Tolna Megyei Népújság, 1975. június (25. évfolyam, 127-151. szám)

1975-06-27 / 149. szám

I Termékstruktúra és képzettség Évek óta makacsul tartja magát egy tévhit: a vállala­tok, a munkahelyele azt hi­szik, hogy az iskoláknak, a tanulmányi idő befejeztével, minden tekintetben kész, bár­milyen szakmában azonnal teljes értékű munkaerőként használható fiatalokat kell ki- bocsátaniuk. Való igaz: a szakképzésnek — és mindenfajta oktatásnak — voltak és vannak adóssá­gai a korszerű szakember- képzésben. De ettől függet­lenül: tudomásul kell venni, hogy a legkorszerűbb, a leg­nagyobb hozzáértéssel végzett oktatás — értve ezen az is­kolai oktatást — csak alap­ismereteket nyújthat. A leg­jobb' esetben is olyan ismere­teket, amelyeket könnyen és gyorsan fejleszthetnek tovább a munkahelyen, a speciális, vagy a változó igények sze­rint. Finoman fogalmazva Néhány közbevetett kérdés: miért kell kormányhatározatot hozni arról, hogy a vállala­tok kötelesek gondoskodni a munkások és az alkalmazot­tak rendszeres, a mindenkori termelési igényekhez igazodó továbbképzéséről? Miért kell egy öntevékeny alapon létre­hozott munkástovábbképző központ munkatársainak . és vezetőinek arról panaszkod­niuk, hogy kezdeményezésük az általános érdektelenség miatt kudarcra van ítélve? Miért kell újból és újból megállapítani, hogy annak a bizonyos kormányhatározat­nak — amely a munkások továbbképzéséről szól — a végrehajtása, finoman fogal­mazva is vontatottan, döcög­ve halad? Következhetne itt a válla­latokat egyértelműen elma­A honvédelem és a népgaz­daság igényei sok ponton ta­lálkoznak. Egyik ilyen találko­zási pont a gépjárművezetés. A hadseregben is, a polgári életben is állandóan, ismétlő­dően kellenek a jól képzett gépjárművezetők, akik a szakmát a Magyar Honvédel­mi Szövetség iskoláin tanul­ják. A sorköteles gépkocsivezető­tanfolyamok résztvevői szá­mára néhány évvel ezelőtt el­indították a „Vezess kiválóan” versenyt, amelyen eljuthatnak az országos döntőig. Az MHSZ Tolna megyei ve­zetősége gépjárművezető-kép­ző iskolája is megrendezte az idei „Vezess kiválóan” ver­seny megyei döntőjét, amelyen a sorköteles tanfolyamok leg­jobb hallgatói mérték össze tudásukat. A versenyfeladatok között politikai és általános ismeretek, lövészet, kézigrá­nátdobás, KRESZ, szerkezet­tan, hibaelhárítás és járműve­zetés szerepelt. A verseny befejezése után Tárnok Géza iskolavezető, az egyéni verseny első helyezett­jének, Nagy István szekszárdi hallgatónak 1500, a második helyezett Pápai Géza bonyhádi hallgatónak 1000, a harmadik helyezett Gmehling Ferenc szekszárdi hallgatónak ötszáz forint pénzjutalmat és okleve­let adott át. a csapatverseny­ben első helyen a-bonyhádi, rasztaló, súlyos kritikai meg­állapításokat tartalmazó be­kezdés... de nem következik. Nem következhet, mert újabb kérdéseket kell feltenni. Praktikus, de nem jó A szakmastruktúra, a min­denkori létszámarány, a munkások és az alkalmazot­tak szakmai képzettsége a mindenkori termékstruktúra függvénye. A termékváltás viszont — bármennyire is hisszük, akarjuk — nem csu­pán elhatározás, vállalkozó­kedv vagy vezetői bátorság kérdése. Függ a körülmények­től, a gazdasági környezettől, a feltételektől és sok olyan tényezőtől, ami már nem so­rolható kizárólag a vállalati szférába. Mindez persze nem jelentheti a vállalatok teljes felmentését, mert ha egy-egy üzem, önerejéből, minden külső segítség nélkül, nem is változtathatja meg gyöke­resén a termelési program­ját, azért lassan-lassan mó­dosíthatja, a gazdaságossági feltételekhez és körülmények­hez igazíthatja a termék- választékát. Mondom: lassan, lassan... Ahogy a gazdasági környezet, a hitelfeltételek, a kereslet, s annak felismerése lehetővé teszik. S e lassú tempó mellett nyilvánvaló, hogy a munkaerő szakmai átképzése és továbbképzése is lassúbb lesz. Mert ugyan mi­ért kell ezt forszírozni, ha egyszer a hagyományos ter­mékek hosszú évekig „élhet­nek”, ha piacuk van, ha el­adhatók? Praktikus gondolkodásmód és — ki kell mondani! — ezért a gyakorlatiasságért nem csupán a vállalatok a felelősek. Ha sikerülne elérni.. A népgazdasági tartalékok feltárásának alapvető feltéte­le a rendelkezésre álló mun­, második helyen a szekszárdi, harmadik helyen a paksi járás ifjú gépkocsivezetői végeztek. A csapatok serleget és okleve­let kaptak. A „Vezess kiválóan” verseny országos döntőjén — amelyet október 3—4-én Budapesten rendeznek, Tolna megyét az - egyéni verseny első négy he­lyezettje fogja képviselni. ! ■ * i ­Az MHSZ Tolna megyei ve­zetősége Pincehelyen tartotta a modellezőszakkör-vezető pe­dagógusok éves továbbképzé­sét, amelyet megtekintett Fri­gyes Ernő, az MHSZ Országos Központ modellezési osztályá­nak főelőadója, és Takács László alezredes, megyei tit­kár. A továbbképzés résztvevői alap- és középfokú anyagot dolgoztak fel. Puskás Mihály, megyei modellezési főelőadó bemutatta a résztvevőknek a „Pajtás”, a „Gólya” A—1, és gumimotoros modelleket mű­ködés közben. A tanfolyam befejezésének napján háziversenyt rendez­tek siklórepülő-, hajó- és rá­dióirányítású modellek bemu­tatásával. A négynapos továbbképzés elérte célját, a résztvevők hasznos tapasztalatokkal kezd­hetik majd az 1975—76-os tan­évben a modellezőkörök veze­kaerő elosztása és újraelosz­tása, oly módon, hogy ezzel a hatékonyság javuljon, emel­kedjék a termelékenység, vagyis: hogy a munkaerő a népgazdaság szükségleteinek megfelelő helyre koncentrá­lódjék. Sokan és sokszor el­mondták, leírták már: a je­lenlegi tervszerűtlen, spontán munkaerőmozgás helyett irá­nyított, befolyásolt munkaerő- piacra lenne szükség. Annak biztosítására, hogy emberek százezrei — vagy esetleg csak tízezrei — ne a gazda­ságtalan, rossz hatékonyság­gal dolgozó ágazatokban, munkahelyeken tevékeny­kedjenek, hanem a dinamiku­san fejlődő, nagy jövő előtt álló ágazatokban. Hogy a „jó” és a „rossz” munkahe­lyek ne vonzhassák egyenlő esélyekkel a munkásokat és az' alkalmazottakat. S ha ezt sikerülne elérni, rögtön len­ne értelme a munkaerő rendszeres átképzésének, szak­mai és általános műveltsége emelésének. Nemcsak azért, mert az egyik gyárból a má­sikba csak alaposabb szak­mai tudással, speciálisabb szakképzettséggel lehetne át­menni (s nemcsak egy forint­tal magasabb órabérért), ha­nem azért is, mert a mun­kásnak előbb-utóbb fel kelle­ne ismernie, hogy ugyanazon a munkahelyen is csak úgy boldogulhat hosszabb távon, ha rendszeresen fejleszti a szakmai képzettségét és az általános műveltségét. A vállalatok továbbképzés­ben való érdekeltsége mellé tehát oda kellene állítani a munkások, az