Tolna Megyei Népújság, 1975. július (25. évfolyam, 152-178. szám)
1975-07-16 / 165. szám
I f Nem árulom el a község nevét, annyit azonban el- , mondhatok, hogy sok lakójáig nak közel fél milliója van a Y takarékban,, egyszóval, ha körükbe tér valami Kék fénybe illő XX. századi haramia, könnyen felderítheti, hogy ide nem jött hiába. De nézzük a történetet, ami akkor esett meg, amikor egyik nap, szinte ősz volt, a másikon rekkenő hőség. Azon a vasárnapon úgy látszott, hogy nem lesz kedve kisütni a napnak, de a tanácskirendeltség vezetője mégis úgy döntött, hogy hajat mos. — Várhatnál vele, még megfázol — szólt az asszonyi aggodalom. — Ugyan, melegítsd csak a vizet, legföljebb a fejemre húzom a svájcisapkát, míg megszárad a hajam. így is lett. A már régen helybelinek számító vezető ember vakítófehér svájciban éppen az újságok böngészéséhez látott a beüvegezett verandán, amikor lihegve bevágódott hozzá egy falubelijének maholnap legényfia. — Józsi bátyám, jöjjön gyorsan! Apám az előbb kint a Szénási dűlőben találkozott eg^ fehér wartburgos emberrel, akinek bajusza volt, meg szakálla. Most ugyanez az ember itt van az italbolt előtt, és se bajsza, se szakálla. — Rosszúl lát az apád, meg ártalmasán sok detektív- regényt olvas! A legény csak mondta a magáét, hogy idegesnek látszik az az ember, kémlelődik. tétovázik, biztosan valami rosszban jár. Jöjjön hát gyorsan és igazoltassa, mert az ilyesmi az ő dolga, a szomszédok » mondták. A valamikori tanácselnök kelletlenül igazított egyet a Történet a bizalmatlanságról [ betyáros külsőt kölcsönző svájcisapkán és elindult a mellette vadászkutyaként loholó fiúval. Mese nincs. Tényleg ott áll a fehér Wartburg, a motorházban ügyködő idegennek csakugyan se szakálla, se bajusza. Jó napot. Jó napot. Már megengedje, de nem a környékről való, ugye? Nem hát. Zokon ne vegye már, de igazolja magát. Az idegen kissé elcsodálkozva nyújtotta át az igazolványát, a bele lapozó hatósági közegnek pedig hirtelen igen melege lett. , X. Y. egyetemi tanár, lakik Budapesten. Erre jártak, de balszerencséjükre meghibásodott a kocsi, így hazaküldte a feleségét és két gyerekét busszal, ő meg úgy gondolta, hogy eljön ide, mert neki itt lakik egy hajdanvolt évfolyamtársa, együtt majd csak csinálnak valamit a kocsival. A név stimmel. Bocsánatkérések. Kírendeltségvezető morgolódva el. Negyedóra sem telik bele, most az URH-s kocsival érkező rendőrök ugrasztják a veranda nyugalmából. — Józsi bácsi, segélytelefonon riasztottak bennünket, hogy egy rovott múltú egyén lófrál a faluban. — Az esze tokja annak, aki telefonált! — Hol van most az az ember, azt mondják maga beszélt is vele. — Hol lenne, ott van Ren- desi éknél.' — Jöjjön velünk! Mit volt, mit tenni, ment, irgalmatlanul füstölögve magában, de a házba nem volt hajlandó betérni. A fenét! ö már egyszer bocsánatot kért, kérje most az elnézést más. Ez a vendég úgyse érez kedvet egyhamar, hogy meglátogassa fiatalkori kenyeresét. A két fiatal rendőr leforrázva került elő, kívántak egyet és mást a velük szóra- kozónak, majd nagyon gyorsan távoztak. Hiába jöttek, fölöslegesen zaklattak egy föltétien jobb sorsra érdemes látogatót — Azt mondom, mindennek a Kék fény az oka. — vetette oda vigasztalásképpen a kocsmáros a toroköblögetésre hozzá mindezek után betérő kirendeltségvezetőnek. — Egy