Tolna Megyei Népújság, 1975. június (25. évfolyam, 127-151. szám)

1975-06-29 / 151. szám

t S' Ezt hozta a hét a külpolitikában fgy látja a hetet kommentá­torunk, Réti Ervin: A Genfben összesereglett különtudósítók már csütörtö­kön abban a reményben vára­koztak a nevezetes „bunker”, az ablaktalan, ultramodern konferenciaközpont sajtóirodá­jában, hogy tanúi lehetnek majd az európai csúcsértekez­let bejelentésének. Nem így történt. Újabb bonyodalmak jelentkeztek az európai bizton­sági konferencia finisében, s legjobb esetben a következő hét elején hirdetik meg a helsinki összejövetel dátumát. A nehéz­ségek a zárójelek miatt adód­tak: néhány esetben ugyanis a különböző véleményeket, egy­mással párhuzamosan, záróje­lek között tüntették fel a ha­tározati javaslatok szövegében. A zárójeleket valóban fel kell oldani, közös nevezőre kell jutni, de erre a munkára ele­gendőnek ígérkezik az az egy hónap, amely amúgy is szüksé­ges a záróértekezlet előkészü­leteinek megtételére. Vannak azonban küldöttségek, melyek változatlanul ragaszkodnak a lassításhoz és a huzavonához.» Pedig az idő sürget. Helsin­kiben nemcsak az Európai biz­tonság alapokmányát öntenék nemzetközi jogi formába, ha­nem megszabnák a konferen­cia folytatódásának módozatait, s lehetőség nyílna széles körű eszmecserékre a legmagasabb szinten. Hiszen a fővárosban jelen lenne az SZKP főtitkára és az Egyesült Államok elnö­ke, az NSZEP első titkára és az NSZK kancellárja, a Varsói Szerződés, a NATO, valamint a semleges országok számos ki­emelkedő vezetője. A párbeszéd egyébként — kétoldalú, bilaterális keretek között — a héten is folytató­dott. Cromiko római útja so­rán az olasz vezetőkkel tanács­kozott. Todor Zsivkov bolgár államfő a Vatikánban a pápá­val folytatott megbeszélést, Moszkva vendége volt a belga király, s kíséretében a brüsz- szeli kormány feje, NDK—dán külügyminiszteri tárgyalások zajlottak Koppenhágában, a portugál diplomácia vezetője Londont kereste fel. Az „euró­pai beszélgetés” (utalhatunk is­mét rá, hogy az elmúlt hetek­ben a magyar külügyminiszter Párizsban és Bonnban járt) valóban része lett a politikai mozgásnak, s az ünnepi alka­lom Helsinkiben új lendületet adhat a további folyamatok­hoz. A hét legfontosabb nemzet­közi híreiben gyakori volt a budapesti keltezés. Hazánk fő­városában tartották meg a KGST 29. ülésszakát, amelyen a tagállamokat a kormányfők képviselték. Olyan nagy hord­erejű kérdések kerültek szóba, mint a következő ötéves terv­szakasz feladatainak egyezteté­se; a közös erőfeszítések foko­zása a nyersanyagproblémák megoldására; egységes villa- mosenergia-hálózat megterem­tése; Kuba és Mongólia még teljesebb bevonása az együttes munkába. A fokozott figyelem érthető volt: a szocialista kö­zösség gazdasági eredményei­nek továbbfejlesztése, az in­tegrációs program megvalósí­tása elsőrendű politikai jelen­tőséggel bír, s az erőviszonyo­kat a szocialista országok ja­vára formálja. Üj, független ország kezdte meg a héten önálló állami lé­tét: a portugál gyarmati igából felszabaduló Mozambik. A né­pi köztársaság kikiáltása, az első lépések biztatóak voltak, s jó példaként szolgálhatnak a belső válsággal vajúdó Ango­lának. Mozambik sikerei első­sorban annak köszönhetők, hogy az országot a Frelimo, a felszabadítási front egységesen vezeti, Angolában viszont van­nak reakciós befolyás alatt ál­ló szervezetek, amelyek még a polgárháborús fenyegetéstől sem riadnak vissza. Pedig ha Angola — a tervek szerint no­vemberben — követi a mo­zambiki. utat, további változá­sokra lehet számítani, s teljes­sé válik majd a rhodesiai és dél-afrikai fajüldöző rezsimek elszigetelése. Belpolitikai feszültségről ér­keztek hírek Ázsia két