Tolna Megyei Népújság, 1975. július (25. évfolyam, 152-178. szám)
1975-07-17 / 166. szám
Felnőttoktatás Változatlanul népszerű a klubiskola Beszélgetés Tóth Zoltánnal, a megyei művelődési központ főelőadójával •- A napokban kézbesítette a Posta a megyebeli üzemek, vállalatok. szSvetkezetek vezetőinek a megyei művelődési központ körlevelét. melyben azt közölte a címzettekkel, hogy ismét meghirdetik az osztályozó vizsgára előkészítő tanfolyamokat. A tanfolyam elvégzése után a résztvevők felkészülten mehetnek vizsgázni, megszerezhetik az általános iskolai végzettséget Tulajdonképpen mit jelent az osztályozó vizsgára előkészítő tanfolyam? ■— X hallgatók az, általános Iskola egy osztályának anyagát sajátítják el nyolcvan óra alatt. Ehhez járul még tizenkét óra konzultáció. A tapasztalatok azt mutatják, hogy ennyi idő elég egy-egy osztály elvégzéséhez. Egyébként ez a nyolcvan óra előadás; a magyar, a történelem, a matematika, a fizika, a biológia és a földrajz tárgyköréből. Általában négy-öt hónap alatt zaj- ■ ük le az előadássorozat, de az igényektől, a tanulócsoportok összetételétől függően az ütemen lehet módosítani. Az általunk használt feladatlapokat • szakos tanárok munkacsoportja állította össze; minden szaktanár a maga területének feladatlap-gyűjteményét készítette el. Ezek jól beváltak, elfogadta őket a Népművelési Intézet is, sőt más megyék ugyancsak átvették, használja^ M k — Tehát «T a tanfofyaimoroiat ' * népművelés keretében szervezett r önálló konzultációs tanulás. Köztudott. hogy Tolna megyében szép hagyományai vannak, sőt annak Időjén éppen innen indult eL v o ■ í— Ez a dolgozók iskolája és a levelezők iskolája után harmadikként bevezetett forma. Az általános iskolai műveltség megadása mellett célja autodidaktává nevelni a hallgatókat, kialakítani , bennük az Igényt és a képességet az önálló ismeretszerzésre; tanulásra tanítani. Ennek a formának a bevezetését annak idején, 1970—71-ben, többek között az is indokolta, hogy akkor megyénkben az aktív dolgozók 35—36 százalékának nem volt meg az általános iskolai végzettsége. Többségüknél az általános iskola 7—8. osztálya hiányzott, kisebb részüknél az 5—6. osztály is. Mivel Ilyen nagy létszámról volt szó, a megyei művelődési központ — különösen a kisebb községekben — nehezen tudta volna megoldani a beiskolázást, ha csak a már említett korábbi formákat a dolgozók esti és levelező iskoláját veszi figyelembe. Tehát mind nyilvánvalóbbá vált, hogy olyan formát kell keresni, amely az előző kettőnél rugalmasabb. A vizsgára előkészítő tanfolyamok messzemenően alkalmazkodnak a dolgozók munkaidejéhez, a munkahelyek műszak- beosztásához. Csak példaként említem az építőipart, ahol igen gyakran a téli fagysza- . badság kihasználásával indítunk tanfolyamokat. — A fentiekkel kapcsolatban gyakran hallani a Mklubiskola’4. kifejezést is. Miért? * l — Tulajdonképpen ez az oktatási forma klubrendszerű, hiszen a községi művelődési házak — és a járási művelődésügyi osztályok — segítségével, többnyire ott is szervezzük. a tanulók legtöbbször tehát nem a gyerekek számára készült szűk iskolapadokban szoronganak, nem felelnek. Azt hiszem felesleges lenne részletezni, hogy — különösen az idősebb paraszt- emberek — sokkal szívesebben mennek el a művelődési otthonba előadást hallgatni, mint mondtuk az iskolába, kötött formájú tanítási órára. • I — Annak idejűi kik írottak a• eUő hallgatók! I l ■— Xz első tanfolyamokat — egy-egy hetedik osztályt — Faddon, Sióagárdon és Tolnán szerveztük meg. Később, éppen a