Tolna Megyei Népújság, 1975. június (25. évfolyam, 127-151. szám)

1975-06-07 / 132. szám

Magától értetődő dolog-e meggyilkolni egy taxisofőrt annyi zloty reményében, amennyi elég egy jókora uta­zás, néhány kiadós muri költ­ségeire? A világszerte elfoga­dott társadalmi* normák sze­rint nem. Az új, színes len­gyel film két főszereplőjének — Kazek: Miecyslav Hrynie- wicz és Bogdan: Waclaw Ra- decki — nézete szerint igen. A taxisofőr halálát egy má­sik ártatlan emberé — egy kis ház tulajdonosáé — kö­veti. A tetteseket elfogja a lengyel rendőrség, amelynek technikai munkájából érdekes ízelítőt ad Andrzej Trzos- Rastawiecki rendező. Lehet, s Valószínűleg nem kevesen fog­nak is vitázni arról, melyik a nagyobb tragédia: az-e, hogy két vétlen ember bűntett ál­dozatává válik, vagy az, hogy az elkövetők még elfogatósuk után sem döbbennek rá tet­tüknek bestiális voltára. A rendező és Maciej Krasicki — sajnos — megtörtént ese­ményt írt filmre. A bűnügy a maga idején érthetően meg­rázta úgyszólván egész Len­gyelországot. Az alkotók poli­tikai érzékének bizonyítéka, hogy lemondtak a maholnap szokványos krimiizgalmakról, s hogy helyettük a fiatalkori bűnözésre, mint korunk több országának nyomasztó prob­lémájára fordították nem csu­pán a saját figyelmüket —, de a nézőét Is. GYILKOSSÁG MÁSODKÉZBŐL Szergej Alekszandrov és Vlagyimir Kuznyecov írta, Aloiz Brencs rendezte az új, szovjet bűnügyi filmet. A da­rabban a társadalmi tulajdon kára húsz kilogramm arany. Ekkora mennyiségű aranyat Illegálisan megszerezni nem könnyű, de értékesíteni sem gyerekjáték. A szovjet rend­őrség gondja az ismeretlen tettes vagy tettesek mielőbbi kézrekerítése; az utóbbiak egyikéé a „sápadt sárga fém1’ eladása. A Gyilkosság másod­kézből mégsem krimi; leg­alább a fogalom általános ér­telmezése szerint nem az. Sokkal inkább olyan logikai rejtvény-,,játék", amit a társa­dalom védelme érdekében gyakrabban „játszanak" a bűnüldöző szervek, semmint az emberek tudnák. — Szink­ronizálni nem olcsó dolog; a Gyilkosság másodkézből ma­radéktalan megértése indo­kolja az arra fordított költsé­geket. A GYANÚ Más, rendkívül súlyos bűn- cselekményekkel szemben a háborús és népellenes bűn­tettek azok, amelyek földünk egyetlen, haladó vagy vala­mennyire is haladó országá­ban sem évülnek el. Azért nem, mivel ezek elkövetői nem egy ember, nem egy ország, nem egy földrész, hanem az egész emberiség ellen vétet­tek akkor, amikor a nácizmus szekerét tolták. Jiri Krejcik író és rendező A gyanú című mű­ve nem csupán az esősnek ígérkező nyárban, de a ká­nikula napjaiban is a néző­térre vonzaná a jó filmek kedvelőit. Az életben mara­dott áldozatok és a bűnösök egyike találkozik ebben a filmben. A mű — hozzávető­leg — annyira lélektani drá­ma, mint krimi; azért krimi, mert részelteti a nézőt egy jelentőségteljes nyomozás iz­galmaiban. A mozilátogatók eleddig rengeteg, a második világháborúval foglalkozó jó — közepes, gyenge — filmet láthattak. Ezért nem kis há­nyaduk viszolyog a vissza­visszatérő sablonfiguráktól. A gyanú elvitathotatlan értéke, hogy mentes a