabiceg a konyhába. Az illatozó kolbászt a krumpli közé szeli. Megterít, tányérokat, kanalakat, a nagy bögrében friss vizet tesz az aisztalra, s a nvlonzsákból előveszi a kenyeret. A tűzhely elé ül, kezében tartja a fakanalat. A kályhaajtó lyukain kiáramló fény furcsán játszik ráncokkal szabdalt arcán. így találja a visszatérő gazda. — Ez mi? — kérdezi a férfi csodálkozóan. — Főzök. Mikor vártak téged főtt étellel, te? A férfi tágra nyílt szemmel nézi az öregasszonyt és hirtelen lobbant mérge gyorsan párolog. Az orrát megcsapják a résen érzett illatok. Szájában összefut a nyál. — Szereted-e a “krumpli- paprikást? — Attól függ, hogyan főzték. A férfi a tűzhelyen duruzsoló vízből önt a lavórba, s megmossa a kezét. Az öregasszony figyeli, s amint végzett, kezére adja a törölközőt. — Úgy, mint hajdan nagyanyám. Az volt ilyen. Itt állt készenlétben a törölközővel, s várta, amíg befejeztük a mosdózást. — Isten nyugtassa szegényt — így örzse néni, s >kezét mellén összekulcsolva figyel. Kész a vacsora: Az öregasszony az asztal közepére teszi a gőzölgő lábast. — Vegyél. — adja a merítőkanalat - a férfinek. Kovács István szed magának. majd örzse nénit kínálja. Eszik. — Jó, — mondja később —, ez jó. Falja az ételt. Az öregasz- szony nézi, s mint egy madár, csak csipeget, s parányi falatokat rak fogatlan szájába. Amikor befejezik a vacsorát, a férfi kimegy, s jókora szalonnával, kolbásszal tér vissza. — Vigye haza, megszolgálta. — mondja. Az öregasszony nemet int fejével. — Majd, máskor, ha megélem. — hárítja el a kínálást. Fogja a görbebotját, kifelé indul. A férfi nem kíséri. A kutyát hívja. Örzse néni maradék ételét a bozontos állat elé teszi. Egyél Bundás, ritkán eszel főttet. VARGA JÓZSEF A Volán 11. sz. Vállalat felvételre keres GYAKORLOTT GYORSÉS GÉPÍRÓT, BÉRELSZÁMOLÓT ÉS EGYÉB ADMINISZTRATÍV MUNKAKÖRBE ÉRETTSÉGIZETT NÖDOLGOZÓKAT, VALAMINT t MAGASNYOMÁSÜ VIZSGÁVAL RENDELKEZŐ KAZÁNFŰTŐT. Jelentkezni lehet a vállalat munkaerő-gazdálkodási csoportjánál, Szek- szárd, Tartsay Vilmos u. 4. (344) Azonnali belépéssel felveszünk NŐI DOLGOZÓKAT BETANÍTOTT MUNKÁRA ÉS FÉRFI SE G ÉD MUNKASOKAT. Rákospalotai Bőrés Műanyagfeldolgozó Vállalat 2. sz. gyára Székszárd, Mártírok tere 8. 30) A Hőgyész és Zomba Vidéki ÁFÉSZ felvesz 2—3 éves gyakorlattal rendelkező ... - - •>« _ • •>-- TEHERGÉPKOCSI- VEZETŐT. Jelentkezni lehet a hő- gyészi ÁFÉSZ központi irodájában, Hőgyész, Béke u. 2. (386) Azonnali belépéssel felveszünk egyetemi vagy főiskolai végzettséggel rendelkező MG. GÉPÉSZ- MÉRNÖKÖT, gyakorlattal rendelkezők előnyben. Továbbá felveszünk középfokú végzettséggel rendelkező GÉPMŰHELYVEZETŐT. Szolgálati lakást biztosítunk. Jelentkezés levélben, vagy személyesen a gazdaság központjában Középhídvégen a személyzeti vezetőnél. Levélcímünk: 7053 Alsótengelic, vasútállomás; Kö- lesd-Alsótengelic. (382) ÉJJELIŐRÖKET AZONNALI BELÉPÉSSEL FELVESZÜNK. Jelentkezés a T. m. Festő- és Lakáskarbantartó Ipari Szövetkezet központi irodájában. (394) Virágok és szamarak Kf cm tudoni. szép ■ ’ volt-e Petőfi ideiében a sárszentlő- rinci főutca, amikor a költő itt tanult mint kisdiák, és minden bizonnyal sokat sétálgatott. Most nagyon szép ez az utca. méltó arra. hogy Petőfi nevét viselje. Fákkal ültetett, virággal díszített kiskert valamennyi ház eleje. Nemcsak a kerítés mögött. hanem az utcán is. Évek óta ismerem a falut, észrevettem, hogy határozott törekvés van az emberekben a szépítésre, de az utóbbi időben különösen meglátszik a gondos kezek munkája. A községi tanács kezdeményezésére kétezer tő rózsát elültettek a falubeliek a Petőfi, a Rákóczi és a Sánta Károly utcában. A lakók csak felét fizették a rózsa árának. a többit a tanács. Ültettek még az utcákon 200 nyárfát, 20 cédrustuját, 5 díszgalagonyát és 50 nyírfát. Az árokpartok, útszélek füvesek. Nem úgy, mint régen. amikor libák és disznók végiglegelték, és nyár végére kiégett minden szál fű. Most még a marhacsorda sem mehet a főutcán. Azt a néhány tehenet, amit itteni gazdák tartanak. áthajtják a mellékutcába, a gyülekezőhelyekre és az összeterelt sok állat már a „kijelölt” útvonalon halad tovább a legelő felé. Ennek persze az autóbusz- vezetők is örülnek, nincs forgalmi dugó. Külön embert fogadott a tanács á közterek rendben tartására, árokparti fűvek kaszálására, minden olyan munkára, ami a falukép szépítésére szolgál. Iff- land Péter havi 1700 forintot kap mint községi parkrendező. Jólesik sétálni a széles. árnyas, virág- illatos Petőfi utcán, a közbeeső parkban és derülni egy-egy szamárfogat kocogásán, a legújabb sár- szentlőrinci divaton. Tizenhárom ember vett már szamarat, házár Pál tanácselnök véleménye szerint ennek egyedüli oka az, hogy a maszek fuvarosok. már nem tudták, mennyit kérjenek egy kis munkáért, úgy el- szemtelenedtek, hagy a község kénytelen rajtuk kifogni. A szamarakkal kitűnően boldogulnak a háztáji kukoricaföldön. a szőlöekézés- ben. tüzelöfuvarozás- ban. szóval mindenben, ami a mégszépített falun a hétköznapokat jelenti. (gemenci) Majd máskor
