Tolna Megyei Népújság, 1975. június (25. évfolyam, 127-151. szám)
1975-06-25 / 147. szám
John Daere-k, I FA-k, Iliiéi aratásra készültünk fel 9 r Virágh János nagydorogi kombájnos, amikor három éve közelebbről végigmustrálta a John Deere kombájnt, felsóhajtott: — Ha egyszer én is ilyen gépen ülhetnék... Tavaly őszre már teljesült a kívánsága, és most úgy hajtja a zöld színű gépkolosszust, mintha a megtelt magtartály- lyal meg se várná Wizberger Péter IFA gépkocsiját, hanem egyenest odahajtaná a közeli gabonaátvevő-telep csillogó fémsilóihoz. Hasonló iramban követi a másik JD, üvegkalitkájában Juhász Jánossal. — Búzaaratásig '.megkapjuk a harmadik John Deere-t. és még egy IFA gépkocsit. Néhány éve még tízvalahány kombájn aratott, most elég lesz e2 a három, meg két SzK. Pedig áz idén a nagydorogi tsz történetében a legnagyobb — 1200 hektár a gabona, és a legnagyobb szemterméssel számolunk — jegyzi meg Horváth István elnök. Kedden délelőtt Nagydoró- gon is megkezdődött az ősziárpa aratása. Legelőször a vasút melletti, kisebb táblába álltak be a géoek, biztos, ami biztos elgondolással. Ott zakatolnak el Sorra á vonatok, ilyenkor elég egyetlen kipattanó szikra... A gépkocsivezetők — Wizberger Péter. Juhász József. Horváth Miklós, Kemer István —, Kisgyörgy József ellenőr, Zsunyi Illés, az aratásért felelős mezőgazdász és Lőrincz Ernő tűzrendészet! előadó azzal a kíváncsisággal szemlélik á két Kombájn munkáját. amely mindenkit felfűt a nagy munka kezdetén. — A megváltóját, hogy porzik, pedig csak alig állt el az eső... — Május elejétől eddig kétszáz millimétemyi hullott... — Sajnos, meg is látszik az árpán. Nem lesz belőle rekord- termés. — Nemcsak nálunk, máshol se... — Legalább most. három hétig ne essen ... Sok szóra nincs idő. a kombájnok haladnak, a gépkocsi- vezetők — jó néhány aratást végigizzadtak már —, felzárkóznak mögéjük, ott legyenek azonnal, ha a tartály megtelik maggal. Drága a gép. drága az idő is. ami a néhány perces megállással is elveszne. — Az aratás s az aratásra névre szólóan elkészített intézkedési terv június 16-án vezetőségi ülés témája volt. Hétfőn délután megbeszélést tartottunk a munkában részt vevőkkel : szakvezetőkkel, kom- bájnosokkal, traktorosokkal, gépkocsivezetőkkel. magtáro- sokkal. szalmalehúzókkal. ka- zalozókkal, tarlóégetőkkel, kihoR. mi á teendője 13 miért felelős. Sötétedés után pedig a tűzoltóság jelenlétében megtartottuk valamennyi gép szikrapróbáját. A gabonatáblára csak olyan gép mehet, amelyik tűzvédelmi izempoht- ból száz százalékosan megbízható. — Az aratással kapcsolatos. legfontosabb teendőket így körvonalaztuk: — A szállítójárművek magasítóval felszerelését, a szóródás nélküli szállítást — és ehhez kapcsolva, az utak javítását, gondozását; a magtárak fertőtlenítését; a veszteség- mentes munkát; a nyújtott műszakot, a vasárnapi műszakot; a bizonylatok pontos vezetését. kezelését; az aratást követő szalmaletakarítást, tarlóégetést, tarlóhántást; végezetül. de elsőként is. a gondoskodást az emberekről. Bognár—Gottvald, Tolna megyei Tanács elnökének látogatása a pécsi megyés püspöknél Tegnap délelőtt SzabópáH Antal, a Tolna megyei Tanács elnöke meglátogatta dr. Cserháti József pécsi római katolikus