pontjá­ról. Indiában elrendelték a rendkívüli állapotot, átmeneti­leg bevezették a cenzúrát, s több száz letartóztatást hajtot­tak végre. Az ügy hátere, hogy egy vidéki bíróság felmelegít­ve és felnagyítva a korábbi vá­lasztási kampány néhány je­lentéktelen mozzanatát, elma­rasztalta Indira Gandhi mi­niszterelnök asszonyt. Ez szin­te jeladás volt az ellenzék szá­mára, amely a szélsőjobboldal­tól az ultrabalig támadást in­dított, és formális összeeskü­vést szőtt a kormányfő ellen. A hatalmon lévő Kongresszus Párt, a kommunista párt, a haladó indiai közvélemény ki­állt Gandhi asszony mellett, hiszen politikáját többségben pozitív elemek fémjelezték. A reakció megkísérelte egy „Wa- tergate-pszichózis” megterem­tését, de a határozott rendsza­bályok nyugalmat teremtettek az országban. Nem sikerül nyugalmat te­remteni Libanonban, sőt Bej­rútban szemmel láthatólag rosszabbodik a helyzet. A jobb­oldali falangista párt már he­tekkel ezelőtt igyekezett magá­hoz ragadni a hatalmat, hogy megbontsa Libanon politikai és vallási egyensúlyát. (Ebben az arab államban íratlan hagyo­mány, hogy az államfő minden esetben maronita keresztény, a kormányfő viszont mohame­dán.) Egy falangista kormány, 2 muzulmán csoportok kizárá­sával, valósággal felidézheti az 1958 nyarán végbement esemé­nyeket: a véres polgárháborút, s az amerikai tengerészgyalo­gosok partraszállását. Bonyolítja a helyzetet, hogy a belső viták nem utolsósor­ban a palesztin mozgalom tá­mogatása körül alakultak ki: a mohamedán szervezetek a PFSZ pártját fogják. E leg­utóbbi fegyveres összeütközé­sek is mindenekelőtt a falan- gisták, illetve a palesztinaiak között robbantak ki. A bejrúti fejlemények szinte jelképül szolgálnak, hogy változatlanul munkálkodni kell egy haté­kony arab egység létrehozásán. Ha nem is ennyire drámaian, de másutt is jelentős ellentétek keletkeznek az egyes arab álla­mok között, valamint az egyes nemzeti mozgalmakon belül. Éppen most, amikor a közel- keleti kibontakozás ügye kriti­kus szakaszba került, nehezen lehetne túlbecsülni a reális ala­pokon létrejövő arab egvség szükségességét és fontosságát. A pótkávék és egyes konzervipari termékek fogyasztói árának változása A szabad árformába tarto­zó pótkávék: a Cikória-kávé, a Családi keverék kávépótló és a Zamat kávé — a maláta- kávék kivételével — és né­hány, a III. és a szabad ár­formába tartozó konzervipari termék (tölteni való paprika, ringli, szardella-paszta, mus­tár,,, jDelikát 8. ételízesítő) ter­melői és fogyasztói árát jú­nius 30-tól felemelték. Az áremelés a babkávékat nem érinti. Az intézkedés oka: a felso­rolt termékek alapanyagainak, valamint a csomagolóanya­goknak a beszerzési ára ma­gasabb lett. Az áremelés mér­téke a pótkávéknál átlagosan 22,5 százalék, a felsorolt kon­zervipari termékeknél pedig 20—30 százalék. Az új fogyasztói árat anyagtakarékossági okokból néhány termék csomagolásán csak később tüntetik fel. Az új árakról a boltokban kifüg­gesztett hirdetmény útján ér­tesítik a fogyasztókat. (MTI) Gromiko befejezte olaszországi látogatását o Andrej Gromiko szovjet külügyminiszter, miután szom­baton találkozott Leone köz- társasági elnökkel, befejezte olaszországi hivatalos látoga­tását. Gromiko a két ország között rendszeresített véle­ménycsere keretében megbe­széléseket folytatott Rumor külügyminiszterrel és Moro miniszterelnökkel az időszerű nemzetközi kérdésekről. Waldheim interjúja a közel-keleti helyzetről Kurt Waldheim, az ENSZ főtitkára, pénteken délután Párizsban, az AFP tudósító­jának adott exkluzív interjú­ban kifejtette nézeteit né­hány nemzetközi problémáról, köztük elsősorban a közel- keleti helyzetről. A főtitkár annak a véle­ményének adott hangot, hogy ha