Tolna Megyei Népújság, 1975. június (25. évfolyam, 127-151. szám)

1975-06-25 / 147. szám

víl£g proletárjai, tfstEsfa;: xt TOLNÁ MEGYEI MAGYAR SZÓCIALISTA TOLNA MEQ YÉÍ B IZOTTSAgANAK' LAP JA SZERDA 1975. jún. 25. XXV. évf. 147. szóm. ARA: 0,80 Ft Megkezdődött a KGST XXIX. ülésszaka Kedden délelőtt a Duna Interkontinental Szálló nagyter­mében megkezdődött a Kölcsönös Gazdasági Segítség Taná­csának XXIX. ülésszaka. A tanácskozáson tíz kormánykül­döttség vesz részt. A szovjet delegációt Alekszej Koszi gin, a bolgárt Sztanko Todorov, a csehszlovákot Lubomír Strou- gal miniszterelnök, a kubai küdöttséget Carlos Rafael Rodri­guez miniszterelnök-helyettes, a lengyel delegációt Piotr Ja- roszewicz, a magyart Lázár György, a mongolt Zsambin Bat- mönh, az NDK-ét Horst Sind ermann, a románt Manea Ma- nescu miniszterelnök, a jugoszláv küldöttséget Dobroszav Csulafics, a szövetségi végrehajtó tanács elnökhelyettese ve­zeti. Megfigyelőként részt vesz az ülésszakon Nguyen Manh Cam, a Vietnami Demokratikus Köztársaság budapesti nagy­követe. Jelen van Nyikolaj Faggyejev, a KGST titkára, a szervezet több más vezető munkatársa, valamint a KGST- országok közös intézményeinek1 számos képviselője. Az ülésszakot az elnöklő Lázár György nyitotta meg. Lázár György beszéde Lázár György bevezetőben a Magyar Szocialista Munkás­párt Központi Bizottsága és a Magyar Népköztársaság kor­mánya nevében köszöntötte a KGST XXIX. ülésszakán részt vevő kormányküldöttségek ve­zetőit és tagjait, a Vietnami Demokratikus Köztársaság va­lamint a KGST tisztségviselőit, majd így folytatta: Megtisztelő számunkra és őszinte örömünkre szolgál, hogy eljöttek hazánk főváro­sába, Budaoestre és részt vesz­nek a KGST XXIX. üléssza­kának felelős munkájában. Ta­nácskozásunknak egyaránt fon­tos feladata, hogy értékeljük az elmúlt évben végzett közös munkát, megvizsgáljuk, ho­gyan halad az integrációs komplex program végrehajtása és hogy kijelöljük a közelebbi és távolabbi jövő tennivalóit. Közösségünk valamennyi or­szága számára fontos időpont­ban tartjuk tanácskozásunkat. Befejező szakaszához érkezett s-z 1976—1980. évi népgazda- ságfejlesztési tervek kidolgo­zása, most kell tehát véglege­sítenünk és meghatároznunk azokat a feladatokat, amelye­ket erőink és lehetőségeink összehangolásával közösen ol­dunk meg, hogy népeink ja­vára még jobb feltételeket te­remtsünk az országainkban folyó szocialista építőmunká­hoz. Bizakodással tölthet el ben­nünket, hogy a KGST XXVIII., Szófiában tartott jubileumi •ülése óta újabb jelentős ered­ményeket értünk el az együtt­működés fejlesztésében. Na­gyot léptünk előre országaink népgazdasági terveirrek koor­dinálásában. Ennek keretében körültekintő és hozzáértő munka eredményeként el­készült a KGST-országok sok­oldalú integrációs intézkedé­seinek öt évre szóló terve. E nagy jelentőségű okmány azo­kat a legfontosabb együttmű­ködési feladatokat összegezi, amelyekre közös elhatározás­sal leginkább összpontosítani kívánjuk anyagi és szellemi erőforrásainkat. Muidannyi- unk számára megkülönbözte­tett fontossága van azoknak a megállapodásoknak, amelye­ket a Szovjetunióval kötöttünk a két- és sokoldalú együttmű­ködés elmélyítésére, s ame­lyek nagy segítséget és biz­tonságot adnak nemzeti ter­veink* megalap ozásában, A XXVIII, ülésszak határo­zata alapján lendületes mun­kával megkezdődött az orszá­gaink fűtőanyag- és energeti­kai bázisa és az egységes vil- lamosenergia-rendszer fejlesz­tését szolgáló távlati koncep­ció kidolgozása. Ilyen és ha­sonló tények alapján joggal megállapíthatjuk tehát: nagy munkát végeztünk. De azzal is tisztában vagyunk, még to­vábbi erőfeszítésre van szük­ség ahhoz, hogy a szocialista integráció nagy tartalékait még teljesebben kihasználva, gyorsabban haladjunk előre a komplex program megvalósí­tásában. Bizonyos vagyok ab­ban, hogy ülésszakunk — kö­vetve kommunista és munkás­pártjaink útmutatásait — fon­tos határozatokkal járni majd hozzá ügyünk előreviteléhez. Tisztelt elvtársak! Megelégedéssel tölthet el bennünket, hogy eredménye­ink láttán tovább növekedett a KGST tekintélye a világ­ban, Ékes bizonyíték erre, hogy a KGST megfigyelői stá­tust kapott az Egyesült Nem­zetek Szervezetében, és hogy e?yre több ország érdeklődik a KGST-vel való együttműködés iránt. A KGST-országok közössé­gének sikerei'jelentőst hatást gyakorolnak országaink hatá­rain túl is, Európában és Ázsiában, Afrikában és Ame­rikában egyaránt. Pél­dát mutatnak a fei- lett tőkés országok haladó erőinek, a harmadik világ né­peinek. Különös jelentősége van ennek a mostani időkben, amikor a kapitalista.világ sú­lyos válsággal küszködik, nő a munkanélküliség, fokozódik a kizsákmányolás. Eredményeink azonban kö­teleznek is. Mindenekelőtt ar­ra, hogy még jobban kihasz­náljuk a szocialista társadalmi rendben, a tervgazdálkodásban rejlő nagy lehetőségeket, ezzel is támogatva a béke és a hala­dás erőit, amelyek nap mint nap új győzelmeket aratnak a világban. Az elmúlt év mind­erre sok, örvendetes ténnyel ad bizonyságot. Ezek közül is kiemelkedik a vietnami nép történelmi je­lentőségű győzelme. Élve az alkalommal, őszinte tisztelet­tel köszöntöm a hős vietnami népet, amely több évtizedes áldozatos harcban vívta ki szabadságát. Baráti közössé­günk országai mellettük álltak igazságos harcukban, mellet­tük leszünk a gazdasági építő­munkában is. Tisztelt elvtársak! Hazánk — Magyarország — területileg és lélekszámát te­kintve kis ország. De a szocia­lista országok baráti közössé­gében határaink kitágultak. Felbecsülheted én jelentősé­gű ez számunkra. Egyenrangú és egyenjogú'tagja vagyunk a KGST-nek, e nagyszerű gaz­dasági közösségnek. Ez bizton­ságot ad, de felelősséget is je­lent. A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizott­ságát és a Magyar Népköztár­saság kormányát tevékenysé­gében eddig is mindenkor az internacionalizmus elvei vezé­relték. így lesz ez a jövőben is. Tudatában vagyunk, hogy munkánkkal nemcsak hazán­kat, hanem egész baráti kö­zösségünk , ügyét, a szocializ­mus egjmtentes ügyét is szol­gáljuk. Ezt írja elő számunk­ra marxista—leninista meg­győződésünk, intern acionalista elkötelezettségünk. Népünk át- érzi és vállalja ezt a felelős­séget, meggyőződéssel és be­csülettel dolgozik népeink ba­rátságának, országaink együtt­működésének erősítésén. Eb­ben a szellemben készültünk mostani ülésszakunkra is. Amikor még egyszer tisztelet­tel köszöntőm önöket és kívá­nom, hogy hazánkban érezzék magukat otthon, azt a meg­győződésemet is szeretném ki­fejezni, hogy tanácskozásunk eredményes lesz, és újabb lé­péssel viszi előre a szocialista gazdasági integráció ügyét. E gondolatok jegvébep meg­nyitom a KGST XXIX. ülés­szakát. A megnyitó után elfogadták a tanácsülés munkarendjét és ügyrendjét, majd megkezdték a napirenden szereplő kérdé­sek megvitatását. Az ülésszak ' megvitatja a szocialista gazdasági integrá­ció komplex programjának megvalósításával kapcsolatos kérdéseket. Az ülésszak részt­vevői meghallgatták a végre­hajtó bizottság jelentését a KGST XXVITI. és XXIX. ülés­szaka közötti tevékenységről. A beszámolót Szekér Gyula, a Magyar Népköztársaság Mi­nisztertanácsa elnökhelyettese, a Végrehajtó Bizottság elnöke tartotta. Elhangzott Nv. Bajba- kovnak, a Szovjetunió minisz­tertanácsa elnökhelyettesének, a tervbizottság elnökének tá­jékoztatója a KGTT-tagorszá- gok két- és'sokoldalú integrá­ciós intézkedéseiről, az 1976— 1980. évekre vonatkozó terv- egyeztetések területén. A KG ST-tagországok 1976—1980. évekre szóló népgazdasági ter­vei egyeztetési munkájáról G. Schürer, az NDK miniszterta­nácsának elnökhelyettese, a Kádár János és fl. fi Kosziéin találkozóin Kádár János, a Magyar Szo­cialista Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára és A. N. Koszigin, a Szovjetunió Kommunista Pártja Politikai Bizottságának tagja, a Szov­jetunió minisztertanácsának elnöke, aki a KGST XXIX. ülésszakán részt vevő szovjet küldöttség vezetőjeként tar­tózkodik hazánkban, június 23-án találkozott Budapesten. A szívélyes, elvtársi légkör­ben lezajlott megbeszélésen tájékoztatták egymást Magyar- ország és a Szovjetunió társa­dalmi-gazdasági fejlesztési ter­veinek végrehajtásáról. Elé­gedetten állapították meg, hogy sikeresen fejlődik a sokoldalú magyar—szovjet együttműkö­dés, erősödik a két ország né­peinek megbonthatatlan barát­KGST tervezési, együttműkö­dési bizottságának NDK kép­viselője tájékoztatta a delegá­tusokat. A KGST-tagországok fűtő-energetikai bázisainak to­vábbfejlesztésével kapcsolatos koncepcióról szóló jelentést P. Nyeporozsnyij, a Szovjetunió viílamosenergia-ipaVi minisz­tere, a villamosenergetikai ál­landó bizottság elnöke terjesz­tette elő. Szekér Gyula felszólalásá­ban kiemelte, hogy a XXVIII. ülésszak óta eltelt időszakot a KGST-tagországok bel- és külpolitikai sikerei, továbbá az egész szocialista közösség je­lentős erősödése jellemzi. Si­keresen valósulnak meg a kom­munista és munkáspártoknak a népgazdaságok fejlesztésére vonatkozó határozatai. A két- és sokoldalú gazdasá­gi és tudományos-műszaki egvüttműködés bővítése és el­mélyítése a KGST-tagországok között 1974-ben is biztosította gazdaságuk dinamikus fejlő­dését, és a népjólét színvona­lának további emelését. A KGST-tagországok nemzeti jö­vedelme 1974-ben, 1973-hoz viszonyítva összességében 6,4 százalékkal, az ipari összter­melés mintegy 8,5 százalékkal nőtt. A KGST-tagországok és a tanács szervei figyelmének központjában, a két ülésszak közötti időszakban, az 1976— 1980. évre szóló népgazdasági tervek egyeztetési munkája állt. Ennek során nagy figyel­met szenteltek a fűtőanyag- és energetikai kérdéseknek. Az 1974. évi eredmények úiabb bizonyítékai annak a ténynek, hogy a KGST-álla- mok gazdasági és tudományos­műszaki együttműködése, a komplex program következe­tes megvalósítása elősegítette az egyes országok népgazdasá­gainak gyorsabb fejlődését és a tagországok erősödését. A tudományos-műszaki együttműködés — a komplex programnak megfelelően — mindenekelőtt a munkaterme­lékenység-növelésére, az anya­gi erőforrások hatékony ki­használására, a gépesítésre, és az automatizálásra, továbbá a környezetvédelem területére összpontosult. A tudományos sága, szilárdulnak a testvéri kapcsolatok a Magyar Nép- köztársaság és a Szovjetunió, a Magyar Szocialista Munkás­párt és a Szovjetunió Kommu­nista Pártja között az élet minden területén. A véleménycsere megerősí­tette a két ország pártjainak és kormányainak nézetazonos­ságát a nemzetközi helyzet, a békéért és a nemzetközi biz­tonságért vívott harc időszerű problémáiról. Megerősítette tö­rekvésüket, hogy továbbra is ’-»'-’den módon elősegítik a véri szocialista országok .erőfeszítéseinek egyesítését a békéért és a feszültség enyhí­téséért, valamint az egész szo­cialista közösség erejének és összeforrottságának további szilárdításáért folytatott harc­ban. és műszaki problémák meg­oldása során egyre szélesebb körben alkalmaznak olyan új együttműködési formákat, mint a tudományos koordinációs központok, vagy a nemzetközi tudóskollektívák. A KGST-tagországok sok­oldalú együttműködésének fej­lesztésére különösen nagy ha­tást gyakoroltak a baráti or­szágok párt- és kormánykül­döttségeinek legmagasabb szín-, tű találkozói, amelyeknek so­rán megvitatták, és egyeztet­ték a gazdaságpolitika legfőbb, elvi és komplex kérdéseit, va­lamint a kölcsönös együttmű­ködést. 1974-ben — mint tájékozta­tójában G. Sjjchíirer elmondot­ta — a KGST-tagországok fi-s gyeimének középpontjában, s a KGST-szervek munkájában az 1976—1980. évekre szóló, népgazdasági tervek egyezteté­sének befejezése állt. A terv- egyeztetések során a KGST- szervek figyelembe vették több gazdaságpolitikai kérdés meg­oldásában elért kölcsönös eredményeiket, továbbá az egyes ágazatok és termelési ágak fejlődésének prognózi­sait, amelyekben meglratároz- ták az együttműködés legfon­tosabb kérdéseit. Az 1976—80 közötti időre szóló népgazdasági terv egyez­tetésének minőségileg új voná­sa" volt, hogy közvetlenül kap­csolódott a komplex program­hoz, szerves kapcsolatban állt a KGST-tagországok megvaló­sítandó intézkedéseivel, s nép- gazdasági terveivel, valamint' a sok- és kétoldalú kapcsola­tok alapján a nagy gazdasági problémák komplex megoldá­sával. A tervegyeztetések során elő­zetesen tisztázták a kölcsönös áruszállításokat, amelyeket a KGST-tagországok az 1976— 1D80. évekre szóló kereskedel­mi egyezmények elkészítése során alapnak tekinthetnek. Az előzetes adatok szerint a tervegyeztetések eredménye­ként a KGST-tagországok köl­csönös áruforgalma az 1978— 1980. évekre, a folyó ötéves tervhez viszonyítva, 57 száza­lékkal emelkedik. (Folytatás a 2. oldalon).

Next

/
Thumbnails
Contents