alkalmazottak érdekeltségét VÉRTES CSABA A gazdasági ítélkezésről Ä Legfelsőbb Bíróság csü­törtökre összehívott teljes ülé­sén a gazdasági ítélkezésről szerzett tapasztalatokat össze­sítették és elemezték. Dr. Sza­kács Ödön elnökölt és e napi­rendi témáról dr. Fekete Ká­roly, az 1973. január 1-e óta működő gazdasági kollégium vezetője, a Legfelsőbb Bíróság elnökhelyettese tartott tájé­koztatót. i Másik napirendi pontja volt a teljes ülésnek a XXXVII. számú büntető elvi döntés meghozatala. Ennek hátteréhez tartozik, hogy a büntető tör­vénykönyv öt évtől 12 évig terjedő szabadságvesztéssel rendeli büntetni azt, aki a lopást. sikkasztást, csalást vagy hűtlen kezelést különö­sen nagy érték tekintetében, illetőleg különösen nagy kárt okozva követte el. A büntetés 15 évig terjedő szabadságvesz­tés, ha a Cselekményt vissza­esőként vagy bűnszövetségben hajtották végre. ,..u A törvény a különösen nagy kár, illetőleg érték összegsze­rű meghatározását mellőzte, ezt a bírói gyakorlat feladat­körébe utalta. A Legfelsőbb Bíróság most meghozott elvi döntése szerint a vagyon elle­ni bűntettek általában akkor minősülnek „különösen nagy kár (érték)” szerint, ha annak összege az ötszázezer forintot meghaladja. 4 i (MTI). MHSZ — r * „Vezess kiválóan” verseny Modellezőkor-vezetők továbbképzése Hasznos ötletek V árosrendezőknek ajánljuk Olcsó megoldások leleményességgel Mindannyian tapasztalhat­juk saját lakásunkban: egy- egy apró ötlet, olcsó megöl-, dás milyen sokat jelenthet otthonunk kényelme szem­pontjából. Hasonlóképpen van ez a településekkel is. Nem nagy pénzről van ilyenkor sem szó: csak leleményességről. Más városokban már előbb volt látható, most Szekszárdon is alkalmazzák új lakóépüle­tek mellett az útburkolási mó­dot, amely „megszüntetve megőrzi” mind a szilárd bur­kolat előnyeit, mind a pázsit üdeségét. Lukacsos kövek, amelyek ugyan lehetővé teszik' a fű növekedését, de az út esős időben sem süpped. Szin­tén alkalmazott, gyakorlat, hogy azokban a városokban, ahol lakótelepeket építenek, egy-egy lakóház átadásakor a helyi tanács képviseletében lakberendező keresi fel az újdonsült lakástulajdonosokat. Praktikus tanácsai sok tologa­tástól, rendezgetéstől kímélik meg a házigazdákat, s nem mellesleg: ízlésformáló szere-» pe is van közreműködésének. (Tíszteletdíjuk összege kikal­kulálható.) «»’•.* {M*fe • Mennyi bosszúságot okoznak a felforgatható — és sokszor kiborítgatott — virágtartók? Ezeket a „földbe ágyazott" mi­nikerteket nem érheti ilyen s őrs. Méretük akkora, hogy nemcsak néhány szál virág, hanem még kis bokrok is et« férnek bennük. A kép főszereplője a lóca. Tel jes hosszában nem tudtuk le­fényképezni, egy egész háztömb előtt fut. A ház előtti lejtős kertet (mindössze néhány méter széles) betonnal zárták el a járdától, hogy ne folyjon a víz, a sár a járókelők talpa alá. A beton olyan magas, hogy a rászerelt és barnára lak­kozott deszkán kényelmesen I ehet üldögélni. Nemcsak a buszra várakozók, de a sétálók is örülnek ennek a praktikus lócának, Hasonló kialakítására a dimbes-dombos lakótele­peken nálunk is lenne lehetőség. Apropó; buszmegálló! Ké­pünk bal oldalán áll a megállót jelző tábla; oszlopán rész­letes felsorolás az érkezési, indulási időpontokról...-g Fotó: ka,

Next

/
Thumbnails
Contents