Tolna Megyei Népújság, 1975. június (25. évfolyam, 127-151. szám)
1975-06-25 / 147. szám
ŰN KÉRDEZ Levélcímünk: 7101 Szekszérd, Postafiók 71. Törésre nincs garancia Heizer Józsefné (Sárszent- lőrinc, Alsópéli Állami Gazdaság) olvasónk panaszolta levelében, hogy a Tolnai Gép- és Műszeripari Szövetkezethez garanciajeggyel eljuttatott karórájának megjavításáért fizetnie kellett. Biber László, a GÉM elnöke így adott tájékoztatást : „A rendelkezésünkre álló bizonylatok szerint a sár- szentlőrinci begyűjtőhelyről túrajáratunkkal beszállítottunk egy női karórát, amely a begyűjtőhelyi megrendelő szerint nem garanciális. A megrendelést az a begyűjtőnk írta alá, aki az órát javításra átvette. Garancia- jegyet nem mellékeltek. Az órát fizetőjavítás formájában megjavítottuk és visz- szaszállítottuk a sárszentlő- rinci áruházban lévő felvevőhelyünkre. Szerintünk a tévedést az áruházban követték el. Megjegyezni kívánóm még, hogy az órában felhúzótengely-törés volt, — ez a hiba nem tartozik a garanciális javítás körébe.” Romániai rokonlátogatás Tornai Veronika (Tabód, Fő utca 9.) olvasónk afelől tudakozódott, hogy a szállásra vonatkozóan melyek a romániai rokonlátogatás feltételei. Szőke Albert, az IBUSZ szekszárdi irodájának igazgatója válaszolt: „A Romániába utazóktól megkövetelik a szálláshelyek előzetes igénybevételét; ezt az országba történő belépéskor igazolni kell. Látogatóként csak a közvetlen rokonokat — szülőt, nagyszülőt, testvért, gyermeket, unokát — lehet befogadni. Ha ilyen rokoni kapcsolattal a Romániába kiutazni szándékozó nem rendelkezik, úgy a romániai szállást már előre le kell foglalni az IBUSZ vagy más utazási iroda útján. A lekötés tényét vagy az előre kiadott szállásutalvánnyal, vagy más szállodai visszaigazolással kell a belépéskor igazolni. A szekszárdi IBUSZ-iroda szintén foglalkozik romániai szálláslekötésekkel, de csak félpanzióval.” : -MM»' Mesgyén álló fa jogi helyzete Szalai János varsádi olvasónk levelében arról olvastunk, hogy szőlőjében a mezsgyén álló fák kárt okoznak. Érdeklődött, milyen lehetősége nyílhat e kár megtéritte- tésére. Dr. Deák Konrád fő- ügyészségi osztályvezető válasza: „A Polgári Törvénykönyv 101. §. (2) bekezdése szerint ,A tulajdonos a földjére áthajló ágakról lehullott gyümölcsöket megtarthatja, ha azokat a fa tulajdonosa fel nem szedi; az áthajló ágak és gyökerek levágására nem jogosult, kivéve, ha azok a föld rendes használatában gátolják és a fa tulajdonosa azokat felhívás ellenére sem távolítja el.’ Ugyanennek a törvénynek 104, §-a pedig Telefonszómasnk: ekként rendelkezik: ,A föld határvonalán álló fa vagy bokor és annak gyümölcse egyenlő arányban a szomszédokat illeti. A fenntartással járó költségeket a szomszédok ugyanilyen arányban viselik. Ha a határvonalon álló fa vagy bokor valamelyik föld rendeltetésszerű használatát gátolja, e föld tulajdonosa követelheti, hogy azt közös költségen távolítsák el.' A tanácskérő levélből nem derül ki pontosan, hogy a mezsgye közelében lévő fák mi által okozzák a kárt. Ha csupán a fák árnyékáról, vagy arról van szó, hogy a fákon sok madár telepszik meg és ezek okoznak kárt, — nincs lehetőség arra. hogy a szomszéd telek tulajdonosát a saját tulajdonát képező fák kivágására szorítsák." Kőművesmester felelőssége Gergely Ferenc szekszárdi (Patak utca 14.) olvasónk Írja: „Házamat 1965-ben kőművesmesterrel építtettem. Sajnos, már 1970-ben jelentkeztek olyan hibák, mint például gerenda elfordulása, falrepedés. Ezeket a hibákat a mester felhívásunkra kijavította. 