Tolna Megyei Népújság, 1975. június (25. évfolyam, 127-151. szám)

1975-06-17 / 140. szám

4X Kádtő tv KOSSUTH RADIO 8.20: Leodvoy KomU'ló: Kis szvit. 6.30: A Gyerme4orádió műsora. 9.05: Farkas Ferenc: A bűvös szek­rény. Késfel vonó sós vígopera. 10.05: lskolará<fió. 10.25: RHcHd V. Gyur- kovics Tibor elbeszélése. 10.31: Az ©peroközvetí tés föl ytotá sa. 11.11: Izkmd'i wodoinmi műsor. 11.31: Bi­zet: Szimfónia. 12.20: Ki nyer ma? Játék és muzsika tíz percben. 12.35: Melódiákoktól. 13.48: Tör­vénykönyv. 14.03: Mesejáték. 14.46 ^ Énekló ifjúság. 15.10: Világhírű szólisták felvételeiből. 15.48: Paul .Robeson énekel. 16.05: Az éló népdal. 16.15: Gounod: Faust — Valpurgis éji jelenet. 16.39: Vas István költészete. LM. rész. 17.05: Népi zene. Kárpáti István nótákat énekel. 17.30: Monkósklob. Meg­álmodni a gyárat. 18.00: Nyolc rádió nyolc dala. Közös tánc­zenei műsor. 18.30: A Szabó csó­kád. 19.25: Jelentés az országos őttusabajnokságnál. 19.30: Beetho­ven-zongora est. 21.06: A Föld új felfedezése. 21.31: Dévai Nagy Kamilla vés az MRT énekkara nép­dalokot énekel. Sára Ferenc furu­lyázik. 22.20: Tíz perc külpolitika. 22.30: Félóra sanzon. 23.00: El­beszélés. 23.15: Magyar előadó- művészek felvételeiből. 0.10: Ope­rettrészletek. PETŐFI RÁDIÓ 8.05: Két versenymű. 9.03: Nép­dalok. néptáncok. 9.50: Kritikusok fóruma. 10.00: Zenés műsor üdü- iófcnek. 12.03: Kamarazene. 12.50: Versek. 13.03: Erika Köth és Alfre­do Kraus énekel. 13.35: Az európai széppróza klasszikusai. XI. rész. 14.00: Kettőtől hatig... 18.10: A szímháztörténész mondja. 18.25: BaMadóinik világa. VI. (Ism.) 18.42: Ravel-művek. 19.25: Hosszú gyep­lő. rövid gyeplő. I. rész. 19.40: Operettdolók. 19.54: Jó estét, gye­rekek! 20.25: Uj könyvek. (Ism.) 20.28: A világ legkisebb szerelme. Hona játék, (ism.) 21.16: Martha Anaeüci és Rafael Arié énekel. 21.55: Könnyűzene. 22.23: Szabó Ferenc műveiből. 23.15: Nóták. III. MŰSOR 18.10: Kamarakórusok. 19.01: Mindenki tűzoltó. Kopáoyi Györqy hangjátéka. 19.20: A Benkó Dixie­land eayüttes Játszik. 20.00: Rész­letek Monluszko operájából. 20.50: Külföldi tudósoké a szó. 21.05: Bortók-művek. 21.25: Vivőidi-művek. PÉCSI RÁDIÓ 17.30: Műsorismertetés. hírek. 17.35: Zenés kívánságok. 18.00: Újítók — újítások. Felső Pál riport­ja. 18.15: Sórosi Katalin, Zsoldos Imre és a Körmendi enyütte/ fel­vételeiből. 18.30: Dél-dunántúli híradó. 18.45: Yves Montand és a Barclay Singers lemezei. 19.00: Szerb-horvát nyelvű műsor. Az Ifjú­ság hullámhosszán. A bátor tenge­rész. Rádiójáték. — Hírek. 19.30: Német nyelvű műsor. Hírek, tudó­sítások. — Aratás előtt. Riport. — Újdonságok Innervonman. ,— Tudósítóink jelentik. — Hallgatóink kérésére. Zenés műsor. 20.00: Mű­sorzárás. MAGYAR TV 17.33: Hírek. 17.45: Papírsárkány. 18.20: Szomszédolás. Kassa—Duna­újváros. 19.00: A pénztára snő. Dokumentumfllm. (Ism.) % 19.10: Esti mese. 19.30: Tv-híradó. 20.00: Tévétorna. 20.05: A kikötő Máriája. Maoyarul beszélő francia film. 21.40: Az idős Verdi. Requiem.-22.35: Tv-híradó 3. II. MŰSOR 20.00: Cigányiskola. Dokumen- tumfilm. III. rész. 20.50: Tv-híradó 2. 21.10: Japán harci játékok. (Színes). Francia dokumentum- film. JUGOSZLÁV TV lő.35: Magyar nyelvű tv-naofó. 17.20: Népszerű-tudományos film. 18.15: Komoly zene. 18.45: Közön­ségesen nézve. 19.15: Rajzfilm. 20.00: Szemtől szembe. 20.45: Harc a robszclgasáq ellen — filmsoro­zat. 21.35: Találkozások — a tito- grádú tv adósa. ^ a. MŰSOR 20.00: Mc-rcovalda — humoros adás. 20.40: Huszonnégy óra. 21.00: Látóhatár. 