nyavalyát! A butaság, meg a fölösleges gyanakvás az oka, • A történetkéhez — mely bizony-bizony megesett, akármennyire is röstellik utólag a szóban forgó kis faluban — sok kommentár nem kell, mert azt példázza, amit úgyis tudunk magunkról. A kelleténél gyanakvóbbak és sértően bizalmatlanok tudunk lenni néha olyankor, amikor se a gyanakvásnak, se a bizalmatlanságnak semmi oka. Máskor meg? Étellel, itallal, szíves szóval, uram bocsá még pénzzel is ellátjuk azt a frissen szerzett ismerősünket, akit később a bűnügyi krónikákban „látunk” viszont. Avagy; nem takarékoskodunk a tisztelettel, csodálattal és ragaszkodással olyan emberrel szemben, akiről egyszercsak kiderül. hogy amije van, azt nem a szorgalmával, nem a rátermettségével és állhatatosságával szerezte meg, hanem a közösséget is megkárosítva, görbe úton. Vajon tévedek, ha azt mondom, hogy érdemes ezen tűnődni? Torok erőd és íelepülés feltárását kezdték meg Szekszárd határában Több évre tervezett régészeti ásatás kezdődött kedden a hatos főút szekszárdi deltája közelében, a Sió jobb partja mellett most learatott búzaföldön. Gaál Attilának, a szekszárdi Balogh Ádám Múzeum fiatal régészének a ve-, zetésével, a hajdani Jeni Pa-' Janka (magyarul; Uj Palánk) török, illetve törökkori magyar település feltárásához fogtak. Az előzetes felderítések szerint, ezen a helyen állt az égetett agyagfalú egykori török erőd, amelynek százfőnyi helyőrsége vámót szedett a mözsi szőlőhegyen termett bort a folyón átszállító tolnai gazdáktól Várhatóan előkerülnek a régi házak, kovács-, ötvös-, fazekas- és egyéb iparosműhelyek emlékei. Az első napon kerámia és török pipa leleteket találtak, köztük egy perzsa porcelán kávéscsésze töredékeit is. (B. L.) Hordók között \ égy egy hébért s végy egy tízfokú létrát. Most imássz fel, fejedet dugd be a csempézett betonkád négyszög- '■ letű nyílásán, s veselkedj neki. Rögvest érzed a bor savanyítás ízét. Mi ez? — kér- j dezheti az olvasó a fenti sorok jf láttán. Nem más. mint a ji valóság. Kun András számára ; pedig mindennapi munka. £ Délelőtt van. kint kánikula, itt pedig pulóvert, begombolt kabátot kívánó hűvös. Pincében vagyunk. Hordóutcák, hor- dóéerek között járunk, s a ha- ’ talmas dongákból összerótt hordók láttán arra gondolok, a hajdan volt Diogenész számára ezek az óriási boros . edények felérnének egy minőségi lakáscserével. , t Az öreg Kun elneveti magát. ' — Akár fürdőszobája is lehetne itt Diogenésznek, — mondja, s rácsap a hordó eigneres végére. 1 — Mit csinál a pincemun- Jsás nyáron? — Amit kell. Ilyenkor érté- • kesítjük a borokat, s van úgy, hogy napi harminc-negyven hektót is kiadunk. Mindenütt előjön mostanában a szó az időjárásról, s a téma a Mecsekvidéki Pincegazdaság szekszárdi Garay téri pincéjében sem kerül el bennünket. Az esőzésekről, a sűrű ködökről folyik a beszéd, s ami mindezekkel együtt jár. a peronoszpóráról. Kun András, aki egy év híján (harminc esztendeje szívja a pince levegőjét, elkómorodik. IV égyszáz négyszögöl szőlőm van. Ötször permeteztem még így is, ha fele termés lesz a jobb évjáratokhoz képest. — Itt a pincében érzékelik-e: mikor szűk és mikor bő az esztendő? — Már hogyne, sosem felejtem el. 1964-ben például alig talált volna itt bort július tájékán. No, ha már elhangzott az első mondat a múltról. , mindjárt jön a