Tolna Megyei Népújság, 1975. június (25. évfolyam, 127-151. szám)

1975-06-22 / 145. szám

CSALÁD - OTTHON Praktikus ruhadarabok nyaraláshoz 1—2. Kisfiúk, kislányok egyaránt viselhetik a pipazsebes farmershortot, színes pamut trikóval. Az új kiegészítő a bő, lezser lemberdzsek, melynek övét gumiházba fűzzük. 3—4. Strand-, vagy napozóruha, elöl végig gombolással. A kapucnis frottírzubbony a ruhához is, de a fürdőruha fölé is csinos és — szükség esetén — kellemes melegítő vise­let. 5—6. Előkés nadrág-szoknya vászonból, virágos batisztblúzzal. A poncho legyen csí­kos, akár kötött, akár horgolt. Szoknyához, nadrághoz egyaránt kellemes és dekoratív vi­selet. GYULAI IRÉN Általános tapasztalat, hogy a kerttulajdonosok elég jól isme­rik növényeik tápanyagigényeit, a különböző trágyaszereket és azok hatásait. Igyekeznek is meg­adni mindent: szerves trágyát, komposzt, ami házilag előállít­ható és műtrágyákat is. A táp­anyagokkal jól ellátott talaj 'néha mégsem úgy „viselkedik" — aho­gyan azt a kertbarát elvárná. Gyengén fejlődik a káposzta, idő előtt lehull a gyümölcs, keveset hoz a szőlő. És ekkor hangzanak el a keserű miértek. Az ok egy­szerű: nincs elegendő oldószer, nedvesség a talajban. Megeshet — és ezt konkrét laboratóriumi vizsgálatok bizonyítják —, hogy tápdús talajban szabályosan éheznek egyes növények. A táp­anyagokat ugyanis kizárólag .ol­dott állapotban tudják a gyökér­szőrök felvenni és a „konyhára” juttatni. Tehát öntözni kell I A másik lényeges kérdés: mennyit? Szélsőséges példa, hogy az egyik kerttulajdonos minden este egy kanna vízzel permetezte meg termő kajszifájának alját. A gyümölcs természetesen még zöld állapotában lehullott. Tud­nunk kell, hogy a gyümölcsfák talajrétegét legalább 50—60 centiméter mélyen szükséges át­nedvesíteni ahhoz, hogy annak hatása is legyen. Ez négyzetmé­terenként 50—60 liter vizet je­lent. Egy nagyobb koronájú fa esetében 10—12 hektoliter vizet egyetlen öntözés alkalmával. A szőlő talaját is legalább 40—50 centiméter mélyen nedvesítsük át. A sekélyebben gyökeresedő szamócaágyás egy négyzetméte­rére sem szabad 30—40 liter1 víz­nél kevesebbet adni. Nyáron rek- kenő hőségben külön számoljunk az elpárolgással is, tehát növel­jük a vízadagot. A harmadik tud­nivaló: milyen gyakran öntöz­zünk? Ha az előbbi követelményt, az alaposságot betartjuk, az esef- ben a gyümölcsfáknál és a sző­lőnél évente 2—3 locsolássá) elérhetjük a kívánt célt Fáknál a fejlődési szakaszokhoz igazod­junk, Különösen sok vizet kivált f a virágzás, a hajtás- és a gyü-> % mölcsnövekedés. Ha ilyen idő­szakokban a légköri csapadék hiányzik, a hiányt nekünk kell pótolni. Két-három héttel a gyü­mölcsérés előtt már semmikép­pen ne öntözzünk, mert ez mái kárór,a lenne a gyümölcs minő­ségének és veszélyeztetné a haj­tások időben való beérését. Sző­lőnél a hajtásnövekedéskor, a virágzás után és a bogyóérés kezdetén hasznos a, vízutánpót­lás. A virágzás idején végzett öntözés rosszabb kötődést, a bogyóéréskori lőcsolás repedést okozhat, — mindemellett számí­tanunk kell a nagyobb gombo-j fertőzés veszélyére is. Sokféle öntözési mód ismert; ezeket részletesen nem tárgyal­hatjuk. Egyet azonban tartsunk