Tolna Megyei Népújság, 1975. június (25. évfolyam, 127-151. szám)

1975-06-08 / 133. szám

iS Téliekké vált a népesedéspolitikai iiatároiat A Tolna megyei Népi Ellenőrzési Bizottság ülése Clifford D. Simák s „ r A MINISZTERTANÁCS 1.040/1973. MT. számú rendele- : tének tükrében vizsgálta a Tolna megyei Népi Ellenőrzé­si Bizottság, hogy az említett számú népesedéspolitikai hatá­rozatot miként hajtották vég­re a megyei tanács egészség­ei ügyi osztályán, egy városi ta- f nácsi és egy járási hivatali fi egészségügyi osztályon, hat %" nagyközségi tanácsnál, öt % ÁFÉSZ-nél, négy mezőgazda- * sági és öt ipari termelőszövet­kezetnél, négy iparvállalat­nál, két kórháznál és egy ke­reskedelmi vállalatnál. A vizs­gálathoz további értékes ada­tokat szolgáltatott az a majd­nem kétszáz kisgyermekes anya. akikkel a népi ellen­őrök e közérdekű témáról el­beszélgettek. Az édesanyáknak a megyei NEB ezúton is kö­szönetét mond közérdekű se­gítségükért, ^ A NÉPI ELLENŐRZÉS több gazdálkodó szervről el­ismeréssel állapította meg, hogy — a párt politikájának szellemében — már a jogsza­bály megjelenése előtt ered­ményesen fáradoztak a nődol­gozók. főként a várandós és többgyermekes anyák munka­helyi helyzetének javításán. Így _ például — hozzájárul­tak az óvodai és bölcsődei há­lózat fejlesztéséhez, támogat, ták dolgozóikat abban, hogy lakáshoz jussanak. Az ered­mények. természetesen, nem mindenütt azonosak a jó szán­dék mértékével, hiszen a se­gítségadás említett formái ko­rántsem függetlenek a gaz­dálkodó egység anyagi erejé- iőL Szintén hatékonyan intéz­kedtek a vizsgált tanácsolt, mind az egészségügyi felvilá­gosítás és ellátás színvonalá- . nak emelésében, mind pedig kiszélesítésében. A népi ellen- s őrzés nézete szerint általában a városokban jobb az egész­ségügyi ellátás, mint a falvak­ban; az utóbbiakban viszont korszerűbb a bölcsődei és az (óvodai ellátottság. í SZEKSZÁRDON. ahol en­nek minden személyi és tár­gyi feltétele adott, kifogásta­lanul működik a házasság előtti orvosi tanácsadás. A já. rási székhelyeken működő család- és nővédelmi tanács­adókban a feltételek még nem mindenütt biztosítottak. Ennek egyik hátrányos következmé­nye a sok átfedés a szakren­delés és a tanácsadó tartalmi munkájában. Néhol a tanács­adás csupán formális; nem kérdezősködik az igen elfog­lalt orvos, alig érdeklődnek a fiatalok. Egyik, kiváló terme­lőszövetkezetéről nevezetes községünkben helytelenítette az ifjúság, hogy a menyasszony­nak és a vőlegénynek együtt keil részt vennie a tanácsadá­son — ezért éppen a legké­nyesebbnek tartott kérdések nem hangzanak eL A társadalmi és tömegszer­vezetek az ügy fontosságához mérten vették ki részüket a propagandamunkából. 1973-ban 125. tavaly 252 egészségügyi felvilágosító előadást tartottak. Ebben az időszakban az anyák iskolája néven ismert tanfolyamok száma nem járt messze a kétszáztól. A FELVILÁGOSÍTÓ TEVÉ­KENYSÉG és az abortuszbi­zottságok munkájának ered. ményeként 1973-ról 1974-re csaknem felére csökkent me­gyénkben a művi vetélések száma. Arra. hogy e téren is van még tennivaló, egyetlen számadat is éles fényt vet; tavaly a művi terhességmeg­szakítások száma még megha­ladta a kétezret. Az okok egyi­ke; a szülőképes korú nőknek csak körülbelül tíz százaléka használ hormonális fogamzás­gátlót A vizsgált időszak tényleges lehetőségeihez képest jelenté­kenyen nőtt a szülészeti ágyak száma, ám ez a fejlődés nincs összhangban a demográfiai helyzet várható alakulásával. Nagyobb arányban lenne kívá­natos — többek között — a veszélyeztetett terhesek kórhá­zi elhelyezése. Indokolt volna Szekszárdon új gyermekosz­tályt létesíteni. További gond. hogy a szervezett huszonegy gyermekkörzet közül a vizs­gálat idején kilencben még be­töltetlen volt az orvosi állás. Megyénkben a tanácsok a következő tervidőszakban 460 bölcsődei hely létesítését ter­vezik; ezek