Tolna Megyei Népújság, 1975. július (25. évfolyam, 152-178. szám)

1975-07-12 / 162. szám

ORVOSI: Szekszárdon, a

Hunyadi u. 2. szán» alatti gyermekkörzeti orvosi rendelőben állandó prvosi ügyelet van, naponta este 7-től reggel 7-ig. Az ügyelet ünnepnapokon napközben is tart. Kiterjed Szekszárd városon kívül Szálka községre is. Telefon: 12—122.

Dombóváron a központi orvosi ügyelet látja el a felnőtt és gyermek betegeket szombaton 13 órától hétfőn reggel 7-ig. A felnőttkörzeti orvosi ügyelet helye: a kórház bőrgyógyászati szakrendelési, a gyermekorvosi ügyelet helye: a kórház gyermekszak- rendelési helyisége. A városban körzeti orvos, illetve körzeti gyermekszakorvos csak az ügyeleti helyeken található. Házhoz^ hívás is ott jelenthető be. Telefon: 13—67, vagy a 14—52-es telefon 188, illetve 194-es mellékén.

Medina, Kölesd, Sióagárd, Szedres, Tengelie körzetében a hét végén dr. Stalienberger Péter, Tengelie, (telefon: 6) az ügyeletes.

Bátaszék, Báta, Alsónyék

körzetében a hét végi ügyeletes dr. Szabó Károly, Bátaszék, Kossuth u. 41. I. 72.

Tolna, Mözs, Fácánkert, Bo- gyiszló részére Tolnán, a Garay u. 6. szám alatt (telefon: 130) tartanak ügyeletet.

Bonyhád, Kakasd, Aparhant, Hidas, Mecseknádasd ügyele. tét dr. Görög Miklós, Bonyhád, Perczel Mór utca 49, telefon: 80, látja el.

MESE

A TŰZTOLVAJRÓL

A regény két tanyai fiatat, András és Zsuzsika szerelmének lírai története. Mindketten szembefordulnak a tanyai gürcölő, lemondó élettel: megszöknek, s Budapesten vállalnak munkát. Itt derül ki, hogy Zsuzsika vérrákos. Rosz- szul lesz, kórházba kerül, végül válságos állapota miatt a szülei hazaviszik. De Andrást, oki az atomreaktorban dolgozik, gyűlölik, mert szerintük ő rontotta meg a lányukat. A fiú egy alkalommal hazaszökik és megtudja, hogy menyasszonya állapota nem javul, mert a kisvárosi kórház nem tudja azt az izotópot adni, amely a gyógyulást eredményezné. Ezért ellopja a gyógyHőgyósz, Tevel, Kisdorog, Kéty, Zomba ügyeletes orvosa dr. Genye Sándor, Högyési, telefon: 59.

Nagymányok és Győré orvosi ügyeletese dr. Tóth Éva, Nagymányok.

Paks nagyközségben a rendelőintézetben hétköznap 19.30-tól másnap reggel 8-ig központi ügyelet látja el o betegeket.

Nagydorog, Kajdacs, Sárszenilorinc, Györköny, Pálfa orvosi ügyeletese a hét végén dr. Regős György, Nagydorog,

telefon: 6.

ÁLLATORVOSI: Szekszárd, őcsény, Szálka, Harc, Sióagárd részére az állatorvosi ügyeletes dr. Fisi István, Sióagárd, telefon: 14.

Bonyhádon és körzetében dr. Acsády Gyula, Bonyhád, Bolyai u. 2., telefon: 108 az ügyeletes.

Zomba, Hőgyész, Tevel és a Hőgyészi Állami Gazdaság

területén dr. Tatai Mihály, Zomba az ügyeletes.

GYÓGYSZERTÁRI: Székszárdon a Hunyadi utcai gyógyszertár ad ügyeletet.

Bonyhádon, Dombóvárott, Pakson, Tolnán a helyi kél gyógyszertár heti váltásban látja el az éjszakai és az ünnepi ügyeletet.

Bátaszék, Tamási gyógyszer- tára szintén állandó ünnepi és éjszakai ügyeletet tart.

