Tolna Megyei Népújság, 1975. június (25. évfolyam, 127-151. szám)
1975-06-26 / 148. szám
\ Tervezésben és kivitel»* zésben jártas ÉPÍTÉSZTECHNIKUSOKAT felveszünk a paksi atomerőmű építéséhez, TERVEZŐIMÉ! VEZETŐI FELADATOK ELLÁTÁSÁRA, AZ ERŐMŰÉS HÁLÓZATTERVEZŐ VÄLLALAT PAKSI KIRENDELTSÉGÉRE. J elentkezés levélben: ERŐTERV személyzeti osztály 1631 Budapest, Pf.: 23. __________ (468) A z Alsópéli Állami Gazdaság pályázatot hirdet ÉPÍTÉSZTECHNIKUS MUNKAKÖR BETÖLTÉSÉBE, * Fizetés megegyezés alapján. Jelentkezni személyesen vagy írásban a gazdaság személyzeti vezetőjénél. Útiköltséget felvétel esetén térítünk. Másodállásos munkakör betöltésére is megállapodást köthetünk.. •v> U <517) FELVESZÜNK MÉLYÉPÍTŐ TECHNIKUSOKAT TERVEZŐI ÉS MŰVEZETŐI MUNKAKÖRBE. Lakás megoldásához támogatást adunk. Pályázatokat az alábbi címre kérjük beküldeni: Koppányvölgyi Vízgazdálkodási Társulat személyzeti ügyintéző 7090 Tamási, Vörös Hadsereg úí 30. _ JF (503) Megyei fcórház-rendelőintézet (Szekszárd) BÚTOROZOTT ALBÉRLETI SZOBÁKAT KERES ÁPOLÓNŐK RÉSZÉRE. Jelentkezni az intézet- vezető főnővérnél lehet. , . (476) Az állami vállalatoknál Élőszó munkások társasltázépílésének eredményei megyénkben Ä városgazdálkodási vállalat gyakorlattal rendelkező RAKTÁROST ÉS GÉPÍRÓT "v keres felvételre. Jelent-*, kézéi; Hunyadi u. 4—6. ¥L . (454) * *v-■ ; Az állami vállalatok munkásainak állami támogatással és külön kedvezményekkel történő lakásépítési, illetve -vásárlási akciója 1973. január 1- gyel kezdődött. Megyénkben csak Szekszárdon van erre lehetőség. Az akció létrehozásának célja az volt, hogy a lakásigények kielégítése meggyorsuljon és azok a munkások, akik a tanácsi lakásépítés : keretében nem juthatnak lakáshoz, a ntagánlakás-építés keretében jussanak otthonhoz. Az akció pénzügyi és hitelfeltételeinek kialakítása során az volt a célkitűzés, hogy — egy átlagos 2 szobás lakás esetében, két eltartott gyermek mellett — a munkások által befizetendő készpénztörlesztés összege a tanácsi értékesítésű lakásokéval azonos szinten, a havi törlesztési teher összege pedig 500 forint körül alakuljon. Ez utóbbit abban a felte- ' vésben alakították ki, hogy a vállalatok a támogatást az OTP-kölcsönnel azonos időtar- “ tamra nyújtják., * • Eredmények Az OTP által magánszervezésben, szövetkezeti szervezésben épített lakások száma . Szekszárdon kedvezően ala- \ kult, azonban még megközelítően sem használták ki a lehetőségeket. 1973-ban 66 lakás, 1974-ben 58 lakás, 1975 májusáig 42 lakás építésénél, illetve vásárlásánál részesültek az állami vállalatok munkásai állami támogatásban és külön kedvezményekben. Ebből 16 lakás az építési kölcsön- akció keretében részben lakásépítési szövetkezeti szervezéssel, részben magánszervezésben valósult meg, 150 lakás pedig OTP beruházású tár- sasházlakásokból került tanácsi kijelölés alapján értékesítésre. t Az akció célkitűzései a munkások által fizetendő előtörlesztés összege tekintetében megfelelően alakult. Az egy lakásra jutó átlagos előtörlesztés 24 ezer forint volt és nem éri el a tanácsi értékesítésű % lakások 25—27 ezer forintot kitevő átlagos előtörlesztési ösz- szegét. Ezzel szemben a vállalati és az OTP-kölcsön együttes havi törlesztési terhe közel 25 százalékkal magasabb, mint a célkitűzések kialakításánál számításba vett havi 500 forint. A , jogszabály szerint az OTP- kölcsön visszafizetési ideje 35 év, a vállalati kölcsönöké is maximálisan ilyen időtartamú lehet. ■ A vállalati kölcsönök visszafizetési idejének átlaga 15 év volt, és ez okozta a havi törlesztőrészlet kedvezőtlen alakulását. Van olyan tapasztalat is, hogy egyes vállalatok ennél lényegesen rövidebb időre nyújtják