közül 240 komp­lex beruházásból, a többi tár­sadalmi összefogásból valósul­na meg. Úgyszólván valamennyi ta. nácsnál felmérték a nagycsa­ládosok lakásigényét. Sót cselekedtek is: a tavalyi esz­tendőben minden második nagy család lakásigényét sike. rült kielégíteniök. A tanácsi intézkedési tervek egyik fon­tos pontja szerint az újonnan épülő tanácsi lakások felét fiatal házasoknak kell juttat­ni. A népi ellenőrzés megálla­pította. hogy a lakáselosztó bizottságok sehol sem vétettek e lényeges követelmény ellen. A LAKÁSÉPÍTÉS támogatá­sának leggyakoribb vállalati formája kamatmentes kölcsön Gyár és Táros a Kánt a mentén 1 Ma már 200 000 lakosa van a Káma mentén fekvő Nabe- rezsnije Cselni városának, ahol hat évvel ezelőtt kezdődött meg a Szovjetunió és egész Európa leghatalmasabb teher­gépkocsi-gyárának, a KAMAZ- nak az építése. Az építkezés idén döntő sza­kaszába lépett: az alapvető üzemegységekben már a be­rendezések beszerelése folyik. Nemrég kezdődött meg a fő futószalag szerelése. Az első nagy teljesítményű tehergépko­csik kibocsátását 1976-ra ter­vezik. A KAMAZ felépülése után Európa leghatalmasabb ipari komplexuma lesz, ahol az alapvető terméken, a teher­gépkocsikon kívül acéllemezt, Diesel-motorokat és különféle elektromos berendezéseket is gyártanak majd. Nemrégiben fejeződött be a gyár legfonto­sabb termékének: a fokozott terepjáró-képességű, 360 lóerős Piesel-motorral felszerelt 8 tonnás teherautó prototípusá­nak a kipróbálása. A kámai tehergépkocsigyár a jelenlegi legmodernebb tech­nológiával fog működni. Az üzemegységeket modern gé­pekkel és berendezésekkel sze­relték fel, s ez magas szakkép­zettséget követel minden dol­gozótól. Az építkezés kezdete óta Naberezsnije Cselni lakossága több mint ötszörösére növeke­dett. A városban az ipari zó­nától zöldövezettel elválasztott lakótelepeket építenek. A lakó­tömbökkel egyidejűleg építik fel az iskolákat, óvodákat, szó­rakoztató és szolgáltató léte­sítményeket. A tervek szerint az új ipar­város lakossága 1980-ra több­szörösére növekszik. A lako­sok többsége a hatalmas gép­gyárban fog dolgozni, melynek tervezett éves kapacitása 150 000 nagy teherbírású 'teher­gépkocsi és 250 000 Diesel­motor lesz. ■.. ...... n yújtása.' kedvezményes fuvar­díj-elszámolás. Az ilyen ked­vezményekben tavaly is. 1973- ban is több mint nyolcvan százalék erejéig nagy családok részesültek. A vizsgált vállalatok több­sége részint a gyermekes asz- szonyok egy műszakos foglal­koztatását biztosította, részint munkarendjét igazította a gyermekintézmények nyitva tartási idejéhez. Amint a népi ellenőrzés megállapította: a gazdasági egységek kivétel nélkül, rendszeresen alkal­mazzák a gyermekes családok támogatásának valamilyen formáját; kiemelt mérté­kű segítségben részesül­nek a többgyermekes családok, a gyermeküket egyedül neve­lő szülők. Erre a valóban ör­vendetes képre csupán egyet­len ipari üzem helytelen gya­korlata vet árnyékot. Ennek a vállalatnak Siófokon saját, Harkányban bérelt üdülője van. Az előbbiben történő üdülés oly drága. hogy a többgyermekes családok egy­szerűen képtelenek megfizetni. Az üzem ennek ellenére nem nyújtott térítéskedvezményt a nagy családoknak a vizsgált időszakban. A GYERMEKGONDOZÁSI SEGÉLYT megyénkben 1974. végén több mint öt és fél ezer nő vette igénybe; 24 százalék­kal több. mint az előző évben. Valóban szocialista kapcsolat az, amelyet a GYES-t igénybe vevő nők és munkáltatóik ápolnak. A vállalat részéről főként a szocialista brigádok és a nőbizottságok tartják a kismamákkal a kapcsolatot. Szintén helyes az a gyakorlat, amelynek köszönhetően a GYES-en lévő nők folyamato­san dolgozó társaikkal szem­ben nem kerülnek hátrányos helyzetbe a bérezésnél. A vál­lalatok egy hányada nyomban az üzemi béremeléskor javít­ja a GYES-en lévők bérét; más hányada akkor, amikor az üzembe visszatérő ismét