Tolna Megyei Népújság, 1975. június (25. évfolyam, 127-151. szám)
1975-06-08 / 133. szám
Politizál a falu Együtt Az az időszak, amikor a jelölő gyűlések, majd a választási gyűlések voltak az érdeklődés homlokterében, óhatatlanul az egyes emberek személyére irányította a figyelmet. Hiszen azt latolgatták mindenütt, X. vagy Y. megfelel-e a bizalomnak, alkalmas-e arra, hogy képviselje az adott kerület állampolgárainak érdekeit. Az elhangzott vélemények, a hallottak alapján nyugodtan mondhatjuk, jó volt a kiválasztás, olyan emberek neve kerül majd a szavazólapokra, akik munkájukkal, magatartásukkal, politikai tisztességükkel alkalmasnak bizonyultak a megtiszteltetésre. Ahol kettős a jelölés, döntenek a választók: ki a jók közül a jobb. A személyiségnek nagy a szerepe a munkák elvégzésében, a vezető befolyásolni, irányítani tud közösségeket, meg tudja határozni valamely cselekvés irányát, de egymagában nem tud tömegekre méretezett tennivalókat megoldani. Erről beszelt nemrégiben Bátán, a választási gyűlés után, egy baráti beszélgetés közben, a megyei pártbizottság első titkára. Markánsan fogalmazott, amikor azt mondta: „az eredményeket nem akarja kisajátítani senki, se a képviselő, se a megyei első titkár, se a járási titkár. A személyiségeknek nagy szerepük van, de az emberek tömegén múlik minden. Amit elértünk az a dolgozó emberek munkájának köszönhető." A párt politikájának megvalósításán munkálkodunk mindannyian. Ezt ajánlja programjában a népfront és ezt követelik az emberek szerte az országban, szerte a megyében, mert bevált politika, amely kiállta az idők próbáját, változtatni semmi esetre sem szabad rajta. A fejlődés különben is megköveteli a jobbított, a nagyobb intenzitású munkát. S ez a követelmény olyan embereket hoz felszínre, állít a megoldás szolgálatába, akik képesek, alkalmasak a magasabb értékű tettekre. Igaz, tulajdonképpen nem az a fontos, hogy ki lesz a képviselője ennek a politikának egy-egy adott kerületben, hanem az, hogy a párt politikáját országos méretekben és helyi vetületben helyesen szolgálja, mégis az ő személyükben testesül meg az országos politika iránti kollektív bizalom. TWinden jelölő gyűlésen és minden választási gyűlésen elhangzott: mosta XI. pártkongresszus által meghatározott feladatok megoldására hívunk minden becsületes dolgozót. Ugyanakkor elhangzott az is, hogy az emberek érdekében szól a pártprogram, az emberek érdekében kell cselekednünk, mert csak akkor eredményes a munkánk, ha az a társadalom jobblétét szolgálja. De folytatni kell a sort, a bizalom megnyilvánulásai voltak ezek a gyűlések, a bizalomé azok iránt, akiket a népfront ajánl, hogy képviseljék valamennyiünk érdekeit, amennyiben a választók voksát birtokolják majd. T egyenek — hogy fel- elevenítsük ezt a kedves szót, amely immáron valós tartalmat hordoz — követek. Mindannyiunk követei. S ne feledjék, hogy rajtuk a választók szeme. L. Gy. Nemzetközi iff rádióját ék-fesztivál A rádió műsor ajánlata a vakációra r Ä tevelieket szeretni nem nehéz dolog annak, aki valamelyest ismeri őket őszinte emberi találkozásokkal a háta mögött. Ide mindig jó megérkeznie a krónikásnak, mert mindig akad számára újság, s el sem kerülheti a találkozást azokkal, akik nemcsak örvendezni vannak a világon, hanem kirakják az asztalra azt is, ami nem tetszik nekik. Szeret politizálni ez a falu és tud is. noha lakói között akad azért olyan, aki kicsit még mindig afféle úri huncutságnak véli a politikát, mondván, „nem jó abba beleszólni.” Közben azért beleszól, de még mennyire, hogy