Tolna Megyei Népújság, 1975. június (25. évfolyam, 127-151. szám)
1975-06-14 / 138. szám
Két választás kozott Tolna megyében Szakszervezeti választások a TÁÉV-nál Ä megye egyik legnagyobb Vállalatának, a Tolna megyei Állami Építőipari Vállalatnak 3100 dolgozója képviseletében közel kétszáz küldött tanácskozott és választott szerdán délelőtt Szekszárdon a Babits Mihály művelődési központ koncerttermében. A napirendi pontok között szerepelt a vállalati szakszervezeti tanács titkárának beszámolója, a tanács új tagjainak és tisztségviselőinek megválasztása. Az értekezleten megjelent Egyed Mihály, az SZMT Vezető titkára. Kismődi Andrásnak, a vállalat személyzeti osztályvezetőjének köszöntő szavai után Prokos József, a szakszervezeti tanács titkára tartotta meg beszámolóját. Elmondta, hogy a TÁÉV dolgozói az elmúlt választási ciklus során jelentős munkasikereket értek el. Egyre többen vették ki részüket a szocialista munkaversenyben és a szocialista brigádok létszáma állandóan növekedett. Kedvezően alakult m fizikai állományú dolgozók összetétele, jelenleg 65 százalékuk szakmunkás. A szakmai műveltség növelése érdekében minden évben szakmai továbbképző tanfolyamokat szerveztek, melyeknek tematikáját a szakszervezet a vállalat vezetőivel közösen állított össze. A VSZT titkára beszámolójában szólt az MSZMP X. kongresszusa irányelveinek végrehajtásáról. Részletesen ismertette az üzemi demokrácia szélesítése, a nő- és ifjúságpolitikai határozatok végrehajtása érdekében végzett tevékenységét. Beszélt az ideológiai és művelődéspolitikai helyzetről, s elmondta, hogy a fő hangsúlyt a nevelőmunka továbbfejlesztésére, a dolgozók politikai tudatosságának és szocialista világnézetének magasabb szintre emelésére helyezték. A vállalat gazdasági helyzetét, az 1970 óta elért fejlődést ismertetve elmondta, hogy az építési-szerelési munkák volumene tavaly 28 százalékkal, 125 millió forinttal volt magasabb, mint a III. ötéves terv utolsó évében. Az elmúlt négy év alatt 1400 lakás átadásával jelentős mértékben hozzájárultak Szekszárdon, Dombóváron és több Baranya megyei településben a lakásgondok enyhítéséhez. Ezeknek a lakásoknak nagy részét korszerű panelos, tér- zsaluzatos technológiával készítették. A kongresszusi és felszabadulási munkaverseny eredménye, hogy a vállalat tavaly az előző évhez viszonyítva 100 millió forinttal tudta növelni termelését, s ennek a fejlődésnek döntő részét a termelékenység növelése eredményezte. Az idei esztendőben 209 brigád 2027 dolgozója tett felajánlást a kongresszusi munkaverseny második fordulójának sikeres megvalósítása érdekében. A beszámolóból kiderült, hogy a vállalat jelentős összeget, évenként mintegy 1,7 millió forintot fordít a szociális létesítmények építésére, korszerűsítésére. A dolgozók pihenését, üdülését is segítik. Az elmúlt négy év folyamán 2800-an vettek részt vállalati és SZOT-üdültetésben. A szakszervezet nagy gondot fordít a vállalat szervezett dolgozóinak segítésére. Évről évre emelkedik a segélykeret összege, s 1974-ben már 333 ezer forintot fordítottak erre a célra. Prokos József beszélt a balesetek számának csökkentése érdekében végzett kitartó munkáról. Beszámolt a munkavédelmi intézkedések végrehajtásáról, majd a szervezeti élet során végzett tevékenységekről szólt. A szak- szervezeti tanács, mint vezető testület, a vállalat gazdasági vezetőinek megfelelő partnere. Ezt bizonyítja, hogy a szakszervezeti tanács véleményét igényli és azt figyelembe veszi a határozatok, döntések hozatala előtt a vállalat vezetősége. A beszámoló után a hozzászólások következtek. Molnár József betonozó, műhelybizottsági titkár elmondotta, hogy a jövőben a bizalmiaknak jobban kell élniük jogaikkal, s el kell érni, hogy a művezetők egyenrangú partnerként tárgyaljanak velük. Fekete László egy konkrét problémát vetett fel. Javasolta, illetékes helyen hozzanak döntést, hogy kisgyermekek betegsége esetén, ha a körülmények azt kívánják, az apa is mehessen táppénzre, hogy ápolhassa gyerekét. Egyed Mihály a Szakszervezetek Tolna megyei Tanácsának vezető titkára az újonnan megválasztott szakszervezeti tanács munkáját segítette elő tanácsaival, hasznos javaslataival. , A küldöttértekezlet második felében a szervezett dolgozók képviselői megválasztották a vállalat szakszervezeti tanácsának tisztségviselőit. Az elnöki posztot a következő négy évben Vocselyuk Ferenc nehézgépkezelő tölti be, titkár pedig ismét Prokos József lett. Húszezer méter csatorna Az erózió közellenség Varsádon. Pusztult a termőtalaj, árkok, szakadékok csúfították a határt, tették járhatatlanná a dűlőutakat. Sok nagygazdaságnak nincs annyi veszélyeztetett, s gyenge értékű földje, mint a varsádi Dózsa Tsz- nek. Százhuszonnégy hold rét és százhetven hold legelő adja a gondokat: az esőzések alkalmából elönti a csapadék a lapon lévő legelőket, réteket, s hetekig nem lehet ráhajtani a jószágot, kaszálni a füvet. A termőterület növelése érdekében nagy meliorációs munkába fogtak Varsádon. Állami támogatással a határban több mint húszezer folyóméter csatornát készítenek, illetve újítanak fel. Legtöbb helyen a csatornát új nyomvonalon kell vezetni, mert a régieket a nagyüzemi táblák miatt meg kellett szüntetni. Két éve így sikerült rétből hat hektárt szántóföldi művelésbe vonni, most újabb ötven hektárnyi terület válik majd szántóföldi művelésre alkalmassá. Ugyanis a Tiszántúli Talajjavító és Talajvédelmi Vállalat gépei és emberei rövidesen befejezik a területen az árkok-csatornák rendezését. A tervek szerint, jól halad a lapályos részek víztelenítése. A Kisasszondi réten hét kilométer hosszú csatornát nyitottak — képünkön ezt mutatjuk be —, de a Donát mentén is szépen „üzemel'’ a csatorna. Az elmúlt napok alatt igen sok csapadék hullott Varsádon is. Ennek ellenére a legelők, rétek nem vizesedtek el, mert a kiásott árkokban gyorsan levonult a víz, "tS— Pj. ■— _ Fotó: G. K, í 1973. június 14. AZ ElVESZÜLETÉSEK SZÁMA . . fn 1 i i ■r‘‘ • 1 • ■' Nagyüzemi meüell a lolyékony műtrágyázáshoz A Nehézvegyipari Kutató Intézet, a Nehézipari Minisztérium megbízásából, kísérletsorozatot kezdett, amely során azt vizsgálják, hogy miként hasznosíthatók ésszerűen a folyékony műtrágyák, a hazai adottságok mellett érdemes-e hosszú távon foglalkozni gyártásukkal, alkalmazásukkal. A veszprémi kutatóintézet munkáját a Gödöllői Agrártudományi Egyetem nagyszabású kísérletsorozata előzte meg, amely szerint a folyékony műtrágyák hasznosulása a különböző növénykultúrákban igen jó. A NE- VIKI most a műtrágyázás módszerét vizsgálja, s ennek alapján ad majd információt a VI. ötéves terv műtrágyaválaszték bővítéséhez. Több európai országban egyébként már igen eredményesen használják a szilárd műtrágyák mellett a folyékony műtrágyákat, különösen Franciaországban és Belgiumban vannak nagy hagyományai a nem szilárd halmazállapotú talaj tápláléknak. (MTI)