megyés püspököt, a püsd pöki kar titkárát. E látogatás a kialakult régebbi szokásnak! megfelelően a pécsi megyés püspök 1973-ban a megyei tad nács elnökénél tett udvarias*) sági látogatásénak viszonzásad ként jött létre. A Tolna megyei Tanács eU nőké és a pécsi római kato-J' llkus egyházmegye püspöke szívélyes megbeszélést folytatott egymással az állam és egy-* ház viszonyát érintő kérdé- sekről, melynek során Szabó-’ pál Antal, a megyei tanács éld nöke elismeréssel nyilatkozott Tolna megye katolikus papságának a közös célt — a béka védelmét, a háza és nép boldogulását — segítő és támo*; gató szolgálatétól. Dr. Cserháti József megyés püspök válaszképpen elmondta, hogy napjainkban mindenkitől el lehet várni a közösséggel való együttgöndolkod dóst, és a közjóra való felfigyelést. A fogadáson a Tolna megye! Tanács elnöke és a pécsi megyés püspök mellett jelen volt dr. Csigi Imre pápai kamarás és dr. Kneip István püspöki titkár, továbbá Sárosdi Tibor, a Tolna megyei Tanács V. B. nyugalomba vonuló egyházügyi titkára és a szolgálatba lépő Varga István új megyei egyházügyi titkár is. Az anyagiakon túl Mórágyon A község áttekintése Elindultunk megnézni a delelő községet. Csatlakozik hozzánk Lovák András, a tanácskirendeltség vezetője, az imént szállt le az autóbuszról, Szek- szárdról jött, a fogorvosnál járt, ahol a véső alaposan megviselte és most egyszerre szenved a hőségtől meg a délelőtti gyógykezeléstől. Befűtöttek. Állítólag ezen a részen az iskola, és a régi posta környékén néhány fokkal mindig melegebb van, mint a régi malom tájékán. Hihető, hiszen itt völgyben, katlanban vagyunk, s ahhoz, hogy a televízió műsorát zavartalanul élvezhessék, az antennákat a házak mögé a magaslatokra, a dombtetőkre kellett ..telepíteni”. Ésszerű és leleményes megoldás. Egyúttal szembeszökő, és kicsit különös látvány, olyasféle mint mikor a tornyot a templom mellé építik. : Ebben a völgyben még inkább átérzi az ember, hogy az antennák megsokszorozzák a községbe vezető utat. Nem az az egy vezet ide, amelyiken a gépkocsik, az autóbuszok közlekednek — ennél sokkal több. Légvonalban szinte valamennyi családi háznak megvan a menetrendszerű járata — képletesen szólva — Budapesttel, Európával, és gyakorlatilag az egész világgal. Ez a személytelennek látszó, mégis személyes é kapcsolat tágítja, gazdagítja s az emberek gondolkodásmódját: gazdagítja a személyiséget. Valahol itt kezdődik az igények első, alig észrevehető jelentkezése, az amiről a későbbiek során k szándékunkban áll részletesebben is beszámolni. ; Egyidőben tartjuk fontosnak, s megjegyzésre méltónak, hogy Lovák András 197íi nyarán a község vezetőjeként már hem tartja Számon, hogy mennyi Mórágyon a televízióelőfizető, Egykor tíz valahány évvel ezelőtt, a helyi Vezetők betéve tudták, hogy a községben mennyi a rádió, a motorkerékpár, a kerékpár és így tovább, és így tovább. Illett tudni, kötelező volt tudni, hiszen a felsoroltak is mutatták az életszínvonal növekedését. Erre ma mér így semmi szükség. Az életmód természetes velejárója, nélkülözhetetlen eszköze a tartós fogyasztási cikk: felesleges tehát leltárSzerűen számon tartani, hogy egy községben egy családban miből mennyi van. Van, és ez a lényeg. izgalmasabb