kedvező tapasztalatok alapján nemcsak a megyében, hanem országosan is elterjedt ez a forma. Elsőként Veszprém megye vette át a módszert — és bizonyos értelemben tovább is fejlesztette, módosította. Erről idén márciusban győződhettünk meg, amikor a tanfolyamokon tanító megyebeli pedagógusokkal tapasztalatcserére ellátogattunk Veszprémbe. Említhetném még Baranya, Szolnok és Heves megyét iS. *j**‘WM*"* *>-i — A munkahely, a munkahelyi tezetós hogyan fogadta ezt az úi •ktatáú formát! A — -1 ír :— X kezdeti sikerek láttán az üzemek, vállalatok, termelőszövetkezetek részéről egyre inkább nőtt az érdeklődés. Évről évre emelkedett a résztvevők száma. 1970 és 1975 között Tolna megyében mintegy f ezerőtszázan végezték el az általános iskolát e forma keretében. \ : — A felnőttoktatásban sok gondot okoz a lemorzsolódók nagy aránya. Ez alól bizonyára a klubiskola som kivétel. f' — Az első években általában azok jelentkeztek, akik annak idején csak a hat elemit tudták elvégezni, ök többnyire szívesen, a tudásvágytól hajtva jöttek. Szép számmal voltak közöttük nyugdíjasok, Á nyugdíj előttiek is. Tehát őket '■ elsősorban nem a várt, jobb munkahelyi beosztás, a magáig sabb fizetés serkentette. Ebben az időben egészen minimális volt a lemorzsolódás. Az évek múltával azonban egyre nőtt azok aránya, akik nem egyszerűen csak a tudás iránti vágyukat akarták kielégíteni, hanem a magasabb iskolai végzettség elérésével, magasabb fizetést, jobb beosztást reméltek. Másoknak a jogosítvány megszerzéséhez kellett a nyolc általános. Ezzel párhuzamosan csökkent a hallgatók átlagéletkora is. Manapság í nem ritka a húsz év alatti tanuló sem. Sajnos — ez ugyancsak köztudott — állandóan $ ■„újratermelődik” az a réteg, amely, bár lehetősége lenne rá, nem végzi el a nyolc általá- . nőst a nappali tagozaton. Tehát nőtt a lemorzsolódók aránya is, bár ez egyáltalán nem ölt veszélyes méreteket. Még mindig nagy az igény a klubiskola iránt. Ezen a nyáron is- kampányt indítottunk új tanfolyamok szervezésére. Kör- levelet küldtünk a munkahelyek vezetőinek, ezzel párhuzamosan a művelődési otthonok igazgatói is felmérik a területükön jelentkező igényt. A visszajelzéseket augusztus közepéig kapjuk meg, ennek megfelelően indítjuk az ősszel az új tanfolyamokat. — gyuricza — Közművelődés 1975 Vita egy vitáról IT özei másfél esztendeje. 11 hogy nyilvánosságra hozták a Központi Bizottság határozatát a közművelődés fejlesztésének feladatairól. A feladat monumentális, a cél egyértelmű és világos: milliók sajátítsák el „mindazt, ami az emberi gondolkodás és kultúra több mint kétezer éves fejlődésében értékes volt. népünk a szocializmus mai és holnapi fejlődésének megfelelő kulturális színvonalon éljen, a műveltség tömegméretűvé váljon." Megvalósítása csak egész társadalmunk akaratából jöhet létre. Hosszú távú programról van szó. így az eltelt idő túl rövid ahhoz, hogy a határozat óta végzett munkát már ma átfogóan értékelni tudjuk. De nem korai, ha a közművelődési feladatok végzése közben jelentkező problémákkal már ma határozottan szembenézünk. azokat tisztázzuk. Mert probléma akad. Nem olyan, hogy bárki is a határozat végrehajtásának lehetőségében kételkedne. Inkább a szemlélet, a helyes útirány meglátásának különbözősége az, ami vitára, véleménykülönbségre mutat. Nem vitás — ilyen nagy horderejű, egész népünket érintő, mozgató program végrehajtása nem lehet zökkenésmentes. Nem sima betonút vezet egyenesen a célba. II osszú idő óta megszok11 tűk. hogy a művelődési otthonok meglétét, munkáját