Tolna Megyei Népújság, 1975. június (25. évfolyam, 127-151. szám)
1975-06-15 / 139. szám
Az és a atomerőművek környezetvédelem Clifford D. Simák; A pénstermS fa A világ első atomerőművét 1954-ben helyezték üzembe a Szovjetunióban. Az elmúlt két évtized során hatalmas karriert futott be az atomenergetika, napjainkban már 19 ország 149 atomerőműve szolgáltat energiát, s 1980-ra várhatóan 335 atomerőmű működik majd a világon. Kezdetben és utána még Igen sokáig félelem élt az emberekben, hogy veszélyes radioaktív szennyeződést okoznak majd az atomerőművek. Kiderült, hogy alaptalan volt az aggódás, ugyanis az atomerőművek lényegesen kisebb szennyező hatással vannak a környezetre, mint a hagyományos erőművek (beleértve azt a radioaktív szennyeződést is, ami a szénben és az olajban előforduló uránium és tórium bomlástermékeiből származik). Mint ismeretes, az atomerőmű reaktorában lejátszódó fizikai folyamatokat'erős radioaktív sugárzások kísérik, melyek az élő szervezetre káros biológiai hatást fejtenek ki. A sugárvédelem célja, hogy megakadályozza a sugárzó szennyező anyagok szabadba való kijutását, hogy az embert és környezetét kívülről semmilyen káros radioaktív hatás ne érje és sugárzó anyagrészecskék (por, gáz, folyadék stb.) az élő szervezetbe ne kerülhessenek. Igen kiterjedt kutatási munka folyt és folyik ma is a sugárzás biológiai hatásának mind alaposabb megismerésére, valamint a biztonságos védelmi berendezések kialakítására. A kutatási eredmények gyakorlatba való átültetésének köszönhetjük, hogy jól „kézben tudjuk tartani" az atomerőműveket. j Biztonsági övezet Általános törekvés, hogy az atomerőműveket — amelyek kis üzemanyag-szükségletük folytán a hagyományos erőműveknél függetlenebbül telepíthetők — a reaktorüzem belső biztonságának fokozásával a lakott településekhez minél közelebb építhessék. Az erőmű körüli úgynevezett biztonsági övezet vagy egészségügyi védőzóna sugara a jelenlegi előírások szerint — az erőmű teljesítményétől, a geológiai, hidrológiai, meteorológiai stb. viszonyoktól függően — 2,5—3 kilométer. Az atomerőművek tervezési feltétele, hogy normál üzemi viszonyok között a környezetet radioaktív anyagok ne szennyezzék. A hulladékot — ami lehet szilárd, folyékony és gáz halmazállapotú — különleges tisztítóberendezésekben fogják fel, majd megfelelő folyamatkezelés után (hígítás, pihentetés, szilárd végállapotúra való átalakítás) kerül ki az erőműből a hulladéktárolóba vagy izotóptemetőbe. A szellőztetőberendezések a helyiségek levegőjét megfelelő tisztítás, szűrés és ellenőrzés után kéményen át engedik ki a szabadba. Az erőmű környezetében — vagyis az atomerőmű kerítésén belül és kívül — az egészségügyi védőzónában és még azon kívül is, külső dozimetriai (sugáradag-mérő) szolgálat végez folyamatos ellenőrzési munkát, amelynek során mintát vesznek a növényzetből, földből, vízből, esőből, levegőből stb. A külső dozimetriai ellenőrzést még az atomerőmű üzembe helyezése előtt elkezdik — ez az úgynevezett 0-szint mérés —, hogy a későbbi mérések adatait lehessen mihez viszonyítani. Az atomerőművek telepítésére vonatkozó általános érvényű. nemzetközi biztonsági előírás nincs, de vannak országos érvényű előírások, követelmények, amelyeket kísérleti és tapasztalati adatok alapján határoztak meg. Az atomerőművek biztonságos üzemét, környezet-ellenőrzését hatósági feladatkörrel rendelkező szervek ellenőrzik minden érdekelt országban. Veszélyforrások az atomerőműben Az atomerőművek radioaktív anyagot tartalmazó berendezéseit (a reaktort, az elgőzö- lögtetőket, a szivattyúkat, a nyomástartó edényt és az ezeket összekötő csővezetékeket) hermetikusan zárt épületben helyezik el. Különleges kiképzésű épületről van szó, amelynek még az esetleges földrengést is sérülés nélkül kell állnia. Végeredményben milyen veszélyes üzemzavarok következhetnek be az atomerőművekben? Legsúlyosabb a robbanás lehet, aminek minimális az esélye, de mégis gondolni kell rá. Nos, maga az épület, egyes megoldásoknál pedig az erőművet körülvevő acélgömb még ilyen esetben is biztonságot nyújt Veszélyforrás lehet a reaktor-nyomótartály és az elsődleges kör csővezetékén esetleg képződő repedés, törés is (a primer körben 120—130 kp/m* nyomáson kering a víz). A rendszeres ellenőrzés és maga az a tény, hogy a fém alkatrészeket rendkívüli elővigyázat- tal és különleges hegesztéssel erősítik össze, kisebbíti a meghibásodás veszélyét. Az atomerőművek személyzetét speciális sugárvédőeszközökkel óvják a radioaktív-sugárzás esetleges veszélyétől. Mindamellett olyan leállító