kérdés, hogy A mennyiségi felhalmozódást miként követi a minőségi változás a szellemi gyarapodás. A Kossuth Lajos utcába befordulva a gépkocsikról beszélgettünk. Arról, hogy mit jelent ebben a dél-duhántúll kisközségben a személyautó. Olyasmit például, hogy divat a hétvégi kirándulás. Országjárás. Divat. Érdemes ennél a szónál megállni. Ahhosi. hogy divat legyen, sok mindennek úgy kellett történnie az elmúlt években Mórágyon is, miként történt s úgy kellett sok mindennek megváltoznia, miként megváltozott. A '• munkakörülmények. A munkaképes mórágyiak több- " sége folyamatosan dolgozik, vagy a termelőszövetkezetben, ■: vagy a bátaSzékl, a szekszárdi, a bonyhádi üzemekben vagy á helyi „iparban”. A kereset biztos. Minden hónapban jön a forint, van folyamatos munka, s mellette több a szabad idő. Ezek együttvéve szinte szükségszerűen arra biztatják a mórágyiakat is, hogy legyen igény a hétvégi kirándulásra, országjárásra. így teremtődnek meg a feltételei annak, hogy az embert gazdagító műveltséget gyarapító lehetőségek fészket verjenek. s divatként belopódzanak a községbe. A kirándulók hazatérve beszélnek arról, hol jártak, mit láttak. És ennek megvan a maga gyűrűződésé, a hallgatóságban, a szomszédban, a munkatársban újszerű igények csírája bontakozik. Az utcán, a kertekben embert alig látni. Szembetűnően szépek, gondozottak a konyhakertek és az udvarok. Lovák Ahdrás balra fordul, s megmutatja a dombtetőn „fészkelő” házikót. Tíz évvel ezelőtt ezt az épületet életveszélyesnek minősítették, azóta aztán bebizonyosodott, hogy csupán a gondos, szorgos kezek hiányoztak hozzá. Megvásárolta egy nyugdíjas szálkái bányász, rendbe hozta, s ez most neki a nyugalom szigete. A nyugdíjasoknak édeni környezet Mórágy. A gyalogos turisták is felfedezték ezt a szép vidéket, és néhány napos kikapcsolódásra sokan felkeresik. Lovák András megmutatja az utolsó barlanglakot, B. János hallgatagon ül a lugas hűvösében, helyette kísérőnk eleveníti fel egy-egy épülethez kapcsolódó történettel az elmúlt évtizedek eseményeit. Volt kitelepítés, betelepítés, emberek százai jöttek, mentek... Jelenleg ezer-ezerszáz a község lakosainak száma. A családok harminc-negyven százaléka őslakos, a többi telepes. Ezen belül a lakosság tíz-tizenhárom százaléka cigány. Mórágy közigazgatásilag Mőcsényhez tartozik, társközség. Ez a körülmény azonban egyáltalán nem jelent valamiféle ‘anyagi, vagy szellemi elszigetelődést. Ellenkezőleg! Minden nehézség nélkül nyomon követhető, hogy az itt élő emberek műveltsége, közéleti- ságe állandóan nő, s az anyagi jómódon túl kezdetét vette a szellemi gazdagodás. Mi tulajdonképpen arra vállalkoztunk, hogy ezt a szellemi ’ gazdagodást feltérképezzük, s felmutassuk mindazt az értéket, amit éppenséggel nem szabad és nem lehet lebecsülni. Ebben az esztendőben négy elyen rendezvény y«At Mórágyon a klubkönyvtárban, illetőleg a művelődési házban, ami témánk szempontjából különösképpen figyelmet érdemel. Valamit mutat, valamire felhívja a figyelmet, éS azt is sejteti, hogy „őstalajon” a műveltség növekedését maximalizmus, dogmatizmus, sznobizmus leegyszerűsítve kizárólag olvasottságon, színházlátogatottságon, „hasonlókon” ■ mérni. ] (Folytatjuk). | — Szp—Pj -2 ]