csupán tudomásul vegyük. Az elmúlt hetekben most egyszerre több cikk és fórum is megpróbált a valósággal szembenézni. Beke Pál, Vitányi Iván (Élet és Irodalom) írásai, és a nyomukban fellángolt viták kavarták fel áz állóvizet. Mivel ezek az írások és reagálások erősebb és enyhébb eltúl- zások mellett a művelődési otthonok mai arculatát illetőleg több-kevesebb igazságot is tartalmaznak —, éppen az egységes művelődéspolitikai koncepció érdekében nem érdektelen közelebbről is szemügyre venni. Miről is van szó? Arról. f ígérni nem kötelez©, de 1975. július 17. Ha valamire ígéretet tettünk, írott és íratlan erkölcsi törvényeink alapján kötelezővé válik számunkra. Fokozott a felelősség, ha ezt az ígéretet egy közösség, egy brigád, sőt szocialista brigád nevében tettük. A szekszárdi tanács 1. sz. bölcsődéjének vezetője felkereste a városgazdálkodási vállalat vezetőjét. Kérése az volt, hogy a vállalat festő szocialista brigádja vállalja el a bölcsőde kifestését társadalmi munkában. A bölcsőde és a városgazdálkodási vállalat között már a régebbiek során kialakult jó viszony feljogosította a bölcsőde vezetőjét a kérésre. ígéretet is kapott a munka elvégzésére. Megnyugodva távozott, mert a vállalat dolgozói már többször bizonyították, hogy segítségükre számíthatnak. A lakatosbrigád rendszeres patronálója a bölcsődének, de a többiek is tanúsították már segítőkészségüket. Eredetileg a hónap végére tervezték a munkát, azonban a festőbrigád vezetője Horváth Ferenc később kérte, hogy hozzák előbbre, hó elejére a munkát. Meg is egyeztek július 4-ében. Pénteken, 4-én lezárták a bölcsődét, a dolgozók kipakolták a berendezést és várták a festőket. A megbeszélt időre azonban csak a brigádvezető érkezett meg. Rögtön munkába is állt. kifestett két helyiséget, majd távozott .... TÁRSADALMI MUNKA — FIZETSÉGÉRT így hát hétfőn a bölcsőde ott állt zárt kapukkal, belül harctéri viszonyokkal és reménytelen kilátásokkal — félkészen. A vezetőnő nem ment panaszra sehova, hanem a legilletékesebbet, a városgazdálkodási vállalat igazgatóját, Orbán Györgyöt kereste fel és elmondta az esetet. Ezek utón a szervezés dicséretére legyen mondva, hamar megoldódott a probléma. Az igazgató utasítására megkezdték, illetve folytatták a munkát, de most már megrendelőre, munkabérért. Miért nem jöttek dolgozni a brigádtagok, amikor társadalmi murtkaakcióról volt szó? A kérdésre megpróbáltam megkeresni a választ. Szakái Kálmán, a termelési osztály vezetője elmondta, hogy pénteken reggel a brigád két tagja bevonult katonának, ők ezért nem jelentek meg, hogy a többiek hol voltak, mondják el a brigád tagjai. A BRIGÁD VEZETŐ NINCS ITT... — mondták, miután először őt kerestük. „Elment anyagot vételezni”. Ez,rendjén is vol• •• na, ha utána a munkaidő folyamán meg lehetett volna talál- ■ ni a munkahelyén, de nem találtuk meg. A három jelen levő brigádtag szerint eredetileg későbbre beszélték meg a munkát, ők úgy állították be saját programjukat, hogy részt tudjanak venni a munkában, közben közülük ketten elmentek szabadságra. Amikor a brigádvezető megváltoztatta a munka időpontját, igaz, hogy értesítette őket, de akkorra már lekötött maszek munkájuk volt, amit igyekeztek ugyan befejezni arra az időre, de a lassú száradás miatt ez nem sikerült. Utólag felajánlották, hogy a mielőbbi befejezés érdekében munkaidő után is ott maradnak dolgozni és a túlmunkát társadalmi munkaként végzik el. Okulásért nem árt azért levonni a tanulságot; Felelőtlenül ígérgetni, vállalást tenni nem szabad. Ennek a brigádnak a tagjai egyébként eddig többször bizonyították, hogy kiérdemelten kapták meg a szocialista címet. Az idén 10—12 ezer forint értékű társadalmi munkát végeztek a vállalaton belül és kívül. Kár volt tehát jó hírnevüket kockára tenni, tartósan felborítani egy gyermekintézmény életét, s vele együtt száz családét ... — más — . hogy a közművelődési határozat végrehajtásának járható útját illetőleg szemléleti ellentmondások jelentkeznek. Ilyen ellentmondás kereszttüzében áll jelenleg a művelődési otthonok jelene és jövője. Igen élesen vetődik fej az a kérdés — hol a helye? —. s bármennyire abszurdnak is tűnik, — van-e egyáltalában he-: lye közművelődési program munkban a művelődési otthonoknak. Vitányi Iván „Válasz Molnár Zoltánnak” c. írásában (Élet és Irodalom 1975. június) igen pontosan és elfogadhatóan. két eleve téves és rossz szemléleti végletet fogalmaz , meg. Az egyik azt a túlhaladott. s ma már elfogadhatatlan népművelői szemléletet őr-- zi, mely a népművelésben, tehát a művelődési otthonod munkájában kizárólag egyoldalú nevelői feladatot lát. Ok azt hiszik joguk, lehetőségük van_ meghatározni, hogyan művelődjék a nép. Á másik végletet képviselők a közművelődést olyannyira a társadalmi összfolyamat szerves részének ' tekintik, hogy szerintük még a kísérlet is a beavatkozásraj ostoba és haszontalan dolog. Vagyis a közművelődés egyik: póluson kizárólag a művelődési otthonokra, és benne a nép- • művelőkre vár, ellenkező póluson a népművelő közreműködése szükségtelen és hatástalan. mert a műveltség össz. társadalmi fokon — részvéte.' le nélkül is bekövetkezik. ■ A szemléleti különbségek’ ** között jókora szakadék tátong. Hol akkor az igazság?. Pártunk határozata kimondja- a közművelődés az állami köz- művelődési intézmények mellett minden társadalmi szervezet és gazdasági egység — hosszú időre szóló — közös ügye. A közművelődés egységes szemléletét és társadalmi megbecsülését érvényesíteni kell a termelő munkától a szabad idő értelmes felhasználásáig, a tudományos és művé-’ szeti tevékenységtől a társadalmi Szervezetek működéséig,' Tehát közügy, tömegmozgalom, minisztériumi főosztály- vezető és vállalati portás, mű.' velődésiotthon-igazgató és termelőszövetkezeti tejkezelő közös ügye. Egész népünk ügye. Végső céljában a lenini kulturális forradalom teljes megvalósítása. Joggal elvethetünk, torznak tekinthetünk tehát minden olyan szemléletet, mely a köz- művelődést csak a közművelődési intézmények feladatává teszi, vagy ezen intézményeknek semmiféle szerepet nem szán. A művelődési otthon, ben-, ae a hivatásos népművelő jelene és jövője vitathatatlan: nélkülözhetetlen eszköz a közművelő, dés célja érdekében. Olyan fontos eszköz, mely magasabb kulturális nézőpont kialakítására képes. Képes igényeket befogadni, és igényeket ébreszteni. Képes kezdeményezni, javaslatot adni és kínálatot terjeszteni. A nagy cél. a közművelődés érdekében a másikat, a tömeget megnyerni. A közművelődés és a mű*“■ velődési otthonok, a népművelők szükséges kapcsolatát Vitányi említett írásában költői szépséggel fogalmazta meg: „a jó népművelés nem az úr—szolga. nem az apa—fiú kapcsolathoz hasonlít, hanem a férfiéhez és a nőéhez. a szerelemhez, amelynek mint köztudomású nem lehet parancsolni, s amelyben a másikat újra és újra meg kell nyerni, de amely mindig úgy kezdődik, hogy valaki kezdeményez.” Ha ez a kezdeménvezés a művelődési otthonok élő pva- korlata. mindennapok munka, ja lesz naiv léoéssel viszi elő. re egész népünk ügyét, a közművelődéit. BÁNÁTI ZOLTÁN Váralja