Tolna Megyei Népújság, 1975. június (25. évfolyam, 127-151. szám)
1975-06-28 / 150. szám
Nyár a gyermekkönyvtárban A vakáció alatt zömmel napköziotthonos gyerekek az állandó látogatói a gyermekkönyvtárnak, ahol egész évben folyamatosan tartanak csoportos foglalkozásokat. Nyáron nehezebb összeállítani változatos programot, mert 1—IV. osztályosok látogatnak ide, érdeklődési körük nem egyforma. A nyári rendezvényeknek pedig egyaránt le kell kötnie kicsik és nagyobbak figyelmét. Június elején a gyermek- könyvtár programja kapcsolódott az ünnepi könyvhéthez. Találkoztak a gyerekek Gyur- kovics Tibor íróval. Az aszfaltrajzverseny és a könyvtárban megrendezett vetélkedők győztesei a szünidő első napjaiban Kecskemétre látogattak. Pénteken szünetel a felnőttkölcsönzés, ez a nap egész nyáron az általános iskolás tanulóké. Ekkor tartják számukra a gyermekfoglalkozásokat. „Vakáció" címmel vidám játék, szórakozás, rejtvényfejtés várja az I—III. osztályos tanulókat. Körükben jól ismertek a Vakáció elnevezésű rajzos füzetecskék, amelyek rejtvényei az iskolában tanultakra emlékeztetik a kisdiákokat. A foglalkozásokon többek között megismerkednek a gyerekek a szomszéd népek gyerekjátékaival. Társasjátékok teszik változatossá a nyári foglalkozásokat és ismét rendeznek aszfaltrajzversenyt, aminek témája kötetlen. Mindenki arról j„számol be”, ami éppen foglalkoztatja. Augusztusban filmvetítéssel egybekötött foglalkozást tartanak a gyerekeknek. Verne Gyula könyveinek világáról, „Utazás a Holdra” címmel. Egyúttal bevezetik őket az űrhajózás történelmébe, megismerkednek annak alapvető tudnivalóival. Képzeletükben utaznak a gyerekek a bolgár tengerpartra is. Mint kis idegenvezetők, elmondják mindazt, amit Bulgáriáról tudnak, amit az útikönyvekben olvastak, de lehetőség van a korábban megtanult népszokások ismertetésére, a gyermekjátékok bemutatására is. Az utolsó pénteken pedig „Kezdődik a tanítás” címmel a gyerekek elbúcsúznak a nyártól, a szünidőtől. Ki-ki beszámol arról, mit csinált a nyáron, felelevenítik a szórakozva, játszva tanultakat, és készülnek a tanévnyitóra. Beszélgetés A foglalkozási és mindennapos bőrártalmakról MUNKATÁRSUNK a megyei Bőr- és Nemibeteg Gondozó Intézet főorvosát, dr. Horváth Máriát kereste föl, hogy vele a leggyakoribb foglalkozási bőrártalmákról beszéljen. A találkozás apropója a nyár volt, mely a megfigyelések szerint többnyire megnöveli a gondozóhálózat egyes egységeinek forgalmát. A beteg számának ilyentájt megnyilvánuló ’ növekedése korántsem azzal magyarázható, hogy nyáron „jobban ráérünk észrevenni”, ha valami baj van. Inkább az magyarázza a betegforgalom növekedését, hogy a nyár számos bőrbetegség kialakulásának jobban kedvez, persze ezek nem tévesztendők azért össze a foglalkozási bőrártalmakkal, melyek nincsenek tekintettel az évszakokra. Mint azt az intézmény vezetője elmondotta, sokan nem szívesen veszik a munkaalkalmassági és az időszakos, egyben kötelező szűrővizsgálatokat, holott ezekre nem az érintettek bosszantása végett van szükség. Kinek-kinek érdeke az, ami az egészségügyi ellátásnak a munkáltatóknak is alapvető érdeke, hogy ha lehetséges megelőzzük a foglalkozási betegségeket. A munkaalkalmassági és szűrővizsgálatok eredményeinek ismeretében a szakorvosok figyelmeztetni tudják a munka- vállalókat ki, milyen munkakör betöltéáére alkalmas, milyen kockázattal jár, ha a megvizsgált személy nem változtat munkát — MEGYÉNKBEN A LEGISMERTEBB, egyben leggyakoribb előfordulású foglalkozási bőrártalom az olajakné. Szenvedőik a fémiparban dolgoznak, melyben szükségképpen nagy az olajfelhasználás. Ez utóbbi még nem lenne baj. A baj azzal kezdődik, hogy az olajjal átitatódott munkaruha tartósan kerül érintkezésbe a bőrrel, melyen pattanásszerű kiütések jelenned meg. A betegség, viszonylag gyorsan rendezhető, de nem győzzük hangoztatni, hogy csak a rendszeres munkaruhacsere, a munkaruha tisztán tartása biztosíthatja a fémiparban dolVizsgakedvezmények Palánkon Megyénk híres oktatási intézményében, a szekszárd—• palánki Csapó Dániel Mező- gazdasági Szakközépiskolában a levelező tagozaton maholnap befejeződnek az április közepe óta tartó vizsgák. A tagozaton az idén csaknem százan kaptak szakközépiskolai oklevelet, érettségi bizonyítványt. Űjabb rendelkezések még szélesebbre tárják az iskola kapuját a tanulni vágyók előtt. A dolgozók szakközépiskolai levelező tagozatának hallgatói — ideértve a középiskolai végzettség alapján kiegészítő szakközépiskolai tanulmányokat folytató tanulókat is — szakközépiskolai tanulmányaik során az alább felsorolt tantárgyak tanulása és az azokból való vizsgázás alól mentesek: a kertészeti szakon munkavédelem, általános kertészeti ismeretek, gyümölcs- termesztés, szőlő-, zöldség- és dísznövénytermesztés; a mezőgazdasági gépészeti szakon munkavédelem, szakmai gyakorlat, munkagépek; a növénytermesztő és állattenyésztő szakon növénytermesztés, állattenyésztés, géptan. A mentességet a tanuló által bemutatott bizonyítvány (oklevél, leckekönyv) alapján a tagozatvezető állapítja meg. Változatlanul érvényes az a rendelet, amely szerint a hagyományos szakmunkások a második, az emelt szintű okleveles szakmunkások a harmadik osztályba iratkozhatnak. A nyári idényben díjmentes, a szakközépiskolai tanulmányokra előkészítő tanfolyam indul Szekszárdon,' a megyei művelődési központban. Az iskola által adott oklevél: érettségi bizonyítvány, amely a technikusi vizsga letételére, főiskolai, egyetemi továbbtanulásra jogosít, a képzés irányának megfelelő területen szakmunkás-képesítést is jelent Az új tanévben már azok a fiatalok is lehetnek levelező hallgatók, akik legalább tizenhét évesek, nyolc általános iskolai végzettséggel és kétéves szakmai gyakorlattal rendelkeznek. gozók egészségét e vonatkozás, ban. Nem veszik különben jónéven, ha fiatalokat tanácsolunk eleve más szakmába, mint a választott fémipari vagy más szakma, pedig a felismert hajlamosító tényezők bennünket erre köteleznek. — A másik, szintén gyakori olaj ártalom az ekcéma, mely a különféle kenőolajokkal dolgozók körében fordul elő. Legtöbbjüknél, — ha elhanyagolják a munkavédelmi előírásokat, a személyes higiéné követelményeit — súlyos lúgérzékenység alakulhat ki. Az ekcéma sokak által lebecsült betegség, de tudni kell róla, hogy nagyon makacs, lassan gyógyuló. Tehát, szükség lenne a beteg százszázalékos együttműködésére az orvossal. Munkatársunk megtudta a továbbiakban, hogy a szakorvosi rendeléseken többször megfordulókat allergénvizsgá- latra fektetik be a kórház bőr- osztályára, mert csak így tisztázható, mi okozza a bőrtüneteket. Egyébként nem egy esetben derül ki ilyenkor, hogy a páciens, akit többször kezeltek már ekcémával nem is az ólaira érzékeny, hanem pl. az Ultrára, melyet a határozott tiltás ellenére kézmosásra használ. Különben minden szakmának megvannak a maga ártalmai. Az asztalos- és faiparban az allergiás ekcémák, a bőr- és szőrmeiparban úgyszintén az allergiás eredetű bőrgyulladások jelentik a veszélyt. A fodrászok, kőművesek, festők és mázolok, a sütő- és konzerviparban, a textiliparban és gumigyártásban, az egészségügyben dolgozók körében fordul még elő gyakran foglalkozási bőrártalom. Érdekességként jegyezzük meg, hogy a mezőgazdaság nagyfokú kemizációja ellenére is kevés a mezőgazdaságban a foglalkozási bőrártalom. E munka úgy látszik még ma is egészségesebb, kevesebb veszélyt rejt magában, mint az ipari munka. A főorvosasszony a továbbiakban elmondotta, hogy szükségképpen igen jó a kapcsolatuk mind a járási tanácshivatalok egészségügyi osztályaival, mind pedig a KÖJÁL- lal. így, ha egy azon munkahelyről az elfogadhatónál több beteg keresi föl a szakrendelést, máris megy a figyelemfelhívó értesítés. Ennek birtokában a címzettek megvizsgálják az illető munkahelyeket, felderítik, mi az oka a foglalkozási bőrártalmak halmozódásának. Ez egyébként nemcsak arra jő, hogy gyors intézkedés történjék a veszély- források felszámolására, hanem arra is, hogy tisztázza a munkáltató felelősségét. A foglalkozási bőrártalmaknál nem, de más foglalkozási ártalom esetében — ha a kiváltó okok között a munkáltató hanyagsága szerepel — a munkáltató kártérítésre kötelezhető, azaz ki kell fizetnie a táppénz és munkabér összege közötti különbözeiét — Az előbbieknél is sokkal nehezebb a túlérzékenyek, az allergiára hajlamosak meggyőzése. Száz közül nyolcvan esetben mond csődöt a jószándék, mert hiába, hogy a szakorvos jelzésére, az üzemorvos intézkedésére más munkakörbe helyezik a dolgozót. Rendszerint azért nem fogadják el a számukra veszélytelenebb munkakört, mert abban kevesebbet kereshetnek. Az ilyeneket sűrűn, majd mind sűrűbben látjuk viszont, s kitartóan érvelnek, hogy 15—20 évig semmi bajuk sem volt, pedig addig is dolgoztak lúggal, terpentinnel és így tovább. Nem ér- : tik meg, hogy kimerítették . szervezetük tűrőképességét, s ez katasztrofális reakciókat eredményezhet. példaként hallhattuk egy egészségügyi középkáder esetét. Húsz évig dolgozott olyan osztályon, ahol elő írásos a napjában többszöri neomagnolos kézfertőtlenítés Húsz évig nem volt semmi, mígnem csúnya bőrtünetekkel kényszerült szakorvoshoz. Körülbelül egy hét alatt sikerült gondos kezeléssel rendbehozni de figyelmeztették, hogy tanácsos lenne helyet változtatnia. Nem vette komolyan. Kisvártatva ismét megbetegedett, de most már lényegesen több időt vett igénybe a gyógyítása. Ezt követően pedig még többet. Hosszú táppénzes állomány után éppen kiiratni szándékozott magát az SZTK-ban, ahol festettek. A terpentin szagától olyan állapotba került, néhány óra leforgása alatt, hogy mentővel kellett kórházba szállítani. A tanulság: a már fölismert allergiával nem szabad tréfálni. Illetve aki tréfál, számíthat akár a legrosszabbra is. Végül a főorvosasszony ' a sarjadzó gombás foglalkozási bőrártalmakról beszélt, mely a cukrász- és konzerviparban dolgozók gyakori betegsége Ezt sem szabad természetesen mellékesként kezelniük az érintetteknek és elhanyagolni ok, mert a meglévő gombás betegség — főként a cukor- és keményítőtartalmú anyagokkal dolgozók körében — elősegíti a foglalkozási ekcéma létre jöttét. SZÓT KEI fi, KERÍTENI — a mindennapos bőrártalmak két forrásáról is, a használatban elterjedt műszálas alsó- és felsőruhákról és az igen erős hatású tisztítószerekről. Nem kellő tisztán tartás, fertőtlenítés nélkül a különböző műszálas ruházati cikkek viselése bőrgombásodást okoz. A háztartásban használatos tisztító szerek pedig — savtalanítva és zsírtalanítva a bőrt — a legkülönfélébb makacs bőrbetegségeket idézhetik elő, a bőr fájdalmas -berepedezésétől kezdve, a beteg bőrfelület fe- lülfertőzéséig, az ekcémáig, a túlérzékenység kifejlődéséig. VÉGÜL tanácsot kértünk és kaptunk. Eszerint: rajtunk is múlik, hogy a foglalkozási és mindennapos bőrártalmakkal szakorvoshoz kell-e fordulnunk vagy sein. Egyszóval, nincs olyan munkahelyi és lakókörnyezeti ártalom, olyan betegség, mely megelőzhető ne lenne személyes .elővigyázat- tal, szükség esetén pedig a ’szakorvossal való együttműködéssel. Persze azért a munka- védelem szabályainak a tisztító és vegyszerek használati utasításainak betartása sem mellékes tényező a munkahelyeken, és otthon! MAFILM 16—25 ÉVES STATISZTÁKAT KERES TÉRÍTÉS ELLENÉBEN FILMFORGATÁSHOZ. Jelentkezés: ma 19 órakor a műv. ház presszójában. (x) FELVESZÜNK MÉLYÉPÍTŐ TECHNIKUSOKAT TERVEZŐI ÉS MŰVEZETŐI MUNKAKÖRBE. Lakás megoldásához támogatást adunk. Pályázatokat az alábbi címre kérjük beküldeni: Koppányvölgyl Vízgazdálkodási Társulat személyzeti ügyintéző 7090 Tamási, Vörös Hadsereg út 30. (503) Kereskedelmi érettségizett, vállalat GYORS- ÉS GÉPÍRÓI GYAKORLATTAL rendelkező munkaerőt felvesz TITKÁRNŐI MUNKAKÖRBE. Jelentkezéseket: „Titkárnő 404 415” jeligére a szekszárdi hirdetőbe kérünk. j (525) Megyei kórház-rendelőintézet (Szekszárd) FELVÉTELT HIRDET ÉLELMEZÉSVEZETŐI MUNKAKÖR BETÖLTÉSÉRE. Feltétel: középiskolai szakmai végzettség, vezetői gyakorlat Fizetés hiegegyezés szerint Jelentkezés személyesen a kórház gazdasági igazgatójánál. (496) T. m. Tanácsi Tervező Vállalat, Szekszárd, YbL M. u. 3. fél műszakra TAKARÍTÓNŐKET AZONNALI BELÉPÉSSEL FELVESZ. (569) Köszönetét mondunk mindazoknak, akik szeretett halottunknak, FEHÉR JÁNOSNAK temetésén részt vettek. Gyászoló család. (602)