felveszi a munkát. Javult az ellátás a gyermek­holmiból. A rögzített áras cik­kek is majdnem mindig, min­denütt kaphatók 1—. de minő. ségükkel a vásárlók gyakran elégedetlenek. Több mint bosz- szantó, hogy rendszertelen az ellátás pólyabetétből, pelenká­ból. pamut fehérneműből, ha­risnyanadrágból. „Rugi” nad­rágból, gyermek frottírköpeny, bői. A gyermekbútorok hiánya a vizsgálat idején állandósult­nak tűnt. A kereskedelem azért sem tudja kielégíteni belőlük az igényeket. mert sok gyermekbútor nem a gyer­mekszobába. hanem — üdü­lőkbe, kis méretű lakásokba kerül... A NÉPESEDÉSPOLITIKAI HATÁROZAT megvalósulását elemző vizsgálat vezetője dr. Máté János, a megyei NEB el­nökhelyettese volt. A vizsgá­lat anyagának megvitatása után tette meg javaslatait a Tolna megyei Népi Ellenőrzé­si Bizottság. Ezek között sze­repel, hogy lényegesen na­gyobb körben ismertessék meg a nőkkel a korszerű fogam­zásgátlás módjait; hogy sze. reljék fel szemléltető eszkö­zökkel, lássák el propaganda­anyaggal a házasságkötés előtti tanácsadást végző orvo­sokat. A bizottság előnyösnek tartaná, ha a tanácsok bátrab­ban kötnének tanulmányi (ösztöndíj-) szerződést a fia­tal beiskoiázásra került védő­nőkkel. A tamási járás köz. ponti rendelőintézete jelen­leg Pincehelyen működik. Ezért szükséges a falvakat Pincehellyel összekötő autó­busz-közlekedés javítása, vala­mint a tamási szakrendelési igények helyi kielégítése. B. Z. A pénstermő fa APOSTOL ANDRÁS FORDÍTÁSA ALAPJÁN RAJZOLXJb M. ÉRDI JUDIT Meg volt róla győződve, hogy mihelyt összeszedi m pénzt, nyomban hanyatt-hasa­lok rohannia kelL Tudta, at 0 pénz valakié, és afelől n*n volt semmi kétsége, hogy még ezen az utcán sem akad olyaa ember, aki úgy megvetné a pénzt, hogy tétlenül hagyná elrepülni. így aztán összeszed­te a ropogós bankókat, a ami­kon meggyőződött, hogy egyet sem hagyott ott, rohant a kö­zelben parkírozó kocsijához Chuck Doyle éppen a J. Ho­ward Metcalfe villáját a kö­zönséges környezettől elvá­lasztó kőfal mentén lépkedett, amikor észrevette, hogy a ke­rítésen egy húszdolláros bank­jegy libben át. \ ír Doyle nem számított bamba fickónak, jól ismerte a világ csalafintaságait. A bankót megpillantva nem sietett azt felkapni. Körülnézett, mintegy ellenőrizve, nem követik-e. Ta­lán meg akarják tréfálni, vagy ami még rosszabb, elszedni tó^ le a pénzt. Ám nem volt senki sem a nyomában. Ebben a városrész­ben mindenki a saját ügyei­vel törődött, és annak érdeké­ben is megtettek mindent, hogy mások se törődjenek az­zal, amit az esetek többségé­ben a magas falak eltakartak. Őszintén szólva az utca, ahol Doyle fel akarta venni a húsz­dolláros bankót, nem igazi ut­ca volt, hanem egy elhagyott sikátor, amely Metcalfe rezi­denciáját választotta el kőfal­lal Gregg bankár villájátóL Doyle távolabb hagyta a ko­csiját, mert az utcán, ahová a házak bejárata nyílt, nem ta­lált parkolóhelyet. Néhány utcával odébb, egy csendesebb negyedben leállí­totta a motort, kiforgatta a zsebeit, kisimítgatta a bank­jegyeket, és egyforma kötegbe rakta őket az ülésen. Sokkal több volt, mint amennyire szá­mított. Nagyot Rittyentett. Felvette a köteget, hogy megszámolja, s észrevette, hogy valami kiáll belőle. Meg­próbálta egy fricskával elpöc­kölni, de sikertelenüL Úgy lát­Doyle lerakta a földre a fényképezőgépét, és a bank­jegy után loholt. Macska­ügyességgel elkapta, és csak ekkor fedezte fel, hogy telje­sen új, szinte még ragyog. Ám ebben a pillanatban az első bankjegy után vidáman libeg­ve megérkezett a második, harmadik... a sokadik húsz­dolláros is. szott, valami odaragadt az egyik bankóhoz. Megrántotta« bankjegyet, és az kicsúszott a kötegbőL Egy levélszár volt, éppen olyan, mint az alma vagy a meggy szára, s a szár erősen és természetes módon odanőtt az egyik bankjegy sarkához. (Folytatjuk)

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents