Tolna Megyei Népújság, 1975. július (25. évfolyam, 152-178. szám)

1975-07-17 / 166. szám

’ Vttíö WOtEttflflU ZGg&BMßmT TOLNA MEGYEI NÉPÚJSÁG A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT TOLNA MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA CSÜTÖRTÖK 1975. július 17. XXV. évf. 166. szám. ARA: 0,90 Ft .1 Árvízveszély után Túl vagyunk a veszélyen. Az országban mindenütt apad­nak a folyók, nem fenyegetik már földjeinket, falvainkat, városainkat. Legalábbis köz­vetlenül nem. Több hetes, kemény küzde­lemben lettünk úrrá az ele­mek szeszélyén, a nagy erejű, hömpölygő áradaton. Egy­szerre nyolc folyónkon kellett védekeznünk. Áz alázúduló víztömeg csak alig valamivel volt kevesebb, mint az 1965- ös és az 1970-es emlékeze­tes árvíz idején: a vízmércék a legtöbb helyen az eddigi maximumok körüli szintet mu­tatták, a Maroson pedig an­nál is többet. öt esztendeje 45 községünk került víz alá, a gátakat át­törő, átlépő ár tízezreket űzött el otthonukból. Több milliárd forintunkat mosták el a féke­vesztett folyók. Még nem tudhatjuk, hogy mennyit vett ki a zsebünkből ez a mostani árhullám. Való­színűleg nem keveset. De az már bizonyos, hogy összeha­sonlíthatatlanul kevesebbet, mint a korábbiak. Pedig ak­kor, 1965-ben és 1970-ben tízezrek segítettek a mentés, a védekezés munkálataiban. Most a legnagyobb veszély óráiban is csak 5900 emberre volt szükség. A többit pótol­ták azok a megmagasított, megerősített gátak, árvé­delmi rendszerek, amelyek — az 1965-ös és 1970-es tra­gikus napok tanulságait le­vonva — az utóbbi években készültek. Nem olcsó építmények ezek. A múlt évtizedben hat- milliárd forintnál is többet költöttünk az államkasszából a folyókat szegélyező töltések erősítésére és fenntartására. A tudomány és a technika mind több korszerű eszköze áll a védekezés szolgálatára, automatikus távjelzők, elekt­ronikus berendezések segítik, gyorsítják a baj elhárítását, megelőzését. Most bizonyítot­tak az események: meghozta a hasznát az előrelátás, a nagy befektetés: sokezer em­bertársunk otthonát, keze- munkájának eredményét si­került megvédeni a víztől. S még egy fontos eleme, elengedhetetlen részese volt ennek a sikernek: a gátakat őrzők derekas helyállása, ál­dozatos, nagyszerű munkája. Ott, a gátakon nem volt idő tétovázásra, teszem-veszem dolgozgatásra. Cselekedni kellett. Zuhogó esőben is, zúgó szélviharban is, tűző na­pon és derékig vízben állva is. Régi igazság: bajban mér­hető meg legjobban, ki mennyit ér. A baj, amely most fenyegetett bennünket, so­kakban hozta felszínre az ál­dozatkészséget, a bátor, fe­gyelmezett cselekvés hajlan­dóságát. Mert látta a szüksé­gét annak a posztnak, amely­re állították, érezte munkájá­nak fontosságát, felelősségé­nek súlyát. Szathmári Gábor Ma kerül sor a Szojuz és az Apollo összekapcsolására Bokor Pál, az MTI tudósító­ja jelenti: * Folytatódott szerdán a szov­jet Szojuz és az amerikai Apollo űrhajó közös kísérlete, melynek első szakasza, az űr­hajók felbocsátása és pályá­ra vezérlése kedden a legtel­jesebb sikerrel zárult. Viktor Blagov, a Moszkva környéki kalinyingrádi földi irányítóközpont egyik műsza­ki vezetője, aki a Szojuz—19 keddi felbocsátása és repülé­sének első órai idején a földi szolgálat vezetője volt, szer­dán délelőtt az Inturiszt- sajtóközpontban adott tájékoz­tatást a kísérlet általában si­keres haladásáról, de beszá­molt a közös űrrepülés irányí­tóinak jelenleg gondot okozó műszaki problémákról is. Alekszej Leonov szovjet űr­haj óparancsnok és Valeri j Kubászov fedélzeti mérnök szerdán reggel nyolcórás pihe­nés után magyar idő szerint 7 óra 30 perekor kezdte meg na­pi munkaprogramjának végre­hajtását. E program legfonto­sabb pontja egy újabb pálya- módosítás, melynek segítségé­vel a Szojuz—19 végleges pá­lyára tér, melyen csütörtökön találkoznia kell az amerikai űrhajóval. A keddi nap folya­mán a két szovjet kozmonauta rendben végrehajtotta az ösz- szes tervezett műveleteket. A gondokról szólva Viktor