21.45: Hadsereg kaszár­nyák nélkül. 22.00: Hangverseny. MOZI BONYHÁD: Egy Jiis elöntésig. DOMBÓVÁR: Tóimból a Hold. ARTK1NO: Gyilkosság leírása. (Iá). DUNAFOLDVÁR: Hajdúk. PAKS: Az áruló balegyenes. SZEKSZÁRD PANORAMA: Agya- rvú. SZEXSZÁRO NAGYVILÁG: Szen­vedély. TAMÁSI: Az öreg. TOLNA: Farrá éjwgkóbon. . _ «****£»'* Műszerre! gazdaságosabb Anélkül, hogy kétségbevon­nánk a megfigyelések. ta­pasztalatok és a szakemberek megérzéseinek, becslési ké­pességeinek a hasznosságát, ma már mégsem hagyatkoz­hatunk pusztán ezekre, nem dönthetünk ösztönösen. Annál kevésbé irányíthatnak ben­nünket az ilyen szubjektív té­nyezők, minél nagyobb terü­letre és értékre hatnak ki döntéseink. Mégis hányszor előfordul még napjainkban is, hogy azért kezdenek ön­tözni a földeken, mert úgy ér­zik, itt az ideje, vagy éppen a borongós idő miatt egyálta­lán' nem is gondolnak öntö­zésre. Ha valahol feltűnik né­hány kártevő, végigpermete­zik a létező teljes növényál­lományt. viszont amikor még nem érkezett el a házi terv szerint az újabb permetezés ideje, nem permeteznek, hiá­ba rajzanak már kisebb-na- gyobb gócokban a kártevők. Amikor pedig sárgulnak a nö­vények. gondolkodás nélkül elkezdik pétisózni, vagy ki­szórva az előírt műtrágyaada­got, akkor sem adagolnak többet, ha szinte sárgállik a határ a nitrogénhiánytói, és így tovább. Fz pedig pazarlás a javából, akár azért, mert fe­leslegesen. vagy már károsan is túladagolnak anyagokat, akár azért, mert nem végzik időben a szükséges anyagok kiadagolását, és ezzel a már befektetett anyag, valamint munka hatékonysága csökken. Mindezek elkerülésére ma már megfelelő lehetőségeink vannak. Az öntözéssel kap­csolatban nem egy olyan el­járást kidolgoztak. amivel szinte bárhol, egyszerű körül­mények között, nem túl sok munka- és időráfordítással be­mérhető a talajnak a növé­nyek számára hasznos víztar­talma. Ennek alapján az ön­tözés ideje és a szükséges víz- mennyiség is megállapítható. Már olyan . műszer is ismert, amelynek szuronyszerűen a földbe leszúrható érzékelő- része elektromos feszültség­különbség. alapján folyamato­san képes mérni a nedvesség­tartalom változását a talaj kü­lönböző rétegeiben. Így az­után előre jelzi a talaj víz­készletének olyan nagymérté­kű lecsökkenését.-..amikor már öntözni kell, és segítségével akár automatizálható is az ön­tözés. felesleges vízkijuttatás nélkül. Az okszerű növényvédelem­hez a legnagyobb segítséget a már rendszeresített . országos és a még megbízhatóbb terü­leti előrejelzések adhatnak. A különösen veszélyes élő szer­vezetek közül a peronoszpo- rán kívül, a burgonyavész előrejelzéséhez is szerkesztet­tek olyan készüléket, amely önműködően, folyamatosán rögzíti a hőmérsékletet és a páratartalmat. valamint egy írókészülékével közvetlenül azt is jelzi ezeknek a méré­seknek áz alapján, hogy a páratartalom elérte-e a beteg­ség fellépéséhez kedvező mér­téket. A varaSodás vagy fuzik- ládium nevű főképpen az almagyümölcsűe&et károsító gombabetegség fertőzőképes szaporító képleteinek felfogá­sán alapuló készülékekkel pontosan megállapítható, mi­kor jelenik meg olyan nagy­számban a betegség szaporító- fertőző képlete, hogy védekez­ni kell .ellene. A rajzásukkor legveszélyesebb állati kárte­vők rajzásidejét, vagyis a vé­dekezési időpontot, izolátorba elhelyezett bábjaik figyelem­mel kísérésével lehet megálla­pítani: A vírusbetegségek ter- jésztése miatt különösen ve­szélyesnek. tartott levéítetvek terjedését bárhol egyszerűen megfigyelhetik a sárgatálas módszerrel: egymástól körül­belül 15 méterre 'lapos, belül kadmiumsárgára mázolt, lá­gyított vízzel ujjnyi magasan megtöltött tálakat helyeznek el. és amikor több tetű talál­ható bennük, mint az előző napon, meg kell kezdeni el­lenük a 1 védekezést. Mindeze­ken kívül az eddiginél több figyelmet .érdemel az a lehető­ség is. hogy az időben felfe­dezett. még csak itt-ott fol­tokban megjelenő kártevő­gócok kevés növényvédő szer felhasználásával megsemmi­síthetek. Ezzel elejét vehetjük további fertőzésüknek, akár tekintélyes' mennyiségű szert kívánó, nagy kiterjedésű vé­dekezés Válhat így szükség­telenné. A tápsnyagpótlás a növé­nyek- fejlődését valóban elő­segítő módon és felesleges túladagolás nélkül, talajminta­vizsgálatokkal alapozható meg. Ezt az időről időre ismé­telt levélanalízis teheti töké­letesebbé. K. L. A szülői arlásról A fotózás ára A víz jéghideg, a gyor­san felforrósodott homok éget. Egyiket sem lehet sokáig elviselni. Az ember nein tehet mást, napernyőt nyit a feje fölé és sétál egyet. A mamaiai tengerparton modern szállodák emelked­nek a magasba, földszint­jükön ragyogó üzletsorok­kal. Arubőség, embertö­meg. Itt az emberek fürdő­ruhában veszik át a kulcsot a szállodaportástól, fürdő­ruhára próbálják a vásá­rolni kívánt ruhaneműt és így ülnek asztalhoz is. Itt ez természetes, mondhat­nám úgy is, ez a divat. Ki­vételt, csak az a néhány székely és román árus ké­pez, akik a nagy áruházak előtt színesítik sátraikkal a sétányokat, ök népviselet­ben kínálgatják portékái­kat, a mázas cserepeket, taplósapkát, táskát, és ezer­fajta csecsebecsét. Egy idős férfi nagy tö­meget vonz maga köré. Hímzett fehér posztóruhája van, fején süveg és anda­lító dallamokat csalogat ki egy furulyából. Némi apró lei-ért még néhány tánclé­pést is tesz. Sokan fényké­pezik. Egy bronzszínű fiú karcsú, szőke lányt állít az öreg mellé és nevetve ma­gyarázza, hogyan ölelje át. Az öreg huncut, tetszik ne­ki a dolog, forgathatják ahányszor és amerre csak akarják. Amikor el akar­nak menni, tartja a tenye­rét. Világos, a turistákból él. A fiú igyekszik eltűn­ni, vonszolja a lányt maga után, közben a kezével in­teget, nem, ő nem fizet ezért. — Hijjnyel... — csusz- szan ki az öreg száján a magyar szó, és mielőtt el­tűnnének a tömegben, csattanósat legyint a lány bikinis hátsófelére. Szabóné Varga Éva Panasznapokon, fogadóórá­kon az állampolgárok gyakran fordulnak az igazságügyi szer­vekhez gyermektartásdíjjal kapcsolatos kérdésekkel, és nem kevés az ilyen tárgyú per sem. Ezzel szemben csak elvétve fordul elő jogi felvilágosítás­kérés szülőtartással kapcsolat­ban és a szülőtartásdíj iránti perek száma — a rászorultak számához képest is — igen alacsony. Kétségtelen, hogy az idős vagy munkaképtelen sze­mélyek eltartásának terhét a társadalombiztosítás kereté­ben túlnyomórészt államunk vállalja, a rászoruló szülőkről való gondoskodás - terhét. azonban nem lehet kizárólago­san az államra áthárítani. Családjogi törvényünk ugyan­is kimondja, hogy „a tartásra jogosultat rokonai közül első­sorban leszármazói kötelesek eltartani.” A tapasztalat azt mutatja, hogy sok szülő in­kább vállalja a nélkülözést, mintsem bírósági úton köve­telje — az egyébként jövedel­mi és vagyoni viszonyai foly­tán tartására képes — gyer­mekétől a törvény által biz­tosított tartást. A Legfelsőbb Bíróságnak a szülőtartásról szóló 8. számú irányelve rámutat — többek között — arra, hogy: „Szülő­tartásra az jogosult, aki kere­seti, jövedelmi és vagyoni vi­szonyainál fogva teljesen vagy részben nem tudja magát el­tartani, és akinek tartásra kötelezhető házastársa nincs.” A szülőtartási kötelezettség — kereseti, jövedelmi, vagyo­ni viszonyaikhoz mérten — arányosan megoszlik a tartást igénylő gyermekei között. Kimondja az irányelv azt is, hogy a szülőtartás mérté­két a szülő szükségletei, vala­mint a kötelezett kereseti, vagyoni, jövedelmi viszonyai alapján kell meghatározni hogy nem lehet a tartást ter­mészetben szolgáltatni, ha azt a szülő alapos okból pénzben igényli. „A tárgyalás során, valamint á határozatával a bíróságnak nevelnie kell az állampolgárokat a gyermeki kötelezettségek lelkiismeretes teljesítésére és fel kell kelte­nie bennük a szülők iránti fokozott felelősségérzetet” — mondja ki az irányelv, a ma­gunk részéről pedig — éppen e sörök közlésével — lénye­gében ugyanezt a célt kíván­juk szolgálni, hogy ne peres úton kelljen rendezett anyagi körülmények között élő ál­lampolgárokat tartásra szoruló szüleik eltartására kötelezni. Az arra rászoruló szülőkről történő gondoskodás a le- származónak erkölcsi köteles­sége. Aki e kötelezettségének nem tesz eleget, annak maga­tartása súlyos erkölcsi rosz- szallás alá esik. De a szülő­tartás jogi kötelezettség is, s a tartást nem teljesítőnek a jogi következményekkel is számolnia kell, , hiszen a tár­sadalom. nem nézheti — és nem is nézi — közönyösen, hogy akadnak, akik az ál­lam, esetleg idegenek ember­séges támogatására számítva szüleiket, nagyszüleiket nélkü­lözésnek teszik ki. Itt utalunk még arra, hogy családjogi törvényünk szerint a gyermek a szülő érdemte­lenségére .általában nem hi­vatkozhat, hä a szülő tartási, gondozási és .nevelési. köteles­ségének eleget tett. Tartásra érdemtelennek csak azt a szü­lőt lehet tekinteni, aki gyer­mekével szembeni kötelezett­ségét olyan súlyosan sértette, meg, hogy erre tekintettel a társadalmi felfogás szerint a tartásra nem méltó. Úgy véljük,. az ilyen szü­lők száma elenyészően cse­kély, i DR. DEÁK KONRÁD osztályvezető ügyész RAKTÁRI MUNKÁRA FELVESZÜNK FÉRFI ÉS NŐI DOLGOZÓKAT, azonnali belépéssel. Szakképzettek előnyben. Jelentkezés: Dél-dunán­túli RÖVIKÖT Nagyker. Vállalat Szekszárd, Béke­telep. (295) Tolna megyei Gabonafel­vásárló és Feldolgozó Vállalat központi munka­helyre azonnali belépés­sel felvesz KÖNYVELŐI MUNKAKÖRBE ÉRETTSÉGIZETTEKET. Most végzettek is jelent­kezhetnek. Jelentkezés: a vállalat személyzeti veze­tőjénél. Szekszárd, Már­tírok tere 5. (380) A T. m. Gabonafelvásárló és Feldolgozó Vállalat azonnali belépéssel fel­vesz GYORS- ÉS GÉPÍRÓT. Lehet kezdő is. Jelentke­zés a vállalat személyzeti vezetőjénél Szekszárd, Mártírok tere 5—7. ___________(299) A Kölesdi Általános Fo­gyasztási és Értékesítő Szövetkezet GÉPÍRNI TUDÓ ADMINISZTRÁTORT KERES AZONNALI BELÉPÉSSEL. Jelentkezni lehet az ÁFÉSZ központi irodájá­ban Kölesden. (185) T. m. Szolgáltató Ipari Szövetkezet FÉNYKÉPÉSZ SZAKMUNKASOKAT FELVESZ. J elentkezés: Szekszárd, • Rákóczi u. 13. szem. oszt. (274) A KPM Közút; Igazgató­ság Szekszárd, felvételt hirdet gyakorlattal ren­delkező GÉPKOCSI­ELŐADÓI MUNKAKÖR BETÖLTÉSÉRE. . Jelentkezni lehet: Szek- I szárd, Széchenyi u. 36. személyzeti vezetőnéL ______ (203) X IV. sz. Autójavító Vál­lalat felvételre keres: 1 FŐ GYAKORLOTT ÉS 2 FŐ KEZDŐT KÖNYVELŐI MUNKAKÖRBE. Jelentkezés: Szekszárd, Tolnai út 2. (298)'

Next

/
Thumbnails
Contents