Tolna Megyei Népújság, 1975. június (25. évfolyam, 127-151. szám)

1975-06-08 / 133. szám

Politizál a falu Együtt Az az időszak, amikor a jelölő gyűlések, majd a választási gyűlések voltak az érdeklődés hom­lokterében, óhatatlanul az egyes emberek személyére irányította a figyelmet. Hi­szen azt latolgatták minde­nütt, X. vagy Y. megfelel-e a bizalomnak, alkalmas-e arra, hogy képviselje az adott kerület állampolgárai­nak érdekeit. Az elhangzott vélemények, a hallottak alapján nyugodtan mond­hatjuk, jó volt a kiválasz­tás, olyan emberek neve kerül majd a szavazólapok­ra, akik munkájukkal, ma­gatartásukkal, politikai tisz­tességükkel alkalmasnak bi­zonyultak a megtiszteltetés­re. Ahol kettős a jelölés, döntenek a választók: ki a jók közül a jobb. A személyiségnek nagy a szerepe a munkák elvégzésében, a vezető be­folyásolni, irányítani tud közösségeket, meg tudja ha­tározni valamely cselekvés irányát, de egymagában nem tud tömegekre mérete­zett tennivalókat megolda­ni. Erről beszelt nemrégiben Bátán, a választási gyűlés után, egy baráti beszélgetés közben, a megyei pártbi­zottság első titkára. Mar­kánsan fogalmazott, amikor azt mondta: „az eredmé­nyeket nem akarja kisajá­títani senki, se a képviselő, se a megyei első titkár, se a járási titkár. A személyi­ségeknek nagy szerepük van, de az emberek töme­gén múlik minden. Amit el­értünk az a dolgozó embe­rek munkájának köszön­hető." A párt politikájának meg­valósításán munkálkodunk mindannyian. Ezt ajánlja programjában a népfront és ezt követelik az emberek szerte az országban, szerte a megyében, mert bevált politika, amely kiállta az idők próbáját, változtatni semmi esetre sem szabad rajta. A fejlődés különben is megköveteli a jobbított, a nagyobb intenzitású mun­kát. S ez a követelmény olyan embereket hoz fel­színre, állít a megoldás szol­gálatába, akik képesek, al­kalmasak a magasabb érté­kű tettekre. Igaz, tulajdon­képpen nem az a fontos, hogy ki lesz a képviselője ennek a politikának egy-egy adott kerületben, hanem az, hogy a párt politikáját or­szágos méretekben és helyi vetületben helyesen szolgál­ja, mégis az ő személyük­ben testesül meg az orszá­gos politika iránti kollektív bizalom. TWinden jelölő gyűlésen és minden választási gyűlésen elhangzott: mosta XI. pártkongresszus által meghatározott feladatok megoldására hívunk min­den becsületes dolgozót. Ugyanakkor elhangzott az is, hogy az emberek érde­kében szól a pártprogram, az emberek érdekében kell cselekednünk, mert csak akkor eredményes a mun­kánk, ha az a társadalom jobblétét szolgálja. De foly­tatni kell a sort, a bizalom megnyilvánulásai voltak ezek a gyűlések, a bizalomé azok iránt, akiket a nép­front ajánl, hogy képvisel­jék valamennyiünk érdeke­it, amennyiben a választók voksát birtokolják majd. T egyenek — hogy fel- elevenítsük ezt a kedves szót, amely immá­ron valós tartalmat hordoz — követek. Mindannyiunk követei. S ne feledjék, hogy rajtuk a választók szeme. L. Gy. Nemzetközi iff rádióját ék-fesztivál A rádió műsor ajánlata a vakációra r Ä tevelieket szeretni nem nehéz dolog annak, aki vala­melyest ismeri őket őszinte emberi találkozásokkal a há­ta mögött. Ide mindig jó meg­érkeznie a krónikásnak, mert mindig akad számára újság, s el sem kerülheti a találkozást azokkal, akik nemcsak örven­dezni vannak a világon, ha­nem kirakják az asztalra azt is, ami nem tetszik nekik. Sze­ret politizálni ez a falu és tud is. noha lakói között akad azért olyan, aki kicsit még mindig afféle úri huncutság­nak véli a politikát, mond­ván, „nem jó abba beleszól­ni.” Közben azért beleszól, de még mennyire, hogy beleszól