Tolna Megyei Népújság, 1975. június (25. évfolyam, 127-151. szám)

1975-06-10 / 134. szám

ünnepség a Magyar—Szovjet Baráti Társaság megalakulásának 30. évfordulója alkalmából Apró Antal beszéde Harminc esztendeje, 1945. június 9-én alakult meg az MSZBT elődje, a Magyar— Szovjet Művelődési Társaság. Az évforduló alkalmából hét­tőn az ELTE természettudo­mányi karának Ságvári termé­ben — a társaság életre hívásá­nak egykori színhelyén — ju­bileumi ünnepséget rendezett a Magyar—Szovjet Baráti Társaság országos elnöksége. Ott volt és az elnökségben fog­lalt helyet Sarlós István, az MSZMP Politikai Bizottságá­nak tagja, a Hazafias Népfront főtitkára, Győri Imre, az MSZMP Köznonti Bizottságá­nak titkára, Púja Frigyes kül­ügyminiszter, Katona Imre. a budapesti pártbizottság első titkára, továbbá V. J. Pavlov, a Szovjetunió magyarországi nagykövete és B. P. Ivanov vezérezredes, a hazánkban állomásozó déli • hadseregcso- pprt parancsnoka. Részt vettek a jubileumi ünnepségen a tár­sadalmi és tömegszervezetek vezetői, közéletünk jeles kép­viselői, az MSZBT tagcsoport­jainak küldöttei, s ott voltak számosán a —Szovjet Művelődési Tá. lág alapító tagjai közül. A magyar és a szovjet him­nusz hangjai után Básti Lajos színművész szavalta el Len- nvid Pervomajszkij „Petőfi Sándorhoz” című versét, majd — Ligeti Lajos akadémikus­nak, az MSZBT alelnökének, a társaság alapító tagjának el­nöki megnyitója után — Apró Antal, az MSZMP Politikai Bi­zottságának tagja, a Magyar— Szovjet Baráti Társaság elnöke mondott ünnepi beszédet. — Harminc évvel ezelőtt, 1945. június 9-én, ugyanezen a helyen ahol ünnepi ülésünket tartjuk, a magvar és a szovjet nép barátságáért tenni akaró magyar hazafiak létrehozták a Magyar—Szovjet Művelődési Társaságot — kezdte ünnepi beszédét Apró Antal, majd így folytatta: — A társaság élére olyan emberek álltak, akik ismerték és tisztelték a Szov­jetuniót, a szovjet nép hősies harcát, áldozatait, akik tud­ták, hogy a szocializmus első nagy államának rendszere mélységesen humanista. 1945-ben különböző foglal­kozású és különböző világné­zetű emberek vállalták a célt: megismertetni a magyar nép­pel ezeknek az igaz emberi ér­tékeknek a kincsesházát. Kom­munisták és szociáldemokra­ták mellett az akkori közélet más pártjaihoz tartozó politi­kusok és pártonkívüliek egy­aránt részt vettek abban a nagy munkában, amely céljá­ul tűzte: igazat mondani a szovjet valóságról,, felszabadí­tónk, a Szovjetunió népeinek életéről egy olyan országban, amelyben élt ugyan a Tanács­köztársaság 133 szabad napjá­nak lelkesítő emléke, de amelyben a Horthy-fasizmus negyedszázados szovjetellenes uszítása, népellenes mételyező propagandája is mély nyomo­kat hagyott. A társaság meg­alakulása, tevékenysége fon­tos politikai tett volt még ak­kor is, ha az első időben csak­nem kizárólag kulturális és tudományos felvilágosító te­vékenységet folytatott. Mert akármennyire is „csak” szín­házi bemutatóként tartottuk nyilván Rahmanov Viharos al­konyat című művének vagy Szimonov Orosz emberek cí­mű drámájának budapesti elő­adását, a nézők gondolkodásá­ra politikai hatással volt, szí­vüket új, eddig ismeretlen ideálokért dobogtatta meg, egy új humanizmus eszméivel gazdagította őket. — A társaság munkája kez­dettől fogva politikai harc volt — mondotta Apró Antal, maid részletesen szólt a társaság fel­adatainak bővüléséről, tevé­kenységi körének szélesedésé­ről, a gazdag, tevékeny évtize­dekről. ' i i í — Világossá vált — folytat­ta —, hogy a népeink közötti barátság ápolása nem lehet csupán a társaság beiratkozott tagezreinek feladata, hanem ügye az minden becsületes, ha­záját szerető, a szocializmus megvalósításáért küzdő em­bernek. Ebből a forrásból fa­kadt az az új mozgalom, ame­lyet a Lenin Kohászati Mű­vek felhívása indított el; ala­kuljanak tagcsoportok a ma­gyar—szovjet barátság elmé­lyítésére, a munkából mindin­kább szoruljanak ki a formá­lis elemek, s a barátságot erő­sítő tevékenység abban a kö­zegben folyjék, ahol a közös, nagy feladatokat a valóságban is megoldják, a munkahelye­ken, a mindennapos feladatok végzése közben, az üzemekben, a termelőszövetkezetekben, az intézményekben és a hivata­lokban. — Úgy érezzük, hogy az utóbbi években jelentős ered­ményeket értünk el, s a több mint ezer tagcsoportban mind sokoldalúbb felvilágosító tevé­kenység folyik. Jól működő tagcsoportjainak egész sora a bizonyság arra, hogy ■ * a magyar—szovjet barát­ság politikai, anyagi erővé vált és mind eredménye­sebben járul hozzá népünk fölemelkedéséhez, életünk szebbé, gazdagabbá tételé­hez. i'táa, a®. — Sokszor leírták, elmond­ták már, hogv a magyar és a szovjet nép barátsága, közös harca vérrel pecsételődött meg, s ez kézzelfoghatóbb valóság­ban talán soha nem volt úgy érezhető ez a-z alapigazság, mint époen az idén, amikor hazánk felszabadulásának, a fasizmus fölött aratott törté­nelmi győzelemnek 30. év­fordulóját ünnepeltük, az idén, amikor pártunk XI. kongresz- szusa tanácskozott. Országunk nagyon mélyről jutott el a mai csúcsra, s ebben történelmi szerepe van a felszabadító Szovjetuniónak, a fasizmus fölött kivívott sorsdöntő győ­zelemnek, amely felszabadulá­sunkat teljessé, történelmileg véglegessé tette. Különös je­lentősége van fölemelkedé­sünkben a népeink között ki­alakult őszinte, internaciona­lista barátságnak. — A magyar—szovjet ba­rátság az igazán nemzeti s egyúttal internacionalista poli­tika. Ennek a politikának kö­vetkezetes valóra váltásában a Magyar—Szoviet Baráti Társa­ság ezernél több tagcsoportjá­nak. az aktivisták tízezreinek a jövőben is megtisztelő fel­adatai lesznek. •***»,. . '■** - ^ ‘ A magyar—szovjet barát­ság, amelyet a hősök vére -* pecsételt meg, nem sza- 1 vakban él, hanem tettek­ben, az emberek szívében, ^ a közős munkában, harcban, amelyet a Szovjetunió és a többi szövetségesünk oldalán folytatunk népeink és a világ minden népének békéjéért, biztonságáért — zárta nagy tapssal fogadott ünnepi beszé­dét Apró Antal. ,j Ezt követően V. M. Sztriga- nov, Szovjet—Magyar Baráti Társaság alelnöke, az OSZSZSZK kulturális minise terhelyettese, az évfordulóra hozzánk érkezett szovjet dele­gáció vezetője mondott beszé­det (ify I — Hazánkban mindenki tud­ja, hogy milyen kiemelkedő szerepet játszik az MSZBT a Magyar Népköztársaság és a Szovjetunió népei közötti test­véri kapcsolatok fejlesztésében és erősítésében — mondotta. — A szovjet társadalom széles rétegei nagyra becsülik az MSZBT sokoldalú és hatékony munkáját — hangsúlyozta, majd idézte Leonyid Iljics Brezsnyevnek az MSZBT-hez intézett üzenetét; „A szovjet embereket őszinte örömmel tölti el, hogy az elmúlt évek során az országaink dolgozói között a politikai és gazdasági együttműködés, a kulturális és tudományos kapcsolatok to­vább erősödtek, mind sokolda­lúbbakká és gyümölcsözőbbek­ké váltak. Ehhez jelentős mér­tékben járult és járul hozzá a Magyar—Szovjet Baráti Tár­saság”. -iä,.AägS Megemlékezés a 30. évfordulóról Az MSZBT arany koszorús jelvényét kapták a legjobb aktivisták Tegnap délután az MSZMP Tolna megyei Bizottsága szék- házában rövid ünnepség ke­retében emlékeztek meg a Magyar—Szovjet Baráti Tár­saság megalakulásának har­mincadik évfordulójáról. Ist­ván József, a megyei pártbi­zottság propaganda- és műve- iődésúgvi osztályának vezetője méltatta az elmúlt harminc év eredményeit, majd Király Ernő, a megyei pártbizottság titkára a legjobb Tolna me­gyei aktivistáknak átadta az MSZBT aranykoszorús jelvé­nyét. Az MSZBT aranykoszo­rús jelvényét kapta: Bán Jó­zsef, a Szekszárdi Rózsa Fe­renc Szakközépiskola MSZBT- tagcsoportjának ügyvezető el­nöke. László István, a Bony­hádi Cipőgyár tagcsoportjá­nak elnökségi tagja, Lukácsi Pál, a Tamási Gimnázium tagcsoportjának ügyvezető el­nöke, Szűcs György, a faddi Lenin Termelőszövetkezet tag­csoportjának elnökségi tagja, Zsilka Gyuláné, a dombóvári MÁV csomópont tagcsoportjá­nak elnökségi tagja és Czve- tics Ivánka, az MSZMP Tol­na megyei Bizottsága propa­ganda- és művelődésügyi osz­tályának munkatársa. Az ELTE természettudományi karának Ságvári termében ünnepséget tartottak az MSZBT megalakulásának harminca­dik évfordulóján. Képünkön Apró Antal a szónoki emelvé­nyea. ■— Pártjaink, az SZKP és az MSZMP érdeme, hogy a ba­rátság a szovjet és a magyar dolgozók millióinak vált sa­játjává. Büszkék vagyunk ar­ra, hogy db a szocializmus és a kom­munizmus felépítéséért ví­vott közös harcunkban a magyar nép, a Magyar Szocialista - Munkáspárt, a szovjet nép, a Szovjetunió Kommunista Pártja váll­vetve balad előre. Pártjaink, országaink, népe­ink közös erőfeszítéssel építik a fényesebb jövő felé vezető utat, együtt védelmezik né­peink forradalmi vívmányait, egységes frontot alkotnak a nemzetközi küzdőtéren: kive­szik részüket a szocialista kö­zösség országai, a nemzetközi kommunista és munkásmozga­lom egységéért és összeforrott- ságáért vívott harcból. — Társaságunk jelentős munkát végzett annak érdeké­ben, hogy a szovjet társadalom széles rétegei minél teljeseb­ben ismerjék meg azokat a sokoldalú eredményeket és si­kereket, amelyeket a magyar dolgozók á párt irányításával elértek az új élet építésének három évtizede alatt. A szov­jet szakembereket örömmel töltik el a Magyar Népköztár­saság sikerei. A magyar dol­gozók szilárd meggyőződéssel vallhatják; a szovjet emberek hű elv- 1 társaik, megbízható sző- | vetségeseik a békéért és a | 1 szocializmusért vízott kö- ‘ i - zös harcban _»;J .4—, hangsúlyozta V. M. Sztriga- nov. Ezután Apró Antal a társad ság megalakulásának 30. év­fordulója alkalmából kor­mánykitüntetéseket, MSZBT- jelvényeket és -plaketteket' adott át. A Magyar Népköz- társaság Elnöki Tanácsa — a társaság megalakulásának 30. évfordulója alkalmából — a magyar—szovjet barátsági munkában szerzett érdemeiért a Munka Érdemrend arany fo­kozata kitüntetésben részesí­tette Ligeti Lajos akadémikust, az MSZBT alelnökét, Regős Gábort, az MSZBT titkárát, Ruttkai Ottót, a Thália Szín­ház színművészét, az MSZBT országos elnökségének tagját és Veres Józsefet, az MSZMP Központi Bizottságának tagját, az MSZBT alelnökét. Heten kapták meg a Munka Érdemrend ezüst fokozatát, hé­ten bronz fokozatát. Két akti­vistának adományozta a kul­turális miniszter „A szocialis­ta kultúráért” kitüntető jel­vényt, 23-an kapták meg az MSZBT aranykoszorús jelvé­nyét, 15 gyár, üzem, termelő- szövetkezet, intézmény éS*?sko- la kollektívája az MSZBT aranykoszorús plakettjét. A jubileumi ünnepség Ligeti Lajos zárszavával, s az Tnter- nacionáléval ért véget. (MTI) Koszorúzás * A Magyar—Szovjet Művelő­dési Társaság megalakulásá­nak 30. évfordulója alkalmá­ból hétfőn koszorúzási ünnep­séget rendeztek az ELTE ter­mészettudományi karának épületében, a társaság életre hívásának egykori színhelyén. A három évtizede történteket megörökítő emléktáblánál az MSZBt országos elnöksége ne­vében Apró Antal, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, az MSZBT elnöke, Ligeti La­jos akadémikus, az MSZBT alelnöke, a társaság alapító tagja és Nagy Mária, az MSZBT főtitkára koszorúzott. Az évforduló alkalmából hazánkba érkezett delegáció nevében V. M. Sztriganov, a Szovjet—Magyar Baráti Tár­saság alelnöke, az OSZSZSZK kulturális miniszterhelyettese, a küldöttség vezetője, vala­mint V. J. Pavlov, a Szovjet­unió budapesti nagykövete koszorúzott. Elhelyezték virá­gaikat a Lenin Kohászati Mű­vek MSZBT-tagcsoporljának, valamint az Eötvös Loránd Tudományegyetem természet- tudományi kara MSZBT-tag- csoportjának küldöttei is. j (MTI) 1975. június 19.

Next

/
Thumbnails
Contents