papíralakok­tól, annál gazdagabb a ka­rakteralakításokban. A brili­áns operatőri teljesítmény Jan Kalis művészi elhivatottságát dicséri. EGY KIS ELŐKELŐSÉG Mehrin Frank rendező Jack Rose-zal írta az új színes an­gol filmvígjátékot. Sebesen pereg a cselekmény, szipor­káznak az ötletek, Glenda Jackson és George Segal — szereplőtársai élén — ragyo­góan játszik. Gyönyörűek a spanyol tájak. Igaz, a mű nem a magasabb rendű jel­lem-, hanem a helyzet- komikumra épül, de minek — akárha a spanyol tengerparti — kákán csomót keresni?... A filmet a Variety műbirólója a Mi baj, doki?-val helyezi azo­nosan magas szintre. Véle­ménye szerint az Egy kis elő­kelőség „remek, romantikus vígjáték, amely teljes bele­éléssel szemléli a házasságon kívüli szerelem humorát, bi­zonytalankodásait, gyengesé­geit és kudarcait. Olyan film, hogy sikítanunk kell örömünk­ben." Mértéktartóbb, de nem kevésbé elismerő, amit a te­kintélyes Time kritikusa írt: „A forgatókönyv a harmin­cas és negyvenes évek csupa energia vígjátékait követi. Glenda Jackson Vicki-je az a fajta választékos ízlésű, In­telligens nő, aki tudatában van sebezhetőségének és mél­tóságának; az a típus, ame­lyet Katherine Hepburn ját­szott annyira jól. Segal Steve« je az a szerep, amelyet Cary Grant tett népszerűvé: a hó­dító férfi, aki mindig képes ró, hogy megnémuljon, ha az igazival találkozik.” A Time szerint bölcs dolog volt Se- galra és Jacksonre bízni a főszerepeket, mivel mindket­tejükben van stílus és — elő­kelőség... B. Z. i ARM AH, AYI KWEI: A SZÉPEK MÉG NEM SZÜLETTEK MEG „Félelmetes látvány, ha egy fekete minden ízében Igyek­szik az európai árnyS lenni” — állapítja meg a regény arc nélküli hőse. A fehérek­kel azonosuló feketék az 1955-ben függetlenné vált Ghana néger vezetői: a Nkrumah-kormány miniszte­rei, vezető hivatalnokai és pártvezérei, akik az író véle­ménye szerint elárulták ' az országot, a szabadságot, s nem váltották be a népnek adott ígéreteiket. A Nkrumah elleni 1966-os puccs epizód­jaival záruló regényben az író elkeseredett hangulatú, sötét képet fest a szabadsá­gával élni nem tudó ghanai társadalomról. A „férfi” a fő­hős, a szabadság első nap­jaiban, mint sok társa, hittel és nagy tervekkel kezdte az életet, de hamarosan magá­nyossá lesz, elszegényedett. Nem vesz részt az egész or­szágot átszövő politikai és gazdasági korrupcióban, így nyomorúságos körülmények között tengődik, mint vcsútl hivatalnok. Ellenpárja régi ba­rátja, a miniszter és párt­vezér viszont fényűző körül­mények között, a sokat átko­zott európai árukkal körül­véve, a régi gyarmatosítók életét éli, de a puccs után —■ „a férfi" segítségével — riadt patkányként menekül üldözői elől. Az ország és a társada­lom reménytelen helyzetét alá­húzza a naturalista eszközök­kel ábrázolt környezet: növek­vő szeméthegyek az utcán; zsúfolt, rozoga autóbuszok: mocskos sikátorok, kívül-belül koszos középületek, férgektől hemzsegő, omladozó, elhanya­golt lakások nyomasztó viló­go. Nemcsak érdekes és jő regény, hanem hiteles tudó­sítás is egy kevéssé ismert világról. BENEDETTI, MARIO: KÖSZÖNÖM A TÜZET, URAMI A latin-amerikai próza­irodalom kiemelkedő értékű művei között sajátos hely il­leti meg Benedetti regényét, amely az elmúlt évek egyik nagy irodalmi szenzációja volt. A családregény nem kevesebbre vállalkozik, mint hogy három generáció élet­sorsán keresztül egy ellent­mondásokkal átszőtt országról — a Latin-Amerika Svájcá­nak nevezett Uruguoyról — adjon pontos, könyörtelenül éleslátó helyzetképet. A nagy­apa, Edmundo Budino az or­szág első iparmágnása és sajtócézóra. A könyv fiának. Románnak drámája, akit a tragikus pusztulásba apjának roppant egyénisége, s a ma­ga gyámoltalanságának tuda­ta kerget, öngyilkossága bi­zonyítja : adott esetben az élettől is könnyebb megválni, mint egy politikai leszámolást végrehajtani — ha ez utóbbi tett a megszokott polgári élet­formát is szétrobbantaná. Az unoka, Gustavo már más nemzedék szószólója. Mindkét generációval’ élesen szemben áll, és sorsa bizonyos értelem­ben a jövő lehetőségeit hordoz­za magában. Beneőetti könyve élvezetes, könnyed olvasmány. Erőteljes íróegyéniség alkotá­sa, aki biztos kézzel bánik anyagával. A regény helyen­ként groteszk hangütésé, az órodó belső monológok, s a filmszerűen pergő cselekmény a történelmi valóságba ágya­zottan mutatja be az egyéni lét drámáit. ^ ORVOSI; Szekszárdon, a Hunyadi u. 2. szám alatti gyermekkörzeti orvosi rende­lőben állandó orvosi ügyelet van, naponta este 7-től reg­gel 7-ig. Az ügyelet ünnep­napokon napközben is tart. Kiterjed Szekszárd városon kívül Szálka községre is. Te­lefon: 12—122. Dombóváron a központi or­vosi ügyelet látja el a fel­nőtt és gyermek betegeket szombaton 13 órától hétfőn reggel 7-ig. A felnőttkörzeti orvosi ügyelet helye: a kórház bőrgyógyászati szakrendelési, a gyermekorvosi ügyelet, he­lye: a kórház gyermekszak- rendelési helyisége. A város­ban körzeti orvos, illetve kör­zeti gyermekszakorvos csak az ügyeleti helyeken található. Házhoz hívás is ott jelenthető be. Telefon: 13—67, vagy a 14—52-es telefon 188, illetve 194-es mellékén. Medina, Kötesd, Siócgórd, Szedres, Tengelic körzetében a hét végi orvosi ügyeletes dr. Szele Miklós Kötesd, tele­fon: 21. Bátaszék, Béta, Alsónyék körzetében a hét végi ügye­letes dr. Nagy Mária Báta­szék, Kossuth u. 103/A. Tele­fon: 157. Tolna, Mözs, Fácánkert, Bo­gyiszló részére Tolnán, a Ga­ray u. 6. szóm ólait (telefon r 130) tartanak ügyeletet. Bonyhád, Kakasd, Aparhant, Hidas, Mecseknádasd ügyele­tét dr. Görög Miklós (Bony­hád, Perczel M. u. 49. Tele­fon: 80.) látja el. Az ügyeleti szolgálat szombaton déltől hétfő reggel 8 óráig tart. Hőgyész, Tevel, Kisdorog, Kéty, Zomba ügyeletes orvosa ' Szekszárd, művelődési köz­pont: 8-án 18-kor a Szinkron zenekar szereplésével táncol •st. Kötesd, művelődési ház: 8- Ón 19-kor Kék csillag bál. dr. Lukács Lajos Zomba, tele­fon: 11. Az ügyeleti szolgálat szombaton 11 órától hétfő reggel 7-ig tart. Nagymányok és Győré or­vosi ügyeletese dr. Csimma Miklós Győré. Az ügyeleti szol­gálat szombat déltől hétfő reggel 8 óráig tart. Paks nagyközségben a ren­delőintézetben hétköznap 19.30-tól másnap reggel 8-ig központi