Nagydorog ad ezen a hétvégen ügyeletet, a sárszent- lorinci gyógyszertár szabadságolás miatt nem.

szert az Intézetből, i mivel tudja, hogy perceken «belül körözni fogják, szörnyű viszontagságokon keresztül, napokon át bújkálva, a kimerültségtől majdnem összeesve lopja szerelmese kezébe az egyik üvegcsét. *

Dosztojevszkij:

KARAMAZOV TESTVÉREK

A világirodalom egyik legnagyobb alkotásában az író arra vállalkozik, hogy a „felmérhetetlen" orosz lelket felmérje. Mindezt egy különös családtörténet keretében. Az öreg Karamazovnak három fia van: D mitrij, a leszerelt katonatiszt, a tudósnak készülő Ivan és Aljosa, aki be akar lépni a szerzetesrendbe. Van még egy negyedik fiú is, az amúgy balkézről vafó Szmergyakov, aki inasként szolgálja természetes apját. A két nagyobbik fiú meg akarja kapni apjától az anyai örökséget, de az iszákos, nagyhangú és a végletekig önző öreg Karamazov Dmitrijnek egy kopejkát sem akar adni, már csak azért sem, mert mindketten szerelmesek a kikapós menyecskébe, Grusenykába. Dmitrij többször nyilvánosan fenyegeti az apját, hogy egy szép napon agyonüti, ha nem kapja meg a pénzét. Ivan, az okos, művelt, de zavaros eszméket valló középső fiú szintén nem bánná az öreg halálát, mert kártékony embernek tartja, s különben is, „ki az, aki az apja halálát ne kívánná?" A tett elkövetésére vállalkozó is akad, Szmergyakov, a folytonosan megalázott, folyton okoskodó epilepsziás inas személyében. Ivan kétértelműen ugyan, de mégiscsak biztatja a tettre féltestvérét, s aztán elutazik Moszkvába, ezzel mintegy felhatalmazza a gyilkosságra. Az öreg Karamazo- vot holtan találják, egy súlyos tárggyal ütötték agyon. A gyanú Dmitrijre terelődik, hiszen a kérdéses éjszakán Gru- senykánál mulatott, s kétségtelenül járt apja házában. A volt tiszt először körömszakadtáig tagad, majd magára vállalja a gyilkosságot. Ivan azonban kideríti, hogy Szmergyakov volt a tettes, de mielőtt ezt bebizonyítaná, az inas öngyilkos lesz. Dmitrijt elítélik, s ő ártatlansága tudatában is bűnbánatot érez, akárcsak Ivan, a tett értelmi szerzője.

A regény váza roppant súlyos mondanivalót hordoz: milyen erkölcsi elvek birtokában cselekedjék az ember, mi az emberi szabadság tartalma, s hol vannak határai, meddig terjedhet az emberi megértés („Isten emberének", a szelíd Aljosának a problémája), stb.'A nagy mű a modern regényirodalom, az irodalomban kifejező modern életérzés talán legjobban ható kovásza.

"v í

H? Fuelk, Julius:

F RIPORT AZ AKASZTÓFA F TÖVÉBŐL :

r Fucik Csehszlovákia német megszállása alatt az illegális kommunista párt egyik vezetője és lapjának szerkesztője volt. Kisebb konspirációs hibák és szerencsétlen véletlenek összejátszása következtében 1942 áprilisában néhány társával együtt lebukott. így 1943 szeptemberében bekövetkezett kivégzéséig különböző fasiszta szervezeteket és

letartóztatási Intézményeket volt módjában „belülről" megismerni. Egy jóindulatú fegyőr segítségével lehetősége nyílik közel másfél éves tapasztalatait megírni és írásait biztonságba helyezni. Műve az antifasiszta memoárirodalomnak kiemelkedően értékes terméke.

Naplójában Fucik leírja letartóztatásának körülményeit, a letartóztatottak kínvallatását, a börtöncellák belső életét, a rabok egymást erősítő szolidaritását, a börtönőrök embertelenségét, de némelyikük emberi megnyilvánulásait is. Leírásaiban azonban soha nem a fizikai szenvedéseken van a hangsúly, hanem az idegeket, a rabok helytállását próbára tevő ravasz pszichikai trükkök ismertetésén. A könyv legjobb részleteiben az író riporteri könnyedséggel, de rendkívül plasztikusan dokumentálja az erőszakkal, az elnyomókkal való szembenállás emberformáló erejét. Az ilyen jellegű és mondanivalójú könyvek kedvelői mellett az izgalmas olvasmányokat keresők is örömmel fogják a könyvet fogadni.

Csata Károly:

A GYŰLÖLET TUDOMÁNYA

Az antológia azokból a prózai írásokból állt össze, amelyek a második világháború kelet- és közép-európai nagy csatáit ábrázolják. Az egyes írások sorrendjét nagyjából a háború menete határozza meg. A kötet élén Solohov híres elbeszélése, a Gyűlölet áll, amely egy, a németek által embertelenül kínzóit szovjet hadnagy története kapcsán próbálja rekonstruálni azt a folyamatot, amely egy embert a gyűlölet poklába taszít. A továbbiakban egy-egv fejezetcím alatt sorakoznak a művek. A fejezetcímeket — pl. Lengyelország lerohanása, Sztálingrád, Partizánutak, Csaták Magyarországon, Prága szabad stb. — vörössel szedett rövid magyarázat követi, majd az eseményt.illusztráló elbeszélések vagy regény- részletek jönnek. A szerzőit többsége szovjet Író, (többek között Bek. Polevoj, Szimonov, cKzakevics) de nem mindegyikük tartozik az irodalmi élvonalba. A kötetben szereplő lengyel, jugoszláv, román, bolgár, cseh, szlovák és német írók között megtaláljuk Andr* Xejewski, Copic nevét, a többség azonban kevéssé Ismert. A magyar irodalmat Bóka László, Illés Béla, Sallai Elemér, Kossá István, Dobozy Imre munkái képviselik.

Csontos Gábor:

A Tolna megyei Népújság olvasószolgálata

V. if '

• TM

W’

Kiállítás

VJ- 'í

r''*;

■ Szekszárd, Balogh Ádám Múzeum: Rippl-Rónai grafikái.

Szekszárd, TIT-klub: Vörös- marty-emlékkióllítás.

Szekszárd, művelődési központ: IX. országos amatőr képzőművészeti kiállítás.

Simontornya, vármúzeum) állandó kiállítás, kőtár.

Simontornya, bőrgyári művelődési ház: a bőrgyári MSZBT-tagcsoport kiállítása.

Tamási, művelődési központ: Lantos Miklós fotóművész néprajzi fotókiállítása, Würtz Ádám huszonöt grafikája József Attila születésének 70. évfordulója tiszteletére.

Simontornya, bőrgyári művelődési ház: 19-én 20-kor táncest a Pannofix együttes felléptével.

Tamási, művelődési központ: 14-én 19-kor: Saturnus-klub. — 15-én 19.30-kor a tánciskola zárófoglalkozása a Saturnus 7090 beatzenekar felléptével.

Tamási, ifjúsági klub: 19-én 19-kor: Játék a szavakkal.

Tamási, mozi: 16-án 20-kor: a Kócbabák és a Neoton együttes műsora.

Szekszárd, 19-én 20-kor:

The consort of music. Művészeti vezető: Anthony Rooley. A Szekszárdi zenélő nyár '75 előadása. Jó idő esetén a levéltár (régi megyeháza) udvarán; rossz idő esetén a megyei művelődési központban.

Tamási, ifjúsági építőtábor: 16-án 17.30-kor Lukács József vallástörténész előadása az ókori filozófiákról. — 17-én 17.30-kor eszmecsere Boldizsár Ivánnal. — 18-án 19.30- kor Novák Enikő József Attila- előadóestje.

ÖZÖNVÍZ

A kétszer kétrészes, új, színes lengyel film szovjet segítséggel készült. Segítséggel, nem koprodukcióban ... A Szovjetunió nem pénzt kölcsönzött a nagy mű költségeihez, hanem engedélyezte, hogy a nagy csatajelenetek kiválóan képzett szovjet alakulatok részvételével kerüljenek a filmszalagra. E mögött a gesztus mögött nem csupán a szilárd szovjet—lengyel barátság rejlik, hanem az a nagyon prózai tény is, hogy egy monumentális film forgatása Igen nagy erők megmozgatását követeli. A lengyel filmgyártás, amelynek java erőit kötötte le a grandiózus alkotás megteremtése, nem kockáztatott könnyelműen. Az

özönvíz Henryk Sienkiewlcz klasszikus trilógiájának középső, legsikerültebb része. Csupán emlékeztetőül: a trilógia egy másik darabjából, A kis lovagból már korábban forgatott — hazánkban szintén bemutatott — filmet Jerzy Hoffman rendező. Hoffman, —- legyen szabad így fogalmaznunk: — tud „sienkiewiczül", azaz: megértette, átérezte,

filmmé formálta az író művét. Mivel a legnagyobb műveltségű rendező sem mlndenttu- dó, Hoffman olyan személyt kért fel tanácsadóul, akinek a szó legszorosabb értelmében mindennapi kenyere a történelem, és aki a filmművészetben Is járatos: Adom Kersten professzort. &

A film történelmi gerincéről »— a lengyel—svéd háborúról —a leglényegesebb adatokat meg lehet találni minden valamirevaló lexikonban; ezért csak a legkurtábban utalunk arra. 1665-ben, amikor Lengyelország már Törökország ellen is, Ukrajna ellen is hadat visel, Károly Gusztáv svéd király megindítja seregeit Lengyelország felé. A lengyel hazaszeretet, bátorság, önfeláldozás három ellenség fölött, igazságos háborúban arat győzelmet.

PUHA ÁGYAK, KEMÉNY CSATÁK

Biztos, bojkott okozta megérdemelt bukás lett volna a sorsa Leo Marks és Roy Boulting színes angol filmjének, a Puha ágyak, kemény csatáknak, ha nem évtizedekkel a fasizmus feletti győzelem utón, hanem a negyvenes esztendők végén kerül a közönség elé. Annak ellenére az, hogy a kitűnő Peter Sellers féltucatnyi szerepben brillíroz, hogy Roy Boulting rendező nem kezdő a filmszakmában... A bordélyház — mint ismeretes —, nem tartozik azok közé az épületek közé, amelyekre ka- laplevéve szokás főitekinteni; személyzetét sem övezi a tömegek tisztelete. A film hangvétele megengedi, hogy egészen keresetlenül írjuk le róla, milyen kérdést feszeget olyan eszközökkel, amelyek miatt sem kívánatos, hogy nézői között tizenhat éven aluliak legyenek. Ne hasonlítson tehát a jegyzetíró a forró kását kerülgető macskára, ki a farbóvall A kérdés: Lehet-e ringyóból hős a haza javára? A válasz: Lehet. •

Az angol szerzőpár Inkább franciás könnyedséggel, mintsem németes alapossággal kezeli a történelmi tényeket. Sebaj, megtanultuk Ovidius- tól, hogy nem tilos képzeletünk szülötteivel eljátszadoznunk ...

VÉR ÉS VIRÁG |

' Merő véletlen, hogy o Júliusi premierfilmek között még egy akad, amelyben felsejlik a bordély félhomálya: a Vér é$

virág című színes Japán filrrv^ ben. (A moziból távozva, el4 nézést egy személyes reflexió-' ért, a filmjegyzet írója isméfi sajnálja, hogy ifjúságában nem tanult meg tisztességesen angolul, noha tehette volna ... Takiji Kobayashi ja-' pán író művei ugyanis eddig nem jelentek meg magyaf nyelven, annak ellenére nem,) hogy ő volt Japán egyetlen kommunista író mártírja.) ,

A Vér és virág Takiji Ko«| bayashinak állít annyira ma-’ radandó emléket, amennyire' egy filmalkotás maradandó lehet, hiszen nemcsak a könyv veknek, a filmeknek is megvan' a maguk végzete... Az író' irodalmi munkássága aí „1928 március 15.” című mű«r vével kezdődött. Következő; Rákhalászok című könyve már túljutott a felkelő nap országának határán; A párttal élnf című műve az elkötelezett forradalmár, agitátor hitvallása,'

Abban az időben, amikora Vér és virág játszódik, Japánban még (legalább) két isten volt. Az egyik a császár, — a a második világháborút követő kapituláció után földi élete megmentése érdekében bölcsnek találta kinyilvánítani ember voltát. A másik a kapitalizmus; az a tőkés rend,' amely még mindig képtelen felismerni saját embertelenségét, mégis ragaszkodik mo» notheisztikus isten voltához,’ Takiji Kobayashit 1933. febJ ruór 20-án a vérszomjas tőkéé Isten ölte meg szörnyű kínzás sokkal. Történelmi órával mérve: abban a másodpercben lett kancellár Adolf Schickel- gruber, — ismertebb névért Adolf Hitler.

Ml tagadás, hazánkban elég kevesen ismerik a XX. század első negyede Japánjának munkásmozgalmát. Taé dashi Imái rendezésében —é Kei Ymamotóval és Tyokd Nakanóval a két főszerepben *— olyan történelmi leckét kapunk belőle, amely egyé szerre szól szívünknek és éré telmünknek. (Kár, hogy nertf szinkronizálva szól...)

Sf**7 TBL* »5

Ál-