szem' előtt: Az alsóbb talajré­tegek csak azután nedvesednek át, hogy a felettük lévők már el-, érték á telítettséget A locsoló-* csővel végzett munka ezért nem hozza meg gyakran a remét! eredményt. A rövid jdő alatt ki-: szórt nagy tömegű víz vastagon! megállhat ugyan a talaj felszí­nén — a beiszaposodás látszatát keltve — miközben még csak a felső néhány centiméter nedve-] sedett át. Érdemes ezt ellenőriz^ ni! A helyes öntözésre nemcsak tudásra, de türelemre is szükség van. A régiek szerint nem is tu­domány ez már,- inkább művészeti De ezt is tanulni kell! S ne széJ gyelljünk tanulni. Ebben többek között segítségünkre lehet Nyúj-* tó Sándor: öntözzük kertjeinket című könyve is. KULIN IMRE ' Szárítsunk gombát A gomba értékes, ízes táplá­lék. A benne levő fehérjék táp­értékben felülmúlják a többi növények fehérjéit, ezenkívül bőven van a gombában növényi zsiradék és számos fontos ás­ványi anyag, sőt nyomokban még A-, B-, C- és D-vitamin is. Külön értéke a gombának, hogy kellemes, más élelmiszer­rel össze nem hasonlítható za­matanyagokat, íz- és szaganya­gokat tartalmaz. A begyűjtött és gondosan el­lenőriztetett, vagy éppen vásá­rolt gombát a szárítás elvégzé­séig terítsük szét, és bűvös, szellős helyen tartsuk. A szárí­tás alapszabálya, hogy csakis friss, fiatal, rugalmas t húsú, egészséges, tiszta és főleg kukacjáratoktól mentes; gom­bát szárítsunk. ) A szárítás első mozzanata a gomba szeletelése. Éles késsel 3—5 mm vastagságú szeletek­re vágjuk fel a gombákat, hossztengelyükkel egy irány­ban. Ügyeljünk rá, hegy a tönkrész a kalappal egyben maradjon. , j. , j _ t Ä szárításhoz' házilag készít­sünk magunknak fnéhány szú- '■ rópálcát. Ez lehet egyszerű bot, - léc, vagy akár napraforgószár is, amelyet 10 ; centiméteren­ként ^átfúrunk, / A fúrt lyuka- \ kon - azután egyforma — kb. 10—15 cm — hosszúságúra vá­gott, rozsdamentes drótokat húzunk át, amelyeknek kiálló V égét egy kissé felhajlítjuk. A >szúrópálca fel» végére ,i drót­horgot vagy kampót erősítünk, hogy azokat .»majd a kertben, az erkélyen kifeszített 1 drót­huzalokra felaggathassak. Sí 1975, június 22. A gombaszeletkéket — köz­vetlenül a kalap bőre alatt át­szúrva — egyenként feltűzzük a szúrópálca drótjaira, de úgy, hogy ne érjenek egymáshoz. A szeletkékkel teleaggatott szúró­pálcákat helyezzük ki a nap­ra, lehetőleg huzatos helyre. Védjük gombáinkat a megázás- tól, esőtől, harmattól. Éjszaká­ra mindig vigyük be a sza­badból. Szárítmányunk általában ak­kor kész, amikor a szeletkék már nem hajlíthatok, hanem pattanva eltörnek, és ömlesz- téskor csörgő hangot adnak. Ez — kedvező idő esetén — két-három napig tart. Tartó- sabb esős, nyirkos idő esetén akasszuk fel a szúrópálcákat a tűzhely fölé, nem feledkez­vén meg a kellő légmozgás biztosításáróL Cukorspárgára; ...... cérnára, rozsdamentes huzalra felfűzve is száríthatjuk a gombaszele­teket, akár a szellős padláson kifeszítve is. Fűzfavesszőből font vagy dróthálóból készült fakeretes ún. cserényeken is megszárad a felszeletelt gom­ba, ebben az esetben azonban nem szabad megfeledkezni a gyakori forgatásról. A megszáradt gombát néz­zük át még egyszer, távolítsuk el a penészes, égett, kukacos darabokat. Jól lekötött papír­zsákban vagy nagyobb szájú üvegben tároljuk szellős, szá­raz helyen. A Általában 10—11 kg nyers' gombából nyerhető 1 kg szá rítmány. Felhasználás előtt a szárított gombát vízben kell áztatni, de sohasem vesz fel annyi vizet, amennyit leadott, így 1 kg szárítmányból csak 7—8 kg elkészítésre alkalmas gombát nyerünk. ■: , / .. B. L Az ábrába beírandó szavakat mind megadjuk. Cél: a rejtvény- ábra teljes kitöltése, a szavak he­lyes elhelyezése. Jó megfejtés esetén négy szó fölöslegesnek bi­zonyul. Ebből a négy szóból egy közismert szólás, Phaedrus egyik tanmeséjének szállóigévé vált mondata állítható össze. 11-betűsek: - ­KAMARAKŰRUS, KUTATÓMUN­KA, SARKKUTATÓK, TRAKTORO­SOK. 6-betűsek: AKARAT, ARAMIS, ARATÖK, ITATOK. KARÓRA. KIMOSÖ. MA­RIKA. MATATÓ. MISINA, MUTA­TÓ, OKIRAT, OKOSOK 5-betűsek: ' ANIKÓ, ARATÓ, KAKAS, KAROS, KATAT, KIMOS, KIRAK, KUTAS, MAROS, OKÍTÓ, ROKON, SAMOA, SISAK, SOROS. TARIM, TOROK TUSOK, UNIMO, VIZET, ZAVAR. 4-betűsek: AMON, AMOR. ARIA. TRÓS, ITAT, KARA, KI-KI, KÓRÓ, MAKI, MAKK, MAKÓ, ÓKOR, OMAR, ORAN, OROM, RÓKA. SAKK, SÍ­RÓ. SKÓT. TARA, TOKA. TOTÓ, WAK. UTÓN. 3-betüsek: AKI. AKO, AMA. AMI. ARA, KIS, MAR. MOA, NAK NEM, OKA, ÓRA, BOT, SAS, SÍK, SOK, SÄ&, ÚRI. 2-betűsek: AT, AT. TR. IS. KK, KUP MA. Ml, RÓ, TI, TR, UN. Megfejtésül beküldendő a szálló­ige szövege 1975. június 30-ig, a Megyei Művelődési- Központ 7101 Szekszárd, Pf. 15 címre. A leve­lezőlapra kérjük ráírni: REJT­VÉNY. A helyes megfejtést be­küldők között 5 db könyvet sor­solunk ki. Az 1975. június 8-án megjelent keresztrejtvény helyes megfejtése: „Béklyó kulcsom hatféle, Könnyeö. nyitogatok véle. Kötőfékem harminchárom? ; Mind a fejükre húzgálom!” Könyvjutalmat nyertek: Czenky Sándorné 7100 Szekszárd, Béla tér 1., Harmathy István, 7030 Paks, Villany u. 8., Honti József, 7143 Öcsény,' Tő a. 23.,' Keczeli Fe- rencné, 7200 Dombóvár, Népköz- társaság u. 24., Telegdi Györgyné, 7100 Szekszárd, Rákóczi u. 86. A könyveket postán küldjük eU SZEREK Receptek Sonka bundában. Hozzáva­lók: személyenként 8—10 de­ka sonka, 2 tojás, 8 deka liszt, I deci tej, 1 deci víz, a palacsintatésztához 2 deka vaj, zsír a palacsinta kisüté­séhez. A sonkaszeletekből po­gácsa- vagy fánkszaggatóval kerek lapokat fofmálunk. Sűrű palacsintatésztát készí­tünk és a soknaszeleteket a tésztába mártva, forró zsír­ban kisütjük. Ha marad még palacsintatész'tánk, felhígít­juk, kisütjük és apróra Vag­dalt sonkás tejföllel, reszelt sajttal megtöltjük. A sonkát adhatjuk főzelékhez, vagy burgonyapüréhez salátával. Tyúkhús Zöldségmártásban. Hozzávalók: 1 db fiatal tyúk, 2 tojássárgája, 10 dkg sajt, 1 doboz konzervborsó (vagy fél kelő friss borsó), 20 dkg sárgarépa, 1 citrom leve, 3 evőkanál liszt, 1 pohár tej, I ső, zöldpetrezselyem. A tyű­kot megmossuk, darabokra vágjuk és kevés sós vízben majdnem puhára pároljuk. Hozzáadjuk a zöldséget és puhára pároljuk. Végül a tej­ben elkeverjük a tojássárgá­ját, a lisztet, hozzáöntjük a •húshoz, kevés vízzel felen­gedjük, citromlével ízesítjük, tetejét megszórjuk zöldpetre­zselyemmel, és reszelt sajt­tal. ... .... Fő a fölösleg! Tanuljunk öntözni!

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents