Tolna Megyei Népújság, 1975. június (25. évfolyam, 127-151. szám)

1975-06-14 / 138. szám

tanúsítja, hogy a bűn önma- kapcsolat-ból, és AI Pacino gában hordja legsúlyosabb játékának meggyőző erejével büntetését. A zsűri a művet és egyszerűségével nyújt em- 1973-ban o cannes-i film- lékezetes alakítást. A film te r - : :ával tüntette személyi érdekessége, hogy a y c; ;-e szí- magyar Vilmos Zsigmond v --la fényképezte. Jelenet a Madárijesxtő elmű új, színes amerikai filmből. .f. ' -'íí*“’* ÍV Könyv A HAZUDÓS LÁNY (Lengyel elbeszélések) A kötet kilenc népszerű len­gyel ifjúsági író tíz elbeszélé­sét tartalmazza. Az írások szereplői serdülők: problé­máik — éljenek akár város­ban, akár falun — azonosak. Az iskola és a családi otthon keretein belül zajlik életük, hétköznapjaikat barátság, sze­relem, kisebb-nagyobb válsá­gok szövik át. A novellák leg­többje egyes szám első sze­mélyben írt „vallomás". Ilyen a címadó írás is — Krystina Siesicka elbeszélése —, amely *gy „jobb sorsra érdemes" hazudós lány kálváriája, de többről, — szülő és gyermek közötti bizalom hiányáról — beszél. Diákok a hősei Marja Dankowska elbeszélésének. Módszeresen „ugratják” egyik gyanútlan, félszeg osztály­társukat, mígnem az „áldo­zat” szavak nélkül rádöbben­ti őket aljasságukra (Egér­be). Tadeus Zimecki Karakul kitüntetése című elbeszélés­nek színhelye egy nyári tábor, ahol viszályoskodás tör ki Varsói és falusi srácok között, de végül az ellenszenvből kölcsönös barátság születik. Egy iskolai hecc — melyből rendőrségi ügy lesz — króni­kája Edmund Niziurski: Csont­váz című írása. Aleksander Minkowski Magánbeszélgeté­sének diákjai is a rendőrsé­gen kötnek ki. A kötet leg­jobb darabja Zblgriew Cho- micz—Barbara Ivanowska: Egy nap a Mesterre. Ironikus- szatirikus hangvétele kitűnően alkalmas arra, hogy bemu­tassa: miként tükröződik a „világsztár” gitáros, a Mester és együttese alakja egy kis­város fiataljainak szemében. Elsősorban a serdülőknek ja­vasoljuk. THIERY ÁRPÁD t SORSVAZLATOK A szép kiállítású kötet hu­szonhat riportja visszaemlé­kezéseket tartalmaz a máso­dik világháború utolsó hó­napjairól, a felszabadulásról, az újjáépítésről, továbbá an­nak a harminc esztendőnek az eseményeiről, amelyet 1945 utón éltek át a riportalanyok: katona és egykori partizán, fró és színész, búvár és gyár- igazgató. A Bukovinából Ma­gyarországra áttelepített szé­kelyek sorsáról tudósít a Földönfutás — hazáig című írás. Dobozy Imre Január cí­mű visszaemlékezése a szov­jet hadsereg mellé állt ma­gyar katonák sorsának ala­kulásáról szól, jól érzékeltet­ve az akkori Idők (1945 első hónapjai) ellentmondásos lég­körét. A felrobbantott hidak újjáépítésében végzett hősies munkának, a búvárélet szép­ségeinek és nehézségeinek állít emléket az Egy vízi lé­gionista a régiek közül című (rós. A továbbiakban a gyár­igazgató (Borovszky Ambrus), a sportoló (Papp László), a bányász és a földműves, a cselédlányból lett orvosnő, a diplomata, stb. vall az elmúlt 30 évről. A huszonhat életút bemu­tatására kilenc író vállalko­zott. Talán ez is oka annak, hogy a közölt memoárok, „életrajzi fejezetek" színvo­nala nem egyenletes. Mind közül kiemelkedik érzelem­gazdagsága, líraisága révén Horváth Teri színművésznő „Visszanéztem télutómból” cí­mű vallomása. Huszonhat ember életének 30 éve sűrűsödik össze a könyv lapjain. Mindegyik el­tér a másiktól, csak az indu­lás, a felszabadulás élménye, eseménye közös bennük, amely más-más módon, de mindegyiküket elindította mai életük útján, még az emlé­kezés szűrőjén at is reálisan, hűen idézik fel e hősies kor­szakot, éreztetve e forradal­mi korszak lendületét, hitét, szabad levegőjét, az ügy sze- retetét, a kötelességtudást, ami valamennyiüket áthatott. ROBERTSON DOUGAL: HAJÓTÖRÖTT CSALAD A VAD TENGEREN A szerző a háború alatt tengerészkapitány volt, utána Skóciában farmer. Megúnva a fárasztó és egyhangú gazda­életet, pénzzé tette mindenét, vett egy vitorlást és népes családjával nekiindult a ten­gernek. Másfél évi hajókázás után sónerét 1972 júniusában, a Csendes-óceánon kard­szárnyú delfinek összetörték és egy perc alatt elsüllyedt. Hatan szorultak előbb egy önfelfújó mentőtutajra, majd két hét múlva, ennek elsül­lyedése után, egy apró men­tőcsónakba: a Robertson há­zaspár Douglas nevű 18 éves nagyfiúkkal és két 11 éves Ikerfiúval, továbbá Robin ne­vű egyetemista vendégükkel. Élelmük, vizük, szerszámuk alig volt, mégsem adták fel úgyszólván pillanatra sem a reményt, bíztak megmenekü­lésükben, arra számítva, hogy vagy hajóval találkoznak, vagy ha nem, eljutnak a dél- amerikai partra. Harminc- nyolc napi küzdelem után, amikor már csak 290 mér- földnylre voltak a parttól, egy japán halászhajó megmentet­te őket. Útközben nyers hal­lal, tengeri teknősökkel táp­lálkoztak, még cápát is ettek, legnagyobb kincsük a gondo­san beosztott, szűkös esővíz volt; embertelenül szorongtak az apró lélekvesztőben, viha­rok, hatalmas hullámok kö­zött —, de az emberség, le­leményesség és a törhetetlen helytállás életben tartotta őket, néhány hét múlva mindnyájan teljesen egészsé­gesek lettek. A könyv, a több mint öthetes tengeri hányat­tatás részletes, napról napra haladó naplója, rendkívüli emberi dokumentum, mind­végig Izgalmas, feszült ol­vasmány: nagy sikerre szá­míthat. VÁLTON, ARVO: A HUROK ES MAS ELBESZÉLÉSEK A fiatal észt író elbeszélé­seiben lírai realizmus, frap­páns groteszkség és abszurdi­tás elegyedik — novellisztiká­ja hasonlít Örkény és Mrozek prózájához. A címadó írás­ban megfogalmazott jelkép — kulcs a többi elbeszélés­hez. A végeláthatatlan, üres sztyeppén értelmetlennek lát­szó szerkezet magasodik — az arra járó addig kíváncsis­kodik, míg a kelepce rácsa­pódik. A kafkai mintára visz- szavezethető helyzet megje­lenítésének hideg iróniájában, finom realizmusában mutat­kozik meg Válton eredetisé­ge. Ez a frissebb keletű, ab­szúrd elbeszélés világítja meg, hogy a korai novellák „valósághű” helyzetképeiben is hasonló kelepcéket rajzolt ki az író kisember hősei kö­rül: a jólelkű agglegény éle­tét felőrlik a segítségvárók (A jó ember); a jórványkór- házi rabságból keresi a be­teg a szabadulás