és nemcsak a munkájával! Tevel a Völgység őrségi te­lepülésének számít, de mint tudjuk, a második világhábo- j rú után született újjá, befo- ! gad /a őslakosai mellé a széke- l lyeket. felvidékieket. A szé- ' les hátú dombok közé ékelt, ta­lált haza az elmúlt évtizedek­ben édes hazává lett s oly­annyira. hogy a kényszerű honfoglalás keserű emlékei­ről manapság alig esik szó. Minek is esne? Munkához, boldoguláshoz, az ember min­den értelmes moccanásához békességre, nyugalomra van szükség. Nem is számít tisz­tességes embernek, aki ezt a harmóniát célozza meg. Kerü­lik is Tévéit a kedély viharai, akárcsak társközségeit Kis- dorogot és Bonyhádvarasdot. © Hosszadalmas névsort állít­hatnék össze, megnevezendő, hogy Tevelen kik azok, akik­nek a szavára legjobban haj­lanak az emberek. Meg sem próbálom, mert még megbán- tódna, áld kimarad. Az el­lenben már érdekel, hogy a közös tanács 50 tagja között miért csak 13 az asszonyok és leányok száma? Lehet, hogy politizálni megtanult, és jól is politizál a falu, csak éppen úgy gondolják a férfiak, hogy nőneműeknek a főzőkanál va­ló? Nyugtatásul elmondották, hogy tíz évvel ezelőtt még ke­vesebb nő vállalt közéleti sze­replést. pedig a falu társadal­mi, állami életének vezetői ugyancsak sok asszonnyal és leánnyal beszélgettek azok kö­zül, akik mindenféleképpen al­kalmasnak látszottak például tanácstagi megbízatásra. Sokan szeretik hangoztatni, hogy aki falun él. eltemetve él és távol van a világtól. Címeres badarság ilyet állíta­ni. mért hétköznap, ünnepnap az életnek ugyanaz a lükteté­se hallható itt is. mint bár­hol másutt. Néhány óra lefor­gása alatt beutazható az egész ország. Egy ugrásra ott van Bonyhád, nem. sokkal többre Szekszárd. A teveliek közül, sokan eljárnak dolgozni az iparba, a jövés-menés sodorja magával az életmód megújítá­sára alkalmas eszmék magva­it. Itt is megtapad belőle va­lami és ott is. Az ember ala­kítja a maga kis világát és néha föl sem méri. hogy a nagy sorsa van a kezében és aszerint lépdelhet mind előbb­re, hogy mire ment a Nagy formálásával. Szóba kerül, hogy évekkel ezelőtt ipari üzem idetelepí­téséért interpelláltak a teveli- ek minden olyan helyen, ahol csak öt-hat ember is össze­jött. Ma már megmosolyogják ezt a korábbi nagyralátó ál­mot. amit csak azért álmod­tak meg mert éppen égető foglalkoztatási gondjaik vol­1975. június 8. tak. Tréfára azért ma is fut­ja még. — Ügy gondoltuk, hogy a képviselőjelöltünket csak ak­kor választjuk meg. ha Te­véire kerül a megyeszékhely. Belemegyek a játékba. — Nekem nincs ellenveté­sem. de mire lenne az jó. ha ennyire megváltozna a köz­ség státusza? — Akkor mi is építhetnénk többszintes állami házakat. Nevetünk. Az együttélésnek Tevelen valahogyan éltető eleme a tré­fa. A székelyek sajátjaként is­mert csavarintoskodást eltanul­ták a felvidékiek, a németek is. Buzgón ugratják egymást, ahol csak lehet. mert ugye „nevessen inkább az ember, mint sírjon.” Faggatom a beszélgetőtársa-^ kát. hogy mi az. ami legin­kább foglalkoztatja a köz véle- ! ményt és nem lep meg, hogy . a XI. pártkongresszus vezet \ még mindig a megbeszélniva­lók listáján. Gyanítottam, hogy csak azért, mert a falu lakos­ságának zöme termelőszövet­kezeti tag és mint szerte a ha­zában. itt is örömmel és meg­elégedéssel fogadták a nyug­díjkorhatár leszállítását. Tévedtem. — Tény, hogy őszintén örül­tek az érdekeltek, de más volt az. ami miatt a kongresszus az érdeklődés listavezetője lett. Az tetszett nagyon az embe­reknek, hogy az őszinteség uralta a több napos tanácsko­zást és nyíltan, ország-világ előtt volt szó arról aminek örülhetünk, meg