sikerül is haladást elérni a csapatszétválasztás terüle­tén, azaz a tisztán katonai jellegű kérdésekben, továbbra is megoldatlanul marad az ál­talános rendezés problémája, s ez nem ad okot túlzott op­timizmusra. Waldheim ezzel összefüggésben leszögezte, hogy csak az általános ren­dezés oldhatja meg hosszú távra a közel-keleti problé­mát. Ez azonban nem jelenti azt — fűzte hozzá —, hogy az „ingadiplomácia” értékte­len lenne, hiszen annak is megvan a maga szereoe a felek közti kedvező légkör ki­alakításában. De mindenféle csapatszétválasztási megálla­podás csak az általános része lehet, s nem képzelhető el semmiféle rendezés a Palesz­tinái probléma megoldása nélkül — hangoztatta a vi­lágszervezet főtitkára. A továbbiakban kijelen­tette, hogy ha politikai síkon a közeljövőben nem történik változás, az év végére ismét robbanásveszélyes helyzet állhat elő a Közel-Kelet tér­ségében. A főtitkár véleménye •szerint a konfliktus megoldá­sában az ENSZ-nek nem sza­bad a békefenntartó szerepé­re korlátozni tevékenységét, hanem részt kell vennie az igazságos és tartós béke meg­teremtését célzó tárgyalások­ban is. Nyikolai Faggyeiev sajtótájékoztatója a KGST ülésszakáról (Folytatás az 1. oldalról) Ezután a KGST-ülésszakon megtárgyalt legfontosabb kér­désekre tért ki. Igen fontos eredmény például, hogy az ülésszak elvi határozatokat fogadott el a tagállamok 1990-ig terjedő együttműködé­séről a legfontosabb ágaza­tokban. A KGST XXVIII. üléssza­kának határozatai értelmé­ben a tanács szervei kidolgoz­ták a fűtőanyag-energia bázis továbbfejlesztésének, valamint az érdekelt európai tagorszá­gok egységes villamosenergia­rendszerének koncepcióját. A mostani ülésszak megbízta a tanács szerveit, hogy e kon­cepció alapján dolgozzák ki az egységes villamosenergia­rendszer általános hálózat­tervét, beleértve Jugoszlávia energiarendszerének megfele­lő közreműködését, és terjesz- szék azt a tanács XXX. ülés­szaka elé. Ny. Faggyejev rámutatott, hogy a KGST-tagországok és a KGST-szervek figyelmének középpontjában az 1976—80-as évekre szóló népgazdasági tervek koordinációjának be­fejezése áll. Az új tervidő­szakra szóló tervek egyezteté­sének minőségileg új vonása, hogy közvetlenül kapcsolódik a komplex programhoz, szer­vesen illeszkedik a tagorszá­gok új ötéves terveiben meg­valósítandó intézkedésekhez, valamint a gazdasági problé­mák két- és sokoldalú együtt­működés alapján, komplex módon történő megoldásához. A tervkoordináció során az együttműködés már bevált formái és keretei között to­vább fejlődött a berendezések és anyagok kölcsönös szállí­tása, napirenden van az érde­kelt országok közvetlen rész­vétele új kapacitások létesí­tésében. Ide sorolható a 2800 kilométeres orenburgi gázve­zeték, amelyet az érdekelt tagországok kivitelező válla­latai létesítenek. A népgazdaság! tervek koordinációja során a tag­országokban tett intézke­dések eredményeként a fű­tőanyag-energetikai ágaza­tok a jövőben is egyenlete­sen, tervszerűen és alap­vetően kiegyensúlyozottan , fognak fejlődni. Intézkedéseket tettek az új energiaforrás, az atomenergia felhasználásával kapcsolatos munkálatok gyorsabb üteme érdekében is. A tervkoordináció során előzetesen egyeztették a köl­csönös áruszállításokat, s ez alapul szolgál az 1976—80-ra szóló kereskedelmi egyezmé­nyek előkészítéséhez. Előzetes adatok szerint a tagországok tervkoordináción alapuló áruforgalma az 1976—80-as időszakban (1974-es árakon számítva) 50 százalékkal lesz magasabb, mint a mostani tervidőszakban. Nyikolaj Faggyejev hangsú­lyozta: a KGST-országok mindinkább erősödő egymásra­utaltsága megköveteli az integ­rációs folyamatok irányításá­nak tökéletesítését. Ebben az összefüggésben kell