rendszereket tartanak üzemben, amelyek a normálistól a legkisebb mértékben eltérő észlelés esetén azonnal „lefékezik” a reaktort. Radioaktív temető Az atomerőművek biztonsági problematikájához hozzá tartozik a radioaktív hulladékanyagok veszélytelen elszállításának és elraktározásának a kérdése is. Ha a radioktív- temető nem az üzem területén van, az összegyűjtött, besűrített, a radioaktivitás bizonyos fokú csökkenéséig tárolt hulladékanyagokat speciális járművekben szállítják el, hogy örök időkre biztonságba helyezzék. Hazánkban 1960-ban létesült az első izotóptemető, Solymár közelében, amely időközben megtelt és korszerűtlenné vált. Az újabb biztonságos föld alatti tárolóhelyet Vác közelében, Püspökszilágy térségében alakították ki. A terület talajának vízzáró tulajdonsága és az alkalmazott tárolási technológia kellő biztonságot nyújt. ! - B. L Sugárzásellenőrzés az üzemen kívüli reaktortérben. NDK-turlsták a szocialista országokban A szocialista országok gazdasági, politikai és kulturális kapcsolatainak elmélyülésével növekszik közöttük a turista- forgalom is. Az utóbbi években a Német Demokratikus Köztársaság csaknem minden ötödik lakosa valamely baráti országban töltötte el szabad, ságát. Az NDK utazási irodája 1975-re több mint egymillió utat hirdet a KGST-or- szágokba, a legtöbbet már túl is jegyezték. Az ifjúsági utazási iroda 100 000 társasutazása is éppen olyan gyorsan betelt. Ehhez jönnek még az üzemek nyaraltatási csereakciói. a szakszervezetek által szervezett külföldi utak. hétvégi utazások és a brigádok közös kirándulásai a szomszédos országokba. A hagy számok ellenére az utazási Iroda az összes lengyel. országi útnak csak 2,4 százalékát. a csehszlovákiainak 8.’ a magyarországinak 6. a romániainak pedig 14,5 százalékát bonyolította le. Mindez azt jelenti, hogy szívesebben választják az egyéni utazási formát. A vonaton, autóbuszon vagy személygépkocsin utazóknak, s különösen a hétvégi kirándulóknak a számát nehéz megállapítani. Mivel azonban hosz. szabb utakra szívesebben mennek repülőgéppel, így róluk az Interflug utaslistája pontos felvilágosítással szolgál. 1974-ben az Interflug gépei több mint egymillió utast szállítottak, közülük 435 ezret a Szovjetunióba. Az idén az Aeroflot és az Interflug gépei naponta hatszor teszik meg a Berlin— Moszkva útvonalat APOSTOL ANDRÁS FORDÍTÁSA ALAPJÁN RAJZOLTA M. ÉRDI JUDIT & Milville egyetlen üzletének — mindent lehetett itt kapni: edényt, fűszerárut, ráadásul ez volt a postahivatal és a patika is — a tulajdonosa egy öregember, megpödörte ezüstös bajuszát — Aha — mondta. Metcalfe farmját a dombon túl találja meg, a folyó túlsó partján. Még neve is van: Víghalom. •— Hogy juthatnék el oda a legrövidebb úton? — kérdezte Doyle. — Meghívták? Mert különben nem jut el oda. A farmot kerítés veszi körül, a kapunál strázsa áll. Külön házikójuk van a kapuőröknek. — Egyszóval, hogy jutok e! a farmig? — fnakacskodott Doyle. — Miért álltunk meg? — ér«3 deklődött MabeL Az öreg egy pult alól előhalászott csomagolópapírra térképet kezdett rajzolni. — Áthajt ezen a hídon, ráhajt erre az útra, aztán elmegy egészen a völgyig. Ott kezdődik a domb. Fent forduljon balra, onna már alig egy mérföld Metcalfe farmja. — Hátba akarom támadni Metcalfe-ot — felelte a férfij — Csak nem hagySz itt? — Egy kicsikét Doyle elindult de az asszon# utána kiáltott: — Itthagytad a rollát Mikor Doyle beült Mabei mellé a kocsiba, eszébe jutott a rolla, amelyet a csomagtartóba zárt mielőtt elindultak. — Hogy viselkedik? — kérdezte Mabeit — Biztosan megint megéhezett. Egyre csak kopog a csomagtartón. •— Amíg bent van a csomagtartóban, nem árthat neked. — De annyira dörömböl! És ha valaki erre jön és meglátja? — Mérget vehetsz rá, hogy ezen az úton legalább két hete nem járt senki. Ide figyelj Mabei — kérlelte az asszonyt Nekivágtak a poros útnak, áthajtottak a hídon, de nem a domb felé fordultak, hanem a folyó menti útra tértek. Ha az öreg térképe jó volt, gondolta Doyle, akkor a folyó menti úton a farmot hátulról is meg lehet közelíteni. A lankás dombokat erdő és bozót borította meredek sziklák váltották fel. A kanyargó út egyre pocsékabb lett. Az autó odaért a két szirtet elválasztó mély völgyhöz, amelynek mélyén félig benőtt kocsinyom húzódott. Doyle ráfordult erre a kocsi-, nyomra és megállt. * —, ugye te is azt akarod, hogy minél előbb túl legyünk ezen az ügyön? — Persze — válaszolta Mabel. — De kérlek, nagyon siess. Nem akarom itt megvárni az estét. Doyle sarkonfordult, és ne-' kivágott a völgy fiele. (Folytatjuk) 1975. június 15,
