Tolna Megyei Népújság, 1975. július (25. évfolyam, 152-178. szám)
1975-07-20 / 169. szám
I Milyen kedvező változást hozott a július 1-től hatályos társadalombiztosítási törvény a családi pótlékkal kapcsolatban? Megyénk lakossága körében is igen nagy érdeklődést váltott ki a július 1-től életbe lépett társadalombiztosítási törvény. s ezen belül is, az esvik legtöbbeket érintő családi- pótlék-ellátása. Ez természete^ is, hisz olyan hosszan tartó és folyamatos ellátásról van szó. mely életszínvonalpolitikánk eszközeként hivatott mérsékelni az eltartott gyermekek száma okozta életszínvonalkülönbséget a családok között. A-továbbiakban azokról a változásokról szólunk, mellyel a törvény a jogosultak körét bővítette és az igazgatóságunkhoz, valamint a szerkesztőséghez eddig beérkezett érdeklődő levelekből, személyes megkeresésekből ítélve, a legnagyobb érdeklődést váltott ki. Kit Illet meg a családi nőtték? Azt, akinek háztartásába^ ;a gyermek él. Lényeges Változás történt abban, hogy aki p vermekét tartósan más személynél — rokon. nagyszülő. idegen személy — helyezi el, az a háztartáson kívül elhelyezel t gyermeke után, a térítési díj fizetési kötelezettségtől függetlenül, családi pótlékot nem kaphat. A jövőben nem fordulhat élő az. hogv egyes személyek a családi pótlék átadásával tettek eleget szülői, illetve tartási kötelezettségüknek, a gyermeket nevelő pedig — aki legtöbb esetben a nagymama — dupla terhet vállalva magára éppen az't a segítséget nem kaohatta meg, melyet, társadalmunk \n gyermek neveléséhez biztosít. r 1975. lúlius l-től tehát, ha a nagyszülő, rokon, vagy. más Id,ecén személy háztartásában legalább kct, családi pótlékra jogot adó gyermek van, vágy csak egy gyermek, de.a, gyermeket nevelő egyedülálló, vagy a gyermek testi vágv szellemi fogyatékossága miatt tartósan beteg, jogosult ,a családi pótlékra. nál. Személyesen megjelenő érdeklődőknek. igazgatóságunk információs irodája is szívesen ad bővebb tájékoztatást. Az állami gondozásba vett és a szülő háztartásán kívül elhelyezett gyermek után családi nótlék továbbra sem jár a szülőnek, még akkor sem, ha gondozási díj fizetésére van kötelezve. A családi pótlékra való jogosultság egyik alapvető feltétele tehát az, hogy a gyermek az igénylő háztartásában élien. Természetesen így kell tekinteni azt is, aki átmenetileg tartózkodik npásutt, pl. iskolai tanulmányainak folytatása miatt kollégiumbán, ez esetben nem vizsgáljuk, hogy a szülő térítési díj fizetésére van-e kötelezve. Háztartásban eltartott gyér- , meknek számít az is, és a szülő családi pótlékra jogosult az után a gyermek után is, akit térítés mellett intézetben, nevelőotthonban helyeztek ei. A jogosultság megállapításához csak a térítés tényét és nem az összegét kell igazolni. AZ EGY GYERMEK UTÁN JARÓ CSAEADI PÓTLÉKRA JOGOSULTAK KÖRÉNEK SZÉLESÍTÉSE. Az új rendelkezés szélesít! azok körét, akik után ugyan nem jár családi pótlék, de a gyermekszám megállapításánál figyelembe kell venni. Nagyon sok feszültséget és problémát old meg az a jogszabálybővítés, miszerint a biztosított háztartásán kívül elhelyezett vér szerinti és örökbe fogadott gyermeket, amennyiben az még korhatáron belüli — 16 éven aluli, vagy továbbtanulás esetén 19. életévét még nem töltötte be — a gyermekszám megállapításánál figyelembe kell venni. Például kétgyermekes szülők különváltan élnek, a bíróság mindkét szülőnél egy-egy gyermeket helyezett el, ezután az egy gyermek után mindkét szülő jogosult családi pótlékra a másik szülőnél elhelyezett, vér szerinti gyermek beszámításával, s ehhez nem kell egyedülállónak lenni, csak a munka- viszonyra vonatkozó feltételekkel rendelkezni. Eddigi tapasztalatunk az, hogy a legtöbb érdéklődést ez a jogszabálybővítés váltotta ki, itt is.azt tudjuk mondani, mint az állam; gondozott gyermekek esetében, hogy az igény- bejelentést a munkáltató társadalombiztosítási ügyintézőjénél kell benyújtani. Változást hozott a törvény abban is, hogy a térítés nélkül intézetben elhelyezett saját, örökbe fogadott gyermek, valamint az a mostoha gyermek, testvér vagy unoka, akit a biztosított háztartásából helyeztek el, szintén figyelembe vehető a gyermekszám megállapításánál Együtt élő szülők esetében, ha mind a gyermekre, mind a munkaviszonyra vonatkozó feltételekkel rendelkezik az anya és az apa, akkor a családi pótlékot az apa jogán kell megállapítani, néhány esetben azonban a családvédelem éí- dekében módot ad a törvény arra, hogy ilyen esetben is az anya jogán lehessen a családi pótlékot megállapítani és folyósítani. Melyek ezek? — Ha az apa a gyámügyi feladatokat ellátó szerv igazolása szerint, már legalább két hónapja nem gondoskodik gyermekéről; — Ha az anya-magasabb összegű családi pótlékra jogosult, például az apa alacsony összegű nyugdíjat — 910,— Ft alatt — kap, vagy alacsony összegű szociális segélyben részesül. Ilyen esetben az anyát egyedülállónak kell tekinteni. Meg lehet állapítani az anya jogán a családi pótlékot az együtt élő szülők esetében akkor is, ha az apa bármilyen oknál fogva nem jogosult, mert vagy a munkaviszonyra, vagy a gyermekre vonatkozó feltétellel nem rendelkezik, de csak addig, amíg a férjnél a jogosultsági feltételek be nem következnek. MIKOR UTALHATUNK A 1 MASÍK SZÜLŐ .JOGÁN IS CSALÄDI PÓTLÉKOT? Korábban már szóltunk arról, mi a teendő, ha a gyermeket eltártó személy nem rendelkezik a munkaviszonyra vonatkozó feltételekkel, itt kimondottan arra utalunk, amikor a gyermeket névelő szülő, legtöbb esetben az anya, nem áll munkaviszonyban, például négy gyermeke miatt nem dolgozhat. Az ilyen és hasonló esetben az apa jogán (munka- viszonya alapján) annak beleegyezése nélkül is meg kell állapítani az anya részére a családi pótlékot. Az igényt az apa munkahelyének társadalombiztosítási ügyintézőjénél kell benyújtani. Születés hónapjára is jár a családi pótlék. Régóta ' serei- ^ mezett probléma oldódott meg azzal, hogy július 1-től a gyér- ■/ mek után járó családi pótlékra való jogosultság a születés hónapjával nyílik meg. Például, ha a második gyermek születik július 29-én, a családi pótlékot július l-től kell megállapítani. _ - •*•"* a családi pótlék öszSZEGE: » ... ••• i Lényeges változás csak a termelőszövetkezeti tagok esetében történt, június 30-cal megTermésze'-eseh á tartásdíj nem, mérsékelhető .azon a-címen, hogv p »vermek pnodnrzó- ja családi , pótlékban részesül. Amennyiben a gyermeket e1 tartó személy családi pótlékra jogot adó munkaviszonyban nem áll, termelőszövetkezetnek nem tagja, úey a szülő, vagy ha az nem. él, azon személy jogán kell megállaoítani a családi pótlékot, akitől a gyermekek , az eltartóhoz kerültek. . : Nagyon humánus, szép vonása . a törvénynek, hogy elősegíti az ál1 ami gondozásba vett 1 és nevelőszülőknél elhelyezett gyermekek családhoz való . tartozásának érzését az- zal is, hogy július l-től Családi pótlékot biztosít a gondozó részére, az eddig fizetett gondozási díjon felüL 1 Ezúton hívjuk fel mindazok figyelmét, akinek a háztartásában a gyermek- és ifjúságvédő. intézet által kihelyezett gyermek van, a családi pótlékra való igényét nyújtsa be a munkáltatója társadalombiztosítási ügyintézőjénél, vagy ha rjyugellátasban részesül, Vs a Nyugdíjfolyósító igazgatóság1975. július 20. Hozzászólás a „Megújuló városok szellemi élete* című vitaindító cikkhez Áhhoz, hogy közreműködésről beszéljünk, először talán az emberek tudatában is helyre kell tenni a témát. Mit is akarunk elérni egyáltalán? Első és legfontosabb természetesen az, hogy a szakmai műveltséget emelni kell és emellett ki kell szélesíteni a politikai tájékoztatást. Mindez persze még nem tartozik szorosan a közművelődéshez. A felvilágosultság az irodalmi, zenei tájékozottság nem mérhető számokban és nem mindig kimutathatók az eredményei sem. Meg kell találni minden emberhez az utat, azt a közös nyelvet, mely valóban egyenrangú társalgó partnerré tesz különböző iskolai végzettségű embereket. A közművelődés terén szerény anyagi ráfordítással is nagyon sokat tehetnék azok a szervek, melyek széles rétegeket tömörítenék, . . Gondolok itt a szakszervezetekre .és a Hazafias Népfrontra. Persze nem lenne Szerencsés: ha helyhez és időhöz kötött kampányokat rendeznénk. Hiszen évek óta felmérik pl. azt. hogy az ünnepi könyvhét forgalmának mérlege jó és az egy főre jutó könyvvásárlás x darab. De ez nem jelent még sokat, ha számba vesszük, hogy azok az emberek vásárolnak ilyenkor is könyvet, akik egyébként is szorgalmas olvasók. A fehér foltok felderítését kellene valakinek vállalni. Ha a szakszervezeti bi- zalmik pl. tudnának könyvet, színdarabot ajánlani a dolgozóknak ha a magasabb iskolát végzett termelésirányítók felhívnák a beosztottak figyelmét a kulturális rendezvényekre. ha vezetők és vezetettek közös programokon tekintenék meg történelmi múltunk emlékeit, más lenne a helyzet. Sok-sok kisebb te’enül^s küzd a környezetrendezés problémájává), de kevés helyen van még olyan összefogás, mint- a Hazafias Neutront és a vállalatok, intézmények közt. ■ hogy a területrendezésre , akcióprogramot dolgoznak ki. Felmerül a kérdés. mi' közé * ennék a közművelődéshez? Elég sok. Ha figyelembe vesszük, hogy az így megtakarított összeget esetleg a művelődési otthon szebbé’ tételére használják, már léptünk egyet. Ugyancsak ennek az akciónak a lezárása értékelése műsorral egybekötött lehet. Sok helyen működik irodalmi színpad, esetleg zeneiskola. Ezek bevonásával igen tartalmas estéket lehet rendezni. Lehet, hogy sokan azért mennek el először, mert gyerekük. unokájuk szerepel, de a kezdeti lépések után már könnyubb^n látogatnak a művelődési otthonba. Az emberek igényességét kell kialakítani és ezt általában megteszik a pedagógusok, du sokszor előfordul, hogy a tőlük kapott információ nincs Összhangban a szülői ház felfogásával. Hány helyen fordul elő az, hogy e»v gverek ruhában és egyebekben maximumot kap. de. ni. egv könvvet évekig nem kap ajándékba. Ha