tehát vizs­gálni a sokoldalú integrációs intézkedések 1976—80. évi egyeztetett tervét, amelyet a XXIX. ülésszakon jóváhagy­tak. Ez a terv jelentősen hoz­zájárul az integrációs folyama­tok irányításának fejlesztésé­hez. E terv magában foglalja a legfontosabb, sokoldalú in­tegrációs intézkedéseket, ame­lyeket a tagállamok a követke­ző öt évben tesznek különbö­ző létesítmények, kiegészítő és termelőkapacitások létre­hozására. A több mint kilenc- milliárd transzferábilis rubel értékű beruházás üzembe he­lyezése lehetővé teszi a terme­lés jelentős növelését, a beru­házásokban részt vevő tagálla­mok igényeinek kielégítését, például cellulózéból, azbeszt-' bői, vastartalmú nyersanya­gokból, ferroötvözetekből, nik­kelből stb. Az egyeztetett terv realitá­sának záloga, hogy minden egyes KGST-ország saját nép- gazdasági tervében megfelelő erőforrásokat, pénzt, munka­erőt és egyéb eszközt biztosít az előirányzott kötelezettségek teljesítéséhez. A KGST szervezete és a tagországok a szocialista internacionalizmus elveit követve és a komplex programnak megfelelően állandó figyelmet fordíta­nak a tagországok gazda­sági fejlettségének fokoza­tos kiegyenlítődésére, ön­zetlen segítséget nyújtanak a gazdaságilag kevésbé fejlett országoknak. A tagországok például nem­zetközi geológiai expedíciót hoztak létre, amely Mongólia különböző körzeteiben komp­lex földtani felmérő-, feltáró- és kutatómunkát végez. Az ex­pedíció egész tevékenysége a Mongol Népköztársaság geoló­giai szolgálatának irányításá­val folyik és azt a KGST-tag- államok térítésmentesen finan­szírozzák. A tagországok ugyancsak Mongóliában 12 tu­dományos kutató- és tudomá­nyos káderképző intézetet hoz­nak majd létre. Térítésmentes segítséget nyújtanak egy ABC típusú önkiszolgáló élelmiszer- áruház építéséhez Ulánbátor­ban. Az ülésszak idején egyezd ményt írtak alá arról, hogy az érdekelt tagállamok Kuba te­rületén közös erőfeszítéseket tesznek nikkel- és kobaltlelő­helyek kitermelésére. Ennek az egyezménynek a megvalósítása támogatást jelent Kuba gazda­ságának fejlesztéséhez. A KGST titkára hangsúlyoz­ta, hogy az ülésszak a barátság és a kölcsönös megértés légkö­rében zajlott le. Kérdésekre válaszolva a KGST titkára kijelentette: A szervezeten kívül álló orszá­gokkal, szervezetekkel is szíve­sen tárgyal a KGST az együtt-, működésről. Sikeresnek bizonyult a KGST és Finnország együttműködése, amelynek nyomán lényegesen nőtt az áruforgalom a KGST- tagállamok és Finnország kö­zött. További országok is kife­jezték:, hogy együtt akarnak működni a KGST-vel. Irakkal valószínűleg július elején már létre is jöhet a megállapodás, befejeződtek az előkészítő tár­gyalások Mexikóval is, amely- lyel a megállapodás aláírása ugyancsak rövid időn belül várható. A közelmúltban Ko­lumbia jelezte, hogy tanulmá­nyozni kívánja a KGST-vel való együttműködés lehetősé­geit. Elmondotta, hogy a KGST a Közös Piaccal való kapcsola­tok elől sem zárkózik el. A KGST titkára már 1973-ban felvette a kapcsolatot a Közös Piac képviselőivel, s felhívta figyelmüket a kölcsönösed elő­nyös egvüttműködés lehetősé­be'1'6 a KGST-tagországok és a közös piaci tagországok között. A két gazdasági szervezet jól segíthetné az enyhülés politi­káját, s a tagországok közötti kereskedelmi kapcsolatok il­lesztését, a diszkriminációk megszüntetését, az infornláció- cserét. Azóta sor került , szak­értői értekezletre is, amelvnek megtartása helyesnek bizo- nvult. Lehetővé tette, hogy jobban megismerjük az euró­pai gazdasági közösség tevé­kenységét. , A dialógus folytatódik, s ke­ressük az együttműködés lehe­tőségét, amely az enyhülést, népek javát szolgálja. 4

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents