Tolna Megyei Népújság, 1975. június (25. évfolyam, 127-151. szám)

1975-06-21 / 144. szám

Hétfőtől szombatig Bár a véletlen műve, mégis képletes: hétfőn este közli az Országos Választási Elnökség a képviselő-választás végered­ményét — hét és fél millió szavazat a népfront jelöltjeire — kedden vándorgyűlésre ül­nek össze a közgazdászok Szol­nokon, amelynek központi té­mája — a pénzügyminiszter előadásában: — Gazdaságunk fejlettségének szerkezete, a külgazdaság új jelenségei kö­zepette — mind szélesebb köz­vélemény érti meg: a nagy­mértékben megváltozott világ­piaci körülmények érzékenyen érintenek bennünket, új, ne­hezebb feltételeket szabnak számunkra. A vasárnapi dön­tést tehát ugyanilyen határo­zott, százszázalékos munkának kell követnie, ha tartani, sőt emelni kívánjuk életünk szín­vonalát. Nem arról van persze szó, hogy számos helytálló gazda­sági törekvésünket ne folytas­suk, éppen ellenkezőleg, eze­ket erősítenünk kell, hiszen ki­fizetődőek az új feltételek kö­zött is, mint például a ma­gyar—szovjet alumíniumegyez­mény, amelynek kedvező ered­ményeiről csütörtökön tárgyalt a Minisztertanács. (Kiderül, hogy nemzetközi összehasonlí­tásban is egészen jó már az alumíniumfelhasználási „fej­adagunk”: 11 kilogramm.) Tehát ismét — mint minden új és régi helyzetben — elő­térben a gazdaság: hogyan lehetne „kigazdálkodni” amire szükségünk van ? Tanácskoz­tak hát a számítástechnikusok, a mezőgazdasági tgrmésbecs- lők — az eddigi hazai nyilat­kozatok meglehetősen derűlá­tók, csak a sok zivatar meg ne ártson! — S azt is bejelentet­ték ötévi szünet után augusz­tusban, ismét megnyitja ka­puit az országos mezőgazdasá­gi és élelmiszeripari kiállítás és vásár. (Rövid• - m le­hetne?) Néhány évforduló is a mező- gazdaságra, illetve a falura irányította a figyelmet. Min­denekelőtt, jubilált a magyar vegyipari tervezés letétemé­nyese, a Vegyterv, és tudva­levő, hogy a modern vegyipar­iak mekkora szerepe van — és lesz a jövőben! — mező­gazdaságunk fejlesztésében. Egyébként a vegyipari gép­gyártásról és a kemizálásról is tanácskoztak a héten, utób­biról Keszthelyen. És meg­emlékeztek a faluvillamosítás és a faluvízellátás korszakos változásairól. Az előbbire a 75 éves Magyar Elektrotechni­kai Egyesület hívta fel a fi­gyelmet, emléktáblát avatván az elsőnek, illetőleg utolsónak villamosított Mátészalkán, il­letőleg a szomszéd Aporlige- ten, Szabolcs-Szatmárban. Az Országos Vízgazdálkodási Bi­zottság pedig megállapította, hogy napjainkban jóval több, mint kétmillió falusi lakos él­vezi a korszerű vízellátást. Az élet azonban nem egy­hangú. Mert nemcsak a vegvi- tervezés jubilál, hanem az Ál­lami Balett Intézet is 25 éves — bár a balerinák korát nem tartjuk számon. És hogy van érzékünk a régebbi dolgok iránt is, bizonyítja, nagy fi­gyelemmel hozzáfogtak az Al­föld egyetlen épségben fenn­maradt XI. századi templomá­nak helyreállításához Szabolcs községben. Az ezeréves temp­lomot I. István építtette 1092- ben. És hogy páratlan kin­csünk, nyelvünk szépsége se menjen veszendőbe, ápolván a nyelvi versenyt, Zalaeger­szegen kiosztották a díjakat a „Hazánkról szóljatok szép sza­vak” verseny nyerteseinek. Egyébként magam is öröm­mel konstatálom feljegyzései­met vizsgálván, hogy mennyire nem csupán Budapest a vissza­visszatérő színhelye az emlí­tésre méltó eseményeknek. Csak példaként ismét: leg­utóbb az ünnepi játékok prog­ramadása kapcsán került szó­ba Szeged; mostani hírünk pe­dig a város országos hírű kar­nagyáról, Vaszy Viktorról szól, aki nyugalomba vonulván, megkapta a város emlékpla­kettjét