1974 karácsonyán fedeztük fel a rejtett hibákat, így: mennyezet- és falrepedés a bolthajtások mentén, a betonkoszorú hiánya. Akkor láttuk, hogy az alapnak csak felét ágyazták a terv szerint előirt habarcsba, a másik felét közönséges sárba. Az utóbbi időben többször felkerestem a kőművesmestert, és tudattam vele az észlelt hibákat: kértem tekintse meg és javítsa kt azokat. Kérésemnek nem tett eleget. Beszélgetéseink során még az is előfordult, hogy egyes építési kérdésekre vonatkozóan immár hat éve halott édesanyámra hivatkozott, — állítólag vele egyezett meg azokban. Milyen jogi követelményeknek kell eleget tennem, hogy ne károsodjam? Érdemes-e például beperelnem a mestert? Megjegyzem, az eredeti tervrajz még a birtokomban van." Dr. Deák Konrád fő- ügyészségi osztályvezető felelete: „A Polgári Törvény- könyv 306. §-a a hibás teljesítés tekintetében akként rendelkezik, hogy ,Ha a hiba felismerhető, a jogosult szavatossági jogait a szolgáltatás megvizsgálásának befejezésétől számított nyolc napon belül köteles a másik félhez intézett nyilatkozattal érvényesíteni. Ha a hiba csak a használat közben, vagy egyébként hosszabb idő után ütközik ki (rejtett hiba), a hiba felfedezésétől számított nyolc napon belül, de legkésőbb a szolgáltatás megvizsgálásától számított hat hónapon belül kell a jogosultnak a nyilatkozatot megtennie. A szavatossági jogokat a nyilatkozat megtételétől számított hat hónapon belül kell keresettel érvényesíteni, kivéve, ha a felek hosz- szabb tartamú jótállásban állapodtak meg. A nyolcnapi, illetőleg hathavi határidők elmulasztása jogvesztéssel jár.’ Ha az építtető — esetleg — azt bizonyítaná, hogy a kőműves- mester csalárd módon járt el, a családrság bizonyítása az elévülési idő lejártáig hosszabbítja meg azt az időt, amely alatt a hibás teljesítésből eredő kártérítési igény érvényesíthető. Ez az elévülési idő pedig öt év, amely akkor kezdődik, amikor a követelés esedékessé vált. Arra a kérdésre, hogy érdemes-e Gergely Ferencnek perelnie, nem lehet határozott választ adni, hiszen nem tudható, hogy az esetleges per során mire hivatkozik, mit bizonyít” Munkaévek beszámítása nyugdíjba Kávai János (Alsónyék, Si- ki utca 11.) olvasónk koros ember. Szerkesztőségünknek Írott levelében részletesen elmondotta, hol és mikor dolgozott, mikor katonáskodott. Érdeklődött, Hogy sikerül-e végül is megszereznie a nyugdíjjogosultságot. Nagy Zoltán, a Társadalombiztosítási Igazgatóság 'szekszárdi igazgatója válaszolt: „Rávai János nyugdíjigényét, sajnos el kellett utasítanunk, mivel a nyugdíjjogosultság szempontjából figyelembe vehető szolgálati ideje nincs. A kérelmező 1929-től Í967-ig megszerzett öt év és 326 nap munkaviszonyát az öt évnél hosszabb megszakítás miatt figyelembe venni nem lehet. A 16 1970. Korm. sz. rendelet szerint sincs lehetőség beszámításra, mert a megszakítást követően nem szerzett újabb ötévi szolgálati időt. 1962 és 1968 között saját fogatával fuvarozott az alsónyéki községi tanácsnak, de azzal