a kölcsönöket, így kizárólag csak a vállalati kölcsönökre havi 500 forintos törlesztőrészlet esik. Összességében megállapítható, hogy a kedvezményes mun- káslakás-építési akció bevezetése eredményesnek tekinthető. Elősegítette, hogy a munkások Szekszárdon növekvő számban és számukra elviselhető teherviseléssel vehessenek részt a telepszerű társasházépítésben. Visszatartó erők Hátráltatja az akció nagyobb kibontakozását, hogy: 1. Az építési célok megvalósításéhoz megfelelő közművesített építési terület és sokszor kivitelezői kapacitás nem állt a szükséges mértékben rendelkezésre. 2. Egyes vállalatok lakás- építési alapjainak összege nem teszi minden esetben lehetővé a támogatás iránti igények maradéktalan kielégítését 3. Egyes vállalatok még mindig nem értették meg az akció lényegét. A lakásépítkezések támogatásához nem képeztek lakásépítési alapot, vagy azt nem meggondoltan, a dolgozók szociális és jövedelmi viszonyaival arányban álló teherviselés mellett adják. 4. Szervezési problémák is Jelentkeztek, amelyek abból adódtak, hogy a vállalati igények összegyűjtésére, koordinálására az első időben nem volt megfelelő - szervezet. Ez munka közben a tanácsok és Épül az ötszázadik lakás 1975. július 26. Á'> Népköztársaság utcában épülő hatvanlakásos lakóházban fogják átadni a TOTÉV által épített ötszáza:U1: lakást Dom- bóváitm. Az eseményre a tervek szerint az utolsó negyedévben ' \ kerül sor. * V Foto: kz. az OTP együttműködése alapján alakult ki. Feladatok Változatlanul fontos társadalmi-politikai érdek fűződik ahhoz, hogy az állami vállalatok fizikai dolgozóinak, valamint a termelést közvetlenül irányító művezetőknek, stb. lakáshelyzete fokozottabban javuljon. Ezt az MSZMP XL ? kongresszusának határozatai is megállapítják. Ennek megfele-‘ lően az ötéves terv lakásépítési célkitűzései között megfelelő súllyal fog szerepelni a munkáslakás-építés íejleszté-' se. «. Indokolt tehát a munkáslakás-építés további erőteljes j kibontakozását a jelenleginél szervezettebb keretek között elősegíteni. Ezzel egyidejűleg < szükséges biztosítani az előrelátást a tanácsi tervező mun- ■ kában, a vállalatok szervezési és lakásépítési alap képzési te- í vékenységében és az egyének előtakarékosságában, az akció- > ban való részvételre történő felkészülésében. Az akció szervezettebbé tételét az ötödik ötéves terv során jobbá kell tenni. Célszerű volna, ha a legfontosabb szervezési feladatokat a tanácsok látnák el. Ez lehetőséget biztosítana a nagyobb előrelátásra, tervszerűségre, jobb koordinálásra és ennek eredményeképpen a munkáslakás-építés többségének szervezett formában történő megvalósítására. A tanácsok hatás- és feladatkörének bővítését, növelését, s ezzel a munkáslakásépítés szervezettebbé tételének szükségességét indokolja: 1. A tanácsnak — a lakásfejlesztési program átfogó ismeretéből kiindulva — lehetősége van arra, hogy a magánlakás-építést az állami lakás- építkezésekkel egyeztesse és az előbbin belül a munkáslakásépítést kiemelten kezelje. 2. Módjuk van a szakigazgatási szerveknek arra, hogy különböző vállalatoknál jelentkező munkáslakás-igényeket felmérjék és azokat — a lakosság más rétegeinek igényeit is figyelembe véve — sorolják, továbbá megkeressék a lehetőséget az ilyen igények mielőbbi kielégítésére. 