arról is. amin javítanunk kell. — Ügy mondanám én. hogy mindenki megérthette, bárhol is él. hogy mi a dolga, hogy csak akkor élhetünk még job­ban ha mindenki jobban csi­nálja ami a munkában osz­tályrésze. Különben tavaly ősszel a kisdorogi. varasdi és teveli tsz egyesülése foglalkoztatta nap-nap után az embereket. A prímet a termelőszövetkezet gazdái vitték a nagy lépés elő­készítésében, s nincs az a há­zasság, amit megkötése előtt olyan alapos vizsgálat tárgyá­vá tesznek a házasulók, ahogy a három gazdaság egyesítésé­nek dolgait megvizsgálták. Nem volt ez meghökkentően váratlan dolog. A három szö­vetkezet már évek óta ver­sengett egymással, hogy me­lyik gazdálkodik jobban me­lyik fizet legalább 2—3 forint­tal többet. Az alapok egyenlő- ek voltak, s úgy látta a tag­ság, hogy koncentráltan köny- nyebb megoldani a fejlesztést, a termelést, a termelés kor­szerűsítését. — És mi van most. a „há­zasságkötés” után? — Mi lenne? Igen jó a han­gulat. mert . nem volt még olyan tavaszunk, ami ilyen jól megmunkált földeket talált volna a határban, mint az idén. Komoly erkölcsi sikert je­lent. hogy a téeszek egyesülé­se óta ötször annyian kérték á fölvételüket, mint ahány új tagot fölvehetnek. Az éljárók ráúntak az eljárásra és jön­nének inkább haza. Csábítja őket a frissen megteremtett távlat, s miután itt mindenki ismer mindenkit, tudják, hogy kik. hányán sorosak a nyug­díjazásra. Tevéi iskolaszékhely. Büsz­kék is rá. de mostanában azért nem bánnák, ha nem hárulna rájuk több megtisz­teltetés. Mondhatnám úgy is.' hogy a helyi érdekek első szá­mú hangoztatói igencsak sze­retnék elhárítani az újabb megtiszteltetést, hogy azzal az iskolabővítés újabb gondját is elháríthassák. Szó van róla, hogy ide körzetesítik a kis- vejkei és lengyeli felsőtagoz»-: tosokat. Belátják, hogy szük­ség van erre. de pillanatnyi­lag még ott tartanák, hogy na­gyon bíznak „valami csodá­ban.” A józanabbak ettől füg­getlenül hirdetik; hogy előbb- utóbb úgy is sor kerül a be- körzetesítésre, jobb ha hama­rabb bekövetkezik ez az erő­próba is. •Próba különben mindig akad. Tavaly a lakosság kéré­seit tolmácsolva 12 interpel­láció hangzott el a közös ta­nács ülésein. Ebből hét kívánt intézkedést. A gondok meg is oldódtak nagyjából, de a na­gyobb horderejű beruházások körül mindig akad baj. mert a termelőszövetkezet és az áfész építői nem győzik a fej­lesztési munkákat. Kívülük pédig nehezen jutnak kivite­lezőhöz. Elkészült ezért a leg­fontosabbnak ítélt építés. A napokban adták át az új orvoslakást és rendelőt. — Lencse doktor nagyon megérdemelte. ígérte is a ta­nács már évekkel ezelőtt az új orvoslakást és rendelőt. Hát most elkészült. Lencse doktor a megye ösz­töndíjasaként végezte el az orvosi egyetemet. Hűségesen kitart a teveliek melleit, de azok se engednék elmenni. Tisztelik, szeretik. Úgymond azért, mert „nem felejtette el honnan vette föl a kalapot.” Rá is büszkék a falubeliek és sok másra még. Itt van pél­dául a vegyeskórus, amelyben ott énekelnek a falu vezető emberei, aztán az úttörők fú­vószenekara. Közmegelégedés köszöntötte márciusban, hogy egy kivételével, eltörölték az öregek napközi otthonában az idejárok térít°°i díját. — Korszerűsíteni szeretnénk az otthont. — mondják és tudnivaló, hogy meg is teszik. Fontos közintézménnyé vált a községnek az öregek nap­közije. Dicsérem a tanácsházat, ami megfiatalodott kívülről, be­lülről. Jó ide bejönni. Hivatal ez, de mégsem olyan, amiben az ember azt se tudja melyik lábára álljon. Zömmel ke­resztnevükön szólíttatnak az itt dolgozók és ez ié minősí­tése az itt folyó munkának. Nem mindenkinek tetszik egyformán, de mióta így meg­újult tanácsháza, azóta töb­ben tartottak társadalmi es­küvőt. Kuncogva mesélik, hogy nemrég idekíváncsisko­dott egy szókimondásáról ne­vezetes legényember is és mi­után végighallgatott, -nézett egy esküvőt, odalépdelt a ta­nács elnökéhez: — Lukács bátyám, ha elve­szíteném én is a fejemet, csak maguknál kötök házasságot! Hogy mennyire nem zárják ajtójukat a teveliek, híven pél­dázza egyebek között az is, hogy nem tűrik a környeze­tükben élő rendezetlenségeket, ötvenegy gyerek él úgyneve­zett veszélyeztetett környezet­ben, ennyire kell, hogy oda­figyeljen a tanács, a lakosság bejelentéseire. A zilált. életek okozója az alkoholizmus. A védekezés ellene kézenfekvő­nek látszik, de nem az. Míg eljut egy-egy családfő névre alig érdemes alkoholista az el­vonó kezelésre, sok a huza­vona, mert’ az asszonyok nem­igen mernek panaszra menni, kezdeményező lépéseket ten­ni. A szomszédok jeleznek, a tanács intézkedik. Sajnos, csak kevesen köszönik meg utólag ezt az intézkedést. . Volt. olyan időszak, hogy a beleszólást mások életébe Te­velen isi mereven elutasították. Lassan divatjamúlt lesz az ilyenféle elzárkózás, ami ter­mészetesen velejárója a fej­lődésnek, hiszen 1975-öt írunk, miközben világosan láthatja bárki, hogy hova juthat el a nemzet és az egyes em­ber 1980-ra, vagy ha úgy tet­szik, az ezredfordulóra. LÁSZLÓ IBOLYA A szokásosnál is változato­sabb műsorokkal jelentkezik a vakáció időszakában a Magyar Rádió ifjúsági főosztálya, A következő hetekben a hu­szas stúdiók révén többek kö­zött a Bács-Kiskun megyei ta­nyai kollégiumok világába lá­togathatunk, nyomon követhet­jük egy falusi KISZ-titkár „karrierjét”, és hallhatunk a NEKOSZ egykori fiataljainak mai munkájáról, életük alaku­lásáról is. A polpresszó július 21-én a nők éve kapcsán a nők és az előmenetel, az előítéle­tek, a női vezetők sajátos hely­zete stb. kérdéseket vitatja. Az ifjúsági hang játék-pályá­zat anyagából is jó néhány a sok milliós nyilvánosság elé kerüL Hallhatjuk például Su- monyi Zoltán; Eteri szerelem című játékát. Hegedűs Tibor műve Fürdő­helyi játékok címmel hangzik el, és a 30 évvel ezelőtti 18 éve-, sekről szói. A nemzetközi rádiójáték-fesz­tivál gyermekeknek sorozatá­ban többek között lengyel, ro­mán, NDK — mesefeldolgozá­sok kerülnek a kicsinyek elé Július 20-án kezdődik az An­dersen, a nagy mesemondó so­rozat. A nyár folyamán a Játsszunk együtt! című népszerű sorozat legérdekesebb adásaiból ké­szített összeállításokat sugároz­nak. Ezek elsősorban a klub­élet, a játék iránt érdeklődők­nek nyújtanak hasznos tapasz­talatokat. A műsorok kétheten­ként — július 2-án, 16-án, 30- án, augusztus 13-án és 27-én — hangzanak el, augusztus 18- én pedig új adást közvetítenek hazánk délszláv, német, román és szlovák nemzetiségi klubjai­ból. Nyáron is folytatódik az Iskolarádió hangjáték című sorozata. A zenei műsorok közül fi­gyelmet érdemelnek az „Enea- lo ifjúság” díszhangversenyei. Erre — a hagyományhoz hí­ven — a három év alatt leg­jobban szereplő kórusok ne- veznea be. A mostani koncer­tet Veszprémből közvetíti jú­nius lz-en egyenes adásoan a rádió. Az ifjúsági énekkarok pedig junius 24-tn a keszthe­lyi színházban lépnek dobogó­ra. A Vándor Sándor ifjú­munkás énekkari szemle leg­sikeresebb közreműködői négy adásban mutatják be művé­szetüket a rádió közönségének, június 11-e és július 3Q-a kö­zött. Egyébként az 1975—76-os tanévtől minden szakmunkás- tanuló kórusnak lehetősége lesz arra. hogy sikeres meg­hallgatás után megszólalhas­son a rendszeresen jelentkező „Zúgjon dalunk!” című műz sorba», __

Next

/
Thumbnails
Contents