Tolna Megyei Népújság, 1975. június (25. évfolyam, 127-151. szám)

1975-06-22 / 145. szám

magazin agazin * magazin Rózsaszüret Bulgáriában Á bulgáriai Kazanlik váro­sában, az olajos- és gyógynö­vényekkel foglalkozó kutató- intézet munkatársai kilenc új rózsafajtát nemesítettek ki. Az új virágok egyaránt ellenálló- ak a hideggel és a szárazsággal szemben, s virágzási idejük május elejétől november kö­zepéig tart. Az egyik fajtát „Ivana”-nak nevezték el; az egy száron termő virágok szá­ma olykor a harmincat is el­éri, s a rózsaszínes árnyalatú sárga bimbókból bíborvörös virágok nyílnak. Az új rózsafajtákat már ezen a nyáron kiültetik a par­kokba és terekrp. Ezúttal te­hát díszítő virágokról van szó. Am ismeretes, hogy a bulgá­riai Rózsavölgyben — ennek a „fővárosa” Kazanlik — főként olajtartalma miatt termesztik több tízezer hektárnyi terüle­ten a rózsát. A rózsaolaj készítése talán a legősibb, de mindenképpen a legsajátosabb bolgár iparág. E virágfajta a 17. században került ide,, valószínűleg Per­zsiából, s-azóta rendkívül elő­nyös tulajdonságai fejlődtek ki. Talán azért, mert a 70 ki­lométernyi hosszú és 8—10 kilométer széles Rózsa völgyet teljesen körülfonják a hegyek, kiegyensúlyozottá téve éghaj­latát. Mindenesetre tény, hogy hiába próbálták például a ha­sonló éghajlatú Krímben meg­honosítani a dús olajú kazan- liki rózsafajtákat, itteni kiváló tulajdonságaikat elvesztették, olajtartalmuk csökkent..* Hogy a kazanliki rózsának mennyi az olajtartalma? A pi- . ros fajtából 3 tonna szirom — egy hektár föld termése — kell egy kilogramm rózsaolaj­hoz, a fehérből pedig 5—6 tonna. Igaz viszont, hogy aranyban saját súlya másfél- szeresét éri az illatos nedű. A világhírű francia parfűm- ipar mégsem sajnálja érte a pénzt, annak ellenére, hogy manapság már szintetikus úton is előállítanak vele azo­nos rendeltetésű alapanyagot. Május vége és június eleje a kazanliki olajrózsák virág­zásának ideje; június első va­sárnapján mindig színes kar­nevállal ünnepük ebnek a vi­déknek a sajátos, a külföldiek által is szívesen látogatott ünnepét: a rózsák napját. Ilyenkor helikopterről perme­tezik a rózsavizet az ünneplő tömeg nyakába. A rózsa szü­retelése hetekig is eltart, mert csak hajnalban végezhető, amíg a nap nem szárította fel a harmatot. Még ez is be­folyásolja' a rózsa olajtartal­mát ... Majdnem „huzala” A közép-ázsiai szovjetköztár- sáság, Kirgizia növénynemesí- tői új őszi búzafajtát nemesí­tettek ki: a Przsevalszkaját. A világ földművelésének tör­ténetében ez az új fajta az eddigi legnagyobb termésered­ményt hozta: a kísérleti par­cellákon egy hektárról 110,5 mázsás szemtermést, megszo­kott termelési viszonyok kö­zött pedig 83,2 mázsát takarí­tottak be. A magas termésho­zam a szem kitűnő minőségé­vel párosul; a liszt ötös osz­tályozási rendszerében 4,2-es pontot kapott a szakemberek­től. A Przsevalszkaja származá­sára nézve — hibrid. Kezdet­ben a híres Bezosztája búza- fajtából egyedi kiválasztással súlyos, nagy búzaszemeket hozó fajtát tenyésztettek ki. Ennek a fajtának, mely a Tyeplokljucsenszkaja—2 elne­vezést kapta, magas termés­hozama volt. A nemesítők ezt tovább keresztezték a hollandi Felix fajtával, amely igen sok. de gyenge minőségű szemet ad. A kettő „házasságából” született meg a kitűnő Przse­valszkaja. Az új búzafajta a Szovjet­unió különböző területein — Kirgiziában. Moldáviában. Ukrajnában. Kazahsztánban — nagyszerűen bevált, külö­nösen az öntözéses gazdálko­dású földeken ... Külföldről is igen nagy az érdeklődés a Przsevalszkajía búzafajta iránt. Lengyel virágak Lengyelország a múlt évben 8 millió szál virágot exportált. A világpiacon a lengyel virágker­tészek felveszik a versenyt bol­gár és román kollégáikkal: virá­gaikat már két ízben tüntették ki a csehszlovákiai Olomoucban megrendezett nemzetközi virág­kiállításon. Különösen néoszerű a lengyel rózsa, szegfű és kri­zantém. Moszkvában, és Leningrádban hamarosan lengyel virágüzlet nyílik, ahová repülőgépen szál­lítják az illatos árut. Lengyelor­szág a tervek szerint évi 5 mil­lió szál vágott virágot szállít majd a Szovjetunióba. A tanító néni beírta Vera ellenőrző könyvébe: „Vera sokat fecseg”. — Írasd alá a papáddal, és holnap hozd be az isko­lába, hadd lássam, mit szól hozzá! A tanító néni másnap ke­resi a bejegyzést. Kinyitja az ellenőrző könyvet és látja az atyai beírást: „Hát ha még a mamáját halla­LAVINATÉRKÉP Kazah tudósok elkészítették a Dzsungar Ala-Tau lavina­veszélyt jelző térképét, ame­lyen feltüntették azokat a he­lyeket, ahol a hótömegek vá­ratlan lezúdulása várható, s megjelölték azokat az útvona­lakat is, amelyeken a lavinák előreláthatóan haladni fognak. A munkának igen nagy gya­korlati jelentősége van: az új települések, utak, elektromos távvezetékek tervezésekor már ki lehet választani a legkevés­bé veszélyes helyeket, vagy kü­lönleges védőberendezések al­kalmazását tervezhetik be az építők. Favágóyerseny „Favágó—75” néven nemzetközi versenyt rendeznek a Kulinyin melletti erdőkben. Az 1969 óta évenként meg­rendezésre kerülő nemzetközi favágóversenyt most első ízben tartják a Szovjetunióban. Augusztus 20-a és 25-e között a fejlett ipari országok legserényebb favágói ad­nak itt egymásnak találkozót. Különféle területen mérik össze tudásukat — o szerszám-előkészítésben, a fadöntés­ben, a gallyak levágásában és a törzsek feldarabolásá­ban is. Vagy regényt írunk, vagy pasxulyt öntözünk Jókai, a botanikus Jókai születésének másfél százados megünnepléséből a természetbarátok is kivették részüket. Az agrártörténészek aprólékos munkával tárták fel. és gyűjtötték egybe azokat a dokumentumokat, amelyek a nagy mesemondó portréját — kertészkedő botanikusként be­mutatva — újabb vonásokkal gazdagították. Mert a neves író nemcsak a betűvetéshez értett; a természetben is ha­sonló biztonsággal mozgott. Erdő-mező virágainak alapos ismerője volt, amit a művei­ben fellelt hatszáznál több nö­vénynév is bizonyít. A fólra szeretete kisiskolás korától végigkísérte. A fák közül a hárs volt a kedvence. Svábhegyi villájának fásítási tervét is saját maga dolgozta ki. első helyre itt is a hárs­fákat tette. Legkedvesebb virága a ró­zsa volt. Kertjében száznál több Remontand virított; Cen­tifóliából azonban — ritkasá­ga miatt — csak a teraszra jutott. Költözködéskor új ott­honába orgonabokrait külföld­ről hozatta, tujáit szívéhez közel álló ismerősök sírjairól szedte össze. Nagyon szerette a szegfűt, a petúniát, a violát, a napraforgót és az árticsókát. A gyümölcsök közül a körtét tartotta legtöbbre, választott kedvence azonban mégis a gránátalma volt. Minden egyes növényének számon tartotta történetét. Leggondosabban az édesanyja komáromi kertjéből származó fákat és bokrokat ápolgatta. Már a