munka- viszonyban nem állt és jelenleg sem áll. Noha önkéntes betegségbiztosítási díjat fizet, ezzel nem szerezhet nyugdíjra jogosító időt. Az idén július elsején hatályba lépő új társadalombiztosítási törvény sem ad lehetőséget újabb ötévi munka- viszony nélkül az öt évnél hosszabb megszakítás miatt elvesztett évek egybeszámítására. öregségi nyugdíjra csak akkor lesz jogosult, ha újabb ötévi szolgálati időt szerez. Amennyiben saját és szintén ellátatlan felesége megélhetését biztosítani nem tudja, forduljon szociális segélyért a községi tanácshoz.’' Felnőttek szakmunkásvizsgája Konrád János (Győré, Rákóczi utca 32.) olvasónk családi körülményeinek kedvezőtlen alakulása miatt nem fejezhette be ifjú korában szakmunkás-tanulmányait; csak két esztendőről var, bizonyítványa. Úgy hallotta, hogy felnőtt volta ellenére is csupán csekély összegű ösztöndíjban részesülhetne, ha folytatná a tanulást. Ez hihetetlennek tűnt számára... Kaszás Imre, a szekszárdi 505. számú Ipari Szakmunkásképző Intézet igazgatója adott a mendemondánál megnyugtatóbb feleletet: „Felnőtt dolgozók szakmunkásvizsgát tehetnek, ha azt megelőzően sikeres vizsgát tesznek az előírt tantárgyakból. A kőműves szakmában, amelyből Konrád János bizonyítványt szeretne, ezek a következők: matematika, fizika, szakmai ismeret, anyagismeret, szakrajz. A vizsgára bocsátás feltételei a 13/1969. és a 15/1972. Mü. M, sz. rendelkezések szerint a következők: nyolc általános iskolai végzettség; betöltött húsz év; négy év szakmai gyakorlat az'adott szakmából. Kérjük Konrád Jánost, keresse fel iskolánkat. Mindenben segítségére leszünk, ami vizsgájával kapcsolatos.” Építési tilalom és cseretelek Gróf Jánosné (Simontornya, Szarvas utca 14.) olvasónk csalódott hangú levelében orról tájékoztatott, hogy — férjével, családjával együtt — mielőbb szeretett volna az albérlettel járó kényelmetlenségektől megszabadulni, ezért telket vásároltak. Sajnos, a vétel előtt elfeledték megtudakolni, hogy az ingatlan építési tilalom alatt áll-e. Az adás-vételi szerződés megkötése után derült ki, hogy — igen. Amint Gróf Jánosné tájékoztatott, a tanácsnak nincs most pénze arra, hogy megvegye telkét, amelyen később majd út épül. Azt kérdezte, hogy mi módon juthatna újabb áldozatok nélkül telekhez. Dr. Deák Konrád főügyészségi osztályvezető válasza: „Az építésügyről szóló 1964. évi III. törvény kimondja, hogy építési tilalom elrendelése miatt kártalanítás nem jár, s hogy az építési tilalmat a feltétlenül szükséges mértékre és időtartamra kell korlátozni. Kimondja a törvény azt is, hogy ,Ha az ingatlan tulajdonosa a telkét terhelő építési tilalom miatt nem tudja megvalósítani lakóházépítési szándékát, kérelmére — kisajátítási eljárás nélkül — részére beépíthető cseretelket kell adni, — feltéve, hogy a tulajdonos vagy egyeneságbeli rokona a lakóházépítésre kötelezettséget vállal és a külön jogszabályban meghatározott egyéb feltételek fennállnak.’ Javasoljuk Gróf Jánoséknak, hogy az építési tilalom alatt álló ingatlanuk helyett igényeljenek a tanácstól cseretelket, ha tudják vállalni, hogy az utóbbin lakóházat építenek.” ^ r Ne a papír bűvöletében! Ü z utóbbi időben gyakran kerül szóba a pártszervezetekben, hogyan lehetne erősíteni a pártmunka politikai, mozgalmi jellegét, megszabadulni a helyenként jelentkező bürokratikus módszerektől. Erőteljes ösztönzést adott ehhez a törekvéshez a XI. kongresszus, amely faarcba hívott a párt és a dolgo- gozó emberek kapcsolatát rontó hivatalnoki munkastílus ellen. Hiszen ami hasznos és szükséges lehet egy állami hivatalban, az a pártmunkában, a társadalmi tevékenységben nemegyszer kifejezetten árthat. Akik az ilyen jelenségek felszámolásáért küzdenek, könnyen meg tudják nevezni az egyik fő „vétkest": a papírt A kapoccsal összefűzött papírlapok tömegét, amely — mi tagadás — olykor és néhol a gyakorlati tevékenység eszközéből céllá változik, a munka egyik tényezőjéből végtermékké, végeredménnyé magasztosul. A papírok bővületé- ben élő pártaktivista szemléletében a valóságos összefüggés előbb-utóbb megfordul és tótágast áll: a beszámolók, előterjesztések, határozatok az ó szemében már nem egyszerűen a cselekvés előmozdítói, honen» szinte a gyakorlati munka folyik azért, hogy tényeit, tapasztalatait írásba lehessen foglalni. Ezért van például az, hogy némely pártszervezetben a munko- és üzemszervezés fejlesztését célzó erőfeszítések jóformán befejeződtek egy mutatós intézkedési tér» összeállításával. N em az a baj, hogy egy pártmunkás vagy egy pártszerv papírra vefi tapasztalatait, elgondolásait. Kedvezőtlenné ez akkor válik,, ha a papírok mennyisége elburjánzik és nem hagy időt, energiát a cselekvésre, vagy pedig ha öncéllá válva helyettesíti a tetteket. I smert gyakorlat péidáuT. hagy a pártszervezetek folyamatosan tanulmányozzák működési területükön az emberek véleményét, az őket foglalkozto- tó problémákat, s tapasztalataikról tájékoztatják az irányító párt- szerveket is, E tapasztalatok írásbeli összegezése természetesen a legkevésbé sem bürokratikus. Ám, az olyan alapszervezeti vezetőség, amely kizárólag e jelentés elkészítését tekinti a vélemények összegyűjtése céljának, valóban hivatalnoki módon jár el. Amelyik viszont ezeknek az információknak a birtokában maga is elemzi a politikai felvilágosító munka helyi feladatait, az általa megoldható, illetve megválaszolható kérdéseket öntevékenyen megoldja, vagy feleletet od rájuk, az nem válik bürokratává attól, hogy a tapasztalatait gondosan papírra veti és pontosan, időben továbbítja. ttmyM» - ■ ■ Ö sszetett és árnyait feladó* tehát a bürokratizmus jelenségeinek leküzdése. S ha azt keressük, mi legyen ebben a küzdelemben a teendőket, megszabó „rendező elv”, akkor ezt nem szűkíthetjük le a papirosok kiküszöbölésére, de még pusztán, mennyiségük csökkentésére sem. A legfontosabb az a szemlélet, amivel a dolgokat megközelítik.- a célravezető gyakorlatiasság, a dolgok érdemi és nem formális alapon való elbírálása, az emberek mindennapi gondjai iránt? valóságos érzékenység. Ez olykor azt igényli, hogy az alapszervezeti vezető, a páriaktivista toljon félre papírt és azonnal cselekedjék. Máskor pedig éppen azt,' hogy gondosan, figyelmesen gyűjtsék össze a szükséges írásos anyagokat, mert enélkül nem tudnának megalapozottan állást foglalni, dönteni. ( gaz, a formális papírízű hivatalnoki szemlélet megnyilvánulásai nem általánosak, létezésükkel mégsem békél- hetünk meg. Mert az eleven mozgalmi tevékenységgel semmiképpen sem egyeztethetők össze. GYENES LÁSZLÓ