valaki pici gyerekkorától kezdve o'yan lóelpárben nevelkedik hogy a testi nevelés mellett a szellemi is 'szerepet játszik, ha a kultúráit étkezés mellett például gondot fordítanak a szabad idő he1 vés eltöltésére is. akkor felnőtt- korára éppúgy természetes lesz, szűnt az a gyermekenként 50,—* Ft különbség, amely az ipari biztosítottak és a termelőszövetkezeti tagok családi pótléka között volt. Július 1- től tehát* a családi pótlék ösz- szege egységesén; egy gyermek után 300,— Ft, két gvermek után 600,— Ft, egyedülállók- nek két gyermek után havi 640,— Ft, három gvermek után havi 960,— Ft és minden további gyermek után 320,— Ft. Havi 320,— Ft. családi pótlék illeti meg azt a szülőt is — a korábbi 30(f,— Ft-tal szemben —, aki egy tartósan beteg vagy szellemi, testi fogyatékos gyér- mákét tart el. Egv beteg és egy pvászgóu-o., p vemnek után 640,— Ft jár, ugyanez az ősz- szeg folyósítható a két beteg gyermek esetében is. Amikor a jog szerinti családi pótlék nem illeti meg a gyermeket nevelőt, kivételes esetben lehet családi pótlékot megállapítani, a törvény módot ad arra: hogy ha a gyermeket eltartó személy önhibáján kívül kerül olyan helyzetbe. hogy családi pótlékra nem jogosult, a Társadalombiztosítási Főigazgatóság különös méltánylást érdemlő, kivételes esetben családipótlék-folyósí- tást engedélyezhet. Ei esetben nagyon alá szeretnénk húzni. p. különös méltánylást érdemlő eset fennállását és azt, hogv valaki önhibáján kívül kerül obren helyzetbe, hogy családi pótlékra nem jogosult. Például özvegyi nyugdíjas anya három gyermeket nevel, beteg, dolgozni nem tud, jogszerű családi pótlékra nem jogosult — özvegyi nyugdíjjal családi pótlék nem jár — a kivételes ellátást minden további nélkül elő lehet terjeszteni, de ha ugyanezen néldával az özvegyi nyugdíjas fiatal, egészséges nö, egv gyermeket tart el a háztartásában. semmi indok nincs a kivételes ellátás kezdeményezésére. ,4... Csak a figyelmet szeretnénk felhívni arra, hogy a törvény 1975. július l-től hatályos) .mely visszamenőleges érvénynyél nem bír, a július 1. előtti igényeket még a korábbi jogszabály szerint bíráljuk eL SZÄSZI maria, a Társadalombiztosítási Igazgatóság családi pótlék csoportvezetője mint a rendszeres tisztáikon dás. Apró tényezők ezek és kell,' hogy minden településre általános érvényűek legyenek, mert egy-egy megújuló város arculatát nemcsak az őslakók alakítják hanem azok is. akik oda települnek. Ha valaki csak olyan igénytelertséget hoz magával, hogy például az orvos feleségének hajviseletét és ruháját utánozza, de' műveltségét nem, az nem fog beleilleszkedni a kulturális életbe. Ne azon gondolkozzunk először hogy milyen anyagi ráfordításokat tudunk tenni a közművelődésért, hanem először tegyük igényessé az embereket önmagukkal szemben és formáljuk át az emberek szemléletét. Amíg ez nerh történik meg. úgy járunk, mint Pakson az elmúlt időszakban, mikor nasyon jó színvonalú kamarahangverseny zajlott le. Az előadóművészek 30—40 embernek adták elő igen tartalmas műsorukat. Nem is említem azt az esetet, hogv a Duna menti Fiataldk Találkozójának rendezői és a járási KISZ-bizottság együttes pályázati felhívására — melyben javaslatot kértek a következő találkozók színesebbé tételére — milyen nagy érdék- telenség volt a válasz. HORVÁTH LAJOSNS f \ /