útját (Szal­monella) ; vegyikombinát sav- felhőiben, szilikátporában bo­torkálnak reményvesztetten a gyárlátogató japán táncos­nők (Nyolc japán lány). Vál­ton abszúrdja akkor a legta­lálóbb, amikor reális környe­zetben villan fel: A zöld háti­zsákos ember előbb az állo­más, majd a helyi rendőrség, végül számos bizottság életét zavarja meg azzal, hogy vá­rótermi felolvasásokat tart. A „rendellenesség”, a gyanú a hivatali gondolkodás nevet­séges lépéseit váltja ki. A legfrissebb elbeszélésekben már elvont formában, névte­lenné vált alakok sorsában villan fel a csapda — elme­gyógyintézet (A szabadság); hullaház (A fóklyavivő), szín­ház (Színjáték) a Jelképei helyszín. > • v > A Tolna megyei Népújság olvasószolgálata ORVOSI: Szekszárdon, a Hunyadi u. 2. szám alatti gyermekkörzeti orvosi rende­lőben állandó orvosi ügyelet van, naponta este 7-től reg­gel 7-ig. Az ügyelet ünnep­napokon napközben is tart. Kiterjed Szekszárd városon kívül Szálka községre Is. Te­lefon: 12—122. Dombávórott a központi or­vosi ügyelet látja el a fel­nőtt és gyermek betegeket szombaton 13 órától hétfőn reggel 7-ig. A felnóttkörzeti orvosi ügyelet helye: a kórház bőrgyógyászati szakrendelési, o gyermekorvosi ügyelet he­lye: a kórház gyermekszak - rendelési helyisége. A város­ban körzeti orvos, illetve kör­zeti gyermekszakorvos csak az ügyeleti helyeken található. Házhoz hívás is ott jelenthető be. Telefon: 13—67, vagy a 14—52-es telefon 188, illetve 194-es mellékén. Medina, Kölesd, Sióagárd, Szedres, Tengelic körzetében a hét végén dr. Vida János Sióagárd (Telefon: 3.) az ügyeletes. Bátaszék, Báta, Alsónyék körzetében a hét végi ügye­letet dr. Nagy Mária, Báta­szék, Kossuth u. 103/A. Tele­fon: 157. látja el. Tolna, Mözs, Fácánkert, Bo- Byiszló részére Tolnán, a Ga­ray u. 6. szám alatt (telefon: 130) tartanak ügyeletet. Bonyhád, Kakasd, Aparhant, Hidas, Mecseknádasd ügyele­tét dr. Arnold István látja el. Az ügyelet helye: Bonyhád, Perczel M. u. 49. Telefon: 80. Az ügyeleti szolgálat szom­baton déltől reggel 8 éráig tart. Högyész, Tevel, Kisdorog, Kéty, Zomba ügyeletes orvosa dr. Dömötör Dániel, Kéty. Telefon: 4. Az ügyeleti szol­gálat szombaton 11 órától hétfő reggel 7 óráig tart. Nagymányok és Győré or­vosi ügyeletese dr. Tóth Éva, Nagymányok. Az ügyeleti szolgálat szombat déltől hét­fő reggel 8 óráig tart. Paks nagyközségben a ren­delőintézetben hétköznap 19.30-tól másnap reggel 8-ig központi ügyelet látja el a betegeket. Nagydorog, Kajdacs, Sár- szentlörinc, Györköny, Pálfa ügyeletese a hét végén dr. Csimma Béla, Györköny. Te­lefon: 6. ÁLLATORVOSI: Szekszár­don a hét végi állatorvosi ügyeletes dr. Berta Béla Szek­szárd, Kossuth L. u. 6. Tele­fon: 14—649. Az ügyelet ki­terjed öcsény, Szálka, Harc és Sióagárd községekre is. Bonyhádon és körzetében dr. Hütter György (Pannónia Tsz. Telefon: 113.) a hét végi ügyeletes. Zomba, Högyész, Tevel és a Hőgyészi Állami Gazdaság területén a hét végi ügyele­tes dr. Szakács Sándor Zom­ba. GYÓGYSZERTÁRI: Szek­szárdon a 3-as számú, a Hu­nyadi utcai gyógyszertár ad ügyeletet. Bonyhádon, Dombávárott, Pakson, Tolnán a helyi két gyógyszertár heti váltásban látja el az éjszakai és az ün­nepi ügyeletet. Állandó ünnepi és éjjeli ügyeletet tart még Bátaszék, Nagydorog és Tamási gyógy­szertára. Kiállítás Szekszárd, Balogh Adám Múzeum: Tóth István fotó­művész művészportréi. — Köz­lekedési karikatúrák. — Ál­landó kiállításon régészet, néprajz, Tolna megye mun­kásmozgalma. Szekszárd, levéltár: Tolna megye 1686-tól 1849-ig. Tamási, művelődési köz­pont: A folyosógaiériában Würtz Adám 25 grafikája. Szíri ház Regöly, művelődési ház: 15- én 19.30-kor Bolond va­sárnap. Az Állami Déryné Színház előadása. Bátaszék, művelődési ház: 16- án 19.30-kor Bolond va­sárnap. Kölesd, művelődési ház: 15-én 20-kor A sevillai bor­bély. Az Állami Déryné Szín^ ház előadása. Báta, művelődési ház: 20<( án 20-kor Meridián expresssj Az Állami Déryné Szinhói előadása. Högyész, művelődési házj 21-én 19.30-kor Meridián exp^ ressz. Szekszárd, művelődési köz­pont: 18-án 10-kor mesefil­mek gyermekeknek. — 15-én 18-kor táncos klubest a Szinkron zenekar felléptével. — 21-én 17 és 20 órakor Halló, itt Balatoni — Az Expressz együttes felléptével. Dombóvár, művelődési köz­pont: 15-én szórakoztató est. Szedres, művelődési ház: 18-án 18-kor Korda György^ est. Bonyhád, művelődési köz»' pont: 16-án 19-kor folk-beot est. — 18-án 19-kor vidám illemtani vetélkedő. Simontornya, bőrgyári mű. velődési ház: 15-én 19-kov Korda György-est. — 21-én 20-kor táncest a Pannofi* együttes felléptével. Művelődés Szekszárd, művelődési köz pont: 20-án 20-kor Bakfark consort. A Szekszárdi zenélő nyár '75 első előadása. Jó idő esetén a régi megyeháza udvarán. Szedres, művelődési ház: 21-én 18-kor öregek napja a termelőszövetkezet nyugdí­jasai részére. Bonyhád, művelődési közj pont: 20-án 18.30-kor Havasi Ödön vetítettképes útibeszenj mólója Moszkváról, Fadd, művelődési ház: 164 án 19-kor Ranquil trió — d hazánkban tartózkodó chilej diákok műsora. Mozi J*yj „Ha kíváncsi vagy a Jö- vődre, nézz a múltadba”, — szól a pesszimizmusról tanús­kodó, de nem föltétlenül helytállódon mondás. Nehéz szabadulnia ettől a keserű gondolattól annak, akik vé­gignézi a Madárijesztő című új, színes omerikoi filmet. Apránként megszokjuk, hogy úgyszólván minden héten a vetítővászonra kerül olyan história, amelynek egy vagy több szereplője — morálisan elfogadható okból vagy anél­kül — megjárja a börtönt. Nos, a Madárijesztő két férfi főszereplője — Max: Gene Hackman és Lion: AI Pacino — többször Is megjárjo. A' sztori tragikuma abban rej^ lik, hogy végső soron hiába szenved a rácsok mögött J büntetésének kiállása utórt nem tud újra beilleszkedni <i társadalomba. Az író: Garry) Michael White és a rendezői Jerry Schatzberg nem a tór<j sadalmat illeti ezért váddafj hanem azt láttatja, hogy ej sorsok szomorú volta jetlemJj beli torzulásokból, oz ön* fegyelem hiányából, eseten 4 ként a mértéktelen ivásbál ered. A Madárijesztőről —aj elmondottakra figyelemmel —■» bízvást állíthatjuk tehát, hog^i jellemdróme, & mint Ilyen]

Next

/
Thumbnails
Contents