beleszól és nemcsak a munkájával! Tevel a Völgység őrségi településének számít, de mint tudjuk, a második világhábo- j rú után született újjá, befo- ! gad /a őslakosai mellé a széke- l lyeket. felvidékieket. A szé- ' les hátú dombok közé ékelt, talált haza az elmúlt évtizedekben édes hazává lett s olyannyira. hogy a kényszerű honfoglalás keserű emlékeiről manapság alig esik szó. Minek is esne? Munkához, boldoguláshoz, az ember minden értelmes moccanásához békességre, nyugalomra van szükség. Nem is számít tisztességes embernek, aki ezt a harmóniát célozza meg. Kerülik is Tévéit a kedély viharai, akárcsak társközségeit Kis- dorogot és Bonyhádvarasdot. © Hosszadalmas névsort állíthatnék össze, megnevezendő, hogy Tevelen kik azok, akiknek a szavára legjobban hajlanak az emberek. Meg sem próbálom, mert még megbán- tódna, áld kimarad. Az ellenben már érdekel, hogy a közös tanács 50 tagja között miért csak 13 az asszonyok és leányok száma? Lehet, hogy politizálni megtanult, és jól is politizál a falu, csak éppen úgy gondolják a férfiak, hogy nőneműeknek a főzőkanál való? Nyugtatásul elmondották, hogy tíz évvel ezelőtt még kevesebb nő vállalt közéleti szereplést. pedig a falu társadalmi, állami életének vezetői ugyancsak sok asszonnyal és leánnyal beszélgettek azok közül, akik mindenféleképpen alkalmasnak látszottak például tanácstagi megbízatásra. Sokan szeretik hangoztatni, hogy aki falun él. eltemetve él és távol van a világtól. Címeres badarság ilyet állítani. mért hétköznap, ünnepnap az életnek ugyanaz a lüktetése hallható itt is. mint bárhol másutt. Néhány óra leforgása alatt beutazható az egész ország. Egy ugrásra ott van Bonyhád, nem. sokkal többre Szekszárd. A teveliek közül, sokan eljárnak dolgozni az iparba, a jövés-menés sodorja magával az életmód megújítására alkalmas eszmék magvait. Itt is megtapad belőle valami és ott is. Az ember alakítja a maga kis világát és néha föl sem méri. hogy a nagy sorsa van a kezében és aszerint lépdelhet mind előbbre, hogy mire ment a Nagy formálásával. Szóba kerül, hogy évekkel ezelőtt ipari üzem idetelepítéséért interpelláltak a teveli- ek minden olyan helyen, ahol csak öt-hat ember is összejött. Ma már megmosolyogják ezt a korábbi nagyralátó álmot. amit csak azért álmodtak meg mert éppen égető foglalkoztatási gondjaik vol1975. június 8. tak. Tréfára azért ma is futja még. — Ügy gondoltuk, hogy a képviselőjelöltünket csak akkor választjuk meg. ha Tevéire kerül a megyeszékhely. Belemegyek a játékba. — Nekem nincs ellenvetésem. de mire lenne az jó. ha ennyire megváltozna a község státusza? — Akkor mi is építhetnénk többszintes állami házakat. Nevetünk. Az együttélésnek Tevelen valahogyan éltető eleme a tréfa. A székelyek sajátjaként ismert csavarintoskodást eltanulták a felvidékiek, a németek is. Buzgón ugratják egymást, ahol csak lehet. mert ugye „nevessen inkább az ember, mint sírjon.” Faggatom a beszélgetőtársa-^ kát. hogy mi az. ami leginkább foglalkoztatja a köz véle- ! ményt és nem lep meg, hogy . a XI. pártkongresszus vezet \ még mindig a megbeszélnivalók listáján. Gyanítottam, hogy csak azért, mert a falu lakosságának zöme termelőszövetkezeti tag és mint szerte a hazában. itt is örömmel és megelégedéssel fogadták a nyugdíjkorhatár leszállítását. Tévedtem. — Tény, hogy őszintén örültek az érdekeltek, de más volt az. ami miatt a kongresszus az érdeklődés listavezetője lett. Az tetszett nagyon az embereknek, hogy az őszinteség uralta a több napos tanácskozást és nyíltan, ország-világ előtt volt szó arról aminek