ügyelet látja el a betegeket. Nagydorog, Kajdacs, Sár- tzentlőrinc, Györköny, Pálfa ügyeletese a hét végén dr. Regős György Nagydorog. Telefon: 6. ÁLLATORVOSI: A hét végi állatorvosi ügyeletes dr. Rap- pay József Szekszárd, Ady E. u. 18. Telefon: 12—373. Az ügyelet kiterjed űcsény. Szál­ka, Harc és Sióogárd közsé­gekre is. Bonyhádon és körzetében dr. Fodor László (Pannónia Tsz). Telefon: 113 a hét végi ügyeletes. Zomba, Hőgyész, Tevel és a Hőgyészi Állami Gazdaság területén a hét végi ügyele­tes dr. Szakács Sándor, Zom« ba. GYÓGYSZERTÁRI: Szek­szárdon június 7-én és 8-án a 3-as számú (Hunyadi u.) gyógyszertár az ügyeletes. Bonyhádon, Dombóvárott, Pakson, Tolnán a helyi két gyógyszertár heti váltósban látja el az éjszakai és az ün­nepi ügyeletet. Állandó ünnepi és éjjeli ügyeletet tart még Bátaszék, Nagydorog és Tamási gyógy­szertóra. Simontornya, bőrgyári mű­velődési házi 14-én 20-kor táncest a Pannofix együttes felléptével, Szekszárd, művelődési köz­pont: Húszon felüliek klubja: 11-én dr. Papp István előadá­sa az érzelmekről. — Nyugdí­jasok klubja: 11-én a palán- ki mezőgazdasági technikum ajóndékműsora a pedagógus­napra. — Fiotai utazók klub­ja: 10-én 18-kor Rockenbauer Szekszárd, levéltár: Tolna megye 1686-tól 1849-ig. Meg­tekinthető kedden, szerdán, csütörtökön és pénteken 9-tól 13-ig. Szekszárd, művelődési köz­pont: 8-ig bezárólag a könyv­hétre megjelent művekből ki­állítás. — 11-ig bezárólag a pedagógus képzőművészek ki­állítása. Szekszárd, Balogh Adóm Múzeum: Tóth István fotó­művész művészportréi s Köz­Szekszárd, művelődési köz­pont: 9-én 19-kor Diákszere­lem. A Kaposvári Csiky Ger­gely Színház előadása. Nagydorog, művelődési ház: 10-én 19.30-kor Folytassa Éva Szekszárd, művelődési köz­pont: 7-én 15-kor a Musica bábegyüttes gyermekműsora. Bonyhád, művelődési köz­pont: 9-én 18-kor Faludi Bé­la vetítettképes útibeszámoló- ja Olaszországról. — 10-én 19-kor a szekszárdi Irodalmi Színpad szereplése. Fadd, művelődési ház: 9-én 19-kor dr, Pataki József ye« Pál tv-szerkesztő vetítettképes előadása Hawaiiról. Fadd, művelődési ház» Nyugdíjasok klubja: 10-én 19-kor Az öreg című új ma­gyar film bemutatása. Simontornya, bőrgyári mű­velődési ház: 13-ón 17-kor a KISZ-aiapszervezet klubestje. lekedésl karikatúrák; Róntj Emy grafikusművész kiállítása, Dombóvár, művelődési köz­pont: 8-ig bezárólag népmű« vészeti és faragókiállitás. Fadd, művelődési házi Könyv a szobád hazában címmel kiállítás. Tamási, művelődési köz« pont: Würtz Adóm 25 grafiká­jának kiállítása a folyosó­galériában. ■— 8-ig bezáró­lag Lippai Tamás másodilt önálló kiállítása. és Adóm. Az Állami Déryné Színház előadása. Németkér, művelődési házi 14-és 19-kor: Folytassa Éva és Adóm. Az Állami Déryné Szín­ház előadása. títettképes útibeszámolójcf Kárpátoktól a Tiensánig cím­mel. Simontornya, bőrgyár! mű­velődési ház: 9-én népművé­szeti vetélkedő. — 11-én Já­tékosan a tudományról cím» mel találkozó. — 12-én Iá­kor a művelődési ház zene« tanfolyam-hollgotóinak évzáré hangversenye, „ ____. ..... -i K iállítás Művelődés

Next

/
Thumbnails
Contents