és a tanács alkotói dí­ját és hadd tegyem hozzá: ter­mészetesen továbbra is bírja a publikum nagyrabecsülését. Másik szegedi hír: dr. Petri Gá­bort, az ottani I. számú sebé­szeti klinika igazgatóját, a ki­váló tudóst, akinek munkás­sága a szívsebészetre és a szervátültetésre is kiterjed, ne­vezték ki a Szegedi Orvos­tudományi Egyetem rektorá­nak. Végül következzenek szok­ványos nyári híreink. Benépe­sültek az ifjúsági táborok: az idősebbek, s kevésbé panasz­mentesek örömére pedig újabb SZOT-szálló nyílt Hévízen. És hogy valami rendkívülibbet is mondjak a nyárról: vaddisz­nók dúlnak a Bükkben — 750 duvad kilövését engedélyezték —, és 'szúnyoginvázió tört a Mecsek aljára, s Pécsre —. itt a puska nem használ, agyon kell őket csapni. Legvégül pe­dig: ankétot rendeztek a ci­pők minőségéről, a gyakori hi­bákról — leválik, megbomlik, stb. — És elhatározták... vagy ebben már nincs semmi rend­kívüli? BALOG JÁNOS Az OFEC-dosszié A gazdaságtörténet eddigi legsikeresebb termelői kartell jét, a Kőolajexportáló Or* szágok Szervezetét 1960 szeptemberében alakította meg Bagdadban Irán, Irak, Ku- vait, Szaúd-Arábia és Venezuela. A világ­szerte használt OPEC név a szervezet angol nejéből (Organization of Petroleum Expor­ting Countries) alkotott betűszó. A szervezet eredetileg a legfontosabb olajtermelő orszá­gok védelmi szervezete volt, a nemzetközi olajmonopóliumok kizsákmányoló politikája ellen. OPEC-ék közben 13 tagúra gyarapodtak Abu Dhabival, Algériával, Ecuadorral, Indo­néziával, Katarral, Líbiával, Nigériával és GabonnaL Á 13. évben Fennállásának első éveiben az OPEC csak szerény engedményeket tudott kiharcolni a külföldi — elsősorban amerikai — olaj- társaságoktól. Sikerült például elérnie, hogy a monopóliumok valamivel többet fizesse­nek az egyes tagországokban kitermelt olajért, azaz a monopóliumok sok milliárdos hasznának egy része szolgálja az olajkincs­esei bíró országok gazdaságának javát. (Az OPEC 1973 októberében került első ízben a lapok címoldalára, akkor, amikor a szerve­zet először vállalt magára bizonyos politi­kai szerepet is. Az arab országok érdekei­nek védelmében olajembargót rendelt el az Izraelt támogató tőkés országok ellen s egy­ben négyszeresére emelte az olaj barrelen­kénti árát (1 barrel = 159 liter.) Mesés olajkincs A kartell hatékonyságát kétségkívül elő­mozdítja: talán egyetlen más nyersanyag sem fordul elő földrajzilag annyira kon­centráltan, mint az olaj. Az OPEC a világ nyersolajexportjának mintegy 85 százalékát adja, az USA például körülbelül 35 száza­lékban, Nyugat-Európa 60—70 százalékban, Japán pedig csaknem teljes egészében a közel-keleti olajtól függ. A szerencsés körül­mények, a tagállamok szolidaritása, (bár az OPEC politikai színskálája a feudális Szaúd- Arábiától a haladó Irakig terjed) és a tő­kés országok egymás közötti ellentétei lehe­tővé tették, hopr az OPEC döntően meg­határozza az olaj árát. - _______ _, A z OPEC tagállamainak életképes gazda­ságot kell kiépíteniük addig, míg ki nem merülnek olajkészleteik. Ez óriási beruhá­zásokat, tehát importot követel, s így ter­mészetes, hogy a szervezet tagjainak legfőbb gondja a legutóbbi két évben az volt, hogy vásárlóerejük az infláció és a dollár érté­kének lemorzsolódása miatt 30—35 százalék­kal csökkent. Ez a két probléma szerepelt a napokban befejeződött gaboni miniszteri értekezlet napirendjén is. Az OPEC eldön­tötte: úgy védi ki a dollár értékcsökkenésé­ből származó veszteséget, hogy más elszá­molási alapra tér át. A dollár aránylag rövid idő alatt mintegy 20 százalékot vesztett értékéből, gyakorlati­lag tehát ennyivel csökkentek az olajter­melők bevételei is. A kőolaj barrelenkénti árát ugyanis eddig dollárban állapították meg (1 barrel 10,45 dollárba kerül). A tag­államok most elhatározták, hogy október­től nem a dollárhoz, hanem a Nemzetközi Valuta Alap által kibocsátott, úgynevezett különleges lehívási jogokhoz — ez az SDR, vagy népszerűbb nevén papírarany — mé­rik az olaj árát. Az SDR voltaképpen a 16 tőkés valuta egymáshoz hasonlított értékét tükröző „valutakoktél”. Az SDR értékét az egyes valuták árfolyamának mozgása alap­ján, napról napra kiszámítják. Az SDR azért jelent védelmet a dollár inflálódása ellen, mert ha az amerikai valuta gyengül, azaz más valutákhoz képest csökken az át­váltási árfolyama, az egyszersmind azt jelenti, hogy más valuták erősödnek és ki­egyenlítik a dollár értékcsökkenését. A Nyugat zsarolni próbál Ez a számítási mód védelmet nyújt a dol­lár értékének esése ellen, de már nem ké­pes pótolni az OPEC tagállamainak idő­közben elvesztett vásárlóerejét. Ezért az OPEC jelezte, hogy felül fogja vizsgálni az árakat, és októberben esetleg ismét drágább lesz az. olaj. Tekintettel a nyugati tőkés országok inf­lációjára, az OPEC akár 30 százalékos ár­emelést is indokoltnak tart. Ez azt jelen­tené, hogy barrelenként 2—3 dollárral megy feljebb az ár. A nyugati olajfogyasztó or­szágok e hírek hallatán már jó előre meg­előző zsaroló hadműveletekkel akarják meg­akadályozni az olaj árának emelését. DANKI ÁDÁM KGST; Az egpltmiöis szervezeti struktúra A KGST legrégibb és leg­főbb szerve a tagországok kor­mányküldöttségeiből álló ta­nács, amely az alapokmány értelmében évente legalább egy alkalommal — orosz ábécé" szerinti sorrendben — a tag­államok fővárosaiban ülésezik. Budapest volt a színhelye 1955-ben, a VI., 1960-ban a XIII. és 1967-ben a XXI. ta­nácsülésnek. A TANÁCSÜLÉS — mint a KGST legfőbb szerve — jogo­sult a KGST munkájával ösz- szefüggő minden kérdés meg­vitatására, ajánlások és hatá­rozatok elfogadására, az alap­okmány kiegészítésére és mó­dosítására, olyan szervezetek, intézmények alapítására, ame­lyek az eredményes munkához szükségesek. A tanácsülések közötti idő­szakban a negyedévenként összeülő végrehajtó bizottság — ez a KGST legfontosabb operatív szerve — irányjtja a munkát. A végrehajtó bizott­ságot a tagállamok állandó KGST-képviselői, miniszter­elnök-helyettesek alkotják. A végrehajtó bizottság irányítja a tanácsülés határozatainak megvalósítását szolgáló mun­kát, figyelemmel kíséri az ajánlásokból adódó kötelezett­ségek teljesítését, szervezi a gyártásszakosítást, a termelési" kooperációt, a tagországok kö­zötti munkamegosztás elmélyí­tését. A végrehajtó bizottság irányítja a KGST egyéb szer­veinek, titkárságának munká­ját, meghatározza azok teen­dőit. A KGST szervezeti struktú­rájának további összetevői: az együttműködési bizottságok, az állandó bizottságok, a tanács­kozások, a titkárság és a tudo­mányos intézetek. A KGST- nek három együttműködési bi­zottsága van — a tervezési, az anyagi-műszaki ellátási és a tudományos-műszaki —, ame­lyek a közép- és hosszú távú tervek koordinálásával, az anyagi-műszaki ellátásban va­ló együttműködéssel, a tudo­mányos-műszaki együttműkö­déssel kapcsolatos kérdésekkel foglalkoznak. AZ ÁLLANDÖ BIZOTTSÁ­GOK — 20 ilyen bizottsága van a KGST-nek — ágazati orga­nizációk, egy-egy gazdasági, termelési ágazatban szervezik a tagállamok együttműködését, előkészítik a gyártásszakosítá­sokat, a termelési kooperáció­kat, a sokoldalú megállapodá­sokat. A termelő ágazatokon kívül állandó bizottsága van a statisztikának, a szabványosí­tásnak, a geológiának, a táv­közlésnek, a külkereskedelem­nek, a valutáris-pénzügyi kér­dések témakörének. AZ EGYÜTTMŰKÖDÉSI és állandó bizottságokban kor­mánymegbízottak — miniszte­rek és miniszterhelyettesek — képviselik a tagországokat. A bizottságok a tagállamok fővá­rosaiban működnek: Budapest a székhelye a színesfémkohá­szati, valamint a rádiótechni­kai és elektronikai állandó bi­zottságnak, amelyeknek elnö­kei a magyar kormánymegbí­zottak. Az úgynevezett tanács­kozások a jogi, a szabadalmi, a vízgazdálkodási, a munkaügyi, a belkereskedelmi, a hajóbér- lési és az árkérdésekben való együttműködést szervezik. A KGST állandó apparátu­sa a titkárság. A KGST titká­rát, aki a tagországoknál, más országoknál és a nemzetközi szervezeteknél a KGST repre­zentánsa, a tanácsülés, helyet­teseit a végrehajtó bizottság^ nevezi ki. A titkársághoz tar-’ tozó különböző osztályok veze­tőit, munkatársait a tagorszá­gok delegálják. A KGST-nek két tudományos intézete van, a szabványosítási és a szocia­lista világgazdasági rendszer közgazdasági kérdéseit kutató intézet. A TAGORSZÁGOK — á KGST ajánlásai és határozatai alapján több tucat nemzetközi és államközi szervezetet; in­tézményt alapítottak. Példa­szerűen: Nemzetközi Gazdasá­gi Együttműködési Bank, Nem­zetközi Beruházási Bank, Kö­zös Vagonpark, Intermetal,’ Csapágyipari Együttműködési Szervezet, Interatominstru- ment, koordinációs központok,' tudományos-termelési egyesü­lések, stb. Ezek nem KGST- szervek, hanem több, vagy va­lamennyi KGST-ország nem­zetközi, államközi szervezetei^ gazdasági, pénzügyi, tudomá­nyos intézményei. A KGST-országok együtt­működése egyidejűleg sokolda­lú és kétoldalú. A kétoldalú együttműködésnek is megvan az intézményrendszere. A tag­államok kétoldalú együttmű­ködését a kormányközi gazda- sági-tudományos-műszaki bi­zottságok — azok ágazati al­bizottságai és munkacsoportjai irányítják. Magyarország és a többi nyolc KGST-ország vi­szonylatában a kétoldalú együttműködés irányításában, szervezésében több mint száz bizottság, munkacsoport vesz részt (g. i.) m- : ■< PANORAMA ÜJ-DELHI Indira Gandhi, India mi­niszterelnöke ellenlépéseket indított az allahabadi bíróság ítélete ellen, amelyet ügyvédei is megfellebbeztek, A minisz­terelnök-asszony a legfelső bírósághoz intézett beadvá­nyában kérte, hogy a felleb­bezés időtartamára hivatalá­ban maradhasson. A legfel­ső bíróság pénteken hozzá­járult ahhoz, hogy a bead­vánnyal kapcsolatban hétfőn Gandhit kihallgatáson fo­gadják. WASHINGTON Gerald Ford, az Egyesült Államok elnöke a sajtónak adott interjúban kijelentette: ha sikerül továbblépni a kö­zel-keleti rendezés terén, be­fejezni az európai biztonsági konferenciát és megállapodás­ra jutni a SALT-tárgyalá- sok második szakaszában, ez nagy segítséget jelentene az amerikai kormányzatnak a közelgő választási hadjárat­ban. ATHÉN ) Willy Brandt, a Német Szociáldemokrata Párt elnöke pénteken Athénba érkezett. A nyugatnémet politikus Kara- manlisz görög miniszterelnök meghívásának tesz eleget. BUENOS AIRES Pinochet tábornok, a child: fasiszta junta vezére, csütör­tökön fogadta a santiagói kí­nai nagykövetet, s több mint háromórás megbeszélést foly­tatott vele. A nyugati hírügy­nökségek jelentése szerint Santiagóban a tárgyalást hi­vatalosan „szívélyesnek” és „nagyon hasznosnak” nevezték. Pinochet és a kínai nagykövet egyetértettek abban, hogy „ szorosabb baráti kapcsola­tot” kell kialakítani a két or­szág között, . . j Tizenhármak szövetsége

Next

/
Thumbnails
Contents