többi is. A pincemunkás emlékezetében máig is él a nap. 1946. augusztus 29-e. amikor a decsi parasztember. — két fiú édesapja — először állított be a pincészetbe, az öreg Hortobágyi Jánoshoz. aki azzal biztatta a fiút: Öcsém ha jól' viseled magad, innen nyugdíjba is mehetsz. Ügy látszik, a jó tanács fogott az akkori fiatalemberen. Kun András most 54 esztendős, s maholnap arra gondol, lassan itt a nyugdíj. Erről a keménykötésű emberről nem hiszem, hogy a munkát sutba tudná dobni. Bemegyünk az étkezőül szolgáló. kazamataszerű helyiségbe. A Fabulon-krém reklámplakátja .alatt, az asztalon szalonna. uborka, társaságában történetek elevenednek fel egykori munkátársakról. Jókról és rosszakról. Elmeséli Kun András azt is. hogy tavaly, amikor a vállalat negyedszázados jubileumát ünnepelte. arany pecsétgyűrűvel lepték meg őt is, közel három évtizedes munkásságáért. V égül egy kérdés motoszkál bennem: nem kísérti-e a bor állandó jelenléte? Tagadólag rázza a fejét: — Kit megkísért, az itt elveszett ember. Napi egy-két pohár vöröset iszom reggeli Után. Ha több kell. hát azt otthon, a magaméból. Nem folytathatjuk tovább. Két trikós rakodómunkás jön, Hőgyészről érkeztek. 4 — András bácsi. —1 szólnak be az ajtón — jöjjön, sietünk. Az öreg feláll s öles termetével egy pillanatra elzárja az ajtó nyílását. VARGA JÓZSEF 44 órás munkahét Két szektor együttműködéséYel könnyebb A Bonyhádi Járási NEB tájékozódása A Bonyhádi Járási Népi Ellenőrzési Bizottság kereskedelmi szakcsoportja arról tájékozódott. hogy milyen eredményekkel és milyen következményekkel járt a kereskedelmi egységekben a 44 órás munkahét bevezetése. A népi ellenőrzés ez alkalommal is teljesebbé tette információit azzal, hogy százötven kérdőívet bocsátott ki, majd elemezte az ezekre érkezett válaszokat. Csaknem félszáz bolti, kiskereskedelmi és vendéglátó egységnél úgy sikerült áttérni a 44 órás munkahétre, hogy leszűkítették a nyitva tartási időt: az érintett egységek szombaton délután zárva tartanak. Ezzel párhuzamosan körülbelül harminc új dolgozót vettek fel a hálózatba; sajnos, mindemellett túlóráztatásra is sor került. A tavalyi év má- ' sodik felében a létszámnövekedés és a túlórák miatt kis híján negyedmillió forintot kellett kifizetni. A kereskedelmi és a vendéglátóipari dolgozók szemszögéből nézve igen kellemes a szabad szombat délután. A vevő- és vendégjelöltek aspektusából kevésbé ... Ügy látszik. azok a települések a szerencsések amelyeken azonos profilú egységeket üzemeltet az állami és a szövetkezeti szektor — mint például Bony- hádon, Nagymányokon. Váralján. Ott. ahol egyedül a szövetkezeti szektornak kell gondoskodnia az ellátás zavartalan» ságáról. jó módszernek mutatkozik az egységek váltakozó szombati nyitva tartása. Több ' kereskedelmi egységben úgy igyekeztek biztosítani a dolgozók szabadnapját, hogy hol az egyik, hol a másik örülhetett a szabad szombatnak; — ugyanakkor a nyitva tartási időt sem kellett rövidíteni. Papíron — és elméletben gyönyörű ez; kevésbé csinos azonban a gyakorlatban. A kétszemélyes boltokban ugyanis csaknem (mindenütt) férj és feleség dolgozik együtt; az egymást követő szabad szombatok így nem tették lehetővé, hogy a dolgozók közös családi programot szervezhessenek. Ennek egyik nem jelentéktelen következménye hogy hátrányosan befolyásolja a