kora reggeli órákban kint volt a kertben, ásott, ka­pált, veteményezett; Kárpáthy Zoltán című regényét is kerti foglalatoskodásai közben írta. Egy időben annyit pepecselt imádott növényei között, hogy az írói kötelezettségének a ro­vására ment. Az egyik kárval­lott szerkesztő levelében így ripakodott rá: „Hallja az úr! Vagy regényt írunk vagy pa- szulyt öntözünk!” ] Az állatvilág szintén érdé-’ kelte: szerette a, ritka lepké­ket és rovarokat, érzéke volt a nemesebb madarak iránt: a Farkasvölgyben erdei sasok fészke után kutatott. Egyik utolsó írásában joggal vallhatta: .,A szabad természet volt az én sokatírásomnak leg­mélyebb titka.” OLÁH BÉLA I Melegház-kombinát Képünkön: Szállítják a friss zöldséget a„Moszkovszkij” szovhoz melegházából. 540 ezer négyzetméter föld, üvegtető alatt — ekkora területet foglal el a Moszkva alatti „Moszkovszkij” szovhoz melegházi kombinát­ja. Az itt termesztett paradicsomból és ubor­kából évente több mint 18 000 tonna kerül a szovjet főváros lakosainak asztalára. A melegházak nagy mérete (mindegyik 60 —90 ezer négyzetméter alapterületű) változa­tos technika alkalmazását teszi lehetővé. Spe­ciális traktorok segítségével végzik a szán­tást, gépek szállítják a friss zöldséget. Az öntözést, valamint a műtrágyázást gépesítet­ték. Az üvegházak egyenletes mikroklímáját automaták szabályozzák. A szovhozban rendkívül nagy figyelmet fordítanak a dolgozók kedvező munkakörül­ményeinek biztosítására. A kombinátban be­vezették a meghosszabbított ebédidőt, és a munkaidő minden harmadik órájában tízper­ces pihenőt tartanak. Minden blokkhoz mo­dern berendezésű pihenőszobák, zuhanyozó­fülkék és ruhatár is tartozik. A kilencedik öt­éves terv végéig a Szovjetunióban több mint 1500 hektár területen létesülnek melegházak, és mintegy 5500 hektáron folytatnak mű­anyagfóliás termesztést. Egységes ,,menif az állatoknak A KGST-országokban jelenleg nyolc nemzetközi koordinációs központ segíti a mezőgazdasági, erdészeti és élelmiszerkutatáso­kat. Az intézmények működése a növénytermelésen és az állat- tenyésztésen kívül kiterjed a gé­pesítéssel, trágyázással, kárte­vők irtásával, járványok leküzdé­sével kapcsolatos kérdésekre és adatfeldolgozásra is. Munkájuk­kal nagyban hozzájárulnak a me­zőgazdasági termelés intenzitá­sának fokozásához és ezzel a KGST-országok komplex prog­ramjának megvalósításához is. A központok közül kettő az NDK-ban működik, az egyik Lip­csében az ásványi trágyázással, a másik pedig a Rostock mellet­ti Dummerstorfban az állat- tenyésztéssel kapcsolatos kutatá­sokkal foglalkozik. A lipcsei központ irányításá­val bolgár, magyar, NDK-beli, mongol, lengyel, román, szovjet és csehszlovák szakemberek a föld termőképességének fokozá­sát érintő kutatásokat végeznek. A dummerstorfi állattenyésztési koordinációs központ fő feladata abban áll, hogy a KGST-orszá­gokban lerakja az üzemszerű ál­lattenyésztés gyors és gazdasá­gos továbbfejlesztésének alap­jait. A „takarmányozás" című té­mában sikerült elérni, hogy bi­zonyos állatfajták tenvésztésénél és hizlalásánál egységes ener­gia- és fehérjenormákat állítsa­nak fel. A következő lépés a ta­karmány értékelésének és a me­zőgazdasági haszonállatok vita­min, ásvónyanyag stb. ellátásá­nak egységesítése. Ily módon lé- Désről lépésre készül közös mun­kával az állatok különleges „ét­rendje.".

Next

/
Thumbnails
Contents