3. Ezen belül kiemelt jelentősége van annak, hogy a telepszerű társasházépítés terület-előkészítésének és kapcsolódó létesítményeinek támogatására az állami pénzeszközökből biztosított előirányzatok a tanácsok útján kerüljenek felhasználásra. Az OTP a maga részéről vállalja mindazon feladatot — kaptuk az információt az OTP megyei igazgatójától —, melyek a célkitűzések megvalósítását, a szervezés könnyebbé tételét szolgálják. A takarék- pénztár • beruházói minőségben ellátja továbbá a szükséges tervek elkészíttetését, szerződést köt az építkezések kivitelezésére, finanszírozza a lakás- beruházást, intézi a szavatossági jog érvényesítését, telek- könyvezését, stb. Nyilvánvaló, hogy ezek után az állami vállalatoknál dolgozó munkások küzül többen tudnak majd lakáshoz jutni — vállalati támogatással.- Pj Kisegíti gazdaságok A magyar mezőgazdasági áru« termelés 35 százalékát nem a nagyüzemek állítják elő, de sa* kan azt Hiszik, hogy ez a 35 százalék mind a háztáji gazdaságokból származik. Ezzel szemben tény, hogy a kisüzemekből kikerülő, 44 milliárd forintnyi termelési értéknek mintegy a 60 százalékát valóban a tsz-tagok háztáji gazdaságai adják, de a többi, hozzávetőlegesen 40 százalék, az úgynevezett kisegítő gazdaságokból származik. A kisegítő gazdaságok területe Magyarországon 553 ezer hektár, ez már nem jelentéktelen terület. Itt található a kertek negyvenhárom, a szőlő tizenhat, a gyümölcs tizenegy százaléka, a sertésállomány egynegyede, a szarvasmarha-állomány mintegy tizenöt százaléka, innen jön a tojás jelentős része. Mik ezek a kisegítő gazdaságok? Két forrásból jöttek létre. A -asutasok, tanítók, falusi iparosok mindig is igyekeztek egy kis földet szerezni. Legtöbbjük: kicsi „birtoka” nem is került be a nagyüzemekbe, megmaradt. A t másik forrás: az elmúlt évtize« X dekben kereken egymilliónyi pa- , rasztember hagyta el a földet és , vált munkássá. - Hajdani „bírta- . kából” azonban igyekezett vala* | mennyit megtartani. így alakult ki a maf helyzet) i amelynek politikai-társadalmi vonatkozásai sem jelentéktelenek.' Egymillióra becsüljük azoknak a> számát, akik nem parasztemberek, de valamilyen módon gazdálkodnak. Más oldalról megközelítve: minden öt munkásból kettőnek kisegítő gazdasága van. Ennek szerepe túlnyomórészt at önellátás. Milliárd forintokra rúg azonban a kisegítő gazdaságok árutermelése is, termékeik egy részének még az exportban is szerepe van. Nem mondhatjuk, hogy ezek a kisegítő gazdaságok elhanyagoltak, különösen nem, hogy elnyomottak lennének. Számol velük az agrárpolitika, az ipar, a kereskedelem. Dicséret illeti elsősorban a fogyasztási szövetkezeti mozgalmat. Az ÁFÉSZ-ek évente kerek egymilliárd forint értékű eszközzel látják el a kisüzemi gazdaságokat és 4—5 milliárd forint értékű terményt vásárolnak fel tőlük. A kisegítő gazdaságok termelését az ország egyelőre nem nélkülözheti. Viszont azzal is számolnunk kell, hogy ezek a „gazdák" munkaidejüket gyárakban, iskolákban, hivatalokban töltik, kevés idejük marad arra, hogy beszerzés, értékesítés, szerződés- kötés után futkossanak. Nem szándékozunk visszavonni az elismerést az ÁFÉSZ-ektől. De tény, hogy a mezőgazdasági termeléshez legközelebb a tsz-ek vannak és ezek jelentős része már megszervezte a háztáji üzemágat. Hajlandók lennének o tsz-ek arra is, hogy ebbe a körbe bevonják a vasutast, vagy a falujából eljáró ipari munkást, aki esetleg egy ideig a tsz- nek is tagja volt. A mostani szabályok azonban nem, vagy csak nagyon körülményes ügyintézéssel teszik lehetővé ezt a tevékenységet. Jó lenne valahogy megkönnyíteni a tsz-eknek — esetleg ösztönözni is őket —, hogy a kezükön lévő nagyüzemi terület és a jogilag-érzelmileg hozzájuk tartozó háztáji terület mellett a kisegítő gazdaságok gondjainak könnyítéséhez is hozzájáruljanak. Mert ismételjük, a kisegítő gazdaságok termelésére szükségünk van és a kisegítő gazdaságok tulajdonosai túlnyomórészt munkások, vagyis a kisegítő gazdálkodás támogatását úgy is felfoghatjuk, mint a munkásparaszt szövetség részét. FÖLDEÁKI BÉLA