Blagov elmondotta, hogy a Szojuz űrhajó parancsnoki fülkéjében elhelyezett televí­ziós kamera meghibásodása következtében elmaradtak a szokásos képek a Szojuz bel­sejéből. Az űrhajósok és a föl­di szakemberek megkísérlik ennek a hibának az elhárítá­sát, de a kísérlet sikerét az sem veszélyezteti, ha a kame­rát nem sikerül megjavítani. Ezzel csupán a Kozmovízió nézőtábora károsodik. Magát a kozmikus randevút, ameny- nyiben az eredeti terv szerint sor kerül a kölcsönös látogatá­sokra a két űrhajó között, más tévékamera segítségével köz­vetítik. Egyelőre bizonytalanná vált azonban a Szojuz—Apollo program egyik lényeges pont­ja, nevezetesen az űrhajósok átszállása egyik kozmikus berendezésből a másikba, pon­tosabban az Apollóhoz kap­csolt és a zsijipkamrát magá­ban foglaló kapcsolómodul használhatósága iránt merült fel kétség. Blagov az ezzel kapcsolatos houstoni híreket kommentálva közölte, hogy a jelek szerint meghibásodott az Apollo űrhajó kapcsolómodul­lal egymáshoz rögzítő szerke­zet. Ez ugyanolyan kapcsoló­berendezés, amilyent az Apollo-űrhajók és a Skylab- űrállomások összekapcsolásá­nál alkalmaztak, s nem azonos a Szojuz—Apollo programra kidolgozott androgón kapcsoló­szerkezettel, mely a zsilip­kamra túlsó oldalán helyezke­dik el, s melyhez a Szojuz-űr- hajónak kell majd hozzákao- csolódnia. A szovjet szakértők emlékeztettek, hogy hasonló hibát korábban már észleltek az amerikai kísérletek során (előfordult, hogy egy Apollo űrhajót csak hatodik kísérlet­re sikerült hozzákapcsolni a Skylab-hez). s el is hárították. Ilven körülmények között mind a szovjet, mind az ame­rikai szakemberek remélik, hogy a kapcsolóberendezést csütörtök' estig, az összekap­csolás időpontjáig Staffordék rendbe hozzák. Amennyiben a hibát mégsem tudnák elhárí­tani, az űrhajók összekapcso­lására akkor is sor kerül, csak az átszállás marad el. A Szojuz—19 legénysége á programnak megfelelően haj­totta végre az első munkanap­ra kijelölt, a két űrhajó össze­kapcsolását Célzó előkészüle­teket — közölték szerdán reg­gel az újságírókkal a moszk­vai sajtóközpontban. A Szo­juz—19 és az Apollo első ösz- szekapcsolására csütörtökön kerül sor. Ennek érdekében a szovjet űrhajósok kedden, kö­zép-európai idő szerint 19 óra 37 perckor megkezdték a ka­bin légnyomásának 867 hgmm- ről 539 hgmm-re való csök­kentését, ami megegyezik az Apollo fedélzetén uralkodó légnyomással. A légnyomás csökkentésé­nek idején a Szojuz űrhajósai biológiai kísérleteket végeztek, melyeknek célja a súlytalan­ságnak, a kozmikus sugárzás­nak és a Föld mágneses meze­jének a különféle növények növekedésére, fejlődésére és öröklődő tulajdonságaira gya­korolt hatásának vizsgálata. Közép-európai idő szerint l9(óra 55 perckor Alekszej Leonov parancsnok megkezdte a „mikroorganizmusok növe­kedése” elnevezésű kísérlet végrehajtását: a mikroorga­nizmusokat tartalmazó tokot kivette a „Biokat—M” elneve­zésű berendezésből, táptalajra helyezte, s mindezt beiegyez- te a fedélzeti naplóba. Ugyan­akkor Kubászov fedélzeti mér­nök megkezdte a „telepes gomba” elnevezésű kísérletet, majd csaknem egy órával ké^ sőbb a „halak embrionális fejlődése”, elnevezésű kísérlem tét. A 7. fordulat során Kubá­szov fedélzeti mérnök, a 81 fordulat során pedig Leonov parancsnok egészségi állapotá­nak ellenőrzésére került sor.’ Az űrhajósok szerdán, közép­európai idő szerint 1 óra 2d perckor tértek nyugovóra. * Az Apollo űrhajósai néhány órával a start után jelentették a houstoni irányítóközpontnak „potyautas” van a fedélzeten — egy szúnyog és láthatóan jól érzi magát. A földi irányító­személyzet javasolta: a várat­lan vendéget 36-os sorszám­mal vegyék be a tudományos kísérletek közé, de az űrhajó­sok nem szeretik a szúnyog­csípést: úgy döntöttek, hogy inkább megpróbálják megsem­misíteni a hívatlan vendeget. Sem az űrhajósok,' sem aí houstoni irányítóközpont nem tudták megmagyarázni, ho­gyan juthatott a kaliforniai szúnyog az űrhajóra. ENSZ-zászló a Szojuz fedélzetén A Szojuz—19 űrhajó fedélze­tén a világűrbe vitte az ENSZ zászlaját — ez jelképezi, hogy a közös űrkísérlet az egész emberiség javát szolgálja. A zászlót az összekapcsolás al­kalmával a szovjet űrhajósok átadják amerikai kollégáik­nak, akik visszahozzák a (Folytatás a 2. oldalon). A magyar kormány állásfoglalása a nemzetközi biztonság megszilárdításáról „A Magyar Népköztársa­ság kormánya megelégedéssel állapítja meg, hogy a kü­lönböző társadalmi politikai rendszerű államok békés egy­más mellett élésének elvei alapján napjainkban fordu­lat megy végbe a nemzetközi helyzetben a hidegháború korszakától az államok kiszé­lesedő politikai, valamint köl­csönösen előnyös gazdasági, műszaki-tudományos és kultu­rális együttműködése felé. Ma már reális lehetőség a vi­lágháború elkerülése, és a vitás nemzetközi problémák békés rendezése” — állapít­ja meg az az állásfoglalás, amelyet New York-i állandó ENSZ-képviseletünk a na­pokban juttatott el a vi­lágszervezet főtitkárához. A dokumentum részletesen elemzi a nemzetközi biztonság megszilárdítását elősegítő fej­leményeket, mindenekelőtt az európai biztonsági rendszer megteremtése érdekében tett erőfeszítéseket. A magyar kor­mány a Varsói Szerződéshez tartozó államokkal együtt ar­ra törekszik, hogy a politikai enyhülést Európában is egé­szítsék ki a katonai enyhü­lést célzó intézkedésekkel. A nemzetközi bizítonság meg­szilárdítása érdekében haté­kony.- intézkedéseket kell tenni — többek között — a fegyverkezési hajsza csök­kentésére és megszüntetésére, a leszerelés fokozatos meg­valósítására. Az indokínai háborús tűz­fészek felszámolása nagy je­lentőségű a nemzetközi béke és biztonság erősítése szem­pontjából, megteremti a felté­teleket az egész nemzetközi légkör további javulásához. Ugyanakkor további lanka­datlan erőfeszítésekre van szükség a még meglévő vál­sággócok felszámolására, min­denekelőtt a közel-keleti vál­ság rendezésére. A magyar kormány meg­győződése szerint az ENSZ fontos szerepet játszhat a nemzetközi biztonság megszi­lárdításában, de a meglévő lehetőségeit még nem használ­ja ki teljes egészében. Ez- irányú kezdeményezéseit kor­mányunk a jövőben is mesz- szemenően támogatni fogia. (MTI) Szekszárdi Állami Gazdasági Közel a negyven százalékhoz Az Iíák mellé pótkocsikat is be kellett vetni A Szekszárdi Állami Gaz­daság aratási gondját növelte — a megyei operatív bizottság ülésén is szó esett erről —, hogy a termőterület egy részét az ár­víz fenyegette. Miután a víz­ügyi igazgatóság a gazdaság fi­gyelmét felhívta az árvízve­szélyre, meg kellett változtat­ni az aratás ütemtervét, és az úibereki kerület kombájnjait Pqrbölyre kellett irányítani. A négy kombájn gyorsan le is takarította a termést, sajnos, észrevehető veszteséggel. Egy ötvenhektáros táblán még egy hetet kellett volna várni, hogy kombájn alá érjen, de a fenye­gető víz miatt ezt is le kellett vágni. A gazdaság 1291 hektár gabo­náját az újbereki és a várdom­bi kerületben nyolc kombájn aratja. Már betakarították kö­zel ötszáz hektárról a termést, húszezer mázsánál többet, negyvenegy mázsa körüli átlag­gal. Az átlagtermést a fentebb említett okok rontották le. A kajmádi négy kombájn je­lenleg a szedresi út melletti táblán dolgozik, valamivel jobb körülmények között, mint az újbereki nyolcak, tizenhárma* táblában dolgozó társaik. Kaj- mádon többé-kevésbé lábán áll a búza, a Sárközben viszont mintha úgy lenne lehengerel­ve. Itt a talajviszonyok is rosz- szabbak é3 az útviszonyok is. Lassabban, kisebb teherrel köz­lekedhetnek a kombájnokat ki­szolgáló gépkocsik. így a négy IFA mellé oda kellett rendelni három egytengelyes, billent­hető pótkocsit. A három trak­tort viszont a szalmaletakarí- tásból kellett kivenni. A gazdaság Clipper szárító­ja kezdettől fogva üzemel. A már említett, kétszáz hektárnyi veszélyeztetett területről tizen­nyolc százalékot meghaladó víztartalmú búzát arattak, a szombati zivatar, a lehullott sok (Folytatás a 2. oldalon)

Next

/
Thumbnails
Contents