örülhetünk, meg arról is. amin javítanunk kell. — Ügy mondanám én. hogy mindenki megérthette, bárhol is él. hogy mi a dolga, hogy csak akkor élhetünk még jobban ha mindenki jobban csinálja ami a munkában osztályrésze. Különben tavaly ősszel a kisdorogi. varasdi és teveli tsz egyesülése foglalkoztatta nap-nap után az embereket. A prímet a termelőszövetkezet gazdái vitték a nagy lépés előkészítésében, s nincs az a házasság, amit megkötése előtt olyan alapos vizsgálat tárgyává tesznek a házasulók, ahogy a három gazdaság egyesítésének dolgait megvizsgálták. Nem volt ez meghökkentően váratlan dolog. A három szövetkezet már évek óta versengett egymással, hogy melyik gazdálkodik jobban melyik fizet legalább 2—3 forinttal többet. Az alapok egyenlő- ek voltak, s úgy látta a tagság, hogy koncentráltan köny- nyebb megoldani a fejlesztést, a termelést, a termelés korszerűsítését. — És mi van most. a „házasságkötés” után? — Mi lenne? Igen jó a hangulat. mert . nem volt még olyan tavaszunk, ami ilyen jól megmunkált földeket talált volna a határban, mint az idén. Komoly erkölcsi sikert jelent. hogy a téeszek egyesülése óta ötször annyian kérték á fölvételüket, mint ahány új tagot fölvehetnek. Az éljárók ráúntak az eljárásra és jönnének inkább haza. Csábítja őket a frissen megteremtett távlat, s miután itt mindenki ismer mindenkit, tudják, hogy kik. hányán sorosak a nyugdíjazásra. Tevéi iskolaszékhely. Büszkék is rá. de mostanában azért nem bánnák, ha nem hárulna rájuk több megtiszteltetés. Mondhatnám úgy is.' hogy a helyi érdekek első számú hangoztatói igencsak szeretnék elhárítani az újabb megtiszteltetést, hogy azzal az iskolabővítés újabb gondját is elháríthassák. Szó van róla, hogy ide körzetesítik a kis- vejkei és lengyeli felsőtagoz»-: tosokat. Belátják, hogy szükség van erre. de pillanatnyilag még ott tartanák, hogy nagyon bíznak „valami csodában.” A józanabbak ettől függetlenül hirdetik; hogy előbb- utóbb úgy is sor kerül a be- körzetesítésre, jobb ha hamarabb bekövetkezik ez az erőpróba is. •Próba különben mindig akad. Tavaly a lakosság kéréseit tolmácsolva 12 interpelláció hangzott el a közös tanács ülésein. Ebből hét kívánt intézkedést. A gondok meg is oldódtak nagyjából, de a nagyobb horderejű beruházások körül mindig akad baj. mert a termelőszövetkezet és az áfész építői nem győzik a fejlesztési munkákat. Kívülük pédig nehezen jutnak kivitelezőhöz. Elkészült ezért a legfontosabbnak ítélt építés. A napokban adták át az új orvoslakást és rendelőt. — Lencse doktor nagyon megérdemelte. ígérte is a tanács már évekkel ezelőtt az új orvoslakást és rendelőt. Hát most elkészült. Lencse doktor a megye ösztöndíjasaként végezte el az orvosi egyetemet. Hűségesen kitart a teveliek melleit, de azok se engednék elmenni. Tisztelik, szeretik. Úgymond azért, mert „nem felejtette el honnan vette föl a kalapot.” Rá is büszkék a falubeliek és sok másra még. Itt van például a vegyeskórus, amelyben ott énekelnek a falu vezető emberei, aztán az úttörők fúvószenekara. Közmegelégedés köszöntötte márciusban, hogy egy kivételével, eltörölték az öregek napközi otthonában az idejárok térít°°i díját. — Korszerűsíteni szeretnénk az otthont. — mondják és tudnivaló, hogy meg is teszik. Fontos közintézménnyé vált a községnek az öregek napközije. Dicsérem a tanácsházat, ami megfiatalodott kívülről, belülről. Jó ide bejönni. Hivatal ez, de mégsem olyan, amiben az ember azt se tudja melyik lábára álljon. Zömmel keresztnevükön szólíttatnak az itt dolgozók és ez ié minősítése az itt folyó munkának. Nem mindenkinek tetszik egyformán, de mióta így megújult tanácsháza, azóta többen tartottak társadalmi esküvőt. Kuncogva mesélik, hogy nemrég idekíváncsiskodott egy szókimondásáról nevezetes legényember is és miután végighallgatott, -nézett egy esküvőt, odalépdelt a tanács elnökéhez: — Lukács bátyám, ha elveszíteném én is a fejemet, csak maguknál kötök házasságot! Hogy mennyire nem zárják ajtójukat a teveliek, híven példázza egyebek között az is, hogy nem tűrik a környezetükben élő rendezetlenségeket, ötvenegy gyerek él úgynevezett veszélyeztetett környezetben, ennyire kell, hogy odafigyeljen a tanács, a lakosság bejelentéseire. A zilált. életek okozója az alkoholizmus. A védekezés ellene kézenfekvőnek látszik, de nem az. Míg eljut egy-egy családfő névre alig érdemes alkoholista az elvonó kezelésre, sok a huzavona, mert’ az asszonyok nemigen mernek panaszra menni, kezdeményező lépéseket tenni. A szomszédok jeleznek, a tanács intézkedik. Sajnos, csak kevesen köszönik meg utólag ezt az intézkedést. . Volt. olyan időszak, hogy a beleszólást mások életébe Tevelen isi mereven elutasították. Lassan divatjamúlt lesz az ilyenféle elzárkózás, ami természetesen velejárója a fejlődésnek, hiszen 1975-öt írunk, miközben világosan láthatja bárki, hogy hova juthat el a nemzet és az egyes ember 1980-ra, vagy ha úgy tetszik, az ezredfordulóra. LÁSZLÓ IBOLYA A szokásosnál is változatosabb műsorokkal jelentkezik a vakáció időszakában a Magyar Rádió ifjúsági főosztálya, A következő hetekben a huszas stúdiók révén többek között a Bács-Kiskun megyei tanyai kollégiumok világába látogathatunk, nyomon követhetjük egy falusi KISZ-titkár „karrierjét”, és hallhatunk a NEKOSZ egykori fiataljainak mai munkájáról, életük alakulásáról is. A polpresszó július 21-én a nők éve kapcsán a nők és az előmenetel, az előítéletek, a női vezetők sajátos helyzete stb. kérdéseket vitatja. Az ifjúsági hang játék-pályázat anyagából is jó néhány a sok milliós nyilvánosság elé kerüL Hallhatjuk például Su- monyi Zoltán; Eteri szerelem című játékát. Hegedűs Tibor műve Fürdőhelyi játékok címmel hangzik el, és a 30 évvel ezelőtti 18 éve-, sekről szói. A nemzetközi rádiójáték-fesztivál gyermekeknek sorozatában többek között lengyel, román, NDK — mesefeldolgozások kerülnek a kicsinyek elé Július 20-án kezdődik az Andersen, a nagy mesemondó sorozat. A nyár folyamán a Játsszunk együtt! című népszerű sorozat legérdekesebb adásaiból készített összeállításokat sugároznak. Ezek elsősorban a klubélet, a játék iránt érdeklődőknek nyújtanak hasznos tapasztalatokat. A műsorok kéthetenként — július 2-án, 16-án, 30- án, augusztus 13-án és 27-én — hangzanak el, augusztus 18- én pedig új adást közvetítenek hazánk délszláv, német, román és szlovák nemzetiségi klubjaiból. Nyáron is folytatódik az Iskolarádió hangjáték című sorozata. A zenei műsorok közül figyelmet érdemelnek az „Enea- lo ifjúság” díszhangversenyei. Erre — a hagyományhoz híven — a három év alatt legjobban szereplő kórusok ne- veznea be. A mostani koncertet Veszprémből közvetíti június lz-en egyenes adásoan a rádió. Az ifjúsági énekkarok pedig junius 24-tn a keszthelyi színházban lépnek dobogóra. A Vándor Sándor ifjúmunkás énekkari szemle legsikeresebb közreműködői négy adásban mutatják be művészetüket a rádió közönségének, június 11-e és július 3Q-a között. Egyébként az 1975—76-os tanévtől minden szakmunkás- tanuló kórusnak lehetősége lesz arra. hogy sikeres meghallgatás után megszólalhasson a rendszeresen jelentkező „Zúgjon dalunk!” című műz sorba», __