kereskedelem munkaerőhelyzetét. A nyitva tartási idő szűkítése körül a bonyhádi járásban is dúltak a viták, mindaddig. amig az élet be nem s bizonyította,! hogy megoldható az ellátási színvonal csökkenő- se nélkül is. A vevők elég ha- f mar tudomásul vették, hogy célszerűbb pénteken bevásárol-; - niok, mintsem bosszankod- niok szombaton délután a bezárt boltajtó előtt... A kereskedelmi szakcsoport tájékozódása alkalmával szerzett adatokat előbb a Tolná megyei Népi Ellenőrzési Bizottság. majd — országos vizsgálat keretében — a Központi Népi Ellenőrzési Bizottság hasznosítja majd. , * m b. z. i Bölcsődei felvételek Szekszárdim A kisgyermekes szülőknek gyakran okoz gondot gyermekük bölcsődében való elhelyezése. Minden évben ilyenkor nyáron érkeznek be a következő időszakra a bölcsődei elhelyezkedésre váró csecsemők jelentkezési lapjai. Szekszárdon évente általában mintegy 120—130 között mozog a számuk. Ez a szám, mint ahogyan a városi tanács egészségügyi osztályán megtudtuk ebben az évben emelkedik. Az eddig beérkezett kérelmek száma már most meghaladja az elmúlt időszakban jelentkezőkét Hogyan elégíthetők ki ezek az igények? Kik kapnak bölcsődei elhelyezést? Abban, hogy a kisgyermekek bölcsődei elhelyezését megfontoltan bírálják el a városi tanácsnak segítséget nyújtanak a vállalatok, üzemek munkahelyi nőfelelősei, akik felmérik a körzetükben lévő kisgyermekes családok szociális és életkörülményeit. A gyermekek érdekein kívül természetesen figyelembe veszik a vállalati érdekeket is, hogy szükség van-e a munkahelyen az édesanyára. A bölcsődék jelenleg feltöltődtek. A gondok enyhítésében jelentős segítséget nyújt a Tolna megyei Tánács Csecsemő- otthona. Itt szeptember elsejével 80 gyermek bölcsődei ellátására van lehetőség. A csecsemőotthonban jól felszerelt bölcsőde várja a gyermekeket. A személyi állománynyal kapcsolatban azonban gondok vannak, ugyanis nem végeztek csecsemőgondozó-nők az egészségügyi iskolában. Ideiglenesen úgy oldják meg a problémát, hogy a Kadarka utcai bölcsőde személyzetének felét átcsoportosítják, a hiányzó gondozónői létszámot pedig szakképzetlenekkel pótolják. M. csecsemőotthonban levő bölcsődében zömmel azokat a gyerekeket veszik fel, akik elhelyezésére majd a Mérey utcai bölcsődében kerül sor, miután az elkészül. A TOTÉV a munkákat még ebben az évben1 — előreláthatólag szeptember végére — befejezi. Az új bölcsődében dolgoznak majd azok a gondozónők, akik a költözködésig a csecsemőotthonban látják el feladatkörüket. A csecsemőotthoni bölcsődé-^, be a gyermekek kiszállításához a Volán Vállalat adott segítséget, kiépítette a buszmegállót t* A bölcsődék kihasználtsága 150—170 százalékos. Több csecsemőt helyeztek el, mint amennyi gyerekágy van. A bölcsődei gondozásba vételnél jelenleg is az 1962-ben hozott bölcsődei rendelet érvényes. A Mérey utcában épülő bölcsődével 400 gyerek elhelyezése válik lehetővé a városban, a következő ötéves tervben belép az Arany János utcai bölcsőde is, a gyermekintézményi hálózatba, akkor majd 500 gyerek bölcsődei felvétele lesz megoldott. Előreláthatólag a legtöbb bölcsődei férőhelyigénylés ezzel megoldódik Szekszárdon. j Szeptember 15-ével beindulnak a többi bölcsődék is. A jöyőben igyekeznek folyamatosan megoldani a bölcsődék feltöltését, a